A koszovói elnök szerint Szerbia a Wagner segítségével támadná meg a hazáját

A cikk meghallgatása

A koszovói elnök, Vjosa Osmani szerint az állítólagos szerb előkészületek párhuzamot mutatnak azzal, ahogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. Osmani szerint a hírhedt orosz Wagner Csoport harcosai a szerb paramilitáris csoportokkal együtt most is fegyvereket és jelzés nélküli katonai uniformisokat próbálnak bejuttatni Koszovóba, ahogy korábban Krímbe. Az elnökasszony a brit Telegraphnak azt mondta: a titkos művelet célja, hogy előkészítse a szerb hibrid támadás lehetőségét a koszovói területének megszerzésére. Az interjút részben átvette a belgrádi Politika is, így nem zárható ki a belgrádi reagálás.

Kis zöld emberek

Az állítólagos szerb előkészület hasonlít a Krím-félsziget annexiójához, amikor orosz katonák, jelzések nélküli uniformisban, “kis zöld emberekként” készítették elő a félsziget elszakadását.

– Fegyvereket és uniformisokat hoznak be, de nem részei formálisan a szerb hadseregnek. Szerbia úgy szeretné elérni a céljait, hogy ne lehessen hadműveletnek nevezni, ami történik

– mondta Osmani a pristinai elnöki irodában a Telegraphnak.

– A szerbeknek az a céljuk, hogy “előkészítsék az annexió lehetőségét – nem hagyományos hadművelettel, hanem hibrid támadással

– tette még hozzá a koszovói elnök.

A koszovói szerb Zvečan megye díszpolgára többek között Aleksandar Vučić, Novak Đoković és Vlagyimir Putyin is (Forrás: Telegraph)

A Koszovó és Szerbia közöti határ, főleg a szerb többségű koszovói területek mentén, már hónapok óta a Balkán egyik leggyúlékonyabb feszültségforrása.

– Ha megnézzük, mit csinált Putyin 2014-ben, akkor ez ugyanannak a teljes másolása, ugyanaz a forgatókönyv. Putyin kezdetben az ott élő oroszokat használta fel eszközként, majd mindenféle elterelő hadműveleteket hajtott létre, végül pedig beküldte a félkatonai csoportokat

– jelentette ki a koszovói elnök, aki szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy mindezt a szerb félkatonai csoportok tervezik és szervezik a (Wagnerrel együtt).

– Hogy hányan voltak a határon vagy azon belül (Koszovó területén), ez egy olyan kérdés, amit még vizsgálunk

– nyilatkozta a Telegraphnak az államiságát 2008-ban önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elnöke.

A koszovói elnök és a KFOR

Sok balkáni szakértő kételkedik abban, hogy Szerbia megkísérelné Észak- Koszovó elcsatolását, mert Szerbia azzal összeütközésbe kerülne a NATO által vezetett KFOR-ral, amelyben amerikai és brit katonák is szolgálatot teljesítenek.

– Amíg a KFOR Koszovóban van, nem hiszem, hogy Szerbia katonai akcióba lép

– jelentette ki Helena Ivanov, a Henry Jackson Társaság Balkán-szakértője.

– Ezt egyszer már megtette, és azt a háborút elvesztette. Ezt nem teszi meg ismét. A KFOR jelenléte elrettentő erejű mindkét fél számára, hogy ne feszítsék túl a húrt

– idézte a Telegraph a nyugati szakértőt.

A koszovói elnök ezzel kapcsolatban azonban arra a szkepticizmusra emlékeztetett, amely a világ vezetői között tavaly február elején uralkodott el azzal kapcsolatban, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát.

– Két-három nappal az ukrajnai inváziója előtt azt hallottam a világ számos vezetőjétől, hogy Putyin nem olyan hülye, nem fogja ezt megtenni. Ugyanezt halljuk most Vučićról: nem olyan hülye, nem fogja megtenni

– mondta Osmani, aki szerint önmagában az hogy a KFOR Koszovóban van, nem jelenti azt, hogy Vučić soha ne próbálná meg.

– Nem mondom, hogy megteszi, de mindig készen kell állnunk arra, hogy megakadályozzunk egy ilyen forgatókönyvet

-jegyezte meg Vjosa Osmani.

Szerbia, a trójai faló

A koszovói elnök úgy látja, hogy Oroszország Szerbiát használja a Balkán destabilizálására, amivel megakadályozza, hogy az ország a EU- és a NATO-tagság felé mozduljon el, amivel némileg elvonja a Nyugat figyelmét az ukrajnai háborúról.

– Az oroszok érdeke, hogy a Nyugat- Balkánt Szerbián keresztül trójai falóként használják fel olyan értékalapú rendszerek megtámadására, mint a NATO és az EU

– jegyezte le a koszovói elnök szavait a Telegraph, amely azt sem felejtette el megírni, hogy Pristinában utcákat neveztek el Bill Clintonról és George W. Bushról, köszönetképpen a koszovói függetlenség biztosításában nyújtott amerikai segítségért.

Szerb felirat a Mitrovicában, a Vjosa Osmani szülővárosában lévő “Természet ereje” gyógyszertárnál: Ezért a földért érdemes meghalni.

Az interjúban a koszovói elnök azzal vádolta Szerbiát, hogy Koszovót, Montenegrót és Bosznia- Hercegovinát “ideiglenes országoknak” tekinti, amelyeket vissza akar venni.

– Minél több biztonsági feszültséget keltenek, annál kisebb az esélyünk az EU-csatlakozásra. Néha Montenegróban, néha Bosznia- Hercegovinában, néha Koszovóban csinálják, de problémákat okoztak már Észak- Macedóniában is

– idézi a brit lap a koszovói elnököt, amely viszont azt is megjegyezte, hogy Szerbia a maga részéről azzal vádolja a pristinai kormányt, hogy nem tartja be a 2013-as megállapodást, amely nagyobb autonómiát biztosít a Koszovó északi részén élő szerbeknek.

– Szerbián keresztül más konfliktusközpontokat akarnak létrehozni, hogy a nyugati demokráciáknak egyszerre kelljen sok válsággal megküzdeniük, ahelyett, hogy Ukrajnára koncentrálnának.

– vélte a koszovói elnök, aki a maga 40 évével Európa legfiatalabb államfője, és keserű személyes tapasztalatai vannak az 1990-es évek végén zajlott háborúról.

Osmani 16 éves korában menekülni kényszerült Mitrovicából, mindez 1999-ben történt, amikor egy szerb katona a szájába dugta egy AK-47-es csövét.

– Könyörögtem nekik, hogy ne lőjék le az apámat. A katona megpróbált elhallgattatni. Pokol volt. Több ezren voltunk kénytelenek Albániába gyalogolni. Embereket erőszakoltak meg és gyilkoltak meg

– emlékezett vissza az akkori időkre a koszovói elnök.

A brit lap arról számol be, hogy Koszovó egyelőre nyugodt, a nehéz teherautók, amelyeket északon az útlezárások kialakítására használtak, viszont még mindig az utak mellett parkolnak, készen arra, hogy egy pillanat alatt bevethetők legyenek.