Connect with us

Koszovó

A koszovói elnök szerint Szerbia a Wagner segítségével támadná meg a hazáját

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A koszovói elnök a krími helyzethez hasonlította azt, ami most Koszovó körül történik
A koszovói elnök a krími helyzethez hasonlította azt, ami most Koszovó körül történik (Forrás: Telegraph)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A koszovói elnök, Vjosa Osmani szerint az állítólagos szerb előkészületek párhuzamot mutatnak azzal, ahogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. Osmani szerint a hírhedt orosz Wagner Csoport harcosai a szerb paramilitáris csoportokkal együtt most is fegyvereket és jelzés nélküli katonai uniformisokat próbálnak bejuttatni Koszovóba, ahogy korábban Krímbe. Az elnökasszony a brit Telegraphnak azt mondta: a titkos művelet célja, hogy előkészítse a szerb hibrid támadás lehetőségét a koszovói területének megszerzésére. Az interjút részben átvette a belgrádi Politika is, így nem zárható ki a belgrádi reagálás.

Kis zöld emberek

Az állítólagos szerb előkészület hasonlít a Krím-félsziget annexiójához, amikor orosz katonák, jelzések nélküli uniformisban, „kis zöld emberekként” készítették elő a félsziget elszakadását.

– Fegyvereket és uniformisokat hoznak be, de nem részei formálisan a szerb hadseregnek. Szerbia úgy szeretné elérni a céljait, hogy ne lehessen hadműveletnek nevezni, ami történik

– mondta Osmani a pristinai elnöki irodában a Telegraphnak.

– A szerbeknek az a céljuk, hogy „előkészítsék az annexió lehetőségét – nem hagyományos hadművelettel, hanem hibrid támadással

– tette még hozzá a koszovói elnök.

A koszovói elnök az északi szerb területekről nyilatkozott a brit Telegraphnak (Forrás: Telegraph)

A koszovói szerb Zvečan megye díszpolgára többek között Aleksandar Vučić, Novak Đoković és Vlagyimir Putyin is (Forrás: Telegraph)

A Koszovó és Szerbia közöti határ, főleg a szerb többségű koszovói területek mentén, már hónapok óta a Balkán egyik leggyúlékonyabb feszültségforrása.

– Ha megnézzük, mit csinált Putyin 2014-ben, akkor ez ugyanannak a teljes másolása, ugyanaz a forgatókönyv. Putyin kezdetben az ott élő oroszokat használta fel eszközként, majd mindenféle elterelő hadműveleteket hajtott létre, végül pedig beküldte a félkatonai csoportokat

– jelentette ki a koszovói elnök, aki szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy mindezt a szerb félkatonai csoportok tervezik és szervezik a (Wagnerrel együtt).

– Hogy hányan voltak a határon vagy azon belül (Koszovó területén), ez egy olyan kérdés, amit még vizsgálunk

– nyilatkozta a Telegraphnak az államiságát 2008-ban önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elnöke.

A koszovói elnök és a KFOR

Sok balkáni szakértő kételkedik abban, hogy Szerbia megkísérelné Észak- Koszovó elcsatolását, mert Szerbia azzal összeütközésbe kerülne a NATO által vezetett KFOR-ral, amelyben és brit katonák is szolgálatot teljesítenek.

– Amíg a KFOR Koszovóban van, nem hiszem, hogy Szerbia katonai akcióba lép

– jelentette ki Helena Ivanov, a Henry Jackson Társaság Balkán-szakértője.

– Ezt egyszer már megtette, és azt a háborút elvesztette. Ezt nem teszi meg ismét. A KFOR jelenléte elrettentő erejű mindkét fél számára, hogy ne feszítsék túl a húrt

– idézte a Telegraph a nyugati szakértőt.

A koszovói elnök ezzel kapcsolatban azonban arra a szkepticizmusra emlékeztetett, amely a világ vezetői között tavaly február elején uralkodott el azzal kapcsolatban, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát.

– Két-három nappal az ukrajnai inváziója előtt azt hallottam a világ számos vezetőjétől, hogy Putyin nem olyan hülye, nem fogja ezt megtenni. Ugyanezt halljuk most Vučićról: nem olyan hülye, nem fogja megtenni

– mondta Osmani, aki szerint önmagában az hogy a KFOR Koszovóban van, nem jelenti azt, hogy Vučić soha ne próbálná meg.

– Nem mondom, hogy megteszi, de mindig készen kell állnunk arra, hogy megakadályozzunk egy ilyen forgatókönyvet

-jegyezte meg Vjosa Osmani.

Szerbia, a trójai faló

A koszovói elnök úgy látja, hogy Oroszország Szerbiát használja a Balkán destabilizálására, amivel megakadályozza, hogy az ország a EU- és a NATO-tagság felé mozduljon el, amivel némileg elvonja a Nyugat figyelmét az ukrajnai háborúról.

– Az oroszok érdeke, hogy a Nyugat- Balkánt Szerbián keresztül trójai falóként használják fel olyan értékalapú rendszerek megtámadására, mint a NATO és az EU

– jegyezte le a koszovói elnök szavait a Telegraph, amely azt sem felejtette el megírni, hogy Pristinában utcákat neveztek el Bill Clintonról és George W. Bushról, köszönetképpen a koszovói függetlenség biztosításában nyújtott amerikai segítségért.

A koszovói elnök is Mitrovicáról származik

Szerb felirat a Mitrovicában, a Vjosa Osmani szülővárosában lévő „Természet ereje” gyógyszertárnál: Ezért a földért érdemes meghalni.

Az interjúban a koszovói elnök azzal vádolta Szerbiát, hogy Koszovót, Montenegrót és Bosznia- Hercegovinát „ideiglenes országoknak” tekinti, amelyeket vissza akar venni.

– Minél több biztonsági feszültséget keltenek, annál kisebb az esélyünk az EU-csatlakozásra. Néha Montenegróban, néha Bosznia- Hercegovinában, néha Koszovóban csinálják, de problémákat okoztak már Észak- Macedóniában is

– idézi a brit lap a koszovói elnököt, amely viszont azt is megjegyezte, hogy Szerbia a maga részéről azzal vádolja a pristinai kormányt, hogy nem tartja be a 2013-as megállapodást, amely nagyobb autonómiát biztosít a Koszovó északi részén élő szerbeknek.

– Szerbián keresztül más konfliktusközpontokat akarnak létrehozni, hogy a nyugati demokráciáknak egyszerre kelljen sok válsággal megküzdeniük, ahelyett, hogy Ukrajnára koncentrálnának.

– vélte a koszovói elnök, aki a maga 40 évével Európa legfiatalabb államfője, és keserű személyes tapasztalatai vannak az 1990-es évek végén zajlott háborúról.

Osmani 16 éves korában menekülni kényszerült Mitrovicából, mindez 1999-ben történt, amikor egy szerb katona a szájába dugta egy AK-47-es csövét.

– Könyörögtem nekik, hogy ne lőjék le az apámat. A katona megpróbált elhallgattatni. Pokol volt. Több ezren voltunk kénytelenek Albániába gyalogolni. Embereket erőszakoltak meg és gyilkoltak meg

– emlékezett vissza az akkori időkre a koszovói elnök.

A brit lap arról számol be, hogy Koszovó egyelőre nyugodt, a nehéz teherautók, amelyeket északon az útlezárások kialakítására használtak, viszont még mindig az utak mellett parkolnak, készen arra, hogy egy pillanat alatt bevethetők legyenek.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava