Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Szerbia

INTERJÚ A BLOOMBERGNAK: Szerb-orosz kapcsolatok: már Vučić is helyezkedik?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Interjú a Bloombergnek
SZERB ELNÖK: Nem támogatjuk Oroszország ukrajnai invázióját (Forrás: Regnum)
A cikk meghallgatása

A Bloombergnek adott interjú is arra utal, hogy Szerbia, Oroszország legközelebbi európai szövetségese is kezd távolodni az ukrajnai háború mocsarába egyre mélyebbre süllyedő Moszkvától. Aleksandar Vučić szerb elnök már korábban elárulta, most pedig a nyugatiaknak is elmondta, hogy hónapok óta nem beszélt azzal a Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel korábban rendszeresen egyeztetett. Pedig a jobb megértés érdekében Vučić még oroszul is el kezdett tanulni. A Bloomberg-interjú következő, legfőbb megállapítását az orosz média is átvette, az egyik orosz hírportál pedig azt emelte ki, hogy Vučić szerint a Krím Ukrajna.

Veszélyes párhuzamok

– A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy nem támogatjuk Oroszország ukrajnai invázióját. Számunkra a Krím ukrán és a Donyec-medence is az, és az is marad

– mondta Vučić a Bloomberg amerikai hírportálnak adott interjújában. A szerb álláspont egyébként logikus: ha elismernék az ukrajnai orosz hódításokat, akkor aligha tudnák védeni azt, hogy az albán többségű, Szerbiától 2008-ban elszakadt Koszovó továbbra is Szerbia részét képezi.

Éppen Koszovó ügye az egyik olyan pont, ami miatt lazulni látszik a két ortodox keresztény állam szoros barátsága, korábban ugyanis Putyin is többször érvelt azzal, ha Koszovó elszakadhatott Szerbiától, és abba a világ belenyugodott, akkor ugyanez a jog Ukrajna keleti megyéit is megilleti.

A szerb elnök a Bloombergnek nyilatkozik

A szerb elnök a Bloombergnek nyilatkozik (Forrás: Bloomberg)

Annyi különbség azonban mindenképpen van Koszovó és az oroszok által elcsatolt ukrajnai területek között, hogy a Koszovót támogató Nyugat nem akarta magához csatolni a szerb elnyomásból szökni kívánó dél-szerbiai tartományt. És az sem egyértelmű, hogy az ukrajnai megyék lakosai mennyire örülnek annak, hogy az oroszok akkor is fel akarják “szabadítani” őket, ha kő kövön nem marad.

Vučić folyamatosan azt hangoztatja, hogy végső célja az EU-hoz való csatlakozás, s az ország azért nem csatlakozott az ukrajnai agresszió miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókhoz, mert Moszkva nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és emellett kedvezményes áron szállít energiahordozót a balkáni államnak.

Hozzátette: azért sem támogatja a Moszkva elleni szankciókat, mert az 1990-es években az akkori Jugoszláviát is nemzetközi büntetőintézkedések sújtották.

– Nem hiszem, hogy a szankciók hoznák el a megoldást

– utalt arra, hogy a miloševići Szerbia, illetve Jugoszlávia elleni szankciók ellenére a szerbek éveken át folytatták a szomszédok elleni háborút.

A mostani Bloomberg-interjúban a belgrádi politikus tovább ment, mint korábbi nyilatkozataiban.

– Egyáltalán nem vagyunk lelkesek egy-két orosz álláspont láttán. Hagyományosan jók a két ország közötti kapcsolatok, ám ez nem jelenti azt, hogy támogatjuk a Kreml összes döntését

– magyarázta. Vučić néhány nappal korábban azt is kifogásolta, hogy az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner Csoport Szerbiában is toboroz katonákat az ukrajnai frontra. Az államfő ezzel kapcsolatban közölte, bűncselekménynek számít, ha szerb állampolgárok zsoldosként részt vesznek más államok közötti fegyveres konfliktusokban.

A Wagner-vitát az USA is kihasználta.

– Örömmel hallom, hogy Vučić elnök a békét és stabilitást fenyegető veszélynek tekinti a Wagner Csoport szerbiai jelenlétét. Sokatmondó, hogy Oroszország legfeljebb azt tudja ajánlani a szerbeknek, hogy távoli vidékeken, egy másik állam agresszív háborújában veszítsék az életüket

– mondta a belgrádi amerikai nagykövet Christopher Hill.

Nem csak a szavak

Szerbia az utóbbi években a külgazdasági kapcsolatokban is távolodik Oroszországtól. A balkáni ország legfontosabb partnere az EU, Oroszország már csak hat százalékkal részesedik a forgalomból.

Bloomberg-táblázat

A Bloomberg-táblázat a Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai alapján készült

Míg 2019-ben – amikor az összforgalom 46 milliárd dollárt tett ki – Oroszországra 3,5 milliárd jutott, 2021-ben – 50,2 milliárdos összforgalom mellett – már csak 2,3 milliárdos volt az orosz hányad.

Kína és az EU részesedése viszont növekvőben van, és a szakértők szerint a 2022-es év sem hozott fordulatot.

Az orosz részedés annak ellenére csökken, hogy közben – a balkáni gázvezeték megnyitása miatt – Szerbia a korábbinál több orosz gázt kap, így az energiahordozókért az eddiginél többet fizet Belgrád Moszkvának.

Bár a gazdaságban az EU már megkerülhetetlenné vált, a szerbek egyre nagyobb hányada nem támogatja az unióhoz való csatlakozást, és változatlanul Putyint tartja a legszimpatikusabb külföldi vezetőnek.

– Meggyőződésem, hogy a többség végül az EU-ba való belépésre fog szavazni, ám ehhez az kell, hogy a csatlakozás realitássá váljon. Tudom, hogy az EU-tagság a mi utunk. Más út nincs is

– magyarázta a szerb elnök a Bloombergnak adott interjúban.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava