Connect with us

A Háború

GÁZOS HELYZET: Az ukrajnai háború felgyorsította a balkáni gázdiverzifikációs törekvéseket

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az EU-ban kibontakozó, Oroszország ellen hozott szankcióhullámhoz a balkáni államok többsége is csatlakozott – s így járt el a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Bulgária is. Az orosz támadásra adott uniós válaszok másik csoportját az orosz gázfüggés csökkentésére tett erőfeszítések jelentik. Ezen a téren komoly politikai elköteleződést láthatunk, még akkor is, ha rövidtávon semmiképp sem lehet kiváltani az orosz gázt, illetve az ebbéli törekvések az amúgy is emelkedő infláció további fokozódásával járnak.

Az uniós fősodor

A bolgár kormány az uniós fősodorhoz csatlakozva márciusban bejelentette, hogy a 2022 végén lejáró orosz gázszállítási szerződések megújítása helyett más lehetőségek után néz. A földgáz a bolgár energiamix úgy 22-25 százalékát teszi ki (éves szinten mintegy 3 milliárd köbmétert használnak), tehát nincs túlsúlyban, azonban az orosz gáz felváltása kihívást fog jelenteni, mivel Oroszországból érkezik a bolgár gázimport kb. háromnegyede (igaz, ez csökkenő tendenciát mutat, az előző években volt ez 100% is).

Ráadásul úgy, hogy korábban, egész pontosan 2014 végéig úgy tűnt, Bulgária Moszkva számára az Ukrajnát elkerülő gázvezetéképítések kulcsállama: a Déli Áramlat azonban az Európai Bizottság ellenállása miatt végül elbukott, s ennek hatására jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy akkor lesz helyette Török Áramlat, ami még magát Recep Tayyip Erdoğant is meglephette.

A többi már történelem: a vezeték megépült, a törökországi szakasz 2020 januári ünnepélyes megnyitóján az orosz és török államfő mellett Aleksandar Vučić szerb elnök és Bojko Boriszov is megjelent.

A bolgárok sem maradtak ki végül – ráadásul hivatalosan az uniós szabályoknak megfelelően – legalábbis az akkori miniszterelnök, Bojko Boriszov mindent megtett, hogy úgy tűnjön.

Az épülő vezetéket “Balkáni Áramlatnak” keresztelték (a Románia felől érkező Transzbalkán vezetéken folyó gázszállítást pedig szép lassan minimalizálták az oroszok), illetve különböző cégek álcája mögött mégiscsak orosz vállalatok építhették meg a vezetéket.

De legalább így a bolgárok nem estek el a tranzitdíjaktól, miközben a mindenkori ukrajnai helyzet miatt sem kellett aggódniuk – legalábbis az orosz import szempontjából.

Mindez azonban most változni látszik. A bolgár kormány optimistának tűnik; de miben bízhat?

Van-e alapja az optimizmusnak?

Úgy tűnik, hogy főként az előző években indult diverzifikáció folytatódásában. S erre van is esély, mivel nyárra várható a görög-bolgár interkonnektor (ICBG) átadása, amely a bolgár gázszükséglet harmadát is fedezheti.

Oroszország, a csövek ura

Dimitar Bechev, az Oxfordi egyetem tanára a Twitteren megjegyezte, hogy a Török (Balkáni) Áramlaton keresztül továbbra is áramlik a gáz, mivel a két nagy fogyasztó, Törökország és Magyarország nem állítja le fokozatosan az oroszországi szállításokat. A bolgár Bulgartransgaz kölcsönt vett fel, hogy finanszírozza a szállítások meghosszabbítást. Bechev ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy vajon belebukik-e, és hány év múlva?

A nagy fogyasztók közül Bechev (talán vélelenül) kihagyta Szerbiát, amely igencsak megérezné, ha az Egyesült Államok direkt vagy az Európai Unión keresztül, esetleg akár a kettő együtt, a Balkán (Török) Áramlat leállítására kényszerítené Bulgáriát a tranzitszállítások terén is.


A gázvezeték építése a görögök késlekedése miatt így is lényegesen csökkentheti az orosz gázfüggést. Arról nem is beszélve, hogy bejelentették a görögök, akik maguk nagyjából a gázszükségletük harmadát fedezik az orosz importból, hogy egy új LNG-terminált építenek Alexandrupoliban, a görög-török szomszédságban lévő kikötővárosnál, ami várhatóan 2023 végére el is készül mintegy 5,5 milliárd köbméteres éves kapacitással. (A horvát terminál maximális éves kapacitása 2,6 milliárd köbméter.)

Athén további LNG-terminál építésén fáradozik Korinthosz mellett is (eddig az ország egy LNG-terminál rendelkezik, Revithusszá szigetén, amelyen keresztül az éves fogyasztás közel 50 százalékát fedezik).

Ráadásul a görög cégek a cseppfolyósított gáz szállításának piacán is jelentős súlyra tettek szert az utóbbi években: a tankerek több mint ötöde van a kezükben világszerte.

Sőt, a görögök felújítják a kutatásokat a Földközi- és a Jón-tengeren is, igaz, bár az utóbbi években a Földközi-tengeren ez folyamatosan konfliktust jelent Ankarával, ami már egy fegyverkezési versenyt is indukált a két ország között.

A további opciót maguk a törökök, vagy legalábbis az ő területükön áthaladó tranzit jelentheti a bolgároknak.

Ankara az utóbbi években – egész pontosan 2015 vége, a török légteret megsértő Szu-24-es lelövése után életbe léptetett orosz szankciók hatására, amelyek igaz, nem érintették érdemben a gázimportot – tudatosan törekedett arra, hogy csökkentse az oroszoktól való függését új energiaforrások, új partnerek bevonásával, egyúttal az ország tárolási kapacitásainak növelésévelésével, vaalmint új LNG-terminálok építésével.

Mára négy terminál készült el, s rajtuk keresztül érkezik az országba a földgáz nagyjából harmada; egyúttal Törökország vált az egyik legnagyobb LNG-importőrré Európában.

S ebből a lehetőségből az új útvonalakat kereső bolgárok is részesedni kívánnak – az persze, már más kérdés, hogy mennyiért és kitől, Ankara eddigi partnerei között az oroszok mellett pedig ott vannak az amerikaiak, a katariak, az algériaiak, a nigériaiak, hogy csak a fontosabbakat említsük.

Gáz és szabadság

Valamelyest kapcsolódik a témához az a cikk, amelyet 2019-ben írtunk: NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger


S persze, ott vannak az azeriek is, akikkel már korábban megállapodtak. Eszerint 1 milliárd köbmétert vásárol Szófia Bakutól évente – még szerencse, hogy a Törökországot átszelő Transzanatóliai Gázvezetéket (TANAP) még 2018-ban, s az azt Görögországon és Albánián át Olaszországgal összekötő Transzadriai Gázvezetéket (TAP) még 2020-ban átadták.

Amíg nem készül a bolgár-görög interkonnektor, addig a TAP-pal összekötött Kulata- Szidirokasztro csatlakozáson keresztül érkezik az azeri gáz, amelynek az importja 2021 januárjában indult meg.

A hírek szerint már megkezdődtek a bolgárok tárgyalásai az azeriekkel – persze, az már megint más kérdés, hogy Bakuban mit fognak nekik mondani, van-e elegendő, nem lekötött kapacitás. Az uniós gázszükséglet mintegy 5 százalékát fedező ország minden esetre már jelezte, hogy hajlandó fokozni a szállítást, így ennek nem nagyon van akadálya, legfeljebb a kapacitások és az uniós államok sorbaállása jelenthet fejtörést a bolgároknak.

Minden esetre a korábbi évek projektjei beérni látszanak, vagy legalábbis komoly támogatásra számíthatnak. Az ukrajnai háború felgyorsította a balkáni gázdiverzifikációs törekvéseket, amelyek az LNG-terminálok építése révén a cseppfolyósított földgáz importjával komoly lépést tehetnek a következő években az orosz gázfüggés csökkentésére.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava