A Háború
GÁZOS HELYZET: Az ukrajnai háború felgyorsította a balkáni gázdiverzifikációs törekvéseket

Az EU-ban kibontakozó, Oroszország ellen hozott szankcióhullámhoz a balkáni államok többsége is csatlakozott – s így járt el a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Bulgária is. Az orosz támadásra adott uniós válaszok másik csoportját az orosz gázfüggés csökkentésére tett erőfeszítések jelentik. Ezen a téren komoly politikai elköteleződést láthatunk, még akkor is, ha rövidtávon semmiképp sem lehet kiváltani az orosz gázt, illetve az ebbéli törekvések az amúgy is emelkedő infláció további fokozódásával járnak.
Az uniós fősodor
A bolgár kormány az uniós fősodorhoz csatlakozva márciusban bejelentette, hogy a 2022 végén lejáró orosz gázszállítási szerződések megújítása helyett más lehetőségek után néz. A földgáz a bolgár energiamix úgy 22-25 százalékát teszi ki (éves szinten mintegy 3 milliárd köbmétert használnak), tehát nincs túlsúlyban, azonban az orosz gáz felváltása kihívást fog jelenteni, mivel Oroszországból érkezik a bolgár gázimport kb. háromnegyede (igaz, ez csökkenő tendenciát mutat, az előző években volt ez 100% is).
Ráadásul úgy, hogy korábban, egész pontosan 2014 végéig úgy tűnt, Bulgária Moszkva számára az Ukrajnát elkerülő gázvezetéképítések kulcsállama: a Déli Áramlat azonban az Európai Bizottság ellenállása miatt végül elbukott, s ennek hatására jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy akkor lesz helyette Török Áramlat, ami még magát Recep Tayyip Erdoğant is meglephette.
A többi már történelem: a vezeték megépült, a törökországi szakasz 2020 januári ünnepélyes megnyitóján az orosz és török államfő mellett Aleksandar Vučić szerb elnök és Bojko Boriszov is megjelent.
A bolgárok sem maradtak ki végül – ráadásul hivatalosan az uniós szabályoknak megfelelően – legalábbis az akkori miniszterelnök, Bojko Boriszov mindent megtett, hogy úgy tűnjön.
Az épülő vezetéket „Balkáni Áramlatnak” keresztelték (a Románia felől érkező Transzbalkán vezetéken folyó gázszállítást pedig szép lassan minimalizálták az oroszok), illetve különböző cégek álcája mögött mégiscsak orosz vállalatok építhették meg a vezetéket.
De legalább így a bolgárok nem estek el a tranzitdíjaktól, miközben a mindenkori ukrajnai helyzet miatt sem kellett aggódniuk – legalábbis az orosz import szempontjából.
Mindez azonban most változni látszik. A bolgár kormány optimistának tűnik; de miben bízhat?
Van-e alapja az optimizmusnak?
Úgy tűnik, hogy főként az előző években indult diverzifikáció folytatódásában. S erre van is esély, mivel nyárra várható a görög-bolgár interkonnektor (ICBG) átadása, amely a bolgár gázszükséglet harmadát is fedezheti.
Oroszország, a csövek ura
Dimitar Bechev, az Oxfordi egyetem tanára a Twitteren megjegyezte, hogy a Török (Balkáni) Áramlaton keresztül továbbra is áramlik a gáz, mivel a két nagy fogyasztó, Törökország és Magyarország nem állítja le fokozatosan az oroszországi szállításokat. A bolgár Bulgartransgaz kölcsönt vett fel, hogy finanszírozza a szállítások meghosszabbítást. Bechev ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy vajon belebukik-e, és hány év múlva?
A nagy fogyasztók közül Bechev (talán vélelenül) kihagyta Szerbiát, amely igencsak megérezné, ha az Egyesült Államok direkt vagy az Európai Unión keresztül, esetleg akár a kettő együtt, a Balkán (Török) Áramlat leállítására kényszerítené Bulgáriát a tranzitszállítások terén is.
A gázvezeték építése a görögök késlekedése miatt így is lényegesen csökkentheti az orosz gázfüggést. Arról nem is beszélve, hogy bejelentették a görögök, akik maguk nagyjából a gázszükségletük harmadát fedezik az orosz importból, hogy egy új LNG-terminált építenek Alexandrupoliban, a görög-török szomszédságban lévő kikötővárosnál, ami várhatóan 2023 végére el is készül mintegy 5,5 milliárd köbméteres éves kapacitással. (A horvát terminál maximális éves kapacitása 2,6 milliárd köbméter.)
Athén további LNG-terminál építésén fáradozik Korinthosz mellett is (eddig az ország egy LNG-terminál rendelkezik, Revithusszá szigetén, amelyen keresztül az éves fogyasztás közel 50 százalékát fedezik).
Ráadásul a görög cégek a cseppfolyósított gáz szállításának piacán is jelentős súlyra tettek szert az utóbbi években: a tankerek több mint ötöde van a kezükben világszerte.
Sőt, a görögök felújítják a kutatásokat a Földközi- és a Jón-tengeren is, igaz, bár az utóbbi években a Földközi-tengeren ez folyamatosan konfliktust jelent Ankarával, ami már egy fegyverkezési versenyt is indukált a két ország között.
A további opciót maguk a törökök, vagy legalábbis az ő területükön áthaladó tranzit jelentheti a bolgároknak.
Ankara az utóbbi években – egész pontosan 2015 vége, a török légteret megsértő Szu-24-es lelövése után életbe léptetett orosz szankciók hatására, amelyek igaz, nem érintették érdemben a gázimportot – tudatosan törekedett arra, hogy csökkentse az oroszoktól való függését új energiaforrások, új partnerek bevonásával, egyúttal az ország tárolási kapacitásainak növelésévelésével, vaalmint új LNG-terminálok építésével.
Mára négy terminál készült el, s rajtuk keresztül érkezik az országba a földgáz nagyjából harmada; egyúttal Törökország vált az egyik legnagyobb LNG-importőrré Európában.
S ebből a lehetőségből az új útvonalakat kereső bolgárok is részesedni kívánnak – az persze, már más kérdés, hogy mennyiért és kitől, Ankara eddigi partnerei között az oroszok mellett pedig ott vannak az amerikaiak, a katariak, az algériaiak, a nigériaiak, hogy csak a fontosabbakat említsük.
Gáz és szabadság
Valamelyest kapcsolódik a témához az a cikk, amelyet 2019-ben írtunk: NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger
S persze, ott vannak az azeriek is, akikkel már korábban megállapodtak. Eszerint 1 milliárd köbmétert vásárol Szófia Bakutól évente – még szerencse, hogy a Törökországot átszelő Transzanatóliai Gázvezetéket (TANAP) még 2018-ban, s az azt Görögországon és Albánián át Olaszországgal összekötő Transzadriai Gázvezetéket (TAP) még 2020-ban átadták.
Amíg nem készül a bolgár-görög interkonnektor, addig a TAP-pal összekötött Kulata-Szidirokasztro csatlakozáson keresztül érkezik az azeri gáz, amelynek az importja 2021 januárjában indult meg.
A hírek szerint már megkezdődtek a bolgárok tárgyalásai az azeriekkel – persze, az már megint más kérdés, hogy Bakuban mit fognak nekik mondani, van-e elegendő, nem lekötött kapacitás. Az uniós gázszükséglet mintegy 5 százalékát fedező ország minden esetre már jelezte, hogy hajlandó fokozni a szállítást, így ennek nem nagyon van akadálya, legfeljebb a kapacitások és az uniós államok sorbaállása jelenthet fejtörést a bolgároknak.
Minden esetre a korábbi évek projektjei beérni látszanak, vagy legalábbis komoly támogatásra számíthatnak. Az ukrajnai háború felgyorsította a balkáni gázdiverzifikációs törekvéseket, amelyek az LNG-terminálok építése révén a cseppfolyósított földgáz importjával komoly lépést tehetnek a következő években az orosz gázfüggés csökkentésére.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a „lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni