Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az oroszok és ukránok Szerbiában működő háborúellenes csoportja egy belgrádi ügyvéddel közösen feljelentést tett a Wagner orosz katonai magáncsoport tevékenységével kapcsolatban. Belgrádi sajtójelentések szerint feljelentés történt a szerbiai polgári titkosszolgálat igazgatója, Oroszország belgrádi nagykövete, a niši székhelyű szerb-orosz humanitárius központot és a Népi Járőrség szerbiai szélsőjobboldali szervezet ellen, tehát a sor nem rövid, ezért ez a cikk is némileg hosszabb a megszokottnál.

Az orosz nagykövet a „főkolompos”

A feljelentés név szerint Alekszandr Bocan- Harcsenko orosz nagykövetre és Aleksandar Vulinra, a szerbiai Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatójára, valamint Damjan Knežević „népi járőrre” vonatkozik a Wagner Csoport szerbiai tevékenységével kapcsolatban, nem név szerint pedig az orosz nagykövetség, a niši orosz-szerb humanitárius központ, a Népi Járőrség és a BIA szerb titkosszolgálat több NN, vagyis meg nem nevezett tagjára, akiket elvben ismeretlen tetteként kezelhetünk.

A feljelentést hivatalosan egy belgrádi ügyvéd, Čedomir Stojković nyújtotta be, aki szerint a fent megnevezett és meg nem nevezett személyek mindannyian azon dolgoznak, nem csak múlt időben, hogy Szerbia állampolgárokat mozgósítsanak a háborúra.

Itt jegyzendő meg, hogy a BALK álláspontja szerint a feljelentések sorából „érdemtelenül kimaradt” a Russia Today orosz állami televízió belgrádi kirendeltsége, amely szintén megszegte azokat a szerbiai törvényeket, amelyek alapján a fent megnevezett és ismeretlen személyek ellen a feljelentéseket tették, mint arról már korábban beszámoltunk.

Valójában három feljelentésről van szó, az egyik szerint, az egyikben az oroszokat és a hozzájuk kapcsolódó szervezeteket jelentik fel, vagyis Bocan- Harcsenko nagykövetet, az orosz nagykövetség alkalmazottait, a niši szerb-orosz központot, valamint Damjan Kneževićet és társait.

Ellenük a Szerb Köztársaság büntetőtörvénykönyve alapján háborúban vagy külföldi országban dúló fegyveres összecsapásban történő részvétel megszervezése miatt történt feljelentés a belgrádi főügyészségen azzal a megjegyzéssel, hogy ennek a bűncselekménynek az elkövetése jelenleg is folyamatban van.

Čedomir Stojković ügyvéd – aki magát az Október csoport elnökekeként határozta meg – az első és talán legsúlyosabb vádakat tartalmazó beadványt a maga, sértettként pedig számos szerbiai állampolgár, valamint a közérdek védelmének nevében nyújtotta be.

Alakszandr Bocan- Harcsenko belgrádi orosz nagykövetről a feljelentés alapján megjegyzi, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi konvenció alapján bűnvádi eljárás nem indulhat ellene, ám a diplomáciai mentesség alól felmentheti az őt a delegáló ország, ami most elképzelhetetlennek tűnik, de az élet nem két nap.

A niši szerb-orosz humanitárius központról a feljelentés megjegyzi, hogy az a Wagner Csoport ellenőrzése alatt áll, amellyel kapcsolatban az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azt fontolgatja, hogy a terrorszervezetek listájára helyezi.

A dokumentum Damjan Knežević és a Népi Járőrség meg nem nevezett tagjainak vonatkozásában azt állítja, hogy szintén a „terrorszervezeti státus” várományosának számító Wagner Csoport ellenőrzése alatt. A BALK nemrég számolt be arról, hogy Knežević Szentpéterváron járt, hogy megtekintse a Wagner Csoport “technológiai központját”, amelyben az Orlovi (Sasok) orosz-szerb kulturális és információs baráti és együttműködési központ is irodát kapott.

Ez a beadvány a Sürgős!!! vagyis a HITNO!!! minősítést kapta három felkiáltójellel, Knežević neve pedig még említésre kerül a harmadik dokumentum ismertetésekor.

Feljelentés a BIA ellen

A belgrádi ügyvéd által benyújtott következő beadványban Aleksandar Vulin, a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség, vagyis a BIA igazgatója, valamint a titkosszolgálat több elhárító tisztje ellen történik feljelentés.

Ellenük azért kezdeményezett a belgrádi ügyvéd és több sértett bűnvádi eljárást, mert a szerbiai büntetőtörvénykönyv alapján visszaéltek befolyásukkal, amit azzal szegtek meg, hogy nem végezték hivatali kötelezettségeiket.

A dokumentum szerint Aleksandar Vulin, a BIA igazgatója tavaly december 1-től, vagyis a tisztség átvételétől több beosztottjával egyetemben azáltal követett el bűncselekményt, hogy a titkosszolgálat alkalmazottainak a Wagner Csoport szerbiai tevékenységgel kapcsolatos instrukciókat, parancsokat és direktívákat adott.

Vulin elrendelte, hogy hagyják félbe vagy ne hajtsák végre az orosz paramilitáris és parahírszerző szervezetnek nevezett Wagner Csoport tevékenységének felszámolására irányuló munkát.

A szerb titkosszolgálat vezetését tavaly december elején átvevő Vulin ezenkívül azt is elrendelte, hogy a BIA ne akadályozza a „Wagner Csoport munkáját” Szerbiában, főleg abban a tekintetben, ami a szerbiai állampolgárok toborzását és a Wagnerbe történő beléptetését illeti, és ne is gátolják az erre irányuló „munkát”.

A rendelkezésünkre álló információkból nem derül ki, hogy minderről a szerb kormánynak, illetve magának a szerb elnöknek volt-e tudomása, illetve hogy Vulin ezeket a cselekményeket esetleg Ana Brnabić szerb miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök vagy a szerb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyásával, vagy éppen ezek kifejezett kérésére hajtotta végre, mert nehezen hihető, hogy csak „partizánkodott”, vagy ha igen, akkor annak nem kellene következmények nélkül maradnia.

Ez a beadvány már csak a Sürgős vagyis a HITNO minősítést kapta, három felkiáltójel nélkül.

A Nemzeti Járőrség elleni feljelentés

A harmadik feljelentés Damjan Knežević és több ismeretlen személy ellen történt, akik közül egyesek – Kneževićhez hasonlóan – a Népi Járőrség tagjai. A beadvány ebben az esetben már nem csak az ügyvéd és több sértett nevében történt, ebbe a körbe bevonták Anasztázia Murdzsinszkát (Anastasiia Murdzynska), a „Tegyél jót” (Čini Dobro) nevet viselő szerbiai ukrán szervezet képviselőjét, valamint Piote Mihailovics Nikityint (Piote Mihailovits Nikitin), a szerbiai Orosz Demokratikus társaság elnökét is.

A beadványban azért kérik a fellépést Damjan Knežević és társai ellen, mert a szerbiai büntetőtörvénykény alapján nemzeti, faji és vallási gyűlöletet és türelmetlenséget szítottak a népek és az etnikai közösségek között.

Az indoklás szerint ezt azzal követték el, hogy 2023-ban Belgrádban annak a Wagner Csoportnak a jelképeit festették fel a falakra, amely orosz oldalon az Ukrajna elleni háború résztvevője, és egyúttal gyanúsított elkövetője számos háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek, amelyet Ukrajnában hajtottak végre.

A dokumentum megjegyzi, hogy a Wagner Csoport jelképeinek felfestése 2022-ben és 2023-ban kimeríti az „ukrán emberek elleni gyilkosságokra történő uszítás” kategóriáját, amellyel az ukránok elleni gyűlöletre és türelmetlenségre szólították fel Szerbia és az Orosz Föderáció állampolgárait, ráadásul a jelképek felfestése közben megtaposták a kék-fehér-kék zászlót, amely a háborúellenes Oroszország zászlaja, és ezzel tovább fokozták a gyűlölet szítását.

Ez a beadvány nem kapott semmiféle sürgősségi fokozatot, tehát a szerbiai igazságügyi szervek rendes eljárásban bírálhatják el.

Epilógus

Čedomir Stojković a Twitteren azzal összegezte a három feljelentés benyújtását, hogy az fent említett személyek háborúban való részvételre mozgósítják Szerbia állampolgárait.

Ezt a tevékenységet Bocan- Harcsenko nagykövet vezeti, Vulin BIA-igazgató megakadályozza a hírszerzés elhárító tevékenységét, a niši székhelyű szerb-orosz humanitárius központ pedig az alapot, vagyis a „platformot” biztosítja, és így valósul meg „a Wagner-valóság” Szerbiában.

– Bocan- Harcsenko ebben az esetben egy olyan szervezet vezetője, amely szerb állampolgárokat mozgósít, és egyúttal anyagi forrásokat, útbaigazításokat és instrukciókat biztosít a szerbiai állampolgároknak ahhoz, hogy jelentkezzenek az ukrajnai háborúba, illetve ezt megelőzően az orosz hadseregben történő kiképzésre

– jelentette ki a belgrádi ügyvéd, aki ezzel arra utalt, hogy a belgrádi nagykövetség honlapján egyértelmű útbaigazítások és utasítások voltak az orosz hadsereghez való jelentkezés módjáról, ami a Szerbia Btk.-a értelmében bűncselekmény.

Az említett honlapon néhány évvel ezelőtt megjelent egy ilyen utasítás, amely egészen a közelmúltig a „nagykövetség webhelyének régi verziójára” vezetett, ám miután ez a link a világhálón terjedni kezdett, a nagykövetség internetes felületéről a közelmúltban eltávolították. Itt jegyzendő meg, hogy Szerbiában 2015-ben fogadták el és vezették be a külföldi csatatereken való részvétel tilalmát Aleksandar Vučić kezdeményezésre, amit a szerb elnök a napokban a legokosabb törvénynek nevezett.

Stojković arról is beszélt, hogy az általa vezetett Október (Oktobar) csoport értesülései szerint Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője szentpétervári látogatása alkalmával belépett a Wagner Csoportba.

A fenti beadványokat követően a belgrádi főügyészség van lépésen, neki kell eldöntenie arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a feljelentéseket. Az ügyészség határozatának meghozatalára nincs előírt határidő, tehát ez akár az örökké valóságig is elhúzódhat.

A szerbiai büntetőtörvénykönyv itt látható 386b fejezete szerint 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az, aki külföldi fegyveres cselekményben való részvételre biztat vagy csoportot szerveznek ennek a végrehajtására, illetve felszerelést biztosít vagy pedig pénzt gyűjt ilyen célra. A törvény itt nem látható második pontja szerint ez a rendelkezés arra az esetre is érvényes, ha a toborzott személy nem szerb állampolgár.