Connect with us

A Háború

FACEBOOK: Ukrajna horvátországi nagykövetsége önkénteseket toboroz az oroszok elleni harchoz

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

FMwxe BXwAAKP3H
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Toborzó irodává lépett elő a Facebook, miután Ukrajna külföldi önkénteseket kezdett az országba hívni az oroszok elleni harchoz. Az ukrán elnök már aláírta a rendeletet, amellyel megnyitotta az utat a külföldi önkéntes harcosok előtt. Tekintettel Horvátország hasonló múltjára, Ukrajna zágrábi nagykövetsége azonnal reagált, és a Facebookon kezdte gyűjteni a jelentkezőket, amihez telefonszámot és e-mail címet is megadott.

Nemzetközi légió

Ukrajna zágrábi nagykövetsége Facebook-oldalán kérte a külföldi állampolgárokat, köztük a horvátokat is, hogy csatlakozzanak az ukrán katonai erőkhöz.

Ennek jogi alapját egy most aláírt elnöki rendelet teremti meg, amely eltörli a beutazási vízumot azok számára, akik az ukrajnai nemzetközi légióhoz kívánnak csatlakozni, hogy együtt harcoljanak az orosz megszálló csapatok ellen.

Volodimir Zelenskij rendelete már életbe is lépett, és addig marad érvényben, amíg a hadiállapot tart.

Az ukránok rendelkeznek elegendő bátorsággal, hogy megvédjék hazájukat, megvédjék Európát, és megmentsék a civilizációs értékeket. Az orosz azonban nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa, az egyesült Európa ellen irányul
– olvasható a Facebook-bejegyzésben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tehát ilyen gondolatok mentén fordult azokhoz a külföldi állampolgárokhoz, akik Ukrajna barátainak tekintik magukat, és készek fegyvert fogni Európa és az összes civilizációs érték védelmében.

Az ukránok külön alakulatot hoznak létre, amely kizárólag külföldi önkéntesekből áll majd, és az Ukrajnai Nemzetközi Területvédelmi Légió nevet viseli, önkéntesnek pedig bárki jelentkezhet, aki elhivatottságot érez arra, hogy az ukránokkal vállt vállvetve harcoljon “a 21. század háborús bűnösei”, vagyis értelmezésük szerint az oroszok ellen.

A horvátok mennek is

A bejegyzésre már többen is jelentkeztek általában Splitből és környékéről, de Károlyvárosból (Karlovac) is, ám ez nem minden. A horvát sajtó tele van olyan hírekkel, amelyek az élénk érdeklődést igazolják.

Ukrajnába közben már megérkeztek a horvát önkéntesek első csoportjai, Zábrábból, Eszékről, Zárából és az előbb említett Splitből is.

Az egyik zágrábi társaságot a zágrábi Dinamo focicsapat ultráinak, a Bad Blue Boysnak, azaz a BBB-nek egy volt vezetője “felügyeli”.

A horvátok azért jelentkeznek az “ukrán idegenlégióhoz”, ahol még fizetést sem kapnak, mert politikailag motiváltak, ugyanazt hajtogatják, amit a televízióban a politikusoktól hallottak.

Azért megyek, mert Ukrajna elismerte hazánkat, amikor mi harcoltunk a szabadságért. Ukrajna 1991-ben segített nekünk, de a zágrábi és a petrnjai földrengés után is velünk voltak

– mondta a zágrábi Večernji listnek egy önkéntes, akit nem a civilizáció megmentése, hanem inkább az Ukrajna iránt érzett hála vezérel.

A horvát önkéntesek egy csoportja állítólag az ukrajnai menekülteknek segít a Magyarországra történő átjutásban, a többiek viszont Kijevbe vagy Harkivbe tartanak, ahol felveszik a fegyvert, és irány a front.

A horvát RTL arról számolt be, hogy a horvát önkéntesek első csoportja már nem csak hogy megérkezett Ukrajnába, hanem már ki is ment a frontra.

A Twitteren terjedő hírek szerint az ukrán hadsereg délelőtt tíz órára hirdette meg a világhálón a találkozót Harkivban azok számára, akik az Azov zászlóaljba jelentkeztek, a megadott időpontban azonban nem csak ők jelentek meg, hanem egy orosz rakéta is, az eredmény a fenti képen látható, állítólag 400 önkéntessel csökkent az Azov zászlóalj létszáma.

Egy hozzászólás szerint az orosz oldalon harcoló csecsenek most panaszkodnak, mert nem maradt senki, akikre vadászhatnának.

A hír vagy igaz, vagy nem, háborúban ugyanis mindenféle értesülést kétkedve kell fogadni, de az internetes generáció már hozzászokott ehhez, ilyesmi ugyanis békeidőkben is előfordul, például választási kampány idején. Mert bizonyos értelemben az is csak egy háború.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós ére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: