Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A belgrádi kormánnyal „társutas média” igyekszik feldolgozni azt a „sokkot”, amelyet az Európai Parlament döntése okozott, a testület ugyanis megköveteli Szerbiától a közös uniós külpolitika követését, ami magyarra fordítva az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené. Ráadásul új csatlakozási fejezeteket csak azt követően nyitnának meg az országgal, ha az a szankciók bevezetésén túl elkötelezné magát a demokráciára és a jogállamiság érvényesülésére vonatkozó reformok mellett. A szerbiai kormánybarát média ezzel kapcsolatban először egy vajdasági magyar politikust idézett, aki fideszes színekben ült be az EP-be, de aztán beérkezett a szerb elnöki vélemény is, ami arra utal, hogy Vučić „népiesen szólva” egyszerűen kiakadt. De mi lesz, ha megtudja, hogy a „Szerbia irányába már bizonyító Várhelyi is” az Európai Parlament célkeresztjébe került?

Dühös az Európai Parlamentre

A szerbiai kormány leginkább a bulvármédián keresztül népszerűsíti magát, így nem kell csodálkozni azon, hogy a belgrádi Alo! című „hazafias hírportál” az elsők között hozta le Deli Andor méltatlankodását az Európai Parlamentnek azzal a döntésével kapcsolatban, miszerint Szerbiának össze kell hangolnia a külpolitikáját az Európai Unióval.

– EGY MAGYAR DÜHÖS LETT AZ EURÓPAI PARLAMETI KÉPVISELŐKRE: „Miért tették ezt Szerbiával? Mindez nem igaz!”

David McAllister, aki különböző kezdeményezéseket „követett el” az Európai Parlamentben (Forrás: Facebook, David McAllister)

– népszerűsítette a Tanjug szerb állami hírügynökség beszámolóját az Alo!, amely azt idézte a „feldühödött magyartól”, hogy az EP-döntés „teljesen téves információkat tartalmaz Szerbiával kapcsolatban annak vonatkozásában, hogy Szerbia nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját”.

Sem a Tanjug, sem az Alo! nem tér ki arra, hogy Deli Andor a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára a Fidesz színeiben került be az Európai Parlamentbe.

Deli úgy nyilatkozott a Tanjugnak, hogy az EP közös kül- és biztonságpolitikáról szóló mostani állásfoglalását „sajnos politikai sztereotípiák, sőt téves információk vezérelték”.

– Tegnapi felszólalásomban elmondtam, hogy az EP elé terjesztett határozat teljesen pontatlan információkat tartalmaz Szerbiával kapcsolatban, illetve annak vonatkozásában, hogy az ország nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját

– jelentette ki a VMSZ & Fidesz uniós parlamenti képviselője, aki agressziónak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását, ami Szerbiában, illetve szerbiai kormányzati körökben, vagy attól még inkább jobbra eső tájakon nemigen szokás.

Deli azt észrevételezte, hogy a Szerbiával kapcsolatos megállapítás, mármint, hogy az ország nem ítélte el az orosz agressziót, nincs összhangban a valósággal, ezért elmondása szerint felhívta kollégái figyelmét arra, hogy „az EP-szövegeknek a tényeken és a valóságon kell alapulniuk, nem pedig politikai és ideológiai elképzeléseken”.

– Szerbia elfogadta az összes ENSZ-határozatot, amelyek elítélték Oroszország Ukrajna elleni támadását, ráadásul Ukrajna területi integritásának leghangosabb szószólója, ennek szellemében nem volt hajlandó elfogadni a népszavazást sem Ukrajna négy régiójáról

– mondta Deli, aki szerint tehát nem áll meg az Európai Parlamentnek, illetve az EP-jelentéstevőjének az az állítása, hogy Szerbia nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni támadását.

A szerb elnök kiakadt

A szóban forgó határozatot, amelyben felszólítják Szerbiát az uniós külpolitikával való összhang megteremtésére, az Európai Parlament 407 igen, 92 nem és 142 tartózkodás mellett fogadta el.

Sajtójelentések szerint a dokumentum sajnálatát fejezti ki amiatt, hogy „Szerbia folyamatosan alacsony szinten igazodik a közös külpolitikához.

Az Európai Parlament szavazásának az eredménye

A szavazást a német illetőségű, de norvég-skót származású David McAllister, az EP külügyi bizottságának elnöke kezdeményezte.

A szerda esti órákra kiderült, hogy a butuska „udvari firkászok” épp a lényeget nem vették észre, a szerb elnök éberségét azonban a davosi feladatok sem tompították, így az Informer & Pink Televízió délután öt óra körül már arról számolt be, hogy a szerb államfő „rámutatott az igazi problémára”, mivel a Davosban bóklászó szerb elnök akkora került elő, hogy felvilágosítást adjon a fontosság kérdésében.

A belgrádi kormánybarát média ekkortájt jelentette, hogy „Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök szerint a ma elfogadott EP-határozat képmutató, a Koszovóval és Metohiával kapcsolatos rész pedig még annál is sokkal rosszabb”.

– Az EU-nak az a dolga, hogy kérje a harmonizációt, de a Koszovóra és Metóhiára utaló rész sokkal rosszabb, merthogy üdvözli az ún. Koszovó EU-tagságra vonatkozó kérelmét

– nyilatkozta a szerb elnök, majd sebtében még hozzátette, hogy „csak a nyomás, a nyomás és a nyomás, semmi sem elég nekik, Istent nem ismernek, az erő az ő oldalukon van”.

– Ők úgy vélik, hogy Koszovó független, és Belgrád egyoldalú erőszakos akciókat hajt végre.

Vučić – aki viszont úgy véli, hogy Koszovó nem független – arra is felhívta a butuska újságírók figyelmét, hogy az Európai Parlament milyen további galádságokat követett el, bár ezt nem minősítette ennyire keményen.

– A kölcsönös elismerésen alapuló párbeszéd intenzívebbé tételét, valamint a Szerbia és a Szerbia által támogatott szereplők eszkalálódó lépéseinek elítélését kérik, melyek között szerepelnek az illegitim barikádok, valamint a támadások, és a katonai akciókkal történő fenyegetések

– sorolta a szerb államfő, aki a végére hagyta EP-megállapítást, miszerint Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan, ami miatt felszólították azokat a tagállamokat, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, hogy tegyék ezt meg.

Ez a történet nem ennél a pontnál nem ér véget, hanem éppenséggel itt kezdődik, a mindenféle politikusok gondoskodtak ugyanis róla, hogy a Nyugat- Balkánnal foglalkozó újságírók ne haljanak éhen, sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldalon, és úgy „en block” a Balkánon.

Az Európai Parlament másik döntése

David McAllisternek azonban „egyéb bűne is van”, ami Magyarországot is érzékenyen érinti, és ami a Balkántól sem független.

Várhelyi és az Európai Parlament esete (Forrás: Twitter)

A német néppárti politikus ugyanis kezdeményezte, hogy a bizottság indítson független vizsgálatot Várhelyi Olivér magatartása miatt, merthogy a szomszédsági és bővítési biztos szerinte „szándékosan igyekszik megkerülni és aláásni a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos reformok központi jelentőségét az EU-hoz csatlakozó országok esetében”.

A vizsgálat megindítására a 632 képviselő közül 357 szavazott, 180 volt ellene és 95 tartózkodott.

Akármi lesz is a vizsgálat eredménye, az minden kétséget kizáróan megingatja a bizalmat Várhelyi irányában a Balkánon, de önmagában már maga ez a szavazás is megnehezítheti a bővítési biztos tárgyalási pozícióit, ha esetleg valamilyen oknál fogva nem indul eljárás vele szemben.

A magyar biztos munkáját nem először éri bírálat annak gyanúja miatt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekeit képviseli, amikor Szerbia „kedvében jár. Aleksandar Vučić szerb elnök pedig kimondottan kedveli Várhelyit, gyakran nevezte őt Szerbia barátjának, miután szerinte a magyar biztos „ezen a téren már bizonyított”.