...
Connect with us

Koszovó

BEJELENTKEZTEK: Aláírták Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmének aláírása
ALÁÍRTÁK: Koszovó "történelmet írt alá" (Forrás: Tvwitter, Vjosa Osmani)
Olvasási idő: 5 perc

Minden valamire való koszovói sajtó- & médiatermék kitüntetett helyen foglalkozik azzal, hogy ünnepélyes keretek között aláírták Koszovó európai uniós tagsági kérelmét. Ugyanúgy a szerbiaiak is. A dokumentumot Vjosa Osmani koszovói elnök, Albin Kurti miniszterelnök és Glauk Konjufca, a parlament elnöke írta alá Koszovó népének, az Európai Uniónak és minden európainak ajánlva.

Aláírták Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét

alban kerelem telegrafi

Forrás: Twitter

Koszovóban „történelmi” jelzővel illetik azt a dokumentumot, amelyet az önhatalmúlag kikiáltott ország három legfőbb közjogi méltósága látott el kézjegyével. Vagyis egy kis szójátékkal, vagy inkább szófacsarással szólva, akár azt is mondhatnánk, hogy „történelmet írtak az aláírással”, vagy hogy „történelmet írtak alá”.

Ezt támasztja alá az a számtalan közlemény, bejegyzés és cikk, amely a közösségi oldalakon albán és angol nyelven jelenik meg a koszovói albánok részéről, szerb részről – ékes szerb nyelven – viszont már kevésbé történelmi fényben, és általában ellenséges kommentárok közepette.

Mint tudják, mi vagyunk az utolsó ország a nyugat-balkáni térségből, amely uniós csatlakozási kérelmet nyújt be, bár a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia szintjét tekintve mi vagyunk az első ország a régióban

– jegyezte meg nem kevés öntudattal a koszovói miniszterelnök. Albin Kurti úgy vélte, hogy eljött az ideje a tagjelölti státusz megszerzésének, merthogy álláspontja szerint az Európai Unió a béke és a jólét szinonimája, és ezért természetes, hogy Koszovónak helye van ebben a „közös otthonban”. Azt viszont nem részletezte, hogy a béke vagy a jólét tekintetében, merthogy mindkettőből mutatkozik arrafelé (is) némi hiány.

A Koszovó európai uniós tagjelölti kérelmének benyújtásáról szóló döntést tegnap (december 13-án) fogadta el a pristinai kormány. Ezt követően Kurti miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy tagjelölti státuszért folyamodjon az Európai Uniónál.

A koszovói elnök, kormányfő és házelnök aláírta az uniós csatlakozási kérelmet

Az aláírást követően a három vezető koszovói politikus átszellemült arccal mutatta be a kézjegyükkel díszített kérelmet, amiről a koszovói állami televízió felvételei is tanúskodnak.

A videóból az is kiderül, hogy Vjosa Osmani Koszovó elnöke is „történelmi napnak” nevezte december 14-ét, miután az ország hivatalosan is aláírta az Európai Unióhoz történő szándékát bizonyító csatlakozási kérelmet, ami szerinte újabb lépés az unióhoz való közeledés tekintetében.

December 14-ének kettős jelentősége van Koszovó történelme szempontjából. Egyrészt pályázunk az Európai Unióba, másrészt pedig hadseregünk megalakulásának évfordulóját ünnepeljük

– jelentette ki Osmani, aki szerint mindkét esemény annak a jövőképnek az irányába mutat, amely az euroatlanti integráció által valósulhat meg, merthogy az országnak és Koszovó lakosságának soha nem volt más alternatívája.

A fenti kijelentés „sántikáló valóságtartalmával” most nem foglalkozunk sem a hadsereg, sem a más alternatívák tekintetében, miután a koszovói elnökasszony bevallása szerint jelenleg még csak álmokról van szó, az „álmok pedig csak akkor válnak valóra, ha valaki teszi is értük, és az ambíció eredményei csak akkor lesznek kézzelfoghatók, ha megdolgoznak a felvázolt kívánságok eléréséért”.

Az viszont kétségtelen, hogy a koszovói albánoknak vannak álmai, tesznek is értük, és meg is dolgoznak az elérésükért, a végkifejlet azonban nem csak rajtuk múlik, mert mint Osmani mondta, „Koszovó kiveszi a maga részét a munkából, hogy aztán az EU hozzátehesse a rá eső részt”. Ráadásul ott vannak a szerbek is, akik egészen más álmot dédelgetnek, Koszovó esetében egészen biztosan.

Szerb álláspont Koszovó kérelmével kapcsolatban

A szerb elnök reagálásával meg sem várta a koszovói európai uniós csatlakozási kérelem aláírását, és annak a holnapi beadását a cseh elnökségnek, a hétvégén mondott ikszedik szózatában ugyanis már a szándékot is elutasította.

Pristina lábbal tiporta a washingtoni megállapodást. 15-én, nagy felhajtás közepette Pristina megpályázza az EU-csatlakozást. Ez a washingtoni megállapodás lerombolása. Azt hiszik, hogy a sárba tiporhatják, mert az a republikánus adminisztráció idejében született

– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki ezúttal megfeledkezett arról, hogy Szerbia szintén „sárba tiporta” a „trumpi adminisztrációnak”, és még inkább a Szerbiát „Twitter-szinten” ma is támogató Richard Grenellnek köszönhető szerződést, amikor a belgrádi vezetés annak rendelkezéseit megszegve, nem helyezte át Szerbia nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Koszovó ugyanakkor Jeruzsálemben nyitott nagykövetséget, mint erről annak idején a BALK-on is beszámoltunk.

A koszovói csatlakozás benyújtásának napját a szerb elnök napra pontosan eltalálta, és valószínűleg azzal kapcsolatban sem téved nagyot, hogy mi lesz a kérelem sorsa, bár tőle eltérően mi nem szeretnénk jóslatokba bocsátkozni, mert az Európai Unióban öt tagállam is van, amely nem ismerte/ismeri el Koszovó függetlenségét.

Előbb őket kellene rávenni álláspontjuk módosítására, mert nehéz lesz olyan ország csatlakozási kérelmét elfogadni, amely öt tagállam szerint hivatalosan nem is létezik. Bár az Európai Unió esetében a következetlenség nem kizáró ok.

Az Európa Tanácsba való tagfelvételi kérelem benyújtása után most uniós felvételt kérnek, és a papírjaik elfogadásra kerülnek

– vetítette előre Vučić a Szerbia számára „legsötétebb jövőképet”, és azt is jelezte, hogy nem kívánta, és nem is kívánja ölbe tett kézzel nézni annak „megfestését”. A szerb államfő ezért névre szóló leveleket intézett annak az öt országnak a vezetőihez, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét.

Levelet küldtem a Koszovót el nem ismerő öt ország elnökének és miniszterelnökének, mert az uniós szerződés 49. cikkelye értelmében csak szuverén és független államok kérhetik a felvételüket, és nem azok, amelyeket nem ismer el a világ országainak több mint a fele

– derített fényt az általa tett „elhárító intézkedésre” a szerb elnök, aki ezek szerint már azelőtt lépett, hogy Koszovó bejelentette igényét az uniós csatlakozásra.

Ezzel kapcsolatban érdemes arra is gondolni, hogy szerb szempontból miért lehet esetleg kívánatos a koszovói feszültség fenntartása. A belgrádi vezetés ezzel az „orosz módszert” alkalmazhatja, és arra játszhat, amire az oroszok is oly sok alkalommal, hogy az Európai Unió nem fogad be olyan országot, amely konfliktusoktól terhelt, illetve amelynek nem rendezettek a kapcsolatai a szomszédjaival.

Emlékezzünk csak arra, hogy a Pirani-öböl körüli vita miatt Szlovénia miként akadályozta egyes csatlakozási fejezetek megnyitását Horvátország esetében. Mindezt nyilván Belgrádban is tudják, és ezért keres Szerbia unión belüli szövetségeseket a Koszovó euróapi uniós csatlakozásának meghiúsítására.

Ellenpéldaként, és az uniós következetlenségre történő utalásként álljon itt a máig megosztott Ciprus felvételének esete, így akár még Koszovónak is lehet esélye.

Magyarország szerepe egyelőre nem merült fel Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét illetően, mert az események magyar szempontból még „túl korai stádiumban vannak”. A várható budapesti állásfoglalás azonban előreláthatólag az lesz, hogy Magyarország mindenki csatlakozását szívesen látja, aki teljesíti a feltételeket, miközben Budapest továbbra is kiáll a Nyugat-Balkán integrációja mellett.

Mandarin nyelven ez körülbelül így hangzana, bár azt még tisztázni kellene, hogy Koszovó csatlakozását Szerbia részeként, vagy éppenséggel független államként képzeljük-e el. Az utóbbi lenne a logikus, miután az akkori magyar kormány az elsők között ismerte el a független Koszovót, de akkor meg oda a Szerbiával kialakított „történelmi barátság”.




Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.




Az olvasás folytatása

Koszovó

Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aláírási impotencia
NEM SZAKADT LE A CSILLÁR: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy Koszovó és Szerbia megállapodott a korábban elfogadott francia-német, vagy inkább EU-javaslat végrehajtási mellékletében a kapcsolatok normalizálása felé vezető úton (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Olvasási idő: 6 perc

A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.

Aláírási impotencia

Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.

A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.

A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.

Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.

Aláírási impotencia

SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb elnök semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.

Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.

Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.

Dagasztják a semmit

Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.

A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.

Azért jöttünk Ohridba, hogy aláírjuk a melléklet végrehajtásáról szóló alapmegállapodást. A másik fél, akárcsak a február 27-i brüsszeli tárgyalásokon, kerülte a megállapodás aláírását, és most a mellékletét is

– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.

Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.

Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.

Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.

De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.

Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.

Amit nem írtak alá

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.

És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!

– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.

– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.

– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.

– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.

– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.

– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.

– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.

– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.

– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.

– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.

Epilógus

Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.

Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.

Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.

Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.

Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.

Miért nem írtam alá? Több dolog miatt. Szerbia nemzetközileg elismert ország, számomra viszont az úgynevezett Koszovói Köztársaság nem nemzetközileg elismert ország

– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.

Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.




Az olvasás folytatása

Szerbia

A szerbiai albánok kifogásolják, hogy a nemzetközi közvetítők őket nem tekintik partnernek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A dél-szerbiai albánok küldöttségének tagjaként Sinani is járt Washingtonban
A dél-szerbiai albánok küldöttségének tagjaként Sinani is járt Washingtonban (Forrás: Bujanovačke)
Olvasási idő: 2 perc

A dél-szerbiai albánok találkozót követelnek Miroslav Lajčákkal, aki az Európai Unió közvetítőjeként a napokban Koszovóban tárgyalt, most pedig Belgrádban találkozik a szerb vezetőkkel. Erről a Bujanovačke dél-szerbiai hírportál számolt be. A dél-szerbiai albánok küldöttsége nemrégiben Washingtonban járt, ahol amerikai szenátorokkal és képviselőkkel találkozva nagyobb jogokat követelt a medveđai, bujanovaci és preševói albánoknak. Most ennek érdekében Ardita Sinani emelte fel a hangját, aki az előbb említett küldöttség tagja volt. A delegáció a koszovói költségvetés terhére utazott az Egyesült Államokba.

Ne csak a koszovói szerbekkel tárgyaljanak!

Ardita Sinani, a Demokratikus Cselekvés Pártjának (PDD) preševói elnöke felkérte Lajčákot, hogy ne csak a koszovói szerbekkel találkozzon, hanem a szerbiai albánság választott képviselőivel is.

Tekintettel a feszültségekre és az esetleges eszkalációra, érthető, hogy Lajčák találkozik az észak-koszovói szerb többségű települések képviselőivel, akik a Szerb Listához tartoznak
Miroslav Lajčák március 11-án az albánokkal fenntartott viszonyról tárgyalt Milan Radoičićtyal, a koszovói Szerb Lista alelnökével

Miroslav Lajčák március 11-én tárgyalt Milan Radoičićtyal, a koszovói Szerb Lista alelnökével (Forrás: Twitter, Miroslav Lajčák)

– mondta Sinani, aki szerint ugyanakkor érthetetlen, hogy ezt nem teszi meg a Preševo-völgy, vagyis a dél-szerbiai albánok választott képviselőinek esetében.

Sinani szerint ezt a megközelítést „téves üzenetként” foghatják fel azok, akik a Nyugat-Balkán, illetve az észak-koszovói területek biztonságát igyekeznek megingatni.

A dél-szerbiai albán politikus megismételte, hogy a szerbiai albánokat évtizedek óta diszkriminálják és elnyomják, „amit az Európai Unió és az amerikai kormányzat hivatalos jelentései is megerősítenek”.

A reciprocitás elve

A koszovói miniszterelnök aláírja Ardita Sinani kinevezését a dél-szerbiai albánok ügyével foglalkozó hivatal élére

A koszovói miniszterelnök aláírja Ardita Sinani kinevezését a dél-szerbiai albánok ügyével foglalkozó hivatal élére (Forrás: Facebook, Ardita Sinani)

Sinani erősen kötődik a pristinai vezetéshez, Albin Kurti koszovói miniszterelnök tavaly (2022) szeptemberében nevezte ki a dél-szerbiai albánság ügyével foglalkozó, akkor alapított pristinai kormányhivatal élére, amely körülbelül olyan, mint a szerb kormány mellett már régóta működő hivatal, amely a koszovói szerbek ügyeit „istápolja”.

A dél-szerbiai albánok – akik korábban arra panaszkodtak, hogy Pristina elhanyagolja őket – most a párhuzamosság elvét hangoztatják, szerintük mindaz a jog megilleti őket, amelyeket Szerbia a koszovói szerbeknek követel.

Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását

– nyilatkozta az említett amerikai út alkalmával Shaip Kamberi, aki dél-szerbiai politikusként egyúttal a szerbiai parlament tagja. A Preševo-völgy albánjai szerint ez annál is inkább megilleti őket, mert többen vannak, mint a koszovói szerbek.

Választott tisztségviselőink bevonása a folyamatba hozzájárul a Nyugat-Balkán stabilitásához, biztonságához, valamint az európai és a demokratikus szellem megteremtéséhez, ezért, Lajčák úr, meghívom Önt, hogy találkozzon velünk, a szerbiai albánok választott képviselőivel

– mondta Sinani, aki szerint a béke megteremtését szolgálná a kisebbségi közösségek „jogainak harmonizációja”, vagyis másképp fogalmazva, szerinte a reciprocitás elve jelentené a valódi megoldást, és az lenne „üdvözítő és üdvözlendő” a Preševo-völgy albánjainak esetében, miután állításuk szerint a belgrádi vezetés elnyomja őket.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.