Connect with us

Koszovó

BEJELENTKEZTEK: Aláírták Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmének aláírása
ALÁÍRTÁK: Koszovó "történelmet írt alá" (Forrás: Tvwitter, Vjosa Osmani)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Minden valamire való koszovói sajtó- & médiatermék kitüntetett helyen foglalkozik azzal, hogy ünnepélyes keretek között aláírták Koszovó európai uniós tagsági kérelmét. Ugyanúgy a szerbiaiak is. A dokumentumot Vjosa Osmani koszovói elnök, Albin Kurti miniszterelnök és Glauk Konjufca, a parlament elnöke írta alá Koszovó népének, az Európai Uniónak és minden európainak ajánlva.

Aláírták Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét

Forrás: Twitter

Koszovóban “történelmi” jelzővel illetik azt a dokumentumot, amelyet az önhatalmúlag kikiáltott ország három legfőbb közjogi méltósága látott el kézjegyével. Vagyis egy kis szójátékkal, vagy inkább szófacsarással szólva, akár azt is mondhatnánk, hogy “történelmet írtak az aláírással”, vagy hogy “történelmet írtak alá”.

Ezt támasztja alá az a számtalan közlemény, bejegyzés és cikk, amely a közösségi oldalakon albán és angol nyelven jelenik meg a koszovói albánok részéről, szerb részről – ékes szerb nyelven – viszont már kevésbé történelmi fényben, és általában ellenséges kommentárok közepette.

– Mint tudják, mi vagyunk az utolsó ország a nyugat-balkáni térségből, amely uniós csatlakozási kérelmet nyújt be, bár a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia szintjét tekintve mi vagyunk az első ország a régióban

– jegyezte meg nem kevés öntudattal a koszovói miniszterelnök. Albin Kurti úgy vélte, hogy eljött az ideje a tagjelölti státusz megszerzésének, merthogy álláspontja szerint az Európai Unió a béke és a jólét szinonimája, és ezért természetes, hogy Koszovónak helye van ebben a “közös otthonban”. Azt viszont nem részletezte, hogy a béke vagy a jólét tekintetében, merthogy mindkettőből mutatkozik arrafelé (is) némi hiány.

A Koszovó európai uniós tagjelölti kérelmének benyújtásáról szóló döntést tegnap (december 13-án) fogadta el a pristinai kormány. Ezt követően Kurti miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy tagjelölti státuszért folyamodjon az Európai Uniónál.

A koszovói elnök, kormányfő és házelnök aláírta az uniós csatlakozási kérelmet

Az aláírást követően a három vezető koszovói politikus átszellemült arccal mutatta be a kézjegyükkel díszített kérelmet, amiről a koszovói állami televízió felvételei is tanúskodnak.

A videóból az is kiderül, hogy Vjosa Osmani Koszovó elnöke is “történelmi napnak” nevezte december 14-ét, miután az ország hivatalosan is aláírta az Európai Unióhoz történő szándékát bizonyító csatlakozási kérelmet, ami szerinte újabb lépés az unióhoz való közeledés tekintetében.

– December 14-ének kettős jelentősége van Koszovó történelme szempontjából. Egyrészt pályázunk az Európai Unióba, másrészt pedig hadseregünk megalakulásának évfordulóját ünnepeljük

– jelentette ki Osmani, aki szerint mindkét esemény annak a jövőképnek az irányába mutat, amely az euroatlanti integráció által valósulhat meg, merthogy az országnak és Koszovó lakosságának soha nem volt más alternatívája.

A fenti kijelentés “sántikáló valóságtartalmával” most nem foglalkozunk sem a hadsereg, sem a más alternatívák tekintetében, miután a koszovói elnökasszony bevallása szerint jelenleg még csak álmokról van szó, az “álmok pedig csak akkor válnak valóra, ha valaki teszi is értük, és az ambíció eredményei csak akkor lesznek kézzelfoghatók, ha megdolgoznak a felvázolt kívánságok eléréséért”.

Az viszont kétségtelen, hogy a koszovói albánoknak vannak álmai, tesznek is értük, és meg is dolgoznak az elérésükért, a végkifejlet azonban nem csak rajtuk múlik, mert mint Osmani mondta, “Koszovó kiveszi a maga részét a munkából, hogy aztán az EU hozzátehesse a rá eső részt”. Ráadásul ott vannak a szerbek is, akik egészen más álmot dédelgetnek, Koszovó esetében egészen biztosan.

Szerb álláspont Koszovó kérelmével kapcsolatban

A szerb elnök reagálásával meg sem várta a koszovói európai uniós csatlakozási kérelem aláírását, és annak a holnapi beadását a cseh elnökségnek, a hétvégén mondott ikszedik szózatában ugyanis már a szándékot is elutasította.

– Pristina lábbal tiporta a washingtoni megállapodást. 15-én, nagy felhajtás közepette Pristina megpályázza az EU-csatlakozást. Ez a washingtoni megállapodás lerombolása. Azt hiszik, hogy a sárba tiporhatják, mert az a republikánus adminisztráció idejében született

– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki ezúttal megfeledkezett arról, hogy Szerbia szintén “sárba tiporta” a “trumpi adminisztrációnak”, és még inkább a Szerbiát “Twitter-szinten” ma is támogató Richard Grenellnek köszönhető szerződést, amikor a belgrádi vezetés annak rendelkezéseit megszegve, nem helyezte át Szerbia nagykövetségét Tel- Avivból Jeruzsálembe. Koszovó ugyanakkor Jeruzsálemben nyitott nagykövetséget, mint erről annak idején a BALK-on is beszámoltunk.

A koszovói csatlakozás benyújtásának napját a szerb elnök napra pontosan eltalálta, és valószínűleg azzal kapcsolatban sem téved nagyot, hogy mi lesz a kérelem sorsa, bár tőle eltérően mi nem szeretnénk jóslatokba bocsátkozni, mert az Európai Unióban öt tagállam is van, amely nem ismerte/ismeri el Koszovó függetlenségét.

Előbb őket kellene rávenni álláspontjuk módosítására, mert nehéz lesz olyan ország csatlakozási kérelmét elfogadni, amely öt tagállam szerint hivatalosan nem is létezik. Bár az Európai Unió esetében a következetlenség nem kizáró ok.

– Az Európa Tanácsba való tagfelvételi kérelem benyújtása után most uniós felvételt kérnek, és a papírjaik elfogadásra kerülnek

– vetítette előre Vučić a Szerbia számára “legsötétebb jövőképet”, és azt is jelezte, hogy nem kívánta, és nem is kívánja ölbe tett kézzel nézni annak “megfestését”. A szerb államfő ezért névre szóló leveleket intézett annak az öt országnak a vezetőihez, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét.

– Levelet küldtem a Koszovót el nem ismerő öt ország elnökének és miniszterelnökének, mert az uniós szerződés 49. cikkelye értelmében csak szuverén és független államok kérhetik a felvételüket, és nem azok, amelyeket nem ismer el a világ országainak több mint a fele

– derített fényt az általa tett “elhárító intézkedésre” a szerb elnök, aki ezek szerint már azelőtt lépett, hogy Koszovó bejelentette igényét az uniós csatlakozásra.

Ezzel kapcsolatban érdemes arra is gondolni, hogy szerb szempontból miért lehet esetleg kívánatos a koszovói feszültség fenntartása. A belgrádi vezetés ezzel az “orosz módszert” alkalmazhatja, és arra játszhat, amire az oroszok is oly sok alkalommal, hogy az Európai Unió nem fogad be olyan országot, amely konfliktusoktól terhelt, illetve amelynek nem rendezettek a kapcsolatai a szomszédjaival.

Emlékezzünk csak arra, hogy a Pirani-öböl körüli vita miatt Szlovénia miként akadályozta egyes csatlakozási fejezetek megnyitását Horvátország esetében. Mindezt nyilván Belgrádban is tudják, és ezért keres Szerbia unión belüli szövetségeseket a Koszovó euróapi uniós csatlakozásának meghiúsítására.

Ellenpéldaként, és az uniós következetlenségre történő utalásként álljon itt a máig megosztott Ciprus felvételének esete, így akár még Koszovónak is lehet esélye.

Magyarország szerepe egyelőre nem merült fel Koszovó európai uniós csatlakozási kérelmét illetően, mert az események magyar szempontból még “túl korai stádiumban vannak”. A várható budapesti állásfoglalás azonban előreláthatólag az lesz, hogy Magyarország mindenki csatlakozását szívesen látja, aki teljesíti a feltételeket, miközben Budapest továbbra is kiáll a Nyugat- Balkán integrációja mellett.

Mandarin nyelven ez körülbelül így hangzana, bár azt még tisztázni kellene, hogy Koszovó csatlakozását Szerbia részeként, vagy éppenséggel független államként képzeljük-e el. Az utóbbi lenne a logikus, miután az akkori magyar kormány az elsők között ismerte el a független Koszovót, de akkor meg oda a Szerbiával kialakított “történelmi barátság”.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava