Connect with us

Szerbia

BUDAPEST-BELGRÁD: Vučić sürgette a kínaiakat, hogy gyorsabban építsék a vasutat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A felirat is azt hirdeti, hogy "gyorsítsuk fel a Belgrád-Budapest vasút építését", és vajon a kínai
A felirat is azt hirdeti, hogy "gyorsítsuk fel a Belgrád-Budapest vasút építését" (Forrás: Twitter, Goran Vesić)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A kínaiak ellazsálják a Budapest- Belgrád vasútvonal építését (is), ezért a szerb elnök arra kérte őket, hogy gyorsítsák fel a munkálatokat az Újvidék- Szabadka közötti szakaszon. A BALK a napokban számolt be arról, hogy Boszniában kötbérezték a hiperlassú autópálya-kivitelezőket, és akkor pikírtkedve megemlítettük, hogy a Szerbia és Magyarország közötti gyorsvasút is “szélsebesen” épül, természetesen a kínaiak által.

Bírálat vagy dicséret?

A szerb elnök szombaton Máriamajorba (Stepanovićevo) látogatott, ahol a kínai nagykövet társaságában kereste fel az Újvidék- Szabadka közötti szakasz építési munkálatait, amely a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút része.

A terepszemlét végző népes szerb alakulatban ott volt Igor Mirović vajdasági miniszterelnök, Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, akit a belgrádi alpolgármesteri pozícióból mentettek át a szerb kormányba, A Srbijagas képviseletében Dušan Bajatović, aki szocialista létére Szerbia legjobban kereső állampolgáraként emlegetnek, és ebbe a társaságba keveredett Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki a szerb(iai) establishment oszlopos tagja.

– Kisebb problémáink akadnak a munkálatokkal kapcsolatban, de arra kértük a kínai vállalkozókat, hogy mintegy hat hónapon belül gyorsítsák fel a munkát, hogy legalább feleannyit dolgozhassunk, mint Önök Kínában

A kínai és a szerb nép barátsága

VISSZAKÖSZÖNNEK A XX. SZÁZAD JELSZAVAI: A felirat szerint Szerbia és Kína acélos barátsága örökké tart (Forrás: Twitter, Szerb Haladó Párt)

– fordult Csen Po nagykövet asszonyhoz a némileg rébuszokban beszélő szerb államfő, aki arra emlékeztetett, hogy Szerbiában 1976-ban a Belgrád- Bar vasút épült legutóbb, azt követően 2012-ig egyetlen kilométer sem. Arról ezúttal nem történt említés, hogy közben mennyi vasútvonalat számoltak fel Szerbiában.

Aleksandar Vučić politikushoz méltóan igyekezett sikertörténetként eladni a vasúti építkezést, amelynek orosz és kínai kivitelezőit nem először bírálta, ha a mostani kijelentéseket bírálatként fogjuk fel.

Zorana Mihajlović volt szerb közlekedésügyi miniszter, akit azóta már kipöccintettek a kormányból, 2019 nyarán azt ígérte, hogy a teljes szerbiai szakasz a várakozások szerint 2022 végére készül el, ma meg már 2023-at írunk.

Ígéret most is volt, csak az időpont változott. A szerb elnök a Máriamajorban tett kiruccanás alkalmával ugyanis azt mondta, hogy a “munkálatok gyorsabban haladnak, mint azt tervezték”, merthogy “a kínai vállalkozók mindent megtesznek”, ezért úgy gondolja, hogy a vasút 2024 vége előtt elkészül.

A korábbi nyilatkozatok tükrében azért még erre az időpontra se vegyünk mérget, mert lehet, hogy a távolról jött munkások tudnak vasútat építeni, de a lazsálásban még inkább szorgoskodnak, amit ráadásul igencsak drágán tesznek.

Kettős megállapodás a kínaiakkal

Kína, Magyarország és Szerbia 2014 decemberében állapodott meg a Belgrád- Budapest gyorsvasút projekt megépítéséről a “16+1 kezdeményezés” (Kelet- Európa + Kína) belgrádi csúcstalálkozóján.

A projekt az “Öv és Út Kezdeményezés” keretében jött létre, és új vágányok építését, valamint a meglévő vágányok rekonstrukcióját foglalja magában. A vasút mintegy 166 kilométeres szakasza Magyarországon halad át, a fennmaradó 184 kilométer Szerbiában húzódik.

A szerbiai építkezés első két szakasza Belgrád és Ópazova (Stara Pazova), valamint Ópazova és Újvidék között “már” elkészült, de ez a kettő együtt nincs olyan hosszú, mint az Újvidék- Szabadka közötti harmadik szakasz. Ha annak összehozására nyolc évre volt szükség, akkor a belgrádi vasút 2030-ra feltételezhetően oda ér Szabadkára, ha csak a kínaiak nem táltosodnak meg.

A Railway Technology szaklap szerint a Budapest- Belgrád vasút Magyarország történetének egyik legdrágább infrastrukturális projektje, amelyet jelentős részben a pekingi kormány finanszíroz.

Kínai kapuk

Kínai kapuk a Vajdaságban (Forrás: Twitter, Goran Vesić)

A magyar kormány 2020-ban 2,1 milliárd dolláros kölcsönt “szerzett be” a távol-keleti országtól, ami a projekt magyarországi szakaszához szükséges beruházás mintegy 85%-át teszi ki, vagyis a vasutat a jövő generációval fizettetik meg, jó vastagon.

Szerbia ugyanakkor “csak” 297 millió dolláros hitelmegállapodást kötött a Kínai Export- Import Bankkal. A 184 km hosszú szerbiai szakasz teljes költsége körülbelül 2 milliárd dollár. A projekt befejezéséhez szükséges további pénzt Szerbia és Magyarország kormánya teremti elő, legalábbis a Railway Technology szerint.

A vasút megépítését ugyan így vagy úgy a magyarok és a szerbek fizetik meg, a legnagyobb hasznot viszont a kínaiak húzzák belőle, de nem csak azért, mert nagyrészt ők építik, illetve lazsálják el.

Ha egyszer netalán elkészül a két főváros közötti gyorsvasút, akkor megkönnyíti a kínai termékek gyors szállítását a görög kikötők és Nyugat- Európa között. Ennek köszönhetően a kínai árú regionális logisztikai központjává alakul át Magyarországot, ami beillik a keleti nyitásba, ha tetszik, ha nem, ha van értelme, ha nincs.

Ami az árat illeti, érdemes összehasonlítani, hogy a Belgrád- Szabadka közötti 184 kilométeres szakaszt a kínaiak 2 milliárd dollárért építik meg a szerbeknek, az Európai Unió ugyanakkor 1,2 milliárd euróért vitelezi ki a Belgrád és Niš közötti gyorsvasutat, amitől annak idején a szerb elnök “szuper happy” lett, lásd a kapcsolódó cikket!

Igaz, hogy a kínaiak azt a vasutat is 2 milliárd euróért építették volna meg, csakhogy az Európai Unió 40 százalékkal aláment ennek az árnak, és bevállalta 1,2 milliárdért.

Zárjuk ezt a cikket azzal az összehasonlítással, hogy a Belgrád és Budapest közötti 350 kilométeres gyorsvasút körülbelül 4 milliárd dollárba kerül kínai kivitelezésben, szemben azzal, amennyiért a Belgrád- Niš közötti vonal készül – egy kilométerre lebontva. Ezek után nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk a különbséget.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava