Connect with us

Szerbia

KRITIKUS KÖRÖSLADÁNY: Nincs megállapodás a rendszámtáblák körül, Vučićot és Kurtit Brüsszelbe szólították

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskékkel!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Semmilyen megállapodás nem született a szerbek és a koszovói albánok megbízott tárgyalói szintű megbeszélésén, sem a rendszámtáblák ügyében, sem a szerbek visszatéréséről a koszovói intézményrendszerbe. A helyzet azért válhat kritikussá, mert a pristinai kormány tervei szerint november 21-től, vagyis héttől pénzbírságot rónak ki azokra a koszovói szerbekre, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek Koszovóban. Az alábbi cikkben kitérünk arra is, hogy Körösladány kiváljon-e Békés megyéből?

Menni, vagy nem menni?

Egyelőre nem világos, hogy a tárgyaló felek miként reagálnak a brüsszeli idézésre, mert időhúzásra most nem igen van mód, mert ha vasárnap nem találkoznak, és valamiben nem állapodnak meg, akkor hétfőn (november 21-én) nehezen ellenőrizhető folyamatok indulhatnak be. A múlt héten magas szinten folyt az egyeztetés a belgrádi és a pristinai kormány képviselői között, akik azonban nem tudtak egymással dűlőre jutni, így egyelőre nincs megállapodás, ezt a szerb miniszterelnök mantrázta a szerb közvéleménynek “kincstári aggodalmak” közepette.

– Egyáltalán nincs semmilyen megegyezés, ellenkezőleg, ismét azt hallottam Kurtitól, hogy a (2013-ban kötött) Brüsszeli Megállapodást végrehajtására nincs lehetőség, az gyakorlatilag nem létezik számukra, és ezek nagyon rossz előjelek

– nyilatkozta Ana Brnabić, aki Aleksandar Vučić távollétében “őrzi a házat és a hazát”. A szerb elnök ugyanis Athénban időzik, ahol az elnöki Instagram szerint “drága barátjával”, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, egyebek között Koszovóról is. De azt nem írta, csak sejtette, hogy esetleg elmegy-e Brüsszelbe, aztán értse ki, hogy akarja.

– Hogy egy kicsit személyeskedjem, határozottan jobban lelkesedem az athéni látogatásért, mint az utána következőért…🤨

– fogalmazta meg a szerb államfő követői számára – akik közül vagy hétezren szívecskéztek – aztán elvonult vacsorázni drága barátjával, Micotákisszal.

A Koszovó és Szerbia közötti párbeszédben most már ugyan nem vesz részt Ivica Dačić szerb külügyminiszter, de a kérdésben ő is érintve érezte magát, 2013. április 19-én miniszterelnökként azonban ő írta alá Hashim Thaçi koszovói kollégájával a mostanában sokat emlegetett Brüsszeli Megállapodást a szerb-koszovói (albán) kapcsolatok alapelveiről. A megállapodást Catherine Ashton, az uniós külügyi és biztonságpolitika akkori főképviselője hozta tető alá, és miután ez némileg brit diplomáciai siker, így magyarázattal szolgál abban a tekintetben, hogy Brüsszel miért “nem pedálozik minden erejével” a renegát britek által nyélbe ütött megállapodás betartatásáért.

– Csak akkor vagyunk készek megvitatni a szerbek visszatérését a koszovói intézményrendszerbe, amikor Pristina és az Európai Unió kijelenti, hogy a Brüsszeli Megállapodást tiszteletben tartja-e vagy sem. Vagyis, hogy létezik ez a megállapodás, vagy sem

– jelentette ki Dačić, aki a többi belgrádi vezetőhöz hasonlóan vindikálta magának a jogot, hogy gondolkodjon és beszéljen a koszovói szerbek nevében, őket egyébként sem hívták meg Brüsszelbe a “nagy tárgyalási szeánszra”, amelyet várhatóan vasárnap tartanak meg. Persze, a meghívásuknak túl sok értelme egyébként sem lenne, önálló gondolatuk úgysincs, mindannyian Belgrád, illetve Vučić elnök markában vannak, aki közülük esetleg elfogadná a koszovói rendszámtábla-intézkedést, annak váratlanul kigyullad az autója, Belgrádnak erre is megvannak az eszközei és emberei.

Kurti szerint enyhül

Miközben a szerbek azt kommunikálják, hogy nincs elmozdulás, a koszovói (albán) miniszterelnök szerint enyhül a feszültség a rendszámtáblák ügyében Szerbia és Koszovó között. Albin Kurti erről Tallinban beszélt, miután találkozott ottani kollégájával, Kaja Kallassal, akivel Oroszország tekintetében minden téren egyetértett, hiszen – bizonyos értelemben – “egy csónakban eveznek”.

A találkozó után Kurti elmondta, hogy mindkét országnak “hasonló történelmi múltja van”, és ezért ma is “kiváló kapcsolatokat” ápolnak, de a “sorsközösségről” beszélt Kallas is.

– Oroszország agressziója mindannyiunkat érint. Következményei messze túlmutatnak Ukrajnán. A nyugat-balkáni országok jól tudják, hogy Oroszország régóta próbálja destabilizálni a régiót

– jelentette ki az észt miniszterelnök, aki tehát Kurti szívéből szólt, hiszen a koszovói (albán) miniszterelnök minden lehetséges és lehetetlen alkalommal emlegeti fel az orosz témát, ami miatt Belgrádban “mini Zelenszkijnek” csúfolják, például így kezeli le őt a szerb elnök is, nem túlságosan kedvesen.

Tallini beszámolók szerint Kallas úgy nyilatkozott, hogy miután Észtország rengeteg tapasztalattal rendelkezik (az orosz ellenes) demokrácia építése terén, azt hajlandó megosztani Koszovóval, különösen az e-kormányzás és a jogállamiság vonatkozásában, így az észt szakértők segíthetnek például a digitális Koszovó “e-állam stratégiájának” elkészítésében.

De mivel nem a koszovói-észt kapcsolatok rejtelmeiben szeretnék elveszni, térjünk vissza a Szerbia és a Koszovó között fennálló válságra, amely kritikus szakaszába érkezett, illetve érkezhet.

– Megnyugvóban van a szerb rendszámok betiltása miatti feszült helyzet Koszovóban, pedig az ügyben még mindig körülbelül 9000 jármű érintett

– jelentette ki a pristinai kormány vezetője, aki szerint a megoldást az akadályozza, hogy Szerbia nem hajlandó jó kapcsolatokat ápolni Koszovóval.

– Mindent megteszünk egyrészt országunk törvényességének és alkotmányosságának, másrészt a békének és a biztonságnak a megőrzéséért. Optimista vagyok, de Belgrád megközelítése meglehetősen akadályozó és romboló jellegű volt ez idáig. A következő napokban meglátjuk, mennyire vagyunk sikeresek az új tárgyalásokon

– jelentette ki Kurti, aki szerint végleges és jogilag kötelező érvényű megállapodásra van szükségük Szerbiával, amelynek középpontjában természetesen a kölcsönös elismerés áll.

Az észt miniszterelnökkel folytatott találkozót követően a koszovói (albán) miniszterelnök gyorsan felhívta Derek Chollet amerikai helyettes államtitkárt, akit külpolitikai tanácsadóként is szokás aposztrofálni, hogy megkérdezze tőle, valójában hányadán is állnak a brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatban.

Kurti a Twitteren azt írta, hogy őszinte és fontos megbeszélést folytatott Chollettel, és most nyilván nem az őszinte, hanem a fontos jelzőn van a hangsúly. A pristinai kormány vezetője ezzel összhangban szinte szó szerint ugyanazt mondta, mint az észt miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, tehát szükség van a megállapodásra Belgráddal, de a kölcsönös elismerés mentén.

Ami fából vaskarika, merthogy a jogilag kötelező érvényű megállapodásra történő hivatkozásra válaszul a szerbek bármikor előállhatnak a farbával, amely szerint a koszovói (albán) vezetés a 2013-as megállapodást sem tartotta be, ráadásul önhatalmúlag kiáltotta ki a függetlenséget, miért is követel most “jogilag kötelező érvényű” megállapodást.

Minden mindennel összefügg

A jelen esetben több elemből álló válságról van szó, amelynek külön-külön számos leágazása van. A válság a tavalyi év közepén robbant ki a gépjárművek regisztrációja körül, ami első ránézésre nem tűnik túl nagy problémának, de mivel közigazgatási kérdésről van szó, mégis rátapint a lényegre. A lényeg pedig az, hogy ki irányítsa a szerbek által lakott koszovói területeket, Pristina vagy Belgrád? A maga szempontjából Pristina és Belgrád számára persze, ez nem kérdés, ezért is tartunk itt, ahol tartunk.

Kedvenc mondásom szerint “mindennek van határa, kivéve Szerbiát” – ami miatt újabb kérdések vetődnek fel, például az, hogy Szerbia hajlandó lenne-e lemondani Koszovóról, ha megkapná az északi szerb területeket egy – nevezzük úgy – “területet a függetlenségért” elv alapján, a másik pedig, hogy Szerbia ezt követően készen állna-e arra, hogy elengedje Koszovót. És mivel nem áll készen – ez teljesen egyértelmű – így a koszovói szerb területek csak ürügyként szolgálnak Belgrádnak a pristinai (albán) kormány ellehetetlenítésére.

Más kérdés, hogy a “területet a függetlenségért” elv koszovói albán szempontból sem működik, mert mi marad a Békés megye nagyságú országból, ha Körösladányt, illetve Kosovska Mitrovicát lecsatolják róla.

Abba most nem mennénk bele, hogy a tiranai kormány miért és meddig tartja távol magát a koszovói fejleményektől. Albánia egyelőre kivonta magát a Belgrád és Pristina közötti huzavonából, bár Edi Rama albán miniszterelnök is a független Koszovót támogatója.

És ez egy tartós csapdahelyzet, Szerbia ugyanis nem akarja elengedni Koszovót, főleg nem a kilencvenes években gyökeredző jelenlegi nacionalista-szocialista kormányzat, így permanens problémával nézünk szembe, mert a pristinai kormány önerőből nem képes pacifikálni az északi területeket, Amerikának meg teljesen megfelel, hogy Körösladány ki akar válni, mert ez örök időkre konzerválja a koszovói katonai jelenlétét.

Egy pillanatra érdemes eljátszani azzal a gondolattal is, hogy miként viselkedne a szerbiai vezetés a koszovói albánokkal szemben, ha a terület – valami csoda, vagy inkább csapás folytán – visszakerülne Szerbia fennhatósága alá, és két millió albán “szakadna Belgrád nyakába”?

Vajon mit kezdene ezzel az ellenségesen pozicionált tömeggel a szerbiai vezetés? Ott folytatódna-e a szerb elnyomás, ahol a kilencvenes években befejeződött? Valószínűleg igen, legalábbis erre lehet következtetni a Preševo-völgyben uralkodó helyzet alapján. A következő kérdés, hogy fegyvert ragadnának-e ismét a koszovói albánok a szerb elnyomással szemben, és azt a szerbek miként torolnák meg? Újabb NATO-csapásokra lenne szükség az elszabaduló indulatok megfékezésére?

Számtalan kérdés vetődik fel tehát egy szimpla közigazgatási probléma nyomán, ami mind ott van az asztalon, ezért a rendszámtáblákkal kapcsolatos vita az a kráter, amely alatt fortyog a magma. A fő kérdés azonban az, hogy maradjon-e Körösladány Békés megyében, vagy hogy egyáltalán van-e békés megoldás.

Értékeld ezt a cikket a szívecskékkel!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava