Szerbia európai útja egyre inkább körforgalomnak tűnik

Az Európai Parlament szerint ideje lenne eldönteni, merre van az előre

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Strasbourg újra megüzente Belgrádnak, hogy nem retorikára, hanem teljesítményre van szükség az európai uniós tagsághoz. Ennek ellenére az európai úton veszteglő szerb vezetés továbbra is stratégiai célként beszél az uniós csatlakozásról, az Európai Parlament szerint viszont az ország számos kulcsterületen egy helyben topog, néhol pedig hátrafelé halad.

Ennek következménye az lett, hogy az EP szerdán nagy többséggel fogadta el Tonino Picula szerbiai jelentését. A dokumentumot 468 képviselő támogatta, 116-an ellene szavaztak, 79-en pedig tartózkodtak.

A jelentés lényege röviden az, hogy Szerbia több tárgyalási fejezetben csak korlátozott előrelépéseket mutatott, egyes területeken pedig gyakorlatilag semmit. Az Európai Parlament ezért ismét leszögezte: a csatlakozási tárgyalások kizárólag mérhető és tartós reformok alapján haladhatnak tovább.

Az uniós képviselők elsősorban a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a médiaszabadság és a közigazgatási reform területén várnának eredményeket.

A hangágyú már az EP-ig hallatszik

A jelentés egyik legérzékenyebb része a tavaly március 15-i belgrádi tüntetéshez kapcsolódik.

Az Európai Parlament külön módosításokban foglalkozott azzal a kampánnyal, amely során a szerb hatalom és a hozzá közel álló médiumok igyekeztek hitelteleníteni azokat az állításokat, amelyek szerint a hatóságok a demonstráció idején akusztikus eszközt, közkeletű nevén hangágyút vethettek be a tömeg ellen.

Az uniós képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy békés tüntetőket, diákokat, újságírókat és aktivistákat próbáltak megfélemlíteni, miközben a hatóságok egy vitatott orosz FSZB-jelentésre támaszkodva azt állították, hogy a tüntetők valójában csak „eljátszották” a hangágyú használatát.

Az Európai Parlament emellett elítélte azokat a szerbiai politikai támadásokat is, amelyek európai parlamenti képviselőket vádoltak álhírterjesztéssel az ügy kapcsán.
Strasbourg szerint a megfélemlítés politikai fegyverként történő alkalmazása összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel.

Kína is szóba került

A jelentés készítői nemcsak Moszkva, hanem Peking irányába is aggódva tekintettek.

Az elfogadott szöveg külön megemlíti a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti együttműködési megállapodást, amely szerintük kérdéseket vet fel Szerbia hosszú távú európai elkötelezettségével kapcsolatban.

Az Európai Unióban egyre többen érzik úgy: Belgrád egyszerre próbál minden asztalnál helyet foglalni. Az egyiknél az EU, a másiknál Kína, a harmadiknál Oroszország ül, Szerbia pedig továbbra sem döntötte el egyértelműen, hogy melyik társaságban szeretne hosszú távon maradni.

A szélsőjobb és a szélsőbal találkozása, amikor összenő, ami összetartozik. Pekingben együttműködési megállapodás jött létre a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt között. Az egyik aláíró Miloš Vučević volt, aki szerint ezzel tovább erősödik Szerbia és Kína szilárd barátsága az Aleksandar Vučić elnök és a Hszi Csin-ping elnök által kijelölt közös együttműködési irányvonal mentén, további részletek itt olvashatók

A jelentéstevő, a horvát Tonino Picula a vita során arról beszélt, hogy a szerb vezetés továbbra is stratégiai célként hivatkozik az uniós tagságra, de a politikai gyakorlat azonban mást mutat.

A horvát politikus szerint különösen aggasztó, hogy továbbra sem történt érdemi előrelépés a 2024 novemberében bekövetkezett újvidéki tragédia ügyében, amikor leszakadt a vasútállomás előtetője, és ennek következtében tizenhat ember meghalt.

Kapcsolódó cikk

Brüsszelben járt a szerb reformnégyes, Európát ostromolja

Picula szerint a demokratikus intézmények működése, a választási reformok, a médiahelyzet és a jogállamiság állapota továbbra is komoly problémákat vet fel.

Ennél is tovább ment, amikor azt javasolta, hogy az Európai Bizottság fontolja meg a Nyugat-Balkánnak beígért növekedési terv keretében Szerbiának szánt egyes források felfüggesztését, amíg nem látható valódi reformeredmény.

A felszabaduló pénzeket szerinte inkább az igazságszolgáltatás reformjára, a korrupció elleni küzdelemre, a független médiára, a civil szervezetekre és a kulturális szektorra kellene fordítani.

Politikai válság és választások

A jelentés szerint Szerbiában egyre mélyül a politikai válság, amelyre az Európai Parlament szerint a legjobb válasz a szabad és tisztességes választások kiírása lenne.

A dokumentum támogatja az EBESZ választási ajánlásainak teljes körű végrehajtását, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tüntetők, aktivisták és újságírók ellen az elmúlt időszakban különböző nyomásgyakorló eszközöket alkalmaztak a szerb hatóságok.

A szöveg megemlíti az önkényes előállításokat, a rendőri túlkapások vádjait, a megfigyelésekkel kapcsolatos aggályokat és a politikai megfélemlítés különböző formáit is.

Tonino Piculát máris súlyos bírálatok érték Belgrádból, főleg a szerb házelnök részéről, ez szerinte egy olyan rezsim ideges reakciója, amely saját polgárai részéről komoly nyomás alatt áll, és mindenre hajlandó, hogy politikai ellenfeleit démonizálja a nagy valószínűséggel a közeljövőben sorra kerülő választások előtt

Az Európai Parlament emellett független vizsgálatokat sürget minden olyan ügyben, ahol felmerül az állami visszaélés gyanúja.

Az EP továbbra is elvárja Belgrádtól, hogy fokozatosan igazodjon az EU kül- és biztonságpolitikájához, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókat is.
A jelentés ismét hangsúlyozza, hogy a Koszovóval való viszony rendezése ezentúl is az uniós csatlakozás egyik alapfeltétele.

Az Európai Parlament felszólította Szerbiát, hogy működjön együtt a banjskai támadás ügyének teljes feltárásában, és külön kitért arra, hogy Milan Radoičić felelősségre vonása ezidáig nem történt meg.

Marta Kos is felszólalt a vitában

Az uniós bővítési biztos is felszólalt a Szerbiáról szóló vitában, és azzal nyitott, hogy Szerbia fontos partner a régióban, amelynek világos perspektívái vannak az uniós tagságra.

Ezért az Európai Unió arra bátorítja Szerbiát, hogy használja ki a kínálkozó lehetőséget, és ezáltal közelebb jusson az uniós tagsághoz, és arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi uniós-nyugat-balkáni csúcstalálkozón a szerb vezetés részéről elhangzottak olyan kijelentések, hogy Szerbia stratégiai prioritása az uniós csatlakozás.

Marta Kos bővítési biztos az Európai Parlamentben Szerbiáról folytatott vitában kijelentette, hogy az Európai Bizottság „nem szeretné, ha Szerbia lemaradna, ezért a legutóbbi pozitív fejlemények fényében a Bizottság megújította a Tanácsnak szóló ajánlásait a Szerbiával folytatott tárgyalások 3. klaszterének megnyitására vonatkozóan, függetlenül a jogállamiság és a demokrácia terén felmerülő összes probléma ellenére

Marta Kos szerint Szerbia most demonstrálhatja stratégiai elkötelezettségét, és a beígért reformok végrehajtásával eloszlathatja az Európai Unió aggodalmait, miután már sokszor elhangzott, hogy a jogállamiság, a demokratikus elvek és a szabadságjogok tiszteletben tartása kulcsfontosságú Szerbia előrehaladásához az európai úton.

A biztos úgy vélte, hogy két héttel ezelőtt a szerb parlament a megfelelő irányban indult el a januárban elfogadott igazságügyi törvények módosítása során, ami elősegítheti a bizalom légkörének helyreállítását. A bővítési biztos szerint tapintható változások rajzolódnak ki az ODIHR választási javaslatainak elfogadása terén, miután négy törvényt módosítottak a választásokkal kapcsolatban (a létező 21-ből).

Marta Kos felszólalásával egyik oldal se, volt elégedett, a legdurvább internetes bejegyzést a Jugoszlávia Forradalmi Ifjúsága név mögé bújt posztoló tette. A fenti képhez rövid bejegyzést is írt, amelyben „eurofasiszta ribancnak” nevezte a bővítési biztost. Az EU szóban az U formája és az abba helyezett horvát sakktábla „usztasázásnak” számít, a többi szimbólum bizonyára ismert (Forrás: X platform ROJ)

A bővítési biztos bátorítónak nevezte az elektromos médiát ellenőrző hatóság (REM) tanácsában történt változásokat, és reménytelinek tartotta, hogy a testület megkezdheti különösen fontos tevékenységét, amire már régóta várnak.

A bővítési biztos még egy rakás elvárást sorolt fel Szerbiával szemben, majd megjegyezte, hogy Brüsszel nem szeretne tanúja lenni Szerbia lemaradásának, ezért az említett előre lépések tekintetében a bizottság felújította javaslatát a tanácsnak a harmadik klaszter megnyitására.

Falaztak Vučićnak

A vita során természetesen nem minden felszólaló osztotta Picula véleményét.

Vicsek Annamária, a Patrióták Európáért képviselőcsoport, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség tagja – aki a két említett funkciójában a szerbiai kormány szócsöve az EP-ben – arról beszélt, hogy a Tonino Picula által készített jelentés túlságosan egyoldalú, mert szerinte nem ismeri el kellőképpen azokat az eredményeket, amelyeket Szerbia az elmúlt időszakban elért.

Belgrádból a szokásos reakció érkezett. Ana Brnabić szerint Picula kritikái nem reformokról, hanem politikai elfogultságról szólnak, és az egész jelentés mögött valójában nem szakmai, hanem politikai motiváció húzódik meg.

Brnabić az X platformon azt fejtegette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök minél inkább védi és képviseli Szerbia érdekeit, és minél inkább szerbbarát politikát folytat, Picula annál inkább ragaszkodik majd ahhoz, hogy Szerbiát büntessék meg. Szerinte ennek semmi köze sincs az Európa felé vezető reformokhoz.

Mindettől függetlenül a szerdán elfogadott állásfoglalás egyértelmű jelzés Szerbia számára, miután az Európai Parlament szerint Szerbia európai útja jelenleg jóval inkább a helyben járásról árulkodik, és nem a felzárkózásról szól.

Az itt elmondottakból két dolog tisztán látszik, az egyik szerint Szerbiának az utóbbi hetek „uniós akciózásával” keveseket sikerült meggyőznie arról, hogy az ország jó úton halad, viszont második dologként sikerült éket vernie az Európai Parlament és az Európai Bizottság közé. Ez azonban aligha lesz elegendő ahhoz, hogy Szerbia előre lépjen az európai uniós csatlakozás felé vezető úton. Ahhoz Belgrád hozzáállásának kellene változnia, amire semmi sem utal.

A helyzet ismeretében az az érzésünk támadt, hogy Szerbia európai útja leginkább olyan körforgalomhoz hasonlít, amelynek belülről torlaszolták el minden kijáratát.