Connect with us

Szerbia

VISSZALÉPÉS? Jelentősen csökkent a szerb és az uniós külpolitika közötti összhang, a szerb elnök szerint ez a szankciók miatt van

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szerb brusszel borrell n1 gigapixel standard scale
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a CNN-hez közeli szerb N1 csatornának interneten keresztül úgy nyilatkozott, hogy „csökkent Szerbia megfelelése az Európai Unió külpolitikájának”. Josep Borrell kijelentette, hogy egyes területeken tapasztaltak némi előrelépést, fokozott elkötelezettséget, de ez nem segíti a csatlakozási folyamatot, mert Szerbiának igazodni kell az EU külpolitikájához, ami nyilván elsősorban az Oroszország elleni szankciókat illeti, másodsorban pedig a Koszovóval kapcsolatos helyzet rendezését.

A harmonizáció és Oroszország

Borrell szerint a szerbiai kormányon múlik, hogy hoz-e megfelelő döntéseket, a csatlakozási folyamat ugyanis az „érdemektől függ.

– Megérthetjük, hogy Szerbia miért függ nagymértékben az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, sok mindent megértünk, de a csatlakozás folyamata a külpolitikánkkal való harmonizációt maga után

– mondta a külügyi és biztonságpolitikai, egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban „nincs határidő”, a most közzétett országjelentésekben csak észrevételezték, hogy Szerbia és Törökország eltér az EU külpolitikájától.

Ehhez hozzátette, hogy az eltérés leginkább a Putyin-rezsimhez való szoros kapcsolatokban nyilvánul meg, ám ez „természetesen megnehezíti” a csatlakozás és a belépés folyamatát.

Borrell úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben valóban aggódnak az Oroszország balkáni jelenléte, illetve szerepe miatt.

– Egyértelmű, hogy Oroszország befolyást gyakorol, megpróbálja destabilizálni a térséget, problémákat okoz, ezért jelenlétünket meg kell erősíteni

– jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ez nemigen tér el attól, amit a BALK már többször megfogalmazott: ha az EU nem növeli jelenlétét a térségben, akkor lesznek erők, amelyek benyomulnak az „üresen hagyott térbe”.

Borrell rámutatott, hogy Szerbia esetében a kapcsolatok „egyáltalán nem tartanak ott”, ahol szeretnénk, és ugyanez vonatkoztatható a Koszovóval folyó tárgyalásokra is.

– Az eredmények eddig nem adnak okot az elégedettségre, de tovább kell dolgozni, mert a kölcsönös megállapodás az egyetlen módja annak, hogy a két fél előrébb lépjen az uniós csatlakozási folyamatban, ezt mondogatom nekik nap mint nap

– jelentette ki Borrell, aki szerint a Szerbiára vonatkozó országjelentés arról szól, hogy vannak problémák, amelyekkel foglalkozni kell.

Vučić és a jelentés

Emanuele Giofre szerdán este adta át Aleksandar Vučić szerb elnöknek, valamint valamint Jadranka Jokismović európai integrációs miniszternek az Európai Bizottság szóban forgó jelentését Szerbia európai integrációs folyamatának állapotáról.

– Az Európai Bizottság jelentése számunkra mindenekelőtt a jogállamiság szempontjából kedvezőbb, mint korábban, a külpolitikánk Európai Unióhoz történő igazítása szempontjából ugyanakkor sokkal kevésbé

– ismerte el a szerb elnök, aki szerint, „minden igaz”, amit a brüsszeli jelentés tartalmaz, véleménye szerint azonban léteznek olyan körülmények, amelyek miatt másmilyen döntések születnek.

– Szerbia továbbra is az európai úton halad, viszont számunkra a területi integritás mást jelent, mint nekik

– jelentette ki a szerb államfő, aki többször is megdicsérte a jelentés készítőit, mert véleménye szerint jó munkát végeztek.

Vučić arról is beszélt, hogy az uniós külpolitika esetében azért csökken a „harmónia”, mert Brüsszel minden nap újabb és újabb deklarációt fogad el, amelyekhez Szerbia nem csatlakozik, így történhet meg, hogy a 60% feletti megfelelés 45,03%-ra esett vissza.

– Szeretném, ha a szerbiai emberek tudnák, mivel vannak akik visszalépésről akarnak beszélni, hogy én csak egyetlen területen látok regressziót a megfelelésben, az pedig az Oroszország elleni szankciók miatt van

– jegyezte meg a szerb államfő, aki különösen hálás volt azért a megállapításért, hogy Szerbia mindenkivel jószomszédi kapcsolatokat épít ki, bár ez nem vonatkozik Horvátországra, amellyel feszült a viszony. Nemkülönben Koszovóra.

– Ami a Pristinával folytatott párbeszédet illeti Szerbia nem idézett elő válságot, ebben a kérdésben nehéz út áll előttünk, és attól tartok, hogy a következő időszakban nem jó hírek fognak érkezni

– „vigasztalt meg” mindenkit a szerb elnök, de így legalább nem érnek meglepetések bennünket. Ami a koszovói válságot illeti, fenntartom a véleményemet, hogy a koszovói kérdés kezelésével Vučić „egy egész országot & nemzetet ejtett túszul”.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava