VISSZALÉPÉS? Jelentősen csökkent a szerb és az uniós külpolitika közötti összhang, a szerb elnök szerint ez a szankciók miatt van

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a CNN-hez közeli szerb N1 csatornának interneten keresztül úgy nyilatkozott, hogy “csökkent Szerbia megfelelése az Európai Unió külpolitikájának”. Josep Borrell kijelentette, hogy egyes területeken tapasztaltak némi előrelépést, fokozott elkötelezettséget, de ez nem segíti a csatlakozási folyamatot, mert Szerbiának igazodni kell az EU külpolitikájához, ami nyilván elsősorban az Oroszország elleni szankciókat illeti, másodsorban pedig a Koszovóval kapcsolatos helyzet rendezését.

A harmonizáció és Oroszország

Borrell szerint a szerbiai kormányon múlik, hogy hoz-e megfelelő döntéseket, a csatlakozási folyamat ugyanis az “érdemektől függ.

– Megérthetjük, hogy Szerbia miért függ nagymértékben az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, sok mindent megértünk, de a csatlakozás folyamata a külpolitikánkkal való harmonizációt vonja maga után

– mondta a külügyi és biztonságpolitikai, egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban “nincs határidő”, a most közzétett országjelentésekben csak észrevételezték, hogy Szerbia és Törökország eltér az EU külpolitikájától.

Ehhez hozzátette, hogy az eltérés leginkább a Putyin-rezsimhez való szoros kapcsolatokban nyilvánul meg, ám ez “természetesen megnehezíti” a csatlakozás és a belépés folyamatát.

Borrell úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben valóban aggódnak az Oroszország balkáni jelenléte, illetve szerepe miatt.

– Egyértelmű, hogy Oroszország befolyást gyakorol, megpróbálja destabilizálni a térséget, problémákat okoz, ezért jelenlétünket meg kell erősíteni

– jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ez nemigen tér el attól, amit a BALK már többször megfogalmazott: ha az EU nem növeli jelenlétét a térségben, akkor lesznek erők, amelyek benyomulnak az “üresen hagyott térbe”.

Borrell rámutatott, hogy Szerbia esetében a kapcsolatok “egyáltalán nem tartanak ott”, ahol szeretnénk, és ugyanez vonatkoztatható a Koszovóval folyó tárgyalásokra is.

– Az eredmények eddig nem adnak okot az elégedettségre, de tovább kell dolgozni, mert a kölcsönös megállapodás az egyetlen módja annak, hogy a két fél előrébb lépjen az uniós csatlakozási folyamatban, ezt mondogatom nekik nap mint nap

– jelentette ki Borrell, aki szerint a Szerbiára vonatkozó országjelentés arról szól, hogy vannak problémák, amelyekkel foglalkozni kell.

Vučić és a jelentés

Emanuele Giofre szerdán este adta át Aleksandar Vučić szerb elnöknek, valamint valamint Jadranka Jokismović európai integrációs miniszternek az Európai Bizottság szóban forgó jelentését Szerbia európai integrációs folyamatának állapotáról.

– Az Európai Bizottság jelentése számunkra mindenekelőtt a jogállamiság szempontjából kedvezőbb, mint korábban, a külpolitikánk Európai Unióhoz történő igazítása szempontjából ugyanakkor sokkal kevésbé

– ismerte el a szerb elnök, aki szerint, “minden igaz”, amit a brüsszeli jelentés tartalmaz, véleménye szerint azonban léteznek olyan körülmények, amelyek miatt másmilyen döntések születnek.

– Szerbia továbbra is az európai úton halad, viszont számunkra a területi integritás mást jelent, mint nekik

– jelentette ki a szerb államfő, aki többször is megdicsérte a jelentés készítőit, mert véleménye szerint jó munkát végeztek.

Vučić arról is beszélt, hogy az uniós külpolitika esetében azért csökken a “harmónia”, mert Brüsszel minden nap újabb és újabb deklarációt fogad el, amelyekhez Szerbia nem csatlakozik, így történhet meg, hogy a 60% feletti megfelelés 45,03%-ra esett vissza.

– Szeretném, ha a szerbiai emberek tudnák, mivel vannak akik visszalépésről akarnak beszélni, hogy én csak egyetlen területen látok regressziót a megfelelésben, az pedig az Oroszország elleni szankciók miatt van

– jegyezte meg a szerb államfő, aki különösen hálás volt azért a megállapításért, hogy Szerbia mindenkivel jószomszédi kapcsolatokat épít ki, bár ez nem vonatkozik Horvátországra, amellyel feszült a viszony. Nemkülönben Koszovóra.

– Ami a Pristinával folytatott párbeszédet illeti Szerbia nem idézett elő válságot, ebben a kérdésben nehéz út áll előttünk, és attól tartok, hogy a következő időszakban nem jó hírek fognak érkezni

– “vigasztalt meg” mindenkit a szerb elnök, de így legalább nem érnek meglepetések bennünket. Ami a koszovói válságot illeti, fenntartom a véleményemet, hogy a koszovói kérdés kezelésével Vučić “egy egész országot & nemzetet ejtett túszul”.