Connect with us

Szerb Köztársaság

SÜLLYED DODIK HAJÓJA? Elrendelték a Szerb Köztársaság elnöki tisztségére leadott szavazatok újraszámlálását

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Boszniai szerb köztársaság elnöki pozicóért folytatott csata. Újraszámlálás
Olvasási idő: 3 perc

A boszniai Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) elrendelte a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért induló jelöltekre leadott szavazatok újraszámlálását. Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Jelena Trivić jobbközép, centrista jelölt mögött felsorakozott koalíció pártjai forradalmi hangulatú tömegmegmozdulást szerveztek a hétvégén Banja Lukában. Ma kiderült, hogy a rendezvényen Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártjának zászlaja is lobogott.

Nem ismerték el az eredményt

A Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP), Trivić pártjaként azzal a beadvánnyal fordult a múlt héten a CIK-hez, hogy a szervezet tudomására jutott tömeges visszaélések miatt nem hajlandók elismerni Milorad Dodiknak, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) a szerb köztársaság elnöki pozicójáért folytatott küzdelemben aratott győzelmét.

A CIK által közzétett eredmény alapján Dodik mintegy harmincezer szavazattal gyűjtött többet Trivićnél, vagyis 5%-al előzte meg ellenfelét.

A PDP vezetése az október 3-i sajtótájékoztatón még nem jelölte meg egyértelműen, mi lesz a CIK felé megfogalmazott követelésük, de Branislav Borenović, a párt elnöke abban biztos volt, hogy fellebbezni fognak.

A következő napokban Trivić több nyilatkozatot adott, amelyek alapján azt lehetett valószínűsíteni, hogy a tömeges csalások bizonyítása érdekében a PDP csak egyes körzetekben akarja elérni a szavazatok újraszámlálását. Amennyiben ezekben bebizonyosodott volna a csalás, az lehetővé tette volna a CIK számára a Szerb Köztársaság elnöki posztjára a választás újbóli kiírását.

A választási bizottság vélhetően ezt akarta elkerülni azzal, hogy a leadott szavazatok teljes újbóli megszámolását rendelte el, miközben Dodik közölte, hogy bíróságra viszi a boszniai választási bizottság arra irányuló döntését, hogy számolják újra a szerb entitás elnöki pozíciójára leadott szavazatokat.

Trivić mögött Szerbia

A boszniai szerb elnöki pozícióért vívott harc amiatt értékelődött fel, mert a február óta kétszeresen nyugati szankciókkal sújtott Milorad Dodik ebbe az entitási pozícióba visszavonulva akarta vélhetően átvészelni a számára egyre kedvezőtlenebbül alakuló nemzetközi folyamatokat.

A komoly uniós és angolszász elutasítottsága mellett fontos fejlemény volt a korábbi napokban, hogy Alerksandar Vučić, a Drina bal pártján élő szerbek, azaz Szerbia államfője elmulasztott gratulálni Dodiknak, annak ellenére, hogy az SNSD minden számára nyitott fórumon a pártelnök győzelmét propagálta, sőt Dodik – legalábbis kezdetben, azt hirdette – hogy Vučić is gratulált neki.

Erre „tett rá egy lapáttal”, hogy a szombati Banja Luka-i Dodik ellenes tüntetéseken megjelent Vučić pártjának zászlaja.

A Dodik és Vučić közti viszony konfliktusos jellege vissza-visszatérően megjelent a korábbi években a boszniai sajtóban. Eddig azonban Vučić távol tartotta magát a számára is fontos Ankara-Budapest tengelyen jól pozícionált Dodik nyílt támadásától.

Az október másodiki szerb köztársaság elnöki választás kapcsán ez lényegesen megváltozott, amikor a bijeljinai látogatásakor Vučić a Dodikkal szembenálló politikai körhöz köthető BN TV-nek adott interjút.

Vélelmezhető, hogy Dodik a nemzetközi kapcsolatokban való aktívabb szerepvállalásával váltotta ki a szerb elnök ellenszenvét. A legfőbb boszniai szerb több alkalommal is a rá jellemző bárdolatlan politikai stílusban nyilvánult meg az orosz-ukrán konfliktust illetően, és komoly kiállást tanúsított Moszkva mellett.

Bár a szerbiai kormány külpolitikáját sem lehet elsődleges nyugati orientációval illetni, a Dodik által alkalmazottakhoz képest azonban lényegesen szofisztikáltabb eszközökkel lavíroznak Belgrádban az unió és a Kreml között.

A legvalószínűbb, hogy Dodik az elmúlt négy évben a boszniai államelnöki testület tagjaként a szerbiai elképzelésekkel csak részben egyező, önálló külpolitikai irányvonalat hozott létre, és egyre függetlenebb lett Belgrádtól.

Ezek után az előzmények után jutottunk el a kampány utolsó napjaiban ahhoz, hogy a nacionalista frazeológiától magát a korábbi években távol tartó Jelena Trivić szerb egységről és a Szerbiával való szoros viszonyról kezdett el beszélni a boszniai szerb sajtóban.

Az ominózus megnyilvánulások során Trivić odáig merészkedett, hogy az SNSD vezetését Szerbiától való elfordulással és a szerb – szerb viszony elárulásával vádolta meg.

Ezek alapján nem elvetendők azok a politológusi találgatások, amelyek szerint Trivić és pártja, PDP már a balparti Szerbia támogatásának bírtokában vágott neki a szerb entitás elnöki székéért folytatott megmérettetésnek.

A kérdés ezek után az maradt, hogy Dodik esetleges szerb köztársaság elnöki győzelmével hogy alakul a jövőben a viszony a Vučić vezette anyaország és a boszniai szerb entitás között – ha csak valaki el nem meszeli a boszniai szerbek eddigi legfőbb vezetőjét, merthogy a hétvégén a szerb elnök telefonon beszélt a boszniai főmegbízottal, és ezt követően Christian Schmidt azt tanácsolta a boszniai szerb ellenzéknek, hogy követelje a szavazatok újraszámlálását.

Ráadásul Schmidt egy interjúban Dodikkal kapcsolatban azt mondta, hogy “az nevet igazán, aki utoljára nevet”.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Oroszország

Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak
Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak, mert az szerinte kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja (Forrás: boszniai szerb elnöki honlap)
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

A szerbek nem hisznek az ilyen bírói testületeknek, amelyeket azért hozták létre, hogy a kis államok népeire ráerőltessék a nemzetközi hatalmak akaratát. Az ilyen bíróságok mindig politikai befolyás alatt tevékenykedtek. Nem szabad azt hinni, hogy ez ma máshogy lenne

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

Mutassák meg, hogy az igazságszolgáltatás mindenkit utolér, nem pedig szelektáltan működik a politikai ellenfelekkel szemben. Ez egy olyan konfliktus, amit a nyugat tovább erőltet. Ez az ICC-döntés tükrözi az általunk már korábban látott helyzetet, miszerint az ilyen döntéseket a nemzetközi bíróságok és intézmények politikai motiváció alapján hozzák meg

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: