Koszovó
Kurti: a teljes védelem jobb, mint a sorkatonai szolgálatPristina egyelőre elhalasztja a sorkatonaságot, helyette teljes körű védelemre állna át, ugyanakkor bevezeti a csendőrséget
Koszovó egyelőre letett a kötelező sorkatonaság bevezetéséről, és inkább a finn valamint balti mintára kialakított „átfogó védelem” rendszerére építené biztonságpolitikáját. Albin Kurti ügyvivő miniszterelnök szerint a tömeghadsereg helyett hatékonyabb lehet egy olyan modell, amelyben a lakosság konkrét feladatokra készül fel háborús vagy természeti válsághelyzetek esetére. A pristinai vezetés emellett önkéntes tartalékos rendszert és egy új koszovói csendőrség létrehozását tervezi
Koszovó ügyvivő miniszterelnöke, Albin Kurti kijelentette, hogy az ország a kötelező sorkatonai szolgálat helyett inkább az úgynevezett átfogó vagy teljes körű védelem modelljére koncentrál, amelyet a jelenlegi biztonsági helyzetben megfelelőbbnek tartanak. Arról azonban nem közölt részleteket, hogy a 2024 szeptemberében már kormányzati szinten elfogadott terv végrehajtása mikor kezdődhet meg.
A pristinai Koha beszámolója szerint Kurti kijelentette, hogy a kötelező katonai szolgálat továbbra is lehetséges opció marad, de jelenleg úgy ítélte meg, hogy a teljes körű védelem rendszere hatékonyabb. Ugyanakkor megerősítette, hogy török mintára csendőrség létrehozását tervezik.
Átfogó védelem
A kötelező katonai szolgálatra vonatkozó, háttérbe szorult ígéretet érintve Kurti kifejtette, hogy a védelmi szakértőkkel folytatott alapos konzultációk során kiderült, hogy egy tömeges sorozáson alapuló hadsereg felállítása túlzottan bonyolult, pénzügyileg megterhelő és szerkezetileg nem hatékony Koszovó jelenlegi geopolitikai helyzetében.
„Ez nem jelenti azt, hogy egy napon nem vezetjük be a kötelező katonai szolgálatot. Jelenleg azonban úgy értékeltük, hogy jobb az átfogó vagy teljes védelem rendszere” – mondta Kurti csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A koszovói miniszterelnök elmagyarázta, hogy ez a modell a finn és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – rendszeréhez hasonlít. A hangsúly nem egy hatalmas tömeghadsereg létrehozásán van, hanem azon, hogy a lakosság konkrét feladatokra és szerepekre legyen felkészítve különböző veszélyhelyzetek esetén.
Kurti szerint a rendszer nemcsak háborús helyzetekre, hanem természeti katasztrófákra is kiterjed, és szervezett módon osztaná ki a feladatokat az állampolgárok között.
„Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetben jobbnak tartjuk az átfogó vagy teljes védelmet, amely hasonló a finn és a balti modellhez. Nem egy hatalmas embertömeget alakítunk hadsereggé, amelyet aztán fel kell szerelni és strukturálni kell, hanem konkrét funkciókat, feladatokat és kijelölt szerepeket határozunk meg a Koszovói Köztársaság polgárai számára különböző veszélyhelyzetekben, a természeti katasztrófáktól egészen a fegyveres konfliktusokig” – fogalmazott.
A védelem már az iskolában kezdődik
A koszovói miniszterelnök hozzátette, hogy ezt a megközelítést középiskolai biztonsági oktatási program is kiegészítené, amelyet a lengyel modell ihletett. A cél az, hogy a fiatalok megtanulják, miként kell reagálni vészhelyzetekben.
Emellett létrehoznának egy önkéntes tartalékos rendszert is, amely lehetővé tenné, hogy a polgárok a Koszovói Biztonsági Erők (FSK) tartalékosaivá váljanak, és szükség esetén gyorsan mozgósíthatók legyenek.
„Lesz egy középiskolai programunk is, amelyet biztonsági oktatásnak nevezünk, és amelyet a lengyel példa inspirált. Ez lehetővé teszi, hogy a fiatalok minél többet és pontosabban tanuljanak arról, hogyan kell reagálni természeti katasztrófák vagy háborúk esetén. Emellett létrehozzuk az önkéntes tartalékos rendszert is, amelynek révén a Koszovói Biztonsági Erők tartalékosai a felszerelésüket – a bakancstól a fegyverig – kijelölt helyeken tárolhatják az FSK-nál. Amit most építünk, az sokkal jobb, mint a kötelező katonai szolgálat” – jelentette ki Kurti.
Csendőrség viszont lesz
Az ideiglenes koszovói miniszterelnök védelmébe vette a kormány stratégiai irányváltását, amely a sorkatonaság helyett viszont tartalmazza a nemzeti csendőrség létrehozását.
„A csendőrségnek egyértelmű mandátuma lesz: biztosítani a szárazföldi, vízi és légi határvonalat a Koszovói Köztársaság egész területén” – mondta Albin Kurti.
Egy újságírói kérdésere válaszolva, miszerint a csendőrség létrehozására irányuló kezdeményezés ugyanolyan stagnálásba ütközik-e, mint a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó 2019-es kampányígérete, Kurti részletesen ismertette Koszovó nemzetbiztonsági doktrínájának alapvető változását.
A koszovói miniszterelnök megerősítette, hogy az új félkatonai erőre vonatkozó kezdeti koncepciótervezet elkészítése már a végéhez közeledik. A véglegesítés után a végrehajtó hatalom azonnal megfogalmazza a csendőrségről szóló hivatalos törvényt, és gyorsított eljárással benyújtja azt a koszovói parlamentnek jogalkotási jóváhagyásra.
A kötelező katonai szolgálat szélesebb körű logisztikai akadályaival ellentétben Kurti hangsúlyozta, hogy a csendőrség esetében egyértelmű, megvalósítható út vezet az intézményes megoldáshoz.
