Connect with us

Bosznia

POLITIKAI PÁLINKAFŐZDE: A horvát államfő bosznia-hercegovinai látogatása alkalmával titokban tárgyalt a boszniai szerbek vezetőjével

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

zoki dodik gigapixel standard scale
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović horvát államfő – a BALK-on hagyományosan Zoki Bond – igyekezett titokban tartani, hogy szeptember 13-i boszniai utazása alkalmával a hivatalos látogatás végeztével felkereste Milorad Dodikot, a boszniai államelnökség szerb tagjának Laktaši melletti pálinkafőzőjét, illetve politikai boszorkánykonyháját. Sajtóértesülések szerint a két vezető három órán keresztül tárgyalt. A találkozón elhangzottakat egyik fél sem volt hajlandó megosztani a nagyközönséggel.

Zoki Bond a gyümölcsösben

A találkozó kapcsán több szakértő vélelmezi, hogy az olyan témákat ölelhetett fel a találkozó, amelyeket a két vezető nem tudott vagy nem mert megtárgyalni Brdo- Brijuni folyamat szeptember 12-én tartott szlovéniai fórumán. Annak ellenére, hogy együtt tartózkodtak a szlovén Alpok lábánál.

A horvát elnök szeptember 13-án érkezett a 40%-ban horvátok lakta Közép Bosznia kantonban (Srednjobosanki Kanton) lévő Jajcába, ahol a város délszláv háború alatti felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt.

A rendezvény apropója az 1995. szeptemberében lefolytatott Maestral hadművelet volt, ami a legújabb kori horvát hadtörténelem kedvelőinek amiatt különös jelentőségű, mert az volt az első alkalom, amikor a horvát hadsereg és a boszniai horvát fegyveres csoportok közösen léptek fel a boszniai Szerb Köztársaság hadseregével szemben. Emiatt sokan szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a horvát elnök boszniai választási kampány hajrájában tett látogatásának.

Önmagában a jajcai esemény nem is keltette fel a boszniai sajtó érdeklődését, viszont az komoly fejtörést okozott a boszniai politikai katakombarendszert mélységében ismerőknek, ami utána történt.

Zoki Bond a jajcai program lezárultával nem tett látogatást Szarajevóban, hanem a horvát határ felé indult, majd a Banja Luka közelében lévő Laktašiban találta magát.

A boszniai politikai földrajz mélyrehatóbb ismeretével nem rendelkezőknek egyértelművé téve a dolgot, ez úgy magyarázható a legegyszerűbben, hogy a boszniai szerbség politikai és ideológiai központjának számító Banja Luka mellett szerény, de takaros megjelenésű Laktaši Milorad Dodiknak, az államelnökség szerb tagjának, és egyben a legnagyobb boszniai szerb párt, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnökének szülőföldje.

Ez nem puszta szerzői túlzás, mert Dodik azon túl, hogy ott látta meg a napvilágot, majd kezdte meg még a jugó időkben a közigazgatási karrierjét, családja révén komoly érdekeltségekkel bír a kisvárosban.

Ezek egyike a boszniai sajtóban csak Mile gyümölcsöseként (Milev Vočnjak) emlegetett mezőgazdasági létesítmény, ahol kis mennyiségben lekvárt, nagyban pedig a Đedova rakiját, vagyis a nagypapa pálinkáját főzik.

Orbánt is meghívta

Dodik nem először használja reprezentációs célra a családi pálinkafőzőt. A korábbi években a leggyakrabban a szerb kormány tagjai jelenetek meg a helyszínen, de 2021. novemberi boszniai látogatása alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök is vendégeskedett 2 órát a gyümölcsösben.

Akkor a magyar miniszterelnök és Dodik közti tárgyaláson elhangzottak kapcsán született végleges döntés a magyar kormány által a boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági vállalkozói részére adományozott 100 millió euró keretösszegű gazdaságfejlesztési alap létrehozásáról, ami vissza nem térítendő támogatást nyújt az RS-ben működő agrárvállalkozásoknak magyar eredetű eszközök megvásárlásához.

Leegyszerűsítve a dolgot, a magyar kormány a boszniai szerbeken átömlesztve a pénzt közvetve magyar cégeket támogat.

A boszniai Szerb Köztársaság kormánya a fejlesztési alap létrejöttét akkor komoly eredményként könyvelhette el, különös tekintettel arra, hogy 2021-ben, majd 2022-ben az USA, Nagy- Britannia és Németország szankciókat léptetett életbe a boszniai szerb állam vezetőivel szemben, majd számos beruházást leállítottak, köztük a mezőgazdasági célú támogatásokat és hitelezést is.

Dodik ellenzéke leplezte le

Zoki Bond Laktašiban tett látogatását Igor Crnadak, a Demokratikus Fejlődés Pártjának (Partija Demokratskog Progresa, PDP) elnöke hozta nyilvánosságra. A PDP hagyományosan a Dodik vezette SNSD egyik legnagyobb ellenlábasa, a két párt között a legélesebb küzdelem pont a Banja Luka és Laktaši körül meghúzott 3. számú választókörzetben várható az októberi választáson.

Crnadak rutinos politikai szereplőként igyekezett a Dodik- Zoki találkozót a saját javára fordítani, így azzal a felvezetéssel dobta be az általa ismeretlen forrásból származó információkat, hogy egy Dodik kabinetje által meg nem nevezett személy látogatása miatt le kellett zárni a Banja Luka belvárosi része és a mellette fekvő Laktaši közti főutat egy majd öt órás időszakra, így lényegében megbénult a Banja Lukától északra fekvő agglomeráció.

Magyar hasonlattal élve Dodik stábja úgy akarta végrehajtani a Zokival tervezett titkos találkát, mintha lezáratták volna egy meg nem nevezett személy miatt Budapesten a Szentendrei utat.

Crnadak ez után a felvezető után megosztotta a nagyérdeművel, hogy a horvát államfő az ominózus személy, akit a boszniai szerbek legfőbb vezetője megvendégel a gyümölcsösben & pálinkafőzőben.

Ezt követően a boszniai sajtó széles vertikumban bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy mi képezhette a négyszemközti háromórás egyeztetés tárgyát, amit nem lehetett két nappal korábban a közös szlovéniai tartózkodásukkor megtárgyalni. Ennek a megfejtésében sem Zoki sem Dodik hivatala nem nyújtott még részbeni segítséget sem.

A magyar kormánnyal folytatott alapvetően gazdasági jellegű tárgyaláshoz hasonlót a felek szinte biztos, hogy nem folytattak, mert Zoki államfőként ugyan eljárhatna ilyen jellegű ügyekben, de halovány esély se mutatkozik arra, hogy a Plenković-kabinet ilyen kaliberű tárgyalást testálna legnagyobb belpolitikai ellenfelére.

Kizárásos alapon a politikai szakértők abban jutottak közös nevezőre, hogy az október 2-i boszniai választás kapcsán egyeztethették stratégiájukat a felek, nyilvánvalón a maguk hasznára, és a harmadik fél, vagyis a bosnyákok kárára. A BALK-on írtunk már arról, hogy boldog és boldogtalan beavatkozik az október 2-án sorra kerülő bosznia-hercegovinai választásokba.

Dodik és Milanović kapcsolata az elmúlt két éveben amiatt vált szorosabbá, hogy a horvát elnök rendre nyomdafestéket nehezen tűrő kijelentésekkel illeti a Dodik által is erősen kritizált bosznia-hercegovinai politikai helyzetet.

Legutóbb a szeptember 12-i Brdo- Brijuni találkozón vágott élesen egybe a két vezető véleménye abban a kérdésben azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell megítélni a Srebrenicában 1995-ben történteket. Az egyik munkaebéd alkalmával Milanović azzal okozott diplomáciai botrányt, hogy állítólag kijelentette “többfajta népírtás létezik, de ami Srebrenicában történt, az nem volt népírtás.”

Utóbbi megjegyzés a tartalmán túl amiatt is rendkívül érzékeny téma Boszniában, mert a srebrenicai események népírtás jellegének tagadása miatt alig egy éve változtatták meg a boszniai büntető törvénykönyvet, amit a boszniai szerb politikai vezetők egységesen elítéltek, és emiatt kezdtek majd hat hónapig tartó országos politikai bojkottba.

Milorad Dodik a 2022. februári angol-amerikai szankciós csomag hatására sem állt el ettől a véleményétől, sőt a kampányban rendre felhozza a srebrenicai események megítélésének kérdését.

A sajtóban korábban megjelent hírek alapján Dodik és Milanović rendszeresen találkoznak egymással. Szakértők szerint Zoki az “összhorvát érdekek miatt” egyezhetett bele, hogy a Plenković-kabinet tagjai helyett ő tart szoros kapcsolatot a boszniai szerbek oroszbarát vezetőjével, miközben a horvát miniszterelnök az Európai Unió felé jópofizik.

A közvetítői szerep betöltésével Zoran Milanović, alias Zoki Bond leveszi a terhet a konszolidáltan konzervatív jobboldali szerepre törekvő horvát kormányról, hogy ne kelljen az EU és NATO szövetségesen által negatív politikai szereplőnek ítélt Dodikkal tárgyalóasztalhoz ülnie.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava