Szerbia
EGY NEMZETET TART TÚSZKÉNT: A szerb elnök továbbra is szkeptikus a koszovói rendezést illetően

Az elmúlt éjszaka többnapos tárgyalássorozat ért véget a kívülről egyre inkább robbanékonynak tűnő koszovói helyzetet illetően. Túl sok részlet nem szivárgott ki azzal kapcsolatban, hogy valójában miről volt szó Pristinában, Kosovska Mitrovicában és Belgrádban. A uniós és amerikai támogatással lezajlott több napos tárgyalássorozatot követően megnyilvánuló amerikai helyettes államtitkár optimista, de neki ez a dolga. A szerb elnök ugyanakkor “igazi békeharcos”, hajthatatlan megatartásával egy egész nemzetet ejtett túszul, amit kórusban támogatnak a kilencvenes évekből visszamaradt politikai csontvázak, akik erőteljesen nyitogatják a szekrényajtót. Ami a koszovói miniszterelnök politikai nagyságát illeti, ő sem egy “balkáni selyemfenyő”.
Optimista üzenetek
A többnapos tárgyalássorozat során valójában nem csak a szerbiai rendszámtáblák és dokumentumok lecserélésére vonatkozó kérdések merültek fel, bár igazazából ez a két téma indította be a politikai nagyüzemet, amit a múlt heti brüsszeli találkozó kudarca tett szükségességesé, mivelhogy a két mormota, a szerb Aleksandar Vučić és az albán Albin Kurti, nem tudott megállapodni, amihez már régen hozzászoktunk.
Most azonban némileg szofisztikáltabbá vált a helyzet abban az értelemben, hogy tovább bonyolódott minden, ami eddig sem volt egyszerű, ezért még inkább helyénvaló Miroslav Lajčák uniós főmegbízottnak az a korábbi megállapítása, hogy “a kapcsolatok normalizálása minden bizonnyal feljogosítaná Aleksandar Vučić szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt a Nobel-békedíjra”. De ez a veszély senkit sem fenyeget – jegyezzük meg itt csendben.
Kapcsolódó cikk
A két közvetítő – az uniós és az amerikai – folyamatosan optimista üzeneteket küld, mert mást nem is tehet, nem mondhatja azt egyik félnek sem, hogy kezdjék el szárítani a puskaport, mert más megoldás már nincs, teszik ezt egyébként az érintettek üzenetek nélkül is.
Miroslav Lajčák és az amerikaiakat képviselő Gabriel Escobar helyettes államtitkár a legújabb balkáni menetet Pristinában kezdte, ahol állítólag rávették Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnököt, hogy újabb három hónappal halassza el a szerbiai rendszámokra és dokumentumokra vonatkozó döntésének végrehajtását, ám erre nem került sor, miután a legutóbbi nyilatkozatokból az derült ki, hogy antagonizmusok továbbra is vannak, és akkor még enyhén fogalmaztam, hiszen nem azt mondtam, hogy annyira bekeményítatt a két mormota, hogy “inkább törésre/szakításra viszik a dolgot, mint hogy bármiféle rugalmasságot mutatnának”.
Lajčák a koszovói szerbekkel folytatott tárgyalásokat követően elmondta, hogy ő Escobárral közösen mindent megtesz azért, hogy megelőzze a zavargások kitörését, illetve a barikádok állítását Koszovó északi részén, és arra számít, hogy szeptember elseje egy normális nap lesz. Az uniós főmegbízott, aki jól beszél szerbül, ezt a saját nyelvükön elmondta az “északi” szerbeknek, hátha úgy megértik, bár eléggé gyengének tűnnek hozzá.
Ezért ezt elismételte a tárgyalássorozat lezárását követően Escobar is, igaz csak angolul, aki kinevezése óta folyamatosan amiatt mentegetődzik, hogy ő nem a közvetítő stáb tagja, csak segíteni szeretné az előrelépést, de ezt már hallgatni is kínos, miután mindenki tudja, hogy a békéltető folyamatban az utolsó szót úgyis az amerikaiak mondják ki, és hogy egyedül csak az ő szavukra adnak annyira-amennyire a koszovói (albán) kormány képviselői.
Legutóbb arról írtunk, hogy a miután a szerbeket támogató oroszok nem vesznek részt a tárgyalássorozatban, így némileg lejt a pálya a koszovói albánok javára, akik maguk mögött tudhatják a főszponzoruknak számító amerikaikat, viszont – tennénk most hozzá – bizalmatlanok az Európai Unióval szemben, hiszen a tárgyalásokért egy spanyol és egy szlovák diplomata felelős, akiknek a hazája nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Más kérdés, hogy a balkáni ügyeket illetően Európában aligha található még egy olyan alapos előfelkészültséggel rendelkező politikus, mint Miroslav Lajčák, elvonatkoztatva most minden politikai botorkálásától.
A brüsszeli svédasztal
A szerb elnökkel folytatott maratoni közvetítői tárgyalások lezárását követően az Egyesül Államok nyugat-balkáni különmegbízottja azt mondta, hogy a Koszovó északi részén élő szerbeknek ezentúl sem lesz szükségük “további adminisztratív procedúrákra ahhoz, hogy hazajussanak”.
– mondta az amerikai különmegbízott, akinek ezt a megfogalmazását nem könnyű dekódolni, főleg a többi narratíva ismeretében. Itt gondolhatnánk ugyan arra, hogy a koszovói szerbek valamiféle kettős állampolgárságot kapnak, amihez azonban az kéne, hogy Szerbia államként ismerje el Koszovót, ami aligha fordul elő, amíg Vučić “a szerb lelkek ura és háborgatója” Szerbiában és azon kívül.
Escobar úgy nyilatkozott, hogy nehéz tárgyalásokat folytattak a szerb elnökkel, “mert a felvetődő kérdések mindkét fél részéről nagy kompromisszum-készséget követelnek meg, miközben “nagy a különbség a tárgyalások résztvevői között az álláspontok tekintetében”.
Az alapvető probléma ebben a tekintettben az érintettek szelektív hozzáállása, hiszen a szerbek és az albánok is svédasztalként tekintenek a brüsszeli folyamat során létrejött megállapodásokra, amelyek közül ki-ki tetszése szerint válogathat.
A szerbek görcsösen ragaszkodnak a Szerb Községek Közösségének létrehozását szavatoló 2013-as megállapodásra, ugyanakkor szívesen megfeledkeznének a mozgásszabadságot biztosító 2011-es és 2016-os megállapodásokról. A belgrádi szemek mintha ezeket nem is látnák, a belgrádi agyak pedig mintha nem is akarnák felfogni, hogy az Európai Unióval aláírt minden szerződést be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos felvetések a tárgyalások során bumerángként tértek vissza bármennyire is meg akartak tőlük szabadulni.
Vučić számára ez végképp nagyon kellemetlen volt, mert a mozgásszabadságról szóló szerződést 2011-ben még az előző szerb kormány írta alá, tehát nem az ő akaratát tükrözi. A második, vagyis a 2016-os megállapodást pedig azért szeretné elfelejteni, mert annak alapján az Ibar folyó déli részén, vagyis a Koszovóban szorványban élő szerbek már lecserélték a rendszertáblákat és a dokumentumokat, ezért esetükben a mostani huzavona nem csak tárgytalan, hanem káros is.
Mindezzel oda szeretnék kilyukadni, hogy a szerb elnök arra a használja fel a koszovói szerbek felét, vagyis a tömbben élő mintegy ötvenezer embert, hogy őket felhasználva túszként tartsa a szerb nemzetet és egész Szerbiát, így erősítvén meg a hatalmát.
Vučić harca a békéért
A szerb elnök a tárgyalások lezárását követően, de már éjfél után, videóüzenetet intézett a nemzethez az Instagram-profilján attól a téves képzettől vezérelve, hogy az ország népe ébren van, és reszketve várja, hogy mit üzen a vezér.
Nem üzent semmi újat, az viszont már az első mondatból kiderült, hogy az általa képviselt “egyszeményes ország” semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a főbb kérdésekben, és legfeljebb csak apróbb-cseprőbb ügyekben megállapodna meg, de még az sem biztos, hogy a kisebb kérdésekben sikerrel járnak.
Vučić a kötelező nyugati politikai optimizmus helyett a kötelező szerbiai pesszimizmusnak adott hangot, de azért megígérte, hogy szorgalmasan dolgoznak azon, hogy megőrizzék a békét a szerb nép számára, és megteremtsék a koszovói szerbeknek a szülőföldjükön maradás lehetőségét. Itt a fent említett ötvenezer szerbről van szó, akiknek egy része valamilyen okból a koszovói északon nyert menedéket, vagy mert az 1999-es évek előtt részt vett az albánok elleni pogromokban, vagy mert rovott múltja miatt oda menekült, ami persze, nem jelenti azt, hogy csak bűnözők élnek ott.
A milosevics553 név mögé rejtőző hozzászóló – képletesen szólva- meg is veregette a szerb elnök vállát, vagy hájjal kenegette az önérzetét az Instagramon azzal a hozzászólással, hogy “Ön fáradhatatlan és nehéz harcot vív”, amivel rá is tapintott a lényegre a szerb elnök ugyanis “harcolni akar”, amire a videóhoz fűzött bejegyzés is utal.
– írta a szerb elnök a világhálón, aki azonban napközben mutatta ki igazából a foga fehérjét, amikor már aludt egyet a tárgyalásokra.
– jelentette ki a szerb elnök, ki tudja, mire utalva, ugyanakkor leszögezte, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása nélkül szerb részről nem kívánnak továbblépni. Ezt a 2013-as megállapodás tartalmazza, amit viszont a koszovói albánok nem akarnak végrehajtani, mondván, hogy Koszovóban nem ismétlődik meg a boszniai Szerb Köztársaság.
Vučić úgy fogalmazott, hogy a rendszámtáblák cseréjével kapcsolatban semmit sem tudnak elfogadni, ezt pedig a 2016-os megállapodás tartalmazza.
– tette hozzá Vučić, aki úgy nyilatkozott, hogy szeptember 1-én nem fog semmi különös sem történni, mert a pristinai rendelet értelmében két hónapon belül kell lecserélni a szerb rendszámokat és dokumentumokat, békeharcos stílusban azonban azért hozzátette, hogy nem az a kérdés, lesz-e újabb válság, hanem az, hogy “mikor kerülnek még nagyobb válságba”.
Szép kilátás minden szerb számára.
Kurti NATO-parancsnok lesz

A másik békeharcos & mormota, vagyis a koszovói miniszterelnök közben úgy vélte, hogy eljött az ideje a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötésének, aminek még az ő mandátuma alatt meg kell történnie, és ehhez alkalmas személynek látja a jelenlegi szerb elnököt, akivel szerinte az egyetlen baj, hogy még nem távolodott el eléggé az 1990-es évekbeli múltjától, amikor Slobodana Milošević (balkáni mészáros) tájékoztatási minisztere volt.
Albin Kurti a Bloombergnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem halogatja tovább az általa hozott rendeleteket végrehajtását – vagyis nem engedett a közvetítői nyomásnak. Ehhez hozzátette, hogy véleménye szerint szeptember 1-je “csendes és hétköznapi nap lesz”.
– nyilatkozta Kurti, aki tehát azt is bekalkulálta a történetbe, hogy balhé esetén számít a NATO támogatására.
A koszovói miniszterelnököt egyedül az aggasztja, hogy Vučić továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki Belgrád szövetségese Koszovó nemzetközi elismerésének ellehetetlenítésében. Vajon mit tesznek az oroszok, ha balhé lesz Koszovóban, és Kurti esetleg erre gondolt-e?
Szerbia
“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt

Nemzeti Front létrehozását fontolgatják a kormányzó Szerb Haladó Párttól is jobbra lévő szerb parlamenti pártok, amelyeket egy paraszthajszál választ el a szélsőjobbtól. A tervezett Nemzeti Front gerincét az utóbbi időben szorosan együttműködő NADA (Remény) szerb koalíció, valamint a Zavetnici (Védelmezők) és a Dveri (Ajtó, régies) párt adja. Ehhez a társasághoz csatlakozott a Mozgalom a Koszovó és Metóhia Védelméért (Pokreta za odbranu KiM ) és a Szerb fiatalok Kosmetért (Srpska omladina za Kosmet, a Kosmet a Koszovó és Metóhia rövidítése) nevet viselő politikai szervezet.
A szerbek “igába hajtása”
A szerb nacionalista társaság a szombati napot arra használta ki, hogy a szerbiai elnöki palota előtt demonstráljon a koszovói kérdés megoldására irányuló francia-német terv elutasítását követelve, amit úgy ítéltek meg, hogy az “Szerbiai kapitulációjának a terve”.
A NADA szerb koalícióhoz tartozó Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS, nem keverendő össze a liberális Demokrata Párttal!) elnöke kijelentette, hogy a francia-német tervet sürgősen, határozottan és teljes egészében el kell utasítani, mert az Koszovó feladásáról és a szerbek “végső leigázásáról” szól.
– mondta Jovanović, aki szerint Koszovó feladása utána a “következő áldozat” a boszniai Szerb Köztársaság lenne, majd “tovább mennének államunk és nemzeti lényünk megcsonkításában”.

Három erősen nemzeti párt vezetője és sok zászló (Forrás: Blic)
Jovanović a szerb elnökhöz hasonlóan “bújtatott alanyt” használt, a jelek szerint ez a “ragozás” divat a szerb jobboldal körében.
A szerb “nacionalista demokrata” azt is elmondta, hogy a fent felsorolt pártok és szervezetek hétfőtől akcióznak, vagyis újabb megmozdulásokat terveznek.
Milica Đurđević Stamenkovski a Zavetnici Szerb Párt elnöke kijelentette: azért vonultak ki a szerbiai elnöki palota elé, hogy ismételten felszólítsák Szerbia elnökét, hogy utasítsa el a nyugati “ultimátumot”, védje meg az alkotmányt és tartsa magát a szerb nép többségi akaratához.
– jelentette ki a szerb “Nemzeti Amazon”, mert hogy az alkotmány védelmét ők nem párt-, hanem nemzeti ügynek tekintik.
Đurđević Stamenkovski azért ennyire alkotmány- & törvénytisztelő személyiség, mert Szerbia alapokmánya kimondja, hogy Koszovó Szerbia része.
A Harcias Amazon jogkövető magatartást tanúsított azzal a nyilatkozatával is, hogy nekik nem céljuk senki megbuktatása sem, mert tudják, hogy a hatalom a választásokon elnyert bizalommal szerezhető meg. Talán ez az egyetlen állásfoglalása választja el a Zavetnici vezetőjét a klasszikus értelemben vett szélsőjobbtól.
– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel is bizonyította, hogy csakis az amazonokra jellemző halált megvető bátorsággal verte/áldotta meg a sors.
Nagy nemzeti összeborulás
A csoport legtapasztaltabb politikusa Boško Obradović, a Dveri vezetője, aki szerint amit most látunk, az egy nagy “nemzeti front” kialakításának a kezdete “Koszovó és Metóhia megőrzésének és védelmének” részeként.
Számára nem az az igazi kérdés, hogy milyen következményekkel jár, ha Szerbia nem írja alá a francia-német javaslatot, hanem éppenséggel az, hogy milyen következményekkel jár, ha aláírja a felkínált tervet.
– állapította meg a szófacsarásban már régóta jártas szerb politikus, akinek az ajtaja nagyon, de nagyon jobbra nyílik, és aki “képletesen szólva” szintén a francia-német, illetve a nyugati terv elutasítására szólított fel.
Obradović meg is adta az általa felvetett dilemmára a “magától értetődő választ”, miszerint a francia-német terv aláírása nem lehet megoldás, mert azáltal Szerbia lemond arról, hogy meghiúsítsa a “hamis koszovói állam” felvételét a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt pedig az ENSZ-be.
Amikor a haladók jobbra támadnak ki
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szerb kormány kihelyezett részlegének számító Pink Televízió a napokban nekiment a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő erők vezetőinek, akiknek a nemzeti öntudatát amiatt becsmérelte, hogy egyik legutóbbi találkozójukon horvát ásványvizet ittak. Vagy nem ittak. De maradjunk annál a változatnál, ami a Pink kiindulópontja volt!

A Pink Televízió nemzeti híradója a nemzetietlen horvát ásványvízbe kötött bele (Forrás: Screenshot)
Az említett televízió tudósítás is szentelt a horvát ásványvíznek, a riportban gúnyosan megjegyezte, hogy a szerb nemzeti erők “régi szerb szokás szerint” horvát ásványvizet isznak. Ezzel kapcsolatban megszólították az Infromer egy kis uszításra mindig kész főszerkesztőjét, aki nem akarata kimondani a tudósításban emlegetett Jana ásványvíz nevét, de azért “jól informáltnak” bizonyult.
– jelentette ki Dragan J. Vučićević, az Informer főszerkesztője, aki majdnem annyiszor jelenik meg a Pink Televízió képernyőjén, mint a szerb elnök, pedig ez ebben nehéz vele versenyezni.
Vučićević szerint a horvát ásványvíz fogyasztása is bizonyíték arra, hogy mennyire “romlott, rosszindulatú és képmutató” a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő ellenzék, amely a Nyugat által Szerbiára kényszerített káoszt arra használja fel, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat.
A szerb szélsőjobb gyalázásába a Pink bevonta Saša Milovanovićot, a magát függetlennek tartó Srpski Telegraf és a Republika.rs igazgatóját és társtulajdonosát is, aki szerint, azok a “patrióták”, akik horvát vizet isznak, nem törődnek a nemzeti érdekekkel.
Szerbia
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején

Csütörtökön este fegyveres összecsapás volt Zombor belterületén, az apatini úton. Szerbiai médiajelentések szerint a lövöldözésben legalább egy migráns súlyosan megsebesült, vannak azonban portálok, amelyek több sebesültről tudnak. Egy szemanú a helyszínen egy férfit látott, aki ott feküdt lőtt sebbel a fején.
Zombor, a migránsváros
A szerbiai migránshelyzetet valamelyest is ismerők számára egyáltalán nem hat a meglepetés erejével, hogy Zomborban lövöldözés tört ki a migránsok között, egyébként is, ami a migránskérdést illetően eljut a sajtóba, az csak az “információs jéghegy csúcsa”, amelynek kilencven százaléka a felszín alatt van.
Nemcsak Szabadka és Horgos, hanem Zombor is tele van migránsokkal, bár a UNHCR decemberi jelentése szerint ötszáz alá apadt a valamikor közkedvelt kirándulóhelynek számító šikarai erdőbe telepített befogadó központ lakóinak a száma.
A december végén közzétett jelentés szerint novemberben mindössze 453 személy tartózkodott a táborban, vagyis az előző hónaphoz, azaz októberhez képes mintegy 40%-kal csökkent az ott lévő migránsok száma.
A negyedéves jelentés szerint tavaly nyáron a befogadókapacitás növelése sem volt elegendő a menekültek (értsd: migránsok) jelentős részének elszállásolására, mivel a táborban és környékén gyakran csaknem ezer ember tartózkodott.
Ezt a BALK részéről is megerősíthetjük, tavaly nyári látogatásunk alkalmával láthattuk, hogy a zombori befogadó központ udvarán a szerbiai menekültügyi hatóságok hatalmas sátrakat állítottak fel, de migránsok laktak az embercsempészek által birtokba vett szomszédos épületekben és a tábort övező erdőben felvert kisebb sátrakban is.
– olvasható a UNHCR-jelentésben, amely többnyire megfelel a valóságnak, bár a számok tekintetében “visszafogottnak tekinthető”.
Ezt nem elmarasztalásnak szántuk, miután állandóan változó folyamatról van szó, és valójában sehol sincs felállítva egy számláló, amely mutatná, hogy hány migráns parkol egy adott pillanatban Zomborban, és hány szabad hely van még.
Mi az a “game”?
Gyakran emlegetjük a migrációval kapcsolatban a „game” fogalmát. Mit is jelent ez? Egyrészt kereseti lehetőséget a szegényebb migránsok számára, másrészt pedig a pénzesebb migránsok bejutását Magyarországra.
Amikor azt látjuk a televízióban, hogy “milyen otrombák a migránsok a magyar határon, mert már megint magyar rendőrökre támadtak”, stb., akkor annak vagyunk a szemtanúi, hogy a migránsok éppen a magyar rendőrök kijátszásán fáradoznak.
A „game” lényege ugyanis, hogy lefizetett migránsok „tobzódnak” a kerítés bizonyos pontján vagy pontjain, amivel elvonják a magyar rendőrök fegyelmét a drótakadály más szakaszairól. Vagyis a szegényebb migránsok pénzt kapnak azért, hogy a magyar kerítésnél “játszák az eszüket”, így reménykedhetnek abban, hogy egyszer sikerül megkeresniük a “nagy nyugati utazás” árát.
Tehát öt-hat migráns lefoglalja le a magyar rendőröket, hogy a határ másik szakaszán ötven-hatvan migráns zavartalanul juthasson be Magyarországra.
Azt halljuk, hogy a migránsok egyre erőszakosabbá válnak, amit igazából azért tesznek, hogy a rendőrök erősítést hívjanak, így viszont egy újabb határszakasz marad őrizetlenül, ahol más migránsok könnyen átjuthatnak.
A létszám gyors csökkenésének több oka is lehet, előfordulhat, hogy “dinamikusabbá vált az illegális határforgalom”, de az is előfordulhat, hogy megtörtént a migránspopuláció kiszervezése a motelekbe és a vadtáborokba, amelyeket a különböző bandák ellenőriznek.
Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy szerbiai tényfeltáró újságírók szerint a zombori befogadó központ az embercsempészet egyik centruma, miután az állítólag ott dolgozó egyik tolmács embercsempész bandát létesített, amelynek a csápjai, megint csak állítólag, a szerbiai belügyminisztérium és rendőrség legfelsőbb köreiig érnek/értek fel.
Egyelőre nehezen megítélhető, hogy a kormányalakítást követően a belügyminisztérium élén bekövetkezett változás miként befolyásolja ezt a helyzetet.
Vajdaság északi részén számtalan vadtábor található régi, elhagyatott épületekben és erdőkben, ahol a migránsok szívesebben tartózkodnak, mint a hivatalos központokban, mert azok viszonylag messze vannak a határtól, így nem lehet gyorsan reagálni, ha a kerítésen rés keletkezik bármilyen okból kifolyólag.
És a “game” is csak úgy játszható, ha az adott időben és az adott helyen ott tartózkodik a szerencsétlen migráns, vagyis személy jelenlét szükségeltetik hozzá.
Ezzel magyarázható a migránsok jelenléte a határmenti Horgoson, a Szabadka környéki erdőkben és magában a városban, valamint végig a határmenti településeken egészen a magyar-román-szerb hármashatárig.
A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, hogy mi történt csütörtökön (január 26-án) este Zomborban.
Vértócsában feküdt
Csütörtökön este tehát fegyveres összecsapás, vagyis lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg a városból kivezető apatini út mentén, a Beli Dvor nevet viselő motel közelében, ahol egy vadtábor is van.

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál
A BIRN oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a motel a csempészbandák által ellenőrzött helyszínek egyike, ahova a migránsokat kiszervezik. Ilyen hely például a szabadkai ócskapiac közelében lévő “Kod Simketa” nevű motel is, de maradjunk Zombornál.
A Soinfo portál beszámolója szerint a sebesült személy állapota súlyos, a zombori kórház sürgősségi sebészeti osztályára szállították.
– írta egy hozzászóló az egyik híroldalon. A már említett Soinfo úgy tudja, hogy két személy is megsebesült, és mindketten a zombori korházban kötöttek ki, az állami televízió pedig három sebesültről adott hírt.
– közölte a Soinfo zombori híroldal, azt viszont nem árulta el, hogy honnan származik az információ, amely gyakorlatilag cáfolja a lövöldözés tényét.
Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy “hivatalos részről” némileg kozmetikázták a hírt. Tavaly, amikor Zomborban jártam, a helyiek arról számolta be, hogy az embercsempész bandák “befolyással bírnak” a városvezetésre is, amit ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen információnak tekintek, bár a forrás hitelesnek tűnt.
– írta még a Soinfo önmagának vagy a hivatalos közlésnek is ellentmondva, de ezzel kapcsolatban sem közölt további információt, annyit viszont még elárult, hogy az esti lövöldözést megelőzően, egy délelőtt végrehajtott akció során mintegy hetven menekültet (migránst) telepítettek ki a város területéről a helyi önkormányzat, a rendőrség és a menekültügyi főbiztosság rendes, vagyis rendszeres akciója során.
Az esetről beszámolt a belgrádi Novosti hírportál is, amely szerint a Šid szomszédságában lévő Adaševci befogadó központba helyezték át a migránsokat.
Ha a sorok között olvasunk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zomborban a migránsok begyűjtése a rendőrök és egyéb hatóságok rendszeres feladatának számít, és hogy az így lekapcsolt migránsokat – valamilyen oknál fogva -, már nem viszik vissza egészen a déli határnál lévő Preševóig. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme van annak, hogy hetven vagy száz migránst kiemelnek az ezerből, ha – feltételezzük – csak annyi van Zomborban.
Mire kíváncsiak az emberek?
A kormányközeli Novosti, amely már régen “bulvárportállá küzdötte le magát”, mindössze hatvan szavas hírét (amelyben már benne van a tíz szavas cím is) azzal fejelte meg, hogy a migránsok vérengzést/vérontás hajtottak végre Zomborban.
A szerbiai portálok – akár a baráti Novosti, akár az ellenzéki N1 – olvasói két dologra kíváncsiak: először, hogy honnan van a migránsoknak fegyverük, másodszor meg, hogy hol van ilyenkor a rendőrség?
– érdeklődött az egyik kedves olvasó a Novostiban.
A CNN partnertelevíziójának számító ellenzéki N1 egyik olvasója a zombori esetettel kapcsolatan rövid azt állapította meg, hogy “a felfegyverzett migráns valójában terrorista”, egy másik pedig azt állapította meg, hogy bárhonnan is jött, bozótvágó kés volt nála.
– kérdezte az egy másik olvasó ellenzéki olvasó, akitől főleg az utolsó kérdés teljesen kézenfekvő, egy mésik pedig gúnyosan úgy vélekedett, hogy “ezek a közel-keleti orvosok és mérnökök a jelek szerint szeretnek lövöldözni”.
Szerbia
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel

Az Australian Open tavaly a Covid-19 miatt hadakozott Novak Đoković szerb teniszezővel, most viszont Vlagyimir Putyin miatt intették meg Đokovićot, akinek az Andrej Rubljov orosz kollégája fölötti sima győzelmét az ausztrál nyílt teniszbajnokság negyeddöntőjében (6:1, 6:2, 6:4) beárnyékolta, ami a lelátókon és a teniszaréna környékén történt. Az Australian Open figyelmeztette Đokovićot, hogy a továbbiakban kerülje az ehhez hasonló helyzeteket!
Đoković és az arnyékok
Nemcsak tenisz volt Melbourne-ben, hanem balhé is a Đoković-Rubljov összecsapást követően, miután a sportot ismét háttérbe szorította a politika, miután a szerb és az orosz tábor egymásra talált.
Az már tavaly kiderült, hogy a nemzeti/nacionalista allűröktől sem mentes Đoković komoly szurkolótáborral rendelkezik Ausztráliában, a szerb kivándorlók népes tömege tavaly fesztivál-jellegű demonstrációkkal támogatta a szerb teniszezőt, miközben az ausztrál hatóságokkal küzdött, miután állítólag a vírust már előzőleg legyűrte.
Kapcsolódó cikk
A szerb szurkolók most jelentős támogatást kaptak Rubljov híveitől, miután nem halálos ellenségekről van szó, ez legfeljebb az oroszokról és az ukránokról mondható el, ami újabb bizonyíték arra, hogy a sport és a politika között létezik némi összefüggés. Ennek következtében a teniszaréna környékén szólamokat voltak halhatók, hogy Rusija, Srbija”, vagyis hogy Oroszország, Szerbia.
A helyzetet súlyosbította, hogy ennek során feltűnt a szerb teniszező édesapja is, aki nemigen türtőzteti magát, amikor a szerb nemzeti ügyről van szó.
Srđan Đoković ezúttal orosz & oroszbarát szerb szurkolók társaságában jelent meg, akik közül az egyik Vlagyim Putyin arcképével díszitett zászlót mutatott a kamerának, ráadásul az Ukrajna elleni agresszió jelképének tekinthető Z-betővel díszített pólót viselt.
Az ukrán Kateryna Baindl és az orosz Kamilla Rahimova összecsapásakor történt incidens miatt, amelyen egy orosz zászló is előkerült, az ausztrálok betiltották az orosz és fehérorosz zászlók és szimbólumok használatát a Melbourne Parkban.
A BBC beszámolója szerint a Putyin képével kidekorált orosz zászlóval egy szerb & orosz színekben felvonuló csoport érkezett a Rod Laver Arena elé, az ezzel kapcsolatos videót Ben Rothenberg, közismert amerikai teniszújságíró tette közzé a Twitteren, ahol megjegyezte, hogy a szerb ász édesapja, Srđan Đoković egy Putyin-párti tüntetésen pózolt a Rod Laver Aréna előtt.

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?
Rothenberg egyúttal bírálta a szervezőket, szerinte ugyanis megdöbbentő azoknak a biztonsági intézkedéseknek a szintje, amelyek az ilyesmit lehetővé teszik.
Novak Đoković édesapja a Moszkvába küldött “képes üzenettel” Alekszandr Zaldasztanovot (az orosz Hulkot), az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motoros társaság vezetőjét szólította meg, hozzá intézte a szavait, és általa az orosz testvéreket üdvözölte a messzi Moszkvában: ebből is látszik, hogy az oroszok ukrajnai háborúja még Ausztráliában is “hullámokat ver”.
A nyugati kollégák csak a szerb teniszező édesapjára koncentráltak, és nem foglalkoztak a zászlót tartó férfival, az “orosz Hulkkal”.
A BALK digitális eszközökkel feljavította a Melbourne-ben készült videóból kicsípett képkockát, amely mellé odatettük a “teljes szerelésben” látható “vezérfakast”. Nem állítjuk, hogy egy és ugyanaz a személyről van szó, de látunk “némi hasonlóságot”, és ezt támasztja alá az is, ahogy a szerb teniszező édesapja megszólítja Alekszandr Zaldasztanovot.
A felvételt közzétevő Rothenberg azonban nem az egyedüli volt, aki a helyszínről posztolt, ott volt Tumaini Carayol, a The Guardian riportere is, aki saját állítása szerint csak arrafelé sétált, és egy csoport emberbe botlott a Rod Laver Arena lépcsőjén, egyikük egy Vlagyimir Putyin arcával díszített zászlót mutogatott, miközben a tömeg azt skandálta, hogy “Rusija, Srbija”, vagyis, hogy “Oroszország, Szerbia”.
Miután a fenti két felvétel valószínűleg mobiltelefonnal készült, a videók minősége enyhén szólva csapnivaló, de Rejtő Jenőt parafrazálva nem lehet minden pofon és újságíró mellé operatőrt állítani! Ám ha alaposabban megnézzük a felvételek, az mindenképpen kiderül, hogy mindkét nyugati újságírónak ugyanazt a személyt sikerólt lencsevégre kapnia – aki lehet, hogy éppenséggel a fő farkas.
Ezt a véleményünket alátámasztja egy Ausztráliában tartózkodó emberjogi aktivista “twitteres” bejegyzése is. Sophie Mak csodálkozva állapította meg, hogy a szervezők engedélyezték az Éjszaka Farkasai nevet viselő motoros banda tagjainak, hogy Putyint ábrázoló zászlókat és transzparenseket vigyenek be az ausztráliai nyílt teniszbajnokságra, miközben az ukrán jelépekkel vagy ukrán zászlókkal érkezőket alaposan átvizsgálják.
Az oroszok a demokráciát kérik számon
A történet foglalkoztatta az orosz állami hírügynökséget, a RIA Novosztyit is, amely arról számolt be, hogy Ausztráliában letartóztattak “egy fanatikust” egy Putyint ábrázoló orosz zászló miatt. Az orosz hírügynökség már a címben felteszi a kérdést, hogy hol marad a “demokrácia?”
A RIA Novosztyi a cikk alcímében megjegyezte, hogy a Putyin arcképével “súlyosbított” orosz zászlót szerb szurkolók feszítették ki az ausztráliai nyílt teniszbajnokságon, vagyis az orosz média “eme jeles képviselője” a szerb kisöcsire keni a dolgot.

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban
Az orosz hírügynökség ugyanakkor képekkel nem támasztja alá az állítását, csak semleges illusztrációkat csatol a cikkéhez, miközben arról számol be, hogy “botránnyal végződött” Rubljov-Đoković összecsapás az Australian Openen. Az ausztrál rendőrség letartóztatta a rajongók egy csoportját a Putyin-zászló, illetve egy másik lobogó miatt, amelyen a “Donyecki Népköztársaság” neve szerepelt.
Az orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Andrej Rubljov előző pályára lépésekor a közönség soraiban ukrán zászlók voltak, amivel kapcsolatban az orosz hírügynökség szerint Rubljov azt mondta, hogy azok nem zavarják őt, de a sértegetések igen.
A RIA Novosztyi ehhez még hozzátette, hogy az Australian Open vezetése elkente ezt a dolgot, mert “Ukrajnát megbántani ma már politikai öngyilkosságnak számít”.
Itt már nagyon eltávolodunk attól, amivel a cikkünket kezdtük, az ausztráliai teniszbajnokságra reagálva csak annyit szerettünk volna elmondani, hogy tavaly a Covid-19 miatt akadtak problémák az ott indulni szándékozó Đoković körül, most viszont egy sokkal veszélyesebb vírus terjed a világban, a háború vírusa, amely a sportpályákon jól látható szimptómákat idéző elő, főleg ha az Éjszaka Farkasai is besegítenek.
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia7 nap telt el azóta
A szerb elnök fejében megfordult, hogy pénteken kidobja a nyugati közvetítőket
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett
-
Szerbia3 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Bosznia20 óra telt el azóta
Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját
-
Migráció3 nap telt el azóta
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve