Connect with us

Szerbia

EGY NEMZETET TART TÚSZKÉNT: A szerb elnök továbbra is szkeptikus a koszovói rendezést illetően

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nato alban
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 8 perc

Az elmúlt éjszaka többnapos tárgyalássorozat ért véget a kívülről egyre inkább robbanékonynak tűnő koszovói helyzetet illetően. Túl sok részlet nem szivárgott ki azzal kapcsolatban, hogy valójában miről volt szó Pristinában, Kosovska Mitrovicában és Belgrádban. A uniós és amerikai támogatással lezajlott több napos tárgyalássorozatot követően megnyilvánuló amerikai helyettes államtitkár optimista, de neki ez a dolga. A szerb elnök ugyanakkor “igazi békeharcos”, hajthatatlan megatartásával egy egész nemzetet ejtett túszul, amit kórusban támogatnak a kilencvenes évekből visszamaradt politikai csontvázak, akik erőteljesen nyitogatják a szekrényajtót. Ami a koszovói miniszterelnök politikai nagyságát illeti, ő sem egy “balkáni selyemfenyő”.

Optimista üzenetek

A többnapos tárgyalássorozat során valójában nem csak a szerbiai rendszámtáblák és dokumentumok lecserélésére vonatkozó kérdések merültek fel, bár igazazából ez a két téma indította be a politikai nagyüzemet, amit a múlt heti brüsszeli találkozó kudarca tett szükségességesé, mivelhogy a két mormota, a szerb Aleksandar Vučić és az albán Albin Kurti, nem tudott megállapodni, amihez már régen hozzászoktunk.

Most azonban némileg szofisztikáltabbá vált a helyzet abban az értelemben, hogy tovább bonyolódott minden, ami eddig sem volt egyszerű, ezért még inkább helyénvaló Miroslav Lajčák uniós főmegbízottnak az a korábbi megállapítása, hogy “a kapcsolatok normalizálása minden bizonnyal feljogosítaná Aleksandar Vučić szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt a Nobel-békedíjra. De ez a veszély senkit sem fenyeget – jegyezzük meg itt csendben.

A két közvetítő – az uniós és az amerikai – folyamatosan optimista üzeneteket küld, mert mást nem is tehet, nem mondhatja azt egyik félnek sem, hogy kezdjék el szárítani a puskaport, mert más megoldás már nincs, teszik ezt egyébként az érintettek üzenetek nélkül is.

Miroslav Lajčák és az amerikaiakat képviselő Gabriel Escobar helyettes államtitkár a legújabb balkáni menetet Pristinában kezdte, ahol állítólag rávették Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnököt, hogy újabb három hónappal halassza el a szerbiai rendszámokra és dokumentumokra vonatkozó döntésének végrehajtását, ám erre nem került sor, miután a legutóbbi nyilatkozatokból az derült ki, hogy antagonizmusok továbbra is vannak, és akkor még enyhén fogalmaztam, hiszen nem azt mondtam, hogy annyira bekeményítatt a két mormota, hogy “inkább törésre/szakításra viszik a dolgot, mint hogy bármiféle rugalmasságot mutatnának”.

Lajčák a koszovói szerbekkel folytatott tárgyalásokat követően elmondta, hogy ő Escobárral közösen mindent megtesz azért, hogy megelőzze a zavargások kitörését, illetve a barikádok állítását Koszovó északi részén, és arra számít, hogy szeptember elseje egy normális nap lesz. Az uniós főmegbízott, aki jól beszél szerbül, ezt a saját nyelvükön elmondta az “északi” szerbeknek, hátha úgy megértik, bár eléggé gyengének tűnnek hozzá.

Ezért ezt elismételte a tárgyalássorozat lezárását követően Escobar is, igaz csak angolul, aki kinevezése óta folyamatosan amiatt mentegetődzik, hogy ő nem a közvetítő stáb tagja, csak segíteni szeretné az előrelépést, de ezt már hallgatni is kínos, miután mindenki tudja, hogy a békéltető folyamatban az utolsó szót úgyis az amerikaiak mondják ki, és hogy egyedül csak az ő szavukra adnak annyira-amennyire a koszovói (albán) kormány képviselői.

Legutóbb arról írtunk, hogy a miután a szerbeket támogató oroszok nem vesznek részt a tárgyalássorozatban, így némileg lejt a pálya a koszovói albánok javára, akik maguk mögött tudhatják a főszponzoruknak számító amerikaikat, viszont – tennénk most hozzá – bizalmatlanok az Európai Unióval szemben, hiszen a tárgyalásokért egy spanyol és egy szlovák diplomata felelős, akiknek a hazája nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

Más kérdés, hogy a balkáni ügyeket illetően Európában aligha található még egy olyan alapos előfelkészültséggel rendelkező politikus, mint Miroslav Lajčák, elvonatkoztatva most minden politikai botorkálásától.

A brüsszeli svédasztal

A szerb elnökkel folytatott maratoni közvetítői tárgyalások lezárását követően az Egyesül Államok nyugat-balkáni különmegbízottja azt mondta, hogy a Koszovó északi részén élő szerbeknek ezentúl sem lesz szükségük “további adminisztratív procedúrákra ahhoz, hogy hazajussanak”.

– Lényegében nem lesznek vendégek a saját országukban, Szerbia és Koszovó is legitim állampolgárokként ismeri el őket

– mondta az amerikai különmegbízott, akinek ezt a megfogalmazását nem könnyű dekódolni, főleg a többi narratíva ismeretében. Itt gondolhatnánk ugyan arra, hogy a koszovói szerbek valamiféle kettős állampolgárságot kapnak, amihez azonban az kéne, hogy Szerbia államként ismerje el Koszovót, ami aligha fordul elő, amíg Vučić “a szerb lelkek ura és háborgatója” Szerbiában és azon kívül.

Escobar úgy nyilatkozott, hogy nehéz tárgyalásokat folytattak a szerb elnökkel, “mert a felvetődő kérdések mindkét fél részéről nagy kompromisszum-készséget követelnek meg, miközben “nagy a különbség a tárgyalások résztvevői között az álláspontok tekintetében”.

Az alapvető probléma ebben a tekintettben az érintettek szelektív hozzáállása, hiszen a szerbek és az albánok is svédasztalként tekintenek a brüsszeli folyamat során létrejött megállapodásokra, amelyek közül ki-ki tetszése szerint válogathat.

A szerbek görcsösen ragaszkodnak a Szerb Községek Közösségének létrehozását szavatoló 2013-as megállapodásra, ugyanakkor szívesen megfeledkeznének a mozgásszabadságot biztosító 2011-es és 2016-os megállapodásokról. A belgrádi szemek mintha ezeket nem is látnák, a belgrádi agyak pedig mintha nem is akarnák felfogni, hogy az Európai Unióval aláírt minden szerződést be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos felvetések a tárgyalások során bumerángként tértek vissza bármennyire is meg akartak tőlük szabadulni.

Vučić számára ez végképp nagyon kellemetlen volt, mert a mozgásszabadságról szóló szerződést 2011-ben még az előző szerb kormány írta alá, tehát nem az ő akaratát tükrözi. A második, vagyis a 2016-os megállapodást pedig azért szeretné elfelejteni, mert annak alapján az Ibar folyó déli részén, vagyis a Koszovóban szorványban élő szerbek már lecserélték a rendszertáblákat és a dokumentumokat, ezért esetükben a mostani huzavona nem csak tárgytalan, hanem káros is.

Mindezzel oda szeretnék kilyukadni, hogy a szerb elnök arra a használja fel a koszovói szerbek felét, vagyis a tömbben élő mintegy ötvenezer embert, hogy őket felhasználva túszként tartsa a szerb nemzetet és egész Szerbiát, így erősítvén meg a hatalmát.

Vučić harca a békéért

A szerb elnök a tárgyalások lezárását követően, de már éjfél után, videóüzenetet intézett a nemzethez az Instagram-profilján attól a téves képzettől vezérelve, hogy az ország népe ébren van, és reszketve várja, hogy mit üzen a vezér.

Nem üzent semmi újat, az viszont már az első mondatból kiderült, hogy az általa képviselt “egyszeményes ország” semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a főbb kérdésekben, és legfeljebb csak apróbb-cseprőbb ügyekben megállapodna meg, de még az sem biztos, hogy a kisebb kérdésekben sikerrel járnak.

Vučić a kötelező nyugati politikai optimizmus helyett a kötelező szerbiai pesszimizmusnak adott hangot, de azért megígérte, hogy szorgalmasan dolgoznak azon, hogy megőrizzék a békét a szerb nép számára, és megteremtsék a koszovói szerbeknek a szülőföldjükön maradás lehetőségét. Itt a fent említett ötvenezer szerbről van szó, akiknek egy része valamilyen okból a koszovói északon nyert menedéket, vagy mert az 1999-es évek előtt részt vett az albánok elleni pogromokban, vagy mert rovott múltja miatt oda menekült, ami persze, nem jelenti azt, hogy csak bűnözők élnek ott.

A milosevics553 név mögé rejtőző hozzászóló – képletesen szólva- meg is veregette a szerb elnök vállát, vagy hájjal kenegette az önérzetét az Instagramon azzal a hozzászólással, hogy “Ön fáradhatatlan és nehéz harcot vív”, amivel rá is tapintott a lényegre a szerb elnök ugyanis “harcolni akar”, amire a videóhoz fűzött bejegyzés is utal.

– A harc folytatódik, én pedig úgy teszek, mintha nem lennék fáradt

– írta a szerb elnök a világhálón, aki azonban napközben mutatta ki igazából a foga fehérjét, amikor már aludt egyet a tárgyalásokra.

– Azt követelték tőlünk, hogy tartsuk tiszteletben a 2011-es megállapodást. Azt mondtuk, hogy készek vagyunk tiszteletben tartani, bár azt egy másik kormány képviselői írták alá. De bizonyos dolgok abba sincsenek beleírva, és olyasmit nem váltunk valóra, ami nincs benne

– jelentette ki a szerb elnök, ki tudja, mire utalva, ugyanakkor leszögezte, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása nélkül szerb részről nem kívánnak továbblépni. Ezt a 2013-as megállapodás tartalmazza, amit viszont a koszovói albánok nem akarnak végrehajtani, mondván, hogy Koszovóban nem ismétlődik meg a boszniai Szerb Köztársaság.

Vučić úgy fogalmazott, hogy a rendszámtáblák cseréjével kapcsolatban semmit sem tudnak elfogadni, ezt pedig a 2016-os megállapodás tartalmazza.

– Ezek alapvető dolgok, és a szerbek nem fogadják el, nekem pedig nincs felhatalmazásom, hogy elfogadjam. Az okmányok kérdésében a kompromisszumot el tudnák fogadni, de akkor maradnak a táblák, és marad Szerb Községek Közössége

– tette hozzá Vučić, aki úgy nyilatkozott, hogy szeptember 1-én nem fog semmi különös sem történni, mert a pristinai rendelet értelmében két hónapon belül kell lecserélni a szerb rendszámokat és dokumentumokat, békeharcos stílusban azonban azért hozzátette, hogy nem az a kérdés, lesz-e újabb válság, hanem az, hogy “mikor kerülnek még nagyobb válságba”.

Szép kilátás minden szerb számára.

Kurti NATO-parancsnok lesz

kurti bloomberg

A másik békeharcos & mormota, vagyis a koszovói miniszterelnök közben úgy vélte, hogy eljött az ideje a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötésének, aminek még az ő mandátuma alatt meg kell történnie, és ehhez alkalmas személynek látja a jelenlegi szerb elnököt, akivel szerinte az egyetlen baj, hogy még nem távolodott el eléggé az 1990-es évekbeli múltjától, amikor Slobodana Milošević (balkáni mészáros) tájékoztatási minisztere volt.

Albin Kurti a Bloombergnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem halogatja tovább az általa hozott rendeleteket végrehajtását – vagyis nem engedett a közvetítői nyomásnak. Ehhez hozzátette, hogy véleménye szerint szeptember 1-je “csendes és hétköznapi nap lesz”.

– Ha a helyzet erőszakba fordul, akkor a rendőrség és a NATO a KFOR 3800 békefenntartójával véget vet neki

– nyilatkozta Kurti, aki tehát azt is bekalkulálta a történetbe, hogy balhé esetén számít a NATO támogatására.

A koszovói miniszterelnököt egyedül az aggasztja, hogy Vučić továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki Belgrád szövetségese Koszovó nemzetközi elismerésének ellehetetlenítésében. Vajon mit tesznek az oroszok, ha balhé lesz Koszovóban, és Kurti esetleg erre gondolt-e?

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A szerb külügyminiszter is azt akarja, hogy KFOR-erők menjenek Koszovó északi részébe

Közzététel:

a megjelenés dátuma

KFOR
A szerb külügyminiszter azt kérdezte a szerb állami televízió egyik műsorában, hogy a koszovói rendőrség melyik nemzetközi megállapodás alapján tartózkodik az északi szerb területeken, merthogy ezt sem az ENSZ BT 1244-es határozata, sem a brüsszeli megállapodások nem teszik lehetővé (Forrás: Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter azt mondta, nem tudja, hogy a koszovói rendőrminiszter által közzétett alábbi videón a Szerb Lista alelnöke, Milan Radoičić látható-e, azt viszont “nyilvánvalónak tartja”, hogy a videó nem az észak-koszovói támadás napján készült. Közben Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter újabb bejelentést tett, amely szerint a Banjskában elesett “lázadók” között volt Aleksandar Vulin egykori testőre is. Vulin korábban szociális-, védelmi-, majd pedig belügyminiszter volt, jelenleg a szerbiai Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatója, mindezt megelőzően pedig a szerb kormány Koszovóval foglalkozó irodáját vezette.

A külügyminiszter szerint kész átverés

A szerb külügyminiszter úgy nyilatkozott a szerbiai állami televízió egyik műsorában, hogy nem rendelkezik információkkal azzal kapcsolatban hogy valóban Radoičić szerepel-e a koszovói belügyminiszter által közzétett inkriminált videón, vagy sem, azt viszont kijelentette, hogy a videó nyilvánvalóan nem a támadás napján készült, és hogy “átverésről” van szó.

Dačić állítása szerint a rendőrségi drón által készített felvételeken hó is látható, így semmiképpen sem készülhettek a kritikus napon, vagyis szeptember 24-én.

Való igaz, hogy az utolsó kockákon mintha látszana hó, de az nem világos, hogy azok a képkockák a “bizonyító erejű” videóhoz tartoznak-e, vagy egy elözőhöz, amelynek ez a darabja a felülírás során nem semmisült meg, ezt nyilván drónos szakértők tudnák hitelt érdemlően megállapítani.

A koszovói belügyminiszter kedden tette közzé a szóban forgó videót azt állítván, hogy azon a Szerb Lista alelnöke tűnik fel a banjskai kolostor szomszédságában lévő egyik épület udvarán pihenő fegyveresek között.

– Folyton azt mondják, hogy ezek bűnözői csoportok, az UÇK (Koszovói Felszabadítási Szervezet) tagjai pedig szabadságharcosok. Ha ez így van, akkor ezek is szabadságharcosok

– tromfolt Dačić, aki szerint Koszovó azt próbálja meg bebizonyítani és megmutatni, hogy Milan Radoičić vagy Zvonko Veselinović hajtotta végre a vasárnapi akciókat.

A szerb külügyminiszter itt megismételte azt a szerb kormányzat tagjai által folyamatosan szajkózott, és általánosan elfogadott álláspontot, hogy a történtekért egyedül Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, mindehhez pedig még hozzátette, hogy Belgrád nem támogat semmiféle erőszakos cselekményt.

KFOR

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter is nyilatkozott, csak ő az albán Euronewsnak (Screenshot)

Dačić egyúttal sajnálkozását fejezte ki a szeptember 24-én lelőtt rendőr meggyilkolása miatt, akárcsak a szerb életek elvesztéséért, amihez még hozzátette, hogy olyan incidens történt, ami nem szolgálja Szerbia érdekét.

A szerb külügyminiszter feltette a kérdést, hogy mit keresnek koszovói albán rendőrök a szerb területeken, amikor ezt az ENSZ BT 1244-es határozata is tiltja, és bekapcsolódott a belgrádi politikai elit frontális akciójába, amely során mindannyian a KFOR kivezénylését követelik a koszovói szerb területekre, mert úgy látják, hogy ezáltal elkerülhetővé válhatnak a konfliktusok.

Milan Radoičić és a magas körök

Milan Radoičić a koszovói szerbek legnagyobb pártjának, a Szerb Listának az alelnöke, és egy olyan üzletember, akit a pristinai és a belgrádi hatóságok más-más kontextusban emlegetnek.

Koszovó szerint egy “szökevényről” van szó, aki “a szerb bűnözői csoportokat irányítja északon”, és minden “nyugtalanság és válság” kiváltója Koszovó térségében.

Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor úgy jellemezte őt, mint aki “Szerbia védelmezője Koszovóban”, és elsőként áll ki a szerbség érdekében Koszovó északi részén.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint viszont egy olyan személyről van szó, aki részt vesz a nemzetközi bűnözésben és korrupciós tevékenységben, ezért 2021 decemberében az Egyesült Államok szankciók alá helyezte.

Radoičić nem ismeretlen a szerbiai igazságügyi hatóságok előtt sem, miután Zvonko Veselinovićtyal, és egy harmadik észak-koszovói üzletemberrel együtt vád alá helyezték a Hipo Alpe Adria Lizing 32 teherautójának eltulajdonítása miatt.

A vádemelés még az átkosban, vagyis 2011-ben történt, amikor még nem a jelenlegi erők irányították az országot, az ő regnálásuk idején, vagyis 2016-ban Radoičić és Veselinović mentesült a vádak alól, és így kezdhették meg mindketten “áldásos” szerbiai tevékenységüket.

miniszter

Balról Milan Radoičić, jobbról Ramush Haradinaj (Forrás: koszovói miniszterelnöki hivatal)

Radoičić ugyanakkor több korábbi koszovói albán politikussal is kapcsolatot tartott fenn, ezek közé tartozott Ramush Haradinaj volt miniszterelnök, valamint a Kígyó, vagyis Hashim Thaçi volt miniszterelnök és államfő, aki ellen Hágában folyik eljárás.

Időközben Koszovóban kétszer is kísérletet tettek a letartóztatására, 2018-ban és 2019-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, az utóbbi alapján személye összefüggésbe hozható Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásával, de az erre vonatkozó elfogatóparancsot 2021-ben minden magyarázat nélkül visszavonták. 2022-ben egy ma is érvényben lévő elfogató parancsot adtak ki ellene, mert egy határrendészeti intézkedés elől Szerbiába menekült.

Vulin testőre az áldozatok között

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítést nyert az is, hogy a vasárnapi összecsapásban életét vesztette Bojan Mijailović, aki Aleksandar Vulin testőre volt 2013-ban, amikor a BIA igazgatója még koszovói irodavezetőként kereste fel az ottani szerbeket.

A koszovói belügyminiszter ezzel is bizonyítottnak látja, hogy Szerbia van a vasárnapi terrortámadás hátterében, a cél pedig Koszovó destabilizálása.

miniszter

A testőr, aki állítólag szintén meghalt (Forrás: Facebook)

Sveçla úgy véli, hogy a fent említett Radoičić és Vulin által “formális és strukturális” kapcsolat van Aleksandar Vučić személye és a szeptember 24-i banjskai események között, miután mindkét említett személy a szerb elnök legközelebbi köréhez tartozik.

– Ezek újabb bizonyítékok arra, hogy Szerbia céljai a Koszovói Köztársasággal kapcsolatban mit sem változtak Slobodan Milošević rezsimje óta, a milošević-rendszer egykori propagandaminisztere (Aleksandar Vučić) ugyanis ma a jelenlegi szerbiai rezsim elnöke

– írta Sveçla a Facebookon, aki szerint még a legnagyobb optimisták is, akik azzal áltatták magukat, hogy Szerbiában változások történtek, meg vannak győződve ennek ellenkezőjéről.

Álláspontunk szerint egyelőre sok a kérdés, és kevés a (helyes) válasz az újabb koszovói erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, amelyek ismét felébresztették a félelmet, hogy az ukrajnai háború miatt ne egyszeresen, hanem egy esetleges koszovói konfliktus kitörése által kétszeresen legyünk mindannyian vesztesek.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava