Connect with us

Szerbia

EGY NEMZETET TART TÚSZKÉNT: A szerb elnök továbbra is szkeptikus a koszovói rendezést illetően

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az elmúlt éjszaka többnapos tárgyalássorozat ért véget a kívülről egyre inkább robbanékonynak tűnő koszovói helyzetet illetően. Túl sok részlet nem szivárgott ki azzal kapcsolatban, hogy valójában miről volt szó Pristinában, Kosovska Mitrovicában és Belgrádban. A uniós és amerikai támogatással lezajlott több napos tárgyalássorozatot követően megnyilvánuló amerikai helyettes államtitkár optimista, de neki ez a dolga. A szerb elnök ugyanakkor “igazi békeharcos”, hajthatatlan megatartásával egy egész nemzetet ejtett túszul, amit kórusban támogatnak a kilencvenes évekből visszamaradt politikai csontvázak, akik erőteljesen nyitogatják a szekrényajtót. Ami a koszovói miniszterelnök politikai nagyságát illeti, ő sem egy “balkáni selyemfenyő”.

Optimista üzenetek

A többnapos tárgyalássorozat során valójában nem csak a szerbiai rendszámtáblák és dokumentumok lecserélésére vonatkozó kérdések merültek fel, bár igazazából ez a két téma indította be a politikai nagyüzemet, amit a múlt heti brüsszeli találkozó kudarca tett szükségességesé, mivelhogy a két mormota, a szerb Aleksandar Vučić és az albán Albin Kurti, nem tudott megállapodni, amihez már régen hozzászoktunk.

Most azonban némileg szofisztikáltabbá vált a helyzet abban az értelemben, hogy tovább bonyolódott minden, ami eddig sem volt egyszerű, ezért még inkább helyénvaló Miroslav Lajčák uniós főmegbízottnak az a korábbi megállapítása, hogy “a kapcsolatok normalizálása minden bizonnyal feljogosítaná Aleksandar Vučić szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt a Nobel-békedíjra. De ez a veszély senkit sem fenyeget – jegyezzük meg itt csendben.

A két közvetítő – az uniós és az amerikai – folyamatosan optimista üzeneteket küld, mert mást nem is tehet, nem mondhatja azt egyik félnek sem, hogy kezdjék el szárítani a puskaport, mert más megoldás már nincs, teszik ezt egyébként az érintettek üzenetek nélkül is.

Miroslav Lajčák és az amerikaiakat képviselő Gabriel Escobar helyettes államtitkár a legújabb balkáni menetet Pristinában kezdte, ahol állítólag rávették Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnököt, hogy újabb három hónappal halassza el a szerbiai rendszámokra és dokumentumokra vonatkozó döntésének végrehajtását, ám erre nem került sor, miután a legutóbbi nyilatkozatokból az derült ki, hogy antagonizmusok továbbra is vannak, és akkor még enyhén fogalmaztam, hiszen nem azt mondtam, hogy annyira bekeményítatt a két mormota, hogy “inkább törésre/szakításra viszik a dolgot, mint hogy bármiféle rugalmasságot mutatnának”.

Lajčák a koszovói szerbekkel folytatott tárgyalásokat követően elmondta, hogy ő Escobárral közösen mindent megtesz azért, hogy megelőzze a zavargások kitörését, illetve a barikádok állítását Koszovó északi részén, és arra számít, hogy szeptember elseje egy normális nap lesz. Az uniós főmegbízott, aki jól beszél szerbül, ezt a saját nyelvükön elmondta az “északi” szerbeknek, hátha úgy megértik, bár eléggé gyengének tűnnek hozzá.

Ezért ezt elismételte a tárgyalássorozat lezárását követően Escobar is, igaz csak angolul, aki kinevezése óta folyamatosan amiatt mentegetődzik, hogy ő nem a közvetítő stáb tagja, csak segíteni szeretné az előrelépést, de ezt már hallgatni is kínos, miután mindenki tudja, hogy a békéltető folyamatban az utolsó szót úgyis az amerikaiak mondják ki, és hogy egyedül csak az ő szavukra adnak annyira-amennyire a koszovói (albán) kormány képviselői.

Legutóbb arról írtunk, hogy a miután a szerbeket támogató oroszok nem vesznek részt a tárgyalássorozatban, így némileg lejt a pálya a koszovói albánok javára, akik maguk mögött tudhatják a főszponzoruknak számító amerikaikat, viszont – tennénk most hozzá – bizalmatlanok az Európai Unióval szemben, hiszen a tárgyalásokért egy spanyol és egy szlovák diplomata felelős, akiknek a hazája nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

Más kérdés, hogy a balkáni ügyeket illetően Európában aligha található még egy olyan alapos előfelkészültséggel rendelkező politikus, mint Miroslav Lajčák, elvonatkoztatva most minden politikai botorkálásától.

A brüsszeli svédasztal

A szerb elnökkel folytatott maratoni közvetítői tárgyalások lezárását követően az Egyesül Államok nyugat-balkáni különmegbízottja azt mondta, hogy a Koszovó északi részén élő szerbeknek ezentúl sem lesz szükségük “további adminisztratív procedúrákra ahhoz, hogy hazajussanak”.

– Lényegében nem lesznek vendégek a saját országukban, Szerbia és Koszovó is legitim állampolgárokként ismeri el őket

– mondta az amerikai különmegbízott, akinek ezt a megfogalmazását nem könnyű dekódolni, főleg a többi narratíva ismeretében. Itt gondolhatnánk ugyan arra, hogy a koszovói szerbek valamiféle kettős állampolgárságot kapnak, amihez azonban az kéne, hogy Szerbia államként ismerje el Koszovót, ami aligha fordul elő, amíg Vučić “a szerb lelkek ura és háborgatója” Szerbiában és azon kívül.

Escobar úgy nyilatkozott, hogy nehéz tárgyalásokat folytattak a szerb elnökkel, “mert a felvetődő kérdések mindkét fél részéről nagy kompromisszum-készséget követelnek meg, miközben “nagy a különbség a tárgyalások résztvevői között az álláspontok tekintetében”.

Az alapvető probléma ebben a tekintettben az érintettek szelektív hozzáállása, hiszen a szerbek és az albánok is svédasztalként tekintenek a brüsszeli folyamat során létrejött megállapodásokra, amelyek közül ki-ki tetszése szerint válogathat.

A szerbek görcsösen ragaszkodnak a Szerb Községek Közösségének létrehozását szavatoló 2013-as megállapodásra, ugyanakkor szívesen megfeledkeznének a mozgásszabadságot biztosító 2011-es és 2016-os megállapodásokról. A belgrádi szemek mintha ezeket nem is látnák, a belgrádi agyak pedig mintha nem is akarnák felfogni, hogy az Európai Unióval aláírt minden szerződést be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos felvetések a tárgyalások során bumerángként tértek vissza bármennyire is meg akartak tőlük szabadulni.

Vučić számára ez végképp nagyon kellemetlen volt, mert a mozgásszabadságról szóló szerződést 2011-ben még az előző szerb kormány írta alá, tehát nem az ő akaratát tükrözi. A második, vagyis a 2016-os megállapodást pedig azért szeretné elfelejteni, mert annak alapján az Ibar folyó déli részén, vagyis a Koszovóban szorványban élő szerbek már lecserélték a rendszertáblákat és a dokumentumokat, ezért esetükben a mostani huzavona nem csak tárgytalan, hanem káros is.

Mindezzel oda szeretnék kilyukadni, hogy a szerb elnök arra a használja fel a koszovói szerbek felét, vagyis a tömbben élő mintegy ötvenezer embert, hogy őket felhasználva túszként tartsa a szerb nemzetet és egész Szerbiát, így erősítvén meg a hatalmát.

Vučić harca a békéért

A szerb elnök a tárgyalások lezárását követően, de már éjfél után, videóüzenetet intézett a nemzethez az Instagram-profilján attól a téves képzettől vezérelve, hogy az ország népe ébren van, és reszketve várja, hogy mit üzen a vezér.

Nem üzent semmi újat, az viszont már az első mondatból kiderült, hogy az általa képviselt “egyszeményes ország” semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a főbb kérdésekben, és legfeljebb csak apróbb-cseprőbb ügyekben megállapodna meg, de még az sem biztos, hogy a kisebb kérdésekben sikerrel járnak.

Vučić a kötelező nyugati politikai optimizmus helyett a kötelező szerbiai pesszimizmusnak adott hangot, de azért megígérte, hogy szorgalmasan dolgoznak azon, hogy megőrizzék a békét a szerb nép számára, és megteremtsék a koszovói szerbeknek a szülőföldjükön maradás lehetőségét. Itt a fent említett ötvenezer szerbről van szó, akiknek egy része valamilyen okból a koszovói északon nyert menedéket, vagy mert az 1999-es évek előtt részt vett az albánok elleni pogromokban, vagy mert rovott múltja miatt oda menekült, ami persze, nem jelenti azt, hogy csak bűnözők élnek ott.

A milosevics553 név mögé rejtőző hozzászóló – képletesen szólva- meg is veregette a szerb elnök vállát, vagy hájjal kenegette az önérzetét az Instagramon azzal a hozzászólással, hogy “Ön fáradhatatlan és nehéz harcot vív”, amivel rá is tapintott a lényegre a szerb elnök ugyanis “harcolni akar”, amire a videóhoz fűzött bejegyzés is utal.

– A harc folytatódik, én pedig úgy teszek, mintha nem lennék fáradt

– írta a szerb elnök a világhálón, aki azonban napközben mutatta ki igazából a foga fehérjét, amikor már aludt egyet a tárgyalásokra.

– Azt követelték tőlünk, hogy tartsuk tiszteletben a 2011-es megállapodást. Azt mondtuk, hogy készek vagyunk tiszteletben tartani, bár azt egy másik kormány képviselői írták alá. De bizonyos dolgok abba sincsenek beleírva, és olyasmit nem váltunk valóra, ami nincs benne

– jelentette ki a szerb elnök, ki tudja, mire utalva, ugyanakkor leszögezte, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása nélkül szerb részről nem kívánnak továbblépni. Ezt a 2013-as megállapodás tartalmazza, amit viszont a koszovói albánok nem akarnak végrehajtani, mondván, hogy Koszovóban nem ismétlődik meg a boszniai Szerb Köztársaság.

Vučić úgy fogalmazott, hogy a rendszámtáblák cseréjével kapcsolatban semmit sem tudnak elfogadni, ezt pedig a 2016-os megállapodás tartalmazza.

– Ezek alapvető dolgok, és a szerbek nem fogadják el, nekem pedig nincs felhatalmazásom, hogy elfogadjam. Az okmányok kérdésében a kompromisszumot el tudnák fogadni, de akkor maradnak a táblák, és marad Szerb Községek Közössége

– tette hozzá Vučić, aki úgy nyilatkozott, hogy szeptember 1-én nem fog semmi különös sem történni, mert a pristinai rendelet értelmében két hónapon belül kell lecserélni a szerb rendszámokat és dokumentumokat, békeharcos stílusban azonban azért hozzátette, hogy nem az a kérdés, lesz-e újabb válság, hanem az, hogy “mikor kerülnek még nagyobb válságba”.

Szép kilátás minden szerb számára.

Kurti NATO-parancsnok lesz

A másik békeharcos & mormota, vagyis a koszovói miniszterelnök közben úgy vélte, hogy eljött az ideje a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötésének, aminek még az ő mandátuma alatt meg kell történnie, és ehhez alkalmas személynek látja a jelenlegi szerb elnököt, akivel szerinte az egyetlen baj, hogy még nem távolodott el eléggé az 1990-es évekbeli múltjától, amikor Slobodana Milošević (balkáni mészáros) tájékoztatási minisztere volt.

Albin Kurti a Bloombergnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem halogatja tovább az általa hozott rendeleteket végrehajtását – vagyis nem engedett a közvetítői nyomásnak. Ehhez hozzátette, hogy véleménye szerint szeptember 1-je “csendes és hétköznapi nap lesz”.

– Ha a helyzet erőszakba fordul, akkor a rendőrség és a NATO a KFOR 3800 békefenntartójával véget vet neki

– nyilatkozta Kurti, aki tehát azt is bekalkulálta a történetbe, hogy balhé esetén számít a NATO támogatására.

A koszovói miniszterelnököt egyedül az aggasztja, hogy Vučić továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki Belgrád szövetségese Koszovó nemzetközi elismerésének ellehetetlenítésében. Vajon mit tesznek az oroszok, ha balhé lesz Koszovóban, és Kurti esetleg erre gondolt-e?

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava