Connect with us

Szerbia

RENDŐRI FELÜGYELET: Semmitmondó közlemények és Putyin nyilvános lehülyézése

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szerb vulin putyin hulye
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

A szokatlan szerb-orosz belügyminiszteri-külügyminiszteri párosítással tartott találkozóval kapcsolatban jóformán semmi sem derült ki, ami tág teret hagy a találgatásoknak. A hivatalos Belgrád egy semmitmondó közleménnyel intézte el Sándor 2 moszkvai „próbaútját”, miközben az ellenézi (értsd: Amerika-barát) média azzal „inszinuálja” Aleksandar Vulint, hogy Moszkva kellős közepén lehülyézte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Hozzáadott érték

A belgrádi kormánypárti média egy része annyit tett hozzá a találkozóról kiadott közleményhez, hogy Vulin volt az első szerbiai miniszter, aki az ukrajnai háború kitörése óta felkereste Moszkvát.

Még mielőtt netalán belebonyolódnak a semmitmondó hivatalos közlemények elemzésébe, nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy elgondolkodjunk azon, miért éppen Aleksandar Vučić munkáságának legnagyobb dicsőítője kereste fel az orosz fővárost, és miért éppen most, mert hogy az időzítés ebben az esetben különösen fontos. A legkönnyebben azzal lehetne elütni a témát, hogy éppen azért, mert benne bízik meg leginkább a szerb elnök, de a helyzet ennél sokkal súlyosabb.

A „szerb világ” nagy szószólója nem véletlenül látogatott éppen most az „orosz világ” hivatalos külügyi propagandistájához, ez ugyanis egy különösen fontos pillanat: néhány nappal vagyunk a sikertelen brüsszeli csúcs után, és körülbelül ugyanannyival a szeptember 1-i fordulópont előtt, amikor a koszovói kormány amerikai beleegyezéssel, sőt jóváhagyással, igencsak veszélyes intézkedések bevezetésére készül, amelyeknek a jogosságát másképp és másképp ítéli meg az egyik és a másik oldal.

Az Egyesült Államok áldásos/áldatlan balkáni tevékenységének felemlegetése Vulin látogatásával kapcsolatban azért kézenfekvő, mert a Pristinában állomásozó amerikai nagykövet augusztus elseje előtt szinte az utolsó pillanatban kérte/utasította Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy egy hónappal halassza el a szerbiai rendszámok és dokumentumok használatával kapcsolatos döntést.

Jeffrey Hovenier akkor úgy nyilatkozott, hogy nem az intézkedések megsemmisítését/visszavonását kérték Kurtitól, hanem, “hogy egyértelmű legyen”, csak az elhalasztását, mert a döntéssel kapcsolatban téves információk jeletek meg és félreértések történtek.

Magyarán szólva: az Egyesült Államok jóváhagyta a pristinai kormány, illetve a pristinai albán vezetés lépéseit, amelyeknek a háttérből akár a kezdeményezője is lehetett, viszont az augusztus elsejei előtti heves szerb reakciókra talán még maguk az amerikaiak sem voltak felkészülve.

Azóta már a KFOR tagjai, és az abban szolgálatot teljesítő amerikai katonák szépen felsorakoztak a koszovói utak mentén, de a többiek is erősítettek, ha erősítésnek lehet nevezni a koszovói kilátásba helyezett kivonulását a koszovói intézményekből, ami inkább tekinthető a koszovói intézményrendszer gyengítésének, vagy éppen lebontásának. A koszovói albán vezetés pedig állítólag olyan darukat szerzet be, amelyekkel a legnehezebb kamionokat is el lehet távolítani az útból, ami akárhogy is nézzük, tettlegességet feltételez.

Elkerülhetetlen találkozó

Ilyen előzmények után Szerbia nyilván elengedhetetlennek tartotta a személyes kapcsolatfelvételt Moszkvával, merthogy a szláv testvéri, érzelmi és egyéb stratégiai meggondolások ezt indokolják, Belgrádnak be kellett ugyanis számolnia – formálisan is – az orosz vezetésnek „a szerb és a koszovói albán mormota” uniós közvetítéssel zajlott szerencsétlenkedéséről.

A szerbek ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesnek tartották, hogy a kritikus szeptember elsejei időpont előtt egyeztessenek Moszkvával, vagyis ahogy a koszovói albánok „tanácsokat fogadnak el” az Egyesült Államoktól, a szerbek ugyanúgy kikérjék Moszkva tanácsát arról, hogy meddig mehetnek el a Koszovóval kapcsolatos feszültség élezésében.

A szerbek nyilván azért is egyeztetni akartak Moszkvával, mert a brüsszeli tárgyalássorozatban alárendelt szerepet játszanak, tudom, hogy ettől sokan felhördülnek, de így van. Albin Kurti, illetve a Koszovót aktuálisan képviselő személy „nincs egyedül”, hiszen nem csak „eszmei”, hanem szinte fizikai értelemben is maga mögött tudhatja a szponzorait, vagyis az Európai Uniót, főleg pedig az Egyesült Államokat, miközben a szerbeket támogató oroszok „nem kerültek bevonásra” a brüsszeli/nemzetközi egyeztetésbe, hogy ilyen kacifántosan fogalmazzam meg, amit sportnyelven egyszerűen úgy lehetne összefoglalni, hogy „lejt a pálya”.

Tudom, hogy ez a koszovói válság leegyszerűsítése a két nagyhatalom közötti rivalizálásra, de hát erről van szó, az Európai Unió, illetve Brüsszel csak a díszleteket biztosítja. És azt sem szabad elfelejtenünk, ha már itt tartunk, hogy egyik nagyhatalom sem riad vissza attól, hogy fegyveres konfliktust provokáljon, ha az érdekei megkívánják.

Az utóbbi időben elterjedt a nézet, hogy egy esetleges koszovói konfliktus Oroszország érdekeit szolgálná, amire a Moszkva támogatását élvező, és ebből kifolyólag elszemtelenedő szerb nacionalisták és egyebek, vagyis úgy általában szinte mindenki Szerbiában, bármikor kapható a „bölcső jogán”, és az értelem összes határán túl. Persze, legalább ennyire elszemtelenedtek a koszovói albánok is. Sőt!

Kézenfekvő tehát, hogy Belgrádból valakinek el kellett utaznia Moszkvába. Ha ezt maga a „mindenes szerb elnök” tette volna meg, akkor azt a koszovói „mini Zelenszkij”, értsd Albin Kurti, és rajta keresztül a Nyugat nyílt provokációnak tekintette volna. Ráadásul Szerbia egy ilyen lépéssel végzetes csapást mért volna az amúgy is a „kóma állapotában” lévő úgynevezett „uniós csatlakozási folyamatra”.

De mivel Nikola Selaković szerb külügyminiszter valami oknál fogva nem igen szokott saját dolgába avatkozni, erre Sándor 1 (Vučić) Sándor 2-t (Vulint) tartotta a legalkalmasabbnak, ami jól jelzi, hogy merre tart, és milyen irányba húz a „rendőri felügyelet alá helyezett” szerb külpolitika.

A „szerelemhez” két emberre van szükség – kivéve az egoistákat – ami azt jelenti, hogy tárgyalni csak azt tud, akit a partner elfogad. Egy hasonló poént elsütött a szerb belügyminiszter is, de arról majd alább.

Ebből a szempontból Vulin az oroszok számára a legelfogadhatóbb partner, miután a szerb külpolitika „énekes madárkáját”, vagyis a szintén nagy orosz fannak számító Ivica Dačićot a szerb elnök már régen ejtette. Vulin azért jöhetett leginkább számításba, mert a szerb ellenzéki – értsd amerikai partnermédia – értesülései szerint a szerb belügyminisztérium lehallgatta a botor módon Belgrádban hangoskodó orosz ellenzékieket, és az ezáltal keletkezett dokumentumokat a mostani találkozót megelőzőleg Vulin átadta Moszkvának.

Mindezek után, ha valakit még az érdekel, hogy mit tartalmaz az Aleksadar Vulin és a Szergej Lavrov találkozójáról kiadott szerb & orosz közlemény, annyit mondhatok, hogy semmit. A szokásos. Az alpári minősítést töröltem. Részletekbe nem bonyolódunk, mert nincs semmi értelme.

Putyin vagy akárki lehülyézése

A szerb ellenzéki & Amerika-barát sajtó közben előbányászott egy videót, amelyen a „hasbeszélésben verhetetlen” szerb belügyminiszter moszkvai tárgyalásai során „vétett egy hibát”, és lehülyézte Vagyimir Putyint. Lehet, sőt kétségtelen, hogy Vulin ezen Zelenszkijt, esetleg a távirányítónál ülő Bident értette, de a rosszul megválasztott szavak kegyetlen tartalmat hordozhatnak a beszélő szándékától függetlenül.

Miután egy vágott felvételről van szó, a hitelességét nehéz megállapítani, viszont ahhoz semmi kétség nem fér, hogy a képek Vulin és Lavrov találkozóján készültek, ezt jól bizonyítja a „polkadotos”, vagyis a pöttyös ruhás hölgy is, aki a hülye szó hallatára felkapta a fejét.

– A békéhez kettőre van szükség, a háborúhoz elég egy hülye is

– vágta a vele szemközt ülő Lavrov szemébe a szerb belügyminiszter, akitől egy ilyen nyilatkozat „lazán kitelik”, miközben el sem jut a tudatáig, hogy miről is „hablatyol”.

Ha őt szemelték ki külügyminiszternek, és ha netalán tényleg ő kapja meg a posztot, akkor az egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy a „legfelsőbb szerb” pozitívan ítélte meg legnagyobb imádójának (& alpári kifejezés törölve) moszkvai „próbaútját”. A probléma az, hogy a szerb elnök ezzel túl nagy támadási felületet teremtene magának.

Szerbia

Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Belgrádban mindig élmény a buszozás, a kép nem most készült, viszont jól látható rajta a Kentkart jegykezelő automatája (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Belgrádban nem a GPS, hanem az utasok segítik ki a buszvezetőket. A káoszhoz nem csak az ellenzéki és kormánypárti tüntetők járulnak hozzá, hanem a polgármesteri hivatal is, amely felmondta az együttműködést a városi közlekedésben használt szoftvereket gyártó török Kentkart céggel. Ezt követően elég kalandossá vált a buszozás Belgrádban, ahol több, mint húsz külföldi sofőrt is alkalmaznak.

Ki a sofőr a buszon?

A szerződés felmondását követően a Kentkart leszerelte a jegykezelő készülékeket, így az utasok jó része – akik korábban nem váltottak bérletet – akár ingyen is utazhatnak a belgrádi buszokon.

344727360 784922182859731 7484021065860411039 n transformed

A bajt még tetézi, hogy a török cég működtette a buszvezetők számára készített szoftvereket is, amelynek segítségével a sofőr kritikus és kevésbé kritikus szituációkban tájékozódott, miután azok speciális, GPS jellegű navigációs programot is tartalmaztak, amely az útlezárások esetén alternatív útvonalat kínált fel a buszvezetőnek.

Olyan készülékekről van szó, mint amilyen a mellékelt képen is látható. Ezeknek a készülékeknek a leszerelését követően könnyen bajba kerülhettek azok a sofőrök, akik nem ismerik a várost, ilyenekből pedig egyre több.

buszvezető

Az utasokat a helyi virágárus így tájékoztatja az 52-es, 53-as és 56-os busz útvonalának módosulásáról (Forrás: Twitter)

Belgrádban a városi közlekedési vállalat (GSP) külső szolgáltatóknak szervezte ki a buszvezetői tevékenység egy részét, ezek a vállalkozások pedig Srí Lankából vagy Indiából érkező munkaerőt alkalmaznak, mert olcsóbb, és mert a szerbek is külföldön keresik a boldogulást, nem pedig a „tejjel-mézzel folydogáló szerbiai Kánaánban.

A mindinkább szaporodó tüntetések – kormánypártiak vagy ellenzékiek, ebben az esetben teljesen mindegy – csak tetézik a problémákat, mert módosítani kell egyes járatok útvonalát.

A külföldről érkezett sofőrök a saját járatuk vonalát ugyan ismerik, de ha kerülőútra kényszerülnek, akkor gyakran eltévednek.

Eddig segítették őket Kentkart által üzemeltetetett készüléket, de miután azokat leszerelték, így támasz nélkül maradtak.

Csak nemrég jöttek

A világháló szerbek által lakott részén terjedni kezdett egy videó, amelyen jól látható, hogy az egyik utas igazítja útba a sofőrt, és mondja meg neki, hogy hol álljon meg, vagy hogy hol forduljon jobbra.

A belgrádi stadionoknál (Crvena Zvezda, ), vagyis az Autokomandánál közlekedő 48-as járatnak valami okból kifolyólag módosult az útvonala, és az egyik utas Instagram-bejegyzése szerint még mindig a városban kerengenének, ha egy másik utas nem igazítja útba a külföldi sofőrt.

Miután a magánvállalkozók tavaly ősszel hoztak be buszvezetőket Srí Lankából, így a sofőrtől aligha várható el, hogy az egész város a fejében legyen, így egy útvonalmódosítás esetén – szó szerint – el van veszve.

Ivan Banković, a belgrádi buszvezetők szakszervezetének egyik illetékese ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott az N1 televíziónak, hogy ez nem az első ilyen eset, és nem is az utolsó.

Banković szerint a közlekedési vállalatnál nincsenek külföldi buszvezetők, viszont a magánvállalkozók legalább huszonötöt alkalmaznak.

A káoszgyáros Aleksandar Šapić, belgrádi polgármester azt ígérte, hogy május 30-ára elkészül az új jegykezelő applikáció, a járatellenőrző szoftvert pedig június végéig üzembe helyezik.

A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet elkészíteni egy komoly szoftvert, szerinte arra még több hónapig kell várni.

Addig pedig maradnak az autóbuszos kalandozások Belgrádban.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava