...
Connect with us

Magyarország

SZERB-MAGYAR GÁZSZERELEM: Vajon Szerbiát is képviselte a magyar külügyminiszter Moszkvában?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

KANYAR: Vajon növelik-e a törzsudvarnoki tározó kapacitását) (Kép forrása: Politika)
Olvasási idő: 5 perc

A „szerb-magyar gázszerelem” azért bontakozhatott ki ily mértékben, mert Szerbia nem bővítette a törzsudvarnoki gáztározót, pedig már a létesítmény több mint tíz évvel ezelőtti átadásakor világos volt, hogy nem elégíti ki az ország szükségleteit. A belgrádi Költségvetési Tanács (Fiskalni Savet) megállapításai szerint a szerbek hanyagságból húzták-halasztották a munkálatok megkezdését, merthogy az elmúlt egy évtizedben a gáz világpiaci ára viszonylag alacsony volt.

Matematikai műveletek

Siniša Mali szerb pénzügyminiszter a napokban azt mondta, hogy Szerbia két magyar cégtől vásárol gázt, amelyet Magyarországon tárolnak a szerb szükségletek kielégítésére, és hogy Szerbia már ki is fizette a 250 millió eurós előleget.

A belgrádi Politika beszámolója szerint Mali arról is beszélt, hogy a Magyarország és Szerbia közötti megállapodás alapján a Szerbia által igényelt 500 millió köbméter gáz október 1-ig „betározásra” kerül Magyarországon, amiből októberben napi hárommillió köbméternyi gáz áll majd hazája rendelkezésére.

A szerbek novemberben, decemberben, januárban és februárban napi hatmillió köbméter gáz kapnak, márciusban pedig ismét csak hárommillió köbmétert, miután már lecsengőben lesz a fűtési szezon.

Nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz – elég egy két szorzást és összeadást elvégezni, hogy kiderüljön: ez jóval több, mint a Politika és a mások által is emlegetett 500 millió köbméter.

A tekintélyes belgrádi napilap/hírportál megjegyzi, hogy a 250 millió eurós költség azonban nem merült volna fel, ha időben, illetve egyáltalán megtörtént volna a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) földalatti gáztároló bővítése.

Kicsi a kapacitás

A fent említett szerb Költségvetési Tanács a világválság tükrében végzett elemzésében azt állítja, hogy a gáztároló kapacitásának bővítéséről már a létesítmény 2011-es üzembe helyezésének pillanatában szó volt.

Az említett tanács egy „független állami szerv”, amely elemzi a fiskális politikai intézkedéseket, és ösztönzi a fiskális politikáról szóló vitákat. A „független állami szerv” ugyan fából vaskarika, de ettől most tekintsünk el.

A tanács szerint a szerbiai illetékesek már 2011-ben felismerték, hogy a gázellátás teljes biztonságának eléréséhez nagyobb tárolóra van szükség, de a felismerés ellenére Szerbia a mai napig ugyanazon gáztárolási kapacitásokkal rendelkezik, mint 11 évvel ezelőtt.

Az elemzés eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg a legnagyobb infrastrukturális problémát az jelenti, hogy a törzsudvarnoki tároló nem képes az igények kielégítésére, sem a kapacitás, sem a napi kinyerhető gáz tekintetében.

Ennek okán Szerbia nem tud elegendő gázt tartalékolni a téli szezonra, ráadásul a tároló műszaki paraméterei sem teszik lehetővé, hogy a napi fogyasztás kielégítéséhez szükséges mennyiséget „kipréseljék” belőle.

Itt kell megemlíteni – amivel a belgrádi Politika nem foglalkozik – hogy 2012 óta Szerbiát lényegében a szocialista-haladó koalíció irányítja, hol ennek, hol annak a pártnak a vezetésével, ezért a kormányzat ebben a kérdésben nem igen tud senkire sem mutogatni, mivel hogy önmagára biztosan nem akar.

Az ne tévesszen meg senkit, hogy Ana Brnabić „függetlenként” vette át a kormány vezetését, azóta azonban már „mélyen betagosodott” a Szerb Haladó Pártba, és nagyobb pápa a pápánál.

A felelősség kérdése a minisztereket illetően is megoszlik a két párt között, a szerbiai energiaügyi, fejlesztési és környezetvédelmi minisztériumot ugyanis az utóbbi évtizedben hat évig a szocialista Aleksandar Antić, négy évig pedig a haladó Zorana Mihajlović vezette.

Az ígéretek földje

A sok-sok „politikai maszlag” közepette a szerbiai „one-man-show” mestere, Aleksandar Vučić március vége felé elejtett egy olyan kijelentést, hogy a „hideg tavaszi időjárás” nem kedvezett Szerbiának, amely naponta 13 millió köbméter gázt fogyasztott, vagyis a tervezett mennyiség dupláját.

A szerb elnök akkor azt is beismerte, hogy ennek következtében teljesen kiürült a törzsudvarnoki tároló, és az ország számára szükséges gáz biztosítása érdekében „küzdelmes napokat” éltek meg.

Visszakanyarodva a Politika cikkéhez, megtudhatjuk, hogy a „független állami” Költségvetési Tanács információi szerint jelenleg az a terv, hogy a törzsudvarnoki gáztároló bővítésének első szakasza az évvégéig lezárul, és ennek köszönhetően a gáztároló kapacitása 450 millió köbméterről 750 millió köbméterre növekedik, amelyből naponta akár 10 millió köbméternyi gáz is visszanyerhető lenne.

Ennek a „megnyugtató fejleménynek” azonban van egy kis szépséghibája, amiből abból ered, hogy „Szerbia az ígéretek földje”, ígéretből ugyanis annyi van, hogy nem csak Dunát, hanem Szávát is lehetne rekeszteni vele, méghozzá egyszerre.

A rossz hír az, hogy a Srbijagas vezérigazgatója, a szocialista fészekből származó Dušan Bajatović, – aki rossznyelvek szerint a leggazdagabb szerb politikus – 2018. november 11-én jelentette be először, hogy a törzsudvarnoki tározó kapacitását 450 millió köbméterről 750 millió köbméterre növelik, a napi kinyerhető mennyiség pedig eléri 10 millió köbmétert.

Tehát a Költségvetési Tanács által „legújabb” tervként aposztrofált elképzelés legalább négy éves, és ha a Politika kicsit körültekintőbben jár el, akkor erre az adatra maga is rábukkanhatott volna, Bajatović ugyanis ezt éppen nekik nyilatkozta.

A Srbijagas vezérigazgatója akkor ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a bővítést követően Szerbia 75 napra elegendő gázzal rendelkezne.

Ne tévesszük azonban szem elől, hogy mindez négy évvel ezelőtt hangzott el, és Bajatović már akkor napi 10 millió köbméteres fogyasztással számolt, ami idén, egy „hűvös márciusi napon” 13 millió köbméter volt.

Felmerül a kérdés, hogy a Szerbia számára Magyarországon tárolásra kerülő 500 millió, vagy netalán 900 millió köbméter gáz – ha a Politika havi ütemezését vesszük alapul (4 x 180 + 2 x 90), mire lesz elegendő, ha a szerbiai fogyasztás egy bekezdéssel feljebb említett mértékét vesszük figyelembe.

Különös egybeesés

A gáz körüli jelenlegi mizéria nyilván mindenkit számolásra ösztönzött, és valószínűleg mások is arra az eredményre jutottak, mint mi (királyi többesben).

Az európai „gázkommunizmus” meghirdetésével párhuzamosan Oroszország belgrádi nagykövete Alekszandr Bocan-Harcsenkó megnyugtatta a szerbeket, hogy nem kell félniük a „második jégkorszaktól”, mert a téli időszakban akár plusz gázt is kaphatnak Oroszországtól.

A nagyköveti nyilatkozat azt jelzi, hogy Szerbia részéről elhangzott az igény arra, hogy további gázt szerezzen be Oroszországtól, és valószínűleg ez nem először merült fel, hiszen Szergej Lavrov elmaradt belgrádi látogatásának is ez lett/lehetett volna az egyik témája.

Figyelemre méltó az is, hogy a belgrádi orosz nagykövet nyilatkozatát követő napon utazott Moszkvába Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki „saját bevallása szerint” azért látogatott Moszkvába, hogy biztosítsa „Magyarország biztonságos energiaellátását a következő hónapokban”, ami további 700 millió köbméter gáz igénylését jelenti, szavai szerint „erre volt mandátuma”.

A szerb elnök már sokszor megdicsérte a magyar külgazdasági és külügyminisztert, hogy a nemzetközi színtéren a magyar érdekeken kívül, felül és mellett Szerbia érdekeit is képviseli, amiért egy évvel ezelőtt az egyik legmagasabb szerb állami kitüntetést adományozta neki.

Miután Nikola Selaković szerb külügyminisztert jóformán sehova sem szokás kiküldeni – talán még a piacra sem – így az is elképzelhető, hogy ezúttal – jobb híján – Szijjártó képviselte Moszkvában is a szerb érdekeket. Történt ez azt követően, hogy – mint már említettük – meghiúsult Lavrov belgrádi útja, és hogy Aleksandar Vučić szerb elnöknek valami miatt zsenánt Moszkvába menni, legutóbb is telefonon egyeztetett a gáz áráról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.




Szerbia

VUČIĆ: Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Barátság
BARÁTSÁG: A szerb-magyar-orosz háromszögben vajon ki kinek a barátja? És Magyarországnak vissza kellene-e vonnia Koszovó elismerését?
Olvasási idő: 3 perc

Aleksandar Vučić szerb államfő – aki erős barátsággal viseltetik a magyar miniszterelnök iránt – még hétfőn este tette közzé Instagram-profilján, hogy beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de a rövid bejegyzésből nem derült ki, hogy a beszélgetés milyen formában és körülmények között zajlott. Közben a kormánybarát Informer némi kommentárral megspékelve számolt be a Bloomberg értesüléséről, miszerint Magyarország megvétózta az EU tagállamainak közös állásfoglalásfoglalását az orosz elnök ellen elfogató parancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására.

Nagyon rövid hír

A szerb elnöknek több profilja van a különböző közösségi oldalakon, a „hivatalos csatornának” azonban az egyik Instagram-fiók számít, a szerb államfő ezen keresztül kommunikál a sajtóval és a szervezett csápolókkal, ám ez nem az egyetlen vučići fiók az Instán.

Igazi baráti beszélgetés Orbán Viktorral a régió, Európa és a világ minden kulcsfontosságú kérdéséről. Találkozó hamarosan Belgrádban. Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!

– írta még hétfő este Vučić, aki semmilyen más részletet nem árult el sem a beszélgetéssel, sem a találkozóval kapcsolatban.

A közlemény tehát mindössze ennyi volt, a rövidségnek köszönhetően viszont szinte minden szerb hírportál átvette abban a formában, amelyben a szerb elnöki Instagramon megjelent, a szorgalmasabbak a bejegyzést eredeti formájában építették be a saját honlapjukba.

De részletekre senki sem volt kíváncsi, és miután részletek nem voltak, így a kommentárok is elmaradtak, a keddi nap eseményei pedig maguk alá temették ezt a hírt.

Szerbiában az utóbbi napokban elég magas hőfokon zajlik az élet, ennek folytán folyamatosan túltermelés van az információgyártás terén – ezerrel zakatolnak a gépek – főleg ami a Koszovó körüli iszapbirkózást illeti.

Barátság extrákkal

Az Orbánnal folytatott „titokzatos” beszélgetés hírét így sehol sem taglalták a médiatérben, viszont nagy tetszést aratott a „szervezett csápolók” körében, szerda hajnalig 3344 szívecskét kapott a bejegyzés, ami az átlagosnál némileg nagyobb kedveltséget jelent.

Orbán úr jó államférfi, kivételes ember, és amennyire én tudom, nagyon elvszerű, nagyon örülök, hogy kivételes együttműködést alakított ki vele! ÉLJEN SZERBIA ❤️

– olvasható az egyik egyáltalán nem „kivételes” bejegyzés az elnöki bejegyzés alatt, amelyet viszont egy olyan követ, amely már elég erős elvárást fogalmaz meg Magyarország irányában.

Magyarországnak vissza kellene vonnia Koszovó elismerését

– írta valaki a trollfarm tagjai közül, akinek a thomastano92 néven található profilját minden bizonnyal azzal a céllal hozták létre, hogy pozitív bejegyzések érkezzenek róla a vučići Instagramra.

Barátság

Egy kamu profil, amelyről erős állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarországgal szemben (Forrás: Instagram, https://www.instagram.com/thomastano92/)

Az ilyen internetes magatartás miatt korábban a Meta már több mint ezer úgynevezett „belföldi befolyási műveletekkel” foglalkozó fiókot törölt, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy „koordinált, nem hiteles viselkedéssel” széles körű és alulról jövő támogatást mutassanak fel a szerb elnök, Aleksander Vučić és a Szerb Haladó Párt mellett.

Miután thomastano92 valószínűleg egy „vučići Avatar”, ezért az üzenetet is úgy kell felfogni, mint a szerb elnök, vagy a belgrádi vezetés, és nem az „Avatar” kívánságát, vagyis valószínűleg nem thomastano92 őszinte meggyőződéséről van szó, hanem egy olyan belgrádi politikai álláspontról, amelynek népszerűsítése ma még csak az Instagramon történik, de ki tudja, hogy mikor jön el a pillanat, amikor a hivatalos elvárás szintjére emelkedik Magyarországgal szemben.

Az Informer kommentárja

Néhány szerbiai hírportál közzétette a Bloomberg információját, amely szerint Magyarország megvétózta, hogy a közelgő EU-csúcson a résztvevők közösen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.

Az viszont valamilyen oknál fogva nem került bele a szerbiai hírforgalmazásba, hogy Paczolay Máté külügyi szóvivő hazugságnak nevezte a vétózással kapcsolatos hírt, vagy nem hitték el, vagy nem jutott el a hír Szerbiáig. Vagy nem volt elég bombasztikus.

Egyébként a szerb portálok a Bloomberg által világgá röpített hírhez sem fűztek kommentárt, általában csak magát a tényt rögzítették, ha egyáltalán rögzítették.

Barátság

Kivéve az erőteljesnél is erőteljesebben kormánypárti Informert, amely úgy reagált, hogy a hírbe ugyan „nem babrált bele”, viszont a címben erőteljes véleményt fogalmazott meg, miszerint „Orbán nem adja Putyint, a Nyugat magánkívül (van)”.

A baráti hírportál azonban rövidnek találta ezt a címet, ezért a fenti álláspontot azzal toldotta meg, hogy „a magyarok fellázadtak az orosz vezető letartóztatására vonatkozó terv ellen”.

Az Informernek még ez sem volt elég, mert még hozzátette, hogy ezt a lépést a „Nyugat nem bocsátja meg nekik”, mármint a magyaroknak.




Az olvasás folytatása

Horvátország

FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

fuzios energia
A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során (Forrás: YouTube, IFMIF-DONES España)
Olvasási idő: 3 perc

Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.

A horvátok és a fúziós energia

Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.

Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.

A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.

Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.

A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.

Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.

Minden ország részt vett a vitában, és nagyon örülünk a projektbe való belépés iránti érdeklődésnek

– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.

Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.

Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.

Az EURATOM várhatóan 20 százalékos részesedéssel lép be

– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.

A Pentagon mindenre rátromfolt

A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.

A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során. Ez egy olyan működési elv által valósulhat meg, amely nem különbözik túlságosan a NASA küldetéseitől

– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.

Fúziós energia

Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.

És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.

Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.

Fúziós autó

Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.

Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.

Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…




Az olvasás folytatása

Horvátország

A horvát gazdasági miniszter üdvözli az OMV Slovenija átvételét a MOL & INA részéről

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Horvát gazdasági miniszter
A horvát gazdasági miniszter szerint az INA szempontjából kedvező fejlemény, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is (Forrás: Nova TV)
Olvasási idő: 2 perc

A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.

Az utolsó szakasz

Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.

Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.

Nem ő gazdasági miniszter

Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)

Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.

Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.

Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.

A horvát gazdasági miniszter üdvözölte

Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.

Az INÁ-nak jelenleg öt benzinkútja van Szlovéniában, az átvételt követően ez 25-30-ra emelkedik, és ezáltal értékesítni tudja a szlovén piacon azokat a termékeket, amelyek a fiumei (Rijeka) finomítóban készülnek

– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.

A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.

Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.

A termelési kapacitások hasznosítása

A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.

A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.

A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.

Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.

A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.