Connect with us

Albánia

MISSION IMPOSSIBLE: Amerikai balkáni diplomáciai offenzíva

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

europa haz
Listen to this article

A nyugat-balkáni államok EU-s csatlakozásának fontosságát hangsúlyozta a térségben tett e heti látogatása során Karen Donfried amerikai külügyi államtitkár-helyettes, ám az ukrajnai háború újra megmutatta, mennyire különbözik egymástól a balkáni országok külpolitikája. Szerbia például – amely nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz – most még távolabb került az euróatlanti-integrációtól.

A kör négyszögesítése

– A Nyugat- Balkán EU-s integrációja az Európával kapcsolatos amerikai külpolitika prioritása

– közölte az Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytatott belgrádi tárgyalásán Karen Donfried, és ugyan Vučić erre azt válaszolta, hogy Szerbia kitart az EU-integráció mellett, egyre többen kétségbe vonják, hogy Belgrád valóban az unióba törekszik. Már csak azért is sok a kétely, mert ugyanazon a napon, amikor Vučić Donfrieddel találkozott, a szerb államfő fogadta Leonyid Szluckijt, az orosz parlamenti alsóház, a duma külügyi bizottságának elnökét, és megerősítette, hogy az európai irány mellett országa fenn akarja tartani Oroszországhoz fűződő baráti viszonyát.

Az ukrajnai orosz agresszió kezdete, február 24-e óta azonban ilyen opció nincs: az egyre komolyabb uniós nyomásra panaszkodó szerbek és az amerikai, valamint nyugat-európai diplomaták is tudják, minél tovább késlekedik Belgrád a nyugati szankciókhoz való csatlakozással, annál távolabb kerül az EU-tagság. Donfried egyébként nem volt túl optimista hangulatban a találkozó után, a Politika című belgrádi napilapnak azt mondta: a megbeszélésen hangsúlyozta, Washington azt szeretné, ha Szerbia csatlakozna a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz, viszont azt is elismerte, hogy erre semmiféle ígéretet sem kapott Vučićtól, illetve Ana Brnabić kormányfőtől.

A Donfrieddel tárgyaló Vučić valóban nehéz, sőt talán kilátástalan helyzetben van: minden közvélemény-kutatás azt támasztja alá, hogy a szerbek többsége – legalább háromnegyede – Vlagyimir Putyin Oroszországával szimpatizál, és ellenzi a Moszkva elleni szankciókhoz való csatlakozást. Az ukrajnai válság, illetve annak szerbiai visszhangja is jórészt hozzájárul ahhoz, hogy két évtized óta most fordult elő először, hogy a szerbek többsége – 44-35 százalékos arányban – elutasítják a Európai Unióhoz való csatlakozást. Vučić belügyminisztere, Aleksandar Vulin meg is fogalmazta a szerbek kételyeit, és közöle, a nyugati nyomás miatt Szerbiának felül kell vizsgálnia, hogy valóban célja-e az EU-hoz való csatlakozás.

– Az Európa iránt érzett szeretet az Oroszország iránti gyűlölet fokával mérik. Ha szereted Európát, gyűlölnöd kell Oroszországot. Én viszont nem akarom utálni Oroszországot, senkit sem akarok gyűlölni. Megvan a jogunk ahhoz, hogy egyetlen barátunkat se veszítsük el, nem kívánunk részt venni ebben a konfliktusban

– magyarázta a szerb belügyminiszter.

Mély megosztottság

Donfriedet Boszniában is problémák fogadták, az amerikai vendég nem győzte sorolni, mit szeretne elérni a polgárháború 1995-ös befejezése óta változatlanul állandó válságban lévő országban.

Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint ismét működőképessé kell tenni a boszniai állami intézményeket, nem szabad elhalasztani a közelgő választásokat, és véget kell vetni annak, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság (RS) vezetői évek óta a szövetségi állam lebontásán dolgoznak.

Az amerikai politikusok – és a boszniai találkozókon részt vett európai diplomaták is – tudják, hogy az ukrajnai válság a boszniai rendezés kilátásainak sem használt: Oroszország legodaadóbb szövetségese az RS meghatározó politikusa, a boszniai kollektív elnökség szerb tagja, Milorad Dodik. Ő pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Bosznia – Moszkva érdekeinek megfelelően – egy lépést se tegyen az euroatlanti integráció felé.

Dodik, aki folyamatosan egyeztet Vlagyimir Putyin orosz államfővel, meglehetősen barátságtalan hangnemű nyilatkozatot adott a Donfrieddel folytatott megbeszélés után, és azt hangsúlyozta, hogy az RS-nek nem áll szándékában lebontani a boszniai államot és kiszakadni az országból.

Dodik hangsúlyozta, ők csak azt akarják, hogy megkapják azokat jogokat, amelyek a boszniai alkotmány értelmében a boszniai szerbeknek jár, majd azzal vádolta az amerikai vendéget, hogy a szarajevói politikusok és az RS-t évek óta szétverni akaró amerikai diplomaták kottájából játszik.

Albánok itt és ott

Az amerikai külügyi államtitkár-helyettest a nyugat-balkáni térség több államában sem érték sokkal jobb benyomások: nagyjából akkor tárgyalt az észak-macedón vezetőkkel – és mondta azt nekik, hogy az EU-ba törekvő állam kiérdemelte, hogy azonnal kezdődjenek meg az unióval a csatlakozási tárgyalások – amikor a szomszédos Bulgáriában Várhelyi Olivér EU-s bővítési biztos kénytelen volt végighallgatni, hogy az új, Kirill Petkov vezette szófiai kormány sem hajlandó feloldani az Észak- Macedóniával tervezett csatlakozási tárgyalások bolgár bojkottját.

A fő akadály az, hogy miközben állítólag Petkov kész lenne a politikaváltásra, a kormánykoalícióban résztvevő populista-nacionalista párt, a Van ilyen nép (ITN) azonnal kilépne az együttműködésből, ha Szófia anélkül oldaná fel a bojkottot, hogy a macedónok elismernék, ők tulajdonképpen bolgárok és bolgárul beszélnek. (Ezt Szkopjéban biztosan nem fogják megtenni.)

Az Észak- Macedóniára vonatkozó bojkott viszont egyben azt is jelenti, hogy a volt jugoszláv tagköztársasággal egyelőre “egy csomagban” kezelt Albánia belátható időn belül történő uniós csatlakozási esélyei is romlanak.

Albánia helyzetét az is nehezíti – és erről Donfried is beszélt az Edi Rama miniszterelnökkel folytatott tiranai tárgyaláson – hogy sok kívánni valót hagy maga mögött az albániai demokrácia helyzete: az egykori művész, Rama országlása idején folytatódott a demokratikus intézmények lebontása és nem igazán érvényesülnek a jogállami szabályok sem.

A tiranai tárgyalások egyik érdekessége az volt, hogy azokon az amerikaiak mellett jelen volt Várhelyi Oliver bővítési biztos is, aki Donfrieddel egy szólamban támogatta Albánia EU-s csatlakozási törekvéseit.

Nem tudni, mekkora a magyar EU-biztos hitele Albániában: a diplomatát – és Magyarországot – sokan vádolják azzal a Balkánon – nem feltétlenül alaptalanul – hogy elsősorban Szerbia EU-integrációját támogatja, és ha Szerbiáról van szó, viszonylag könnyen átsiklik a jogállamisággal kapcsolatos problémákon.

Donfried Koszovóan is megfordult, ám Koszovó az, amelynek a balkáni államok közül egyelőre a legkisebb az esélye az euróatlanti integrációhoz való csatlakozásra. Az amerikai politikus Pristinában meghallgatta ellenkező előjellel ugyanazt, amit Belgrádban hallott Vučićéktól: míg szerbek az albánokat vádolták a kapcsolatok rendezését célzó párbeszéd elszabotálásával, Pristinában Albin Kurti koszovói miniszterelnök a szerbekre hárított minden felelősséget.

Kurti ugyan – Vučićhoz hasonlóan – késznek nevezte magát az értelmes párbeszéd megkezdésére, ám alighanem Donfried sem hitt nekik teljes mértékben.

– Az USA a Szerbia és Koszovó közötti kapcsoltok rendezésének legfontosabb elemének tartja az EU által biztosított párbeszédet, és mi ezért támogatjuk ezt a kezdeményezést. Még nem tudjuk, mi lesz a párbeszéd pontos menetrendje, de pozitív változások következhetnek be, ha mindkét félben megvan erre a szándék

– magyarázta nem túl meggyőzően Pristinában Donfried. A baj ugyanis az, hogy az utóbbi évtizedek során leginkább a jószándék és a bizalom hiányzott a szerbek és koszovói albánok kapcsolatából, és általában a Balkánról.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava