Connect with us

Albánia

VÁRHELYI CSALÓDOTT: Bulgária nem enged a vétóból, Albánia júniusig vár

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

FRWfR YXEAEFer9
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Bulgária nem vonja vissza vétóját Észak-Macedóniával kapcsolatban, és ezzel akadályozza az albán csatlakozási tárgyalások megkezdését is az Európai Unióval. Bolgár médiajelentések szerint Teodora Gencsovszka külügyminiszter azt mondta, hogy továbbra is igényt támasztanak arra, hogy Észak-Macedónia ismerje el a bolgár gyökereket. Gencsovszka közben revolverezett is egy kicsit.

Van ilyen vétó

A balkáni országok uniós csatlakozási folyamata a szakadék szélére érkezett, ennél csak az lenne rosszabb, ha egy lépéssel előrébb tartanának. Az érintett országok nem csak önerőből hozták magukat ilyen lehetetlen helyzetbe, Brüsszel is bele-bele piszkált a folyamatokba, nem lökte ugyan a szakadékba őket, de nem is dobott nekik mentőövet.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Ana Pisonero, uniós bővítési és szomszédsági szóvivő szerint Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozásának folyamata nem választható szét. Ezzel pedig Albánia EU-csatlakozása mattot kapott, és csak akkor lesz „új sakktábla”, ha a régit felborítják.

Várhelyi Olivér bővítési biztos a Balkánon „turnézik”, amelynek csatlakozásával kapcsolatban igyekszik világos álláspontot képviselni, a szálakat azonban nem ő mozgatja, miközben Európa szerencsésebb oldalán sokkal diverzifikáltabbak az elképzelések a Balkánt illetően, mint Európa szerencsétlenebb felén.

Várhelyi mostani turnéja során Bulgáriában találkozott Rumen Radev államfővel, Kiril Petkov miniszterelnökkel és Teodora Gencsovszka külügyminiszterrel, hogy megvitassa velük a nyugat-balkáni országok igencsak kilátástalannak tűnő európai perspektíváját, miközben most mindenki az ukrajnai háborúval van elfoglalva.

Bulgária uniós tagként kényelmes pozícióban van, belülről lökdösheti vissza azokat, akik nem tetszenek neki, és nem is hátrált meg korábbi véleményéhez képest, miközben Várhelyi a saját kitartását hangsúlyozta, mintha a személye valamit is nyomna a latban.

Annyiszor eljövök Szófiába, ahányszor csak szükséges, hogy június végéig döntés szülessen (a bolgár vétó feloldásáról Észak-Macedónia EU-tagságával kapcsolatban), nincs időnk, a Covid és a háború megmutatta, hogy mennyire fontos az európai integráció

– mondta Várhelyi, aki akár Szófiába is költözhetne, az sem igen csökkentené a bolgárok makacsságát.

Csalódott vagyok, el kellett volna indulnia a folyamatnak…. abban reménykedtem, hogy Albánia és Észak-Macedónia integrációs folyamatában történik előrelépés

– nyilatkoztatta Várhelyi, aki ezzel kapcsolatban nyilván nem a szakadékra gondolt.

Az utóbbi hetekben Szófiában elterjedt, hogy a bolgár kormány még a francia elnökség júniusi lejárta előtt feloldja az Észak-Macedónia elleni vétót, a miniszterelnök és a kormánykoalíció képviselői azonban cáfolták ezt az információt.

Ennek adott nyomatékot a „Van ilyen nép” tagjaként politizáló Gencsovszka külügyminiszter asszony, aki szerint az ő vörös vonaluk Észak-Macedónia, és kilépnek a koalícióból, ha Bulgária feloldja a vétót, mielőtt a nemzetgyűlési nyilatkozatban meghatározott feltételek teljesülnének. Ez nem is nyomaték volt, hanem egyenesen revolverezés.

Az viszont biztos, hogy nem a franciák lesznek azok, akik számon kérik Bulgárián, hogy miért nem teljesítette az előbb említett ígéretet, ha egyáltalán volt ilyen ígéret, vagy csak valaki felengedett egy lufit.

Macedón-albán kényszerházasság

A bővítési biztos hálátlan feladatát ellátó Várhelyi ilyen előzményeket követően utazott Szkopjéba és Tiranába, az utóbbi helyen nem régiben lebegtették meg, hogy „követelik a leválást” Észak-Macedóniáról, ha a bolgárok tovább akadékoskodnak.

Várhelyi Szkopjéban felkereste Teréz anya képét, amelynek kiakasztásával Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter a maga albán származását kívánja a metakommunikáció szintjén kifejezni. A magyar biztos szerint Albánia és Észak-Macedónia számára most az a legfontosabb kérdés, hogy mikor kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, de ebben a kérdésben Teréz anya nem segít.

A macedón fővárosban a bővítési biztos találkozott Dimitar Kovacsevszki miniszterelnökkel is, aki kijelentette, hogy elengedhetetlen az európai integráció blokádjának feloldása, és ennek most jött el a pillanata. Bár nem úgy tűnik, hogy valaki felborította volna a sakktáblát.

A macedón miniszterelnök maga is tudja, hogy itt nem patt-, hanem matthelyzet van, miután a bolgár pártok közötti belpolitikai csatározások miatt Szófia biztosan nem vonja vissza a vétót, mert – mint láttuk – nem a sakktábla borulna fel, hanem az igencsak instabil bolgár kormánykoalíció.

A szomszédos országban, az Európai Unió egyik tagállamában zajló belpolitikai háború és a populista-nacionalista retorika nem lehet akadálya annak, hogy sorra kerüljön az első kormányközi konferencia Észak-Macedóniával

– mondta méltatlankodva Kovacsevszki, akinek Szófiában elvitatják az általa beszélt macedón nyelvet és az általa vallott macedón identitását.

Várhelyi ezt követően ellátogatott Albániába is, ahol Edi Rama személyesen is elmondta neki, hogy Albánia szeretne kilépni az Észak-Macedóniával fennálló kényszerházasságból, amelybe az Európai Unió kényszerítette. Rama közölte, hogy Albánia júniusig vár, mielőtt „irányt változtatna”, mivelhogy nem akar a végtelenségig asszisztálni a bolgárok magatartásához.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Koszovó

Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Mi érezhető Prizren levegőjében?
Más-mást érez egy albán és egy szerb Prizren levegőjében (Forrás: Facebook)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.

Vajon milyen Prizren levegője?

Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.

A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.

Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.

Prizrenben 24 évvel ezelőtt több mint 10 000 szerb élt, ma pedig alig vannak húszan

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: