Connect with us

Bosznia

KOLLEKTÍV BÜNTETÉS: Németország felfüggesztette a boszniai Szerb Köztársaságban kezdett infrastrukturális beruházásait

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Bosznia- Hercegovina külügyminisztériuma megerősítette azokat a napokkal ezelőtti sajtójelentéseket, amelyek szerint Németország leállítja a boszniai Szerb Köztársaságban folyamatban lévő infrastrukturális beruházásainak egy részét, válaszul a boszniai szerb politikai vezetők korábban tett szecessziós lépéseire. A leállított beruházások együttes értéke 105 millió euró. Most történt meg először, hogy a nyugati országok nem személyeket, hanem közvetlenül egy entitást sújtottak Bosznia- Hercegovinában.

Kiszivárgott

A német kormány megelégelte a boszniai szerb politikai vezetők szecessziós törekvéseit. A Klix.ba hírportál értesülései szerint a németek több jelentős beruházás felfüggesztéséről döntött a boszniai Szerb köztársaságba.

A sajtóban megjelent hírt a boszniai külügyminisztérium csak napokkal később erősítette meg. Az ekkor megjelent közlemény alapján az alábbi projektek kerültnek leállításra: a Trebinjében lévő hőerőmű felújításának 3-4. szakasza, Gradiška város szennyvízelvezető hálózatának kiépítése, a Hrgudba tervezett szélerőmű kiépítése. Ezek együttes értéke 105 millió euró, a egyedül a felfüggesztett szélerőmű beruházási értéke meghaladja a 64 millió eurót.

A németek jó gazdasági érzékkel oda ütöttek a szerb entitásnak, ahol a globálisan növekvő infláció és az orosz-ukrán háború miatt nagyon tud fájni, vagyis az energia szektoron keresztül büntetik őket.

A boszniai szerb entitás három hőerőműve és vízierőművei kielégítik a keresletet a saját piacán. A fenti beruházásokat az tette indokolttá, hogy az uniós Energia Közöség már évek óta ostorozza tanulmányival a boszniai energetikai szakembereket amiatt, hogy a jelenleg működő hőerőművek fosszilis fűtőanyaggal, a belföldön kitermelt barna kőszénnel és lignittel üzemelnek, aminek elképesztően negatívak a környezeti hatásai.

Az erőművek modernizációja és a megújuló energiaforrásra támaszkodó erőművek kiépítése azonban olyan költségvetési terhet jelentene, amit Bosznia- Hercegovina nem tudna finanszírozni. Vagyis a németek az uniós csatlakozás egyik feltételeként számon tartott energetikai modernizáción keresztül gyakorolnak nyomást a boszniai szerbek politikai vezetőire.

Kollektív büntetés

A német fél a boszniai külügynek továbbított jegyzékben hangsúlyozta, hogy Németország kiáll Bosznia- Hercegovina területi integritása mellett, és a mostani szankciókkal éppen ennek a célnak a elérése érdekében akarják korlátozni a szerb entitásban 2021-ben megerősödött destabilizációs törekvéseket.

A német szankciós politika újdonsága, hogy szemben az amerikai és brit korlátozásokkal, ezek az intézkedések az egész szerb entitást érintik, vagyis abban a hitben vezették be őket, hogy az infrastrukturális fejlesztések leállása miatt Milorad Dodiknak, a boszniai államelnökség szerb tagjának a támogatottsága csökkeni fog.

A boszniai szerbek kollektív büntetését eredményező intézkedésekre azért lehetett szükség, mert az USA és Nagy- Britannia szankciós lépéseit követően kiderült, hogy Dodik és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) ezek miatt erősödött, mivel a szankciós politikát a boszniai szerb érdekeket sértő külföldi beavatkozásként tudták kommunikálni a helyi lakosság felé.

A 2021. őszén felállt német kormány nyugat-balkáni rendteremtő törekvéseinek komolyságát jól mutatja, hogy az egész szerb entitást érintő szankciókat annak ellenére meg merték lépni, hogy Dodik korábban az ilyen jellegű lépéseket a boszniai Szerb Köztársaság “államszerű alakulatként” való kezelésének, vagyis a függetlenség elismerésének minősítette.

Dodik ezzel a logikával olyat mondott, ami veszélyesen hangzik, de nincs érdemi tartalma, tekintettel arra, hogy a nemzetközi jog sokszor zavaros bugyraiban az államelismerés ennél jóval letisztultabb eljárás, amihez korán sem elégséges egyes szívességi alapon finanszírozott projektek leállítása.

Sorozatos konfrontáció

Dodik 2021. augusztusa óta sorozatosan konfrontálódott Németországgal. A folyamat azzal kezdődött, hogy 2021. augusztus 1-jén illegitimnek minősítette a nemzetközi közösség újonnan kinevezett boszniai főképviselőjét, Christian Schmidtet, aki Angela Merkel kormányaiban több miniszteri posztot is betöltött a korábbi évtizedben, és komoly befolyással bír a német politikai kurzus tagjai között.

Dodik azóta visszatérő jelleggel arra való hivatkozással minősíti illegitimnek Schmidt intézkedéseit, hogy őt az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz fél nem támogatta, továbbá a bosznia-hercegovinai politikai egyensúly felett őrködő Béke Kikényszerítési Tanács (Peace Implementation Council, PIC) tagjai közül a boszniai Szerb Köztársaság, Szerbia és Oroszország nem szavazták meg a kinevezését.

Legutóbb április 12-én, vagyis a brit szankciók bevezetését követő napon kritizálta Schmidtet, amiatt, hogy a főképviselő a számára biztosított joggal élve felfüggesztette és a boszniai Alkotmánybíróság elé utalta a boszniai szerb entitás törvényhozása (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az állami vagyon egyes elemeinek entitási vagyonná minősítéséről elfogadott törvényt.

A főképviselő lépését Dodik a rá jellemző bárdolatlan stílusban egyebek mellett azzal kommentálta, hogy “Schmidtnek ideje venni magának egy repülőjegyet Németországba, de csak egy irányba.”

Ezt megelőzően, április 6-án a német törvényhozás nyugat-balkáni ügyekért felelső különmegbízottja, a boszniai gyökerekkel bíró Andis Ahmetović kapott keresetlen kritikát Dodiktól amiatt, hogy rendszeresen kritikus hangot ütött meg a boszniai politikai elit egyes tagjaival, így Dodikkal kapcsolatban. A boszniai szerbek legfőbb vezetője a németeket történelmi okokból leginkább bántó időszakot emlegette fel, amikor kifejtette, hogy “Ahmetović láttán mindig a Hitlerjugend jut eszébe.”

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter 2022. március 10-i szarajevói látogatásakor nyugodt hangnemben folyt egyeztetés a német delegáció vezetője és a boszniai államelnökség tagjai között.

A Dodik által alkalmazott retorika amiatt fordulhatott meg jelentős mértékben, hogy a német kormánnyal szoros kapcsolatban álló Schmidt egyre komolyabb hatásköröket kezdett alkalmazni az elődje, Valentin Inzo általa majd tíz évig “spájzolt” eszközök közül.

Mindezek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a balkáni politikájában az USA-hoz és Nagy- Britanniához igazodni próbáló Németországban elfogyhatott a türelem, ami komolyabb válaszlépésre késztette őket.

Dodik célkeresztben

Milorad Dodik szerint a szankciók bevezetésének egyetlen célja az ő elmozdítása, szélerőművet meg a kínaiak is tudnak építeni. A szélerőmű beruházás folytatásához tehát a balkáni államokban gyors ütemben nyomuló Kínára kíván támaszkodni, vagyis kínai cég fogja befejezni a projektet, amennyiben a német fél azt nem folytatja tovább.

A hőerőmű és a csatorna hálózati fejlesztések kapcsán még nem állt elő áthidaló megoldással. Bár a kínai cégek igénybevétele az olcsó kínai hitel miatt ezek esetében is valószínűnek mutatkozik.

Az április 11-én Dodikkal és Željka Cvijanovićtyal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben bevezetett brit szankciók kapcsán is önamgát helyzete a célkeresztbe azzal, hogy elmondta, titkosszolgálati forrásból származó értesülései alapján meg kellett erősíteni a védelmét. (Erről a Hírcentrumban írtunk.)

Állítása szerint egyes külföldi szervezetek az ő elrablására vagy likvidálására készülhetnek.

Annak ellenére, hogy Dodik és Cvijanović egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a brit szankciók semmilyen érdemi kárt nem okoznak a számukra, Dodik a korábbi amerikai szankciók életbe lépéshez hasonló módon, igyekezett élesen kritizálni a vele szembeni fellépést.

A hozzá több szálon is kötődő ATV csatorna részére adott interjúban a szerb államelnökségi tag elmondta, hogy a legnagyobb boszniai szerb ellenzéki pártnak számító Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija Demokratskog Progresa, PDP) tagjai és a másik jelentős ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratska Stranka, SDS) együttműködik Nagy- Britannia kormányával az ő megbuktatása érdekében.

Dodik közölte, hogy nem fogja hagyni, hogy a szerb entitást megakadályozzák a saját intézményei felállításában, megfosszák az ingatlan vagyonától vagy a területén lévő erdők kezelésének jogától. Válaszlépésként közölte, hogy leállítani minden olyan fejlesztést és programot, amit az Egyesült- Királyság kezdett a szerb entitásban.

Az USA által január 5-én bevezetett szankciók kapcsán a boszniai szerbek vezetője azzal igyekezett magát kivonni a szankcionáltak köréből, hogy reális opciónak minősítette egy esetleges merénylet megkísérlését ellen.

A Dodik által önmagával szemben vizionált merénylet lehetőségének felvetése valószínűleg belgrádi mintát követ, mert mostanában több alkalommal jelent meg a szerb sajtóban arra vonatkozó hír, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő ellen is merénylete(ke)t terveztek.

Végszó gyanánt levonhatjuk a következtetést, hogy nem könnyű manapság a populizmustól vissza nem riadó, nacionalista szerb államférfiak élete, bár valójában sosem volt az.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia7 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava