Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

KOLLEKTÍV BÜNTETÉS: Németország felfüggesztette a boszniai Szerb Köztársaságban kezdett infrastrukturális beruházásait

szelereomu
Szélerőművek (Illusztráció)
Olvasási idő: 5 perc

külügyminisztériuma megerősítette azokat a napokkal ezelőtti sajtójelentéseket, amelyek szerint Németország leállítja a boszniai Szerb Köztársaságban folyamatban lévő infrastrukturális beruházásainak egy részét, válaszul a boszniai szerb politikai vezetők korábban tett szecessziós lépéseire. A leállított beruházások együttes értéke 105 millió euró. Most történt meg először, hogy a nyugati országok nem személyeket, hanem közvetlenül egy entitást sújtottak Bosznia-Hercegovinában.

Kiszivárgott

A német kormány megelégelte a boszniai szerb politikai vezetők szecessziós törekvéseit. A Klix.ba hírportál értesülései szerint a németek több jelentős beruházás felfüggesztéséről döntött a boszniai Szerb köztársaságba.

A sajtóban megjelent hírt a boszniai külügyminisztérium csak napokkal később erősítette meg. Az ekkor megjelent közlemény alapján az alábbi projektek kerültnek leállításra: a Trebinjében lévő hőerőmű felújításának 3-4. szakasza, Gradiška város szennyvízelvezető hálózatának kiépítése, a Hrgudba tervezett szélerőmű kiépítése. Ezek együttes értéke 105 millió euró, a egyedül a felfüggesztett szélerőmű beruházási értéke meghaladja a 64 millió eurót.

A németek jó gazdasági érzékkel oda ütöttek a szerb entitásnak, ahol a globálisan növekvő infláció és az orosz-ukrán miatt nagyon tud fájni, vagyis az energia szektoron keresztül büntetik őket.

A boszniai szerb entitás három hőerőműve és vízierőművei kielégítik a keresletet a saját piacán. A fenti beruházásokat az tette indokolttá, hogy az uniós Energia Közöség már évek óta ostorozza tanulmányival a boszniai energetikai szakembereket amiatt, hogy a jelenleg működő hőerőművek fosszilis fűtőanyaggal, a belföldön kitermelt barna kőszénnel és lignittel üzemelnek, aminek elképesztően negatívak a környezeti hatásai.

Az erőművek modernizációja és a megújuló energiaforrásra támaszkodó erőművek kiépítése azonban olyan költségvetési terhet jelentene, amit Bosznia-Hercegovina nem tudna finanszírozni. Vagyis a németek az uniós csatlakozás egyik feltételeként számon tartott energetikai modernizáción keresztül gyakorolnak nyomást a boszniai politikai vezetőire.

Kollektív büntetés

A német fél a boszniai külügynek továbbított jegyzékben hangsúlyozta, hogy Németország kiáll Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett, és a mostani szankciókkal éppen ennek a célnak a elérése érdekében akarják korlátozni a szerb entitásban 2021-ben megerősödött destabilizációs törekvéseket.

A német szankciós politika újdonsága, hogy szemben az és brit korlátozásokkal, ezek az intézkedések az egész szerb entitást érintik, vagyis abban a hitben vezették be őket, hogy az infrastrukturális fejlesztések leállása miatt Milorad Dodiknak, a boszniai szerb tagjának a támogatottsága csökkeni fog.

A boszniai szerbek kollektív büntetését eredményező intézkedésekre azért lehetett szükség, mert az USA és Nagy-Britannia szankciós lépéseit követően kiderült, hogy Dodik és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) ezek miatt erősödött, mivel a szankciós politikát a boszniai szerb érdekeket sértő külföldi beavatkozásként tudták kommunikálni a helyi felé.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

A 2021. őszén felállt német kormány nyugat-balkáni rendteremtő törekvéseinek komolyságát jól mutatja, hogy az egész szerb entitást érintő szankciókat annak ellenére meg merték lépni, hogy Dodik korábban az ilyen jellegű lépéseket a boszniai Szerb Köztársaság “államszerű alakulatként” való kezelésének, vagyis a függetlenség elismerésének minősítette.

Dodik ezzel a logikával olyat mondott, ami veszélyesen hangzik, de nincs érdemi tartalma, tekintettel arra, hogy a nemzetközi jog sokszor zavaros bugyraiban az államelismerés ennél jóval letisztultabb eljárás, amihez korán sem elégséges egyes szívességi alapon finanszírozott projektek leállítása.

Sorozatos konfrontáció

Dodik 2021. augusztusa óta sorozatosan konfrontálódott Németországgal. A folyamat azzal kezdődött, hogy 2021. augusztus 1-jén illegitimnek minősítette a nemzetközi közösség újonnan kinevezett boszniai főképviselőjét, Christian Schmidtet, aki Angela Merkel kormányaiban több miniszteri posztot is betöltött a korábbi évtizedben, és komoly befolyással bír a német politikai kurzus tagjai között.

Dodik azóta visszatérő jelleggel arra való hivatkozással minősíti illegitimnek intézkedéseit, hogy őt az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz fél nem támogatta, továbbá a bosznia-hercegovinai politikai egyensúly felett őrködő Béke Kikényszerítési Tanács (Peace Implementation Council, PIC) tagjai közül a boszniai Szerb Köztársaság, és Oroszország nem szavazták meg a kinevezését.

Legutóbb április 12-én, vagyis a brit szankciók bevezetését követő napon kritizálta Schmidtet, amiatt, hogy a főképviselő a számára biztosított joggal élve felfüggesztette és a boszniai Alkotmánybíróság elé utalta a boszniai szerb entitás törvényhozása (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az állami vagyon egyes elemeinek entitási vagyonná minősítéséről elfogadott törvényt.

A főképviselő lépését Dodik a rá jellemző bárdolatlan stílusban egyebek mellett azzal kommentálta, hogy „Schmidtnek ideje venni magának egy repülőjegyet Németországba, de csak egy irányba.”


Ezt megelőzően, április 6-án a német törvényhozás nyugat-balkáni ügyekért felelső különmegbízottja, a boszniai gyökerekkel bíró Andis Ahmetović kapott keresetlen kritikát Dodiktól amiatt, hogy rendszeresen kritikus hangot ütött meg a boszniai politikai elit egyes tagjaival, így Dodikkal kapcsolatban. A boszniai szerbek legfőbb vezetője a németeket történelmi okokból leginkább bántó időszakot emlegette fel, amikor kifejtette, hogy „Ahmetović láttán mindig a Hitlerjugend jut eszébe.”

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Annalena Baerbock német 2022. március 10-i szarajevói látogatásakor nyugodt hangnemben folyt egyeztetés a német delegáció vezetője és a boszniai államelnökség tagjai között.

A Dodik által alkalmazott retorika amiatt fordulhatott meg jelentős mértékben, hogy a német kormánnyal szoros kapcsolatban álló Schmidt egyre komolyabb hatásköröket kezdett alkalmazni az elődje, Valentin Inzo általa majd tíz évig “spájzolt” eszközök közül.

Mindezek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a balkáni politikájában az USA-hoz és Nagy-Britanniához igazodni próbáló Németországban elfogyhatott a türelem, ami komolyabb válaszlépésre késztette őket.

Dodik célkeresztben

Milorad Dodik szerint a szankciók bevezetésének egyetlen célja az ő elmozdítása, szélerőművet meg a kínaiak is tudnak építeni. A szélerőmű beruházás folytatásához tehát a balkáni államokban gyors ütemben nyomuló Kínára kíván támaszkodni, vagyis kínai cég fogja befejezni a projektet, amennyiben a német fél azt nem folytatja tovább.

A hőerőmű és a csatorna hálózati fejlesztések kapcsán még nem állt elő áthidaló megoldással. Bár a kínai cégek igénybevétele az olcsó kínai hitel miatt ezek esetében is valószínűnek mutatkozik.

Az április 11-én Dodikkal és Željka Cvijanovićtyal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben bevezetett brit szankciók kapcsán is önamgát helyzete a célkeresztbe azzal, hogy elmondta, titkosszolgálati forrásból származó értesülései alapján meg kellett erősíteni a védelmét. (Erről a Hírcentrumban írtunk.)

Állítása szerint egyes külföldi szervezetek az ő elrablására vagy likvidálására készülhetnek.

Annak ellenére, hogy Dodik és Cvijanović egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a brit szankciók semmilyen érdemi kárt nem okoznak a számukra, Dodik a korábbi amerikai szankciók életbe lépéshez hasonló módon, igyekezett élesen kritizálni a vele szembeni fellépést.

A hozzá több szálon is kötődő ATV csatorna részére adott interjúban a szerb államelnökségi tag elmondta, hogy a legnagyobb boszniai szerb ellenzéki pártnak számító Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija Demokratskog Progresa, PDP) tagjai és a másik jelentős ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratska Stranka, SDS) együttműködik Nagy-Britannia kormányával az ő megbuktatása érdekében.

Dodik közölte, hogy nem fogja hagyni, hogy a szerb entitást megakadályozzák a saját intézményei felállításában, megfosszák az ingatlan vagyonától vagy a területén lévő erdők kezelésének jogától. Válaszlépésként közölte, hogy leállítani minden olyan fejlesztést és programot, amit az Egyesült-Királyság kezdett a szerb entitásban.

Az USA által január 5-én bevezetett szankciók kapcsán a boszniai szerbek vezetője azzal igyekezett magát kivonni a szankcionáltak köréből, hogy reális opciónak minősítette egy esetleges megkísérlését ellen.

A Dodik által önmagával szemben vizionált merénylet lehetőségének felvetése valószínűleg belgrádi mintát követ, mert mostanában több alkalommal jelent meg a szerb sajtóban arra vonatkozó hír, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő ellen is merénylete(ke)t terveztek.

Végszó gyanánt levonhatjuk a következtetést, hogy nem könnyű manapság a populizmustól vissza nem riadó, nacionalista szerb államférfiak élete, bár valójában sosem volt az.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: