Connect with us

Bosznia

KOLLEKTÍV BÜNTETÉS: Németország felfüggesztette a boszniai Szerb Köztársaságban kezdett infrastrukturális beruházásait

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szelereomu
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma megerősítette azokat a napokkal ezelőtti sajtójelentéseket, amelyek szerint Németország leállítja a boszniai Szerb Köztársaságban folyamatban lévő infrastrukturális beruházásainak egy részét, válaszul a boszniai szerb politikai vezetők korábban tett szecessziós lépéseire. A leállított beruházások együttes értéke 105 millió euró. Most történt meg először, hogy a nyugati országok nem személyeket, hanem közvetlenül egy entitást sújtottak Bosznia-Hercegovinában.

Kiszivárgott

A német kormány megelégelte a boszniai szerb politikai vezetők szecessziós törekvéseit. A Klix.ba hírportál értesülései szerint a németek több jelentős beruházás felfüggesztéséről döntött a boszniai Szerb köztársaságba.

A sajtóban megjelent hírt a boszniai külügyminisztérium csak napokkal később erősítette meg. Az ekkor megjelent közlemény alapján az alábbi projektek kerültnek leállításra: a Trebinjében lévő hőerőmű felújításának 3-4. szakasza, Gradiška város szennyvízelvezető hálózatának kiépítése, a Hrgudba tervezett szélerőmű kiépítése. Ezek együttes értéke 105 millió euró, a egyedül a felfüggesztett szélerőmű beruházási értéke meghaladja a 64 millió eurót.

A németek jó gazdasági érzékkel oda ütöttek a szerb entitásnak, ahol a globálisan növekvő infláció és az orosz-ukrán háború miatt nagyon tud fájni, vagyis az energia szektoron keresztül büntetik őket.

A boszniai szerb entitás három hőerőműve és vízierőművei kielégítik a keresletet a saját piacán. A fenti beruházásokat az tette indokolttá, hogy az uniós Energia Közöség már évek óta ostorozza tanulmányival a boszniai energetikai szakembereket amiatt, hogy a jelenleg működő hőerőművek fosszilis fűtőanyaggal, a belföldön kitermelt barna kőszénnel és lignittel üzemelnek, aminek elképesztően negatívak a környezeti hatásai.

Az erőművek modernizációja és a megújuló energiaforrásra támaszkodó erőművek kiépítése azonban olyan költségvetési terhet jelentene, amit Bosznia-Hercegovina nem tudna finanszírozni. Vagyis a németek az uniós csatlakozás egyik feltételeként számon tartott energetikai modernizáción keresztül gyakorolnak nyomást a boszniai szerbek politikai vezetőire.

Kollektív büntetés

A német fél a boszniai külügynek továbbított jegyzékben hangsúlyozta, hogy Németország kiáll Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett, és a mostani szankciókkal éppen ennek a célnak a elérése érdekében akarják korlátozni a szerb entitásban 2021-ben megerősödött destabilizációs törekvéseket.

A német szankciós politika újdonsága, hogy szemben az amerikai és brit korlátozásokkal, ezek az intézkedések az egész szerb entitást érintik, vagyis abban a hitben vezették be őket, hogy az infrastrukturális fejlesztések leállása miatt Milorad Dodiknak, a boszniai államelnökség szerb tagjának a támogatottsága csökkeni fog.

A boszniai szerbek kollektív büntetését eredményező intézkedésekre azért lehetett szükség, mert az USA és Nagy-Britannia szankciós lépéseit követően kiderült, hogy Dodik és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) ezek miatt erősödött, mivel a szankciós politikát a boszniai szerb érdekeket sértő külföldi beavatkozásként tudták kommunikálni a helyi lakosság felé.

A 2021. őszén felállt német kormány nyugat-balkáni rendteremtő törekvéseinek komolyságát jól mutatja, hogy az egész szerb entitást érintő szankciókat annak ellenére meg merték lépni, hogy Dodik korábban az ilyen jellegű lépéseket a boszniai Szerb Köztársaság „államszerű alakulatként” való kezelésének, vagyis a függetlenség elismerésének minősítette.

Dodik ezzel a logikával olyat mondott, ami veszélyesen hangzik, de nincs érdemi tartalma, tekintettel arra, hogy a nemzetközi jog sokszor zavaros bugyraiban az államelismerés ennél jóval letisztultabb eljárás, amihez korán sem elégséges egyes szívességi alapon finanszírozott projektek leállítása.

Sorozatos konfrontáció

Dodik 2021. augusztusa óta sorozatosan konfrontálódott Németországgal. A folyamat azzal kezdődött, hogy 2021. augusztus 1-jén illegitimnek minősítette a nemzetközi közösség újonnan kinevezett boszniai főképviselőjét, Christian Schmidtet, aki Angela Merkel kormányaiban több miniszteri posztot is betöltött a korábbi évtizedben, és komoly befolyással bír a német politikai kurzus tagjai között.

Dodik azóta visszatérő jelleggel arra való hivatkozással minősíti illegitimnek Schmidt intézkedéseit, hogy őt az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz fél nem támogatta, továbbá a bosznia-hercegovinai politikai egyensúly felett őrködő Béke Kikényszerítési Tanács (Peace Implementation Council, PIC) tagjai közül a boszniai Szerb Köztársaság, Szerbia és Oroszország nem szavazták meg a kinevezését.

Legutóbb április 12-én, vagyis a brit szankciók bevezetését követő napon kritizálta Schmidtet, amiatt, hogy a főképviselő a számára biztosított joggal élve felfüggesztette és a boszniai Alkotmánybíróság elé utalta a boszniai szerb entitás törvényhozása (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az állami vagyon egyes elemeinek entitási vagyonná minősítéséről elfogadott törvényt.

A főképviselő lépését Dodik a rá jellemző bárdolatlan stílusban egyebek mellett azzal kommentálta, hogy „Schmidtnek ideje venni magának egy repülőjegyet Németországba, de csak egy irányba.”

Ezt megelőzően, április 6-án a német törvényhozás nyugat-balkáni ügyekért felelső különmegbízottja, a boszniai gyökerekkel bíró Andis Ahmetović kapott keresetlen kritikát Dodiktól amiatt, hogy rendszeresen kritikus hangot ütött meg a boszniai politikai elit egyes tagjaival, így Dodikkal kapcsolatban. A boszniai szerbek legfőbb vezetője a németeket történelmi okokból leginkább bántó időszakot emlegette fel, amikor kifejtette, hogy „Ahmetović láttán mindig a Hitlerjugend jut eszébe.”

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter 2022. március 10-i szarajevói látogatásakor nyugodt hangnemben folyt egyeztetés a német delegáció vezetője és a boszniai államelnökség tagjai között.

A Dodik által alkalmazott retorika amiatt fordulhatott meg jelentős mértékben, hogy a német kormánnyal szoros kapcsolatban álló Schmidt egyre komolyabb hatásköröket kezdett alkalmazni az elődje, Valentin Inzo általa majd tíz évig „spájzolt” eszközök közül.

Mindezek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a balkáni politikájában az USA-hoz és Nagy-Britanniához igazodni próbáló Németországban elfogyhatott a türelem, ami komolyabb válaszlépésre késztette őket.

Dodik célkeresztben

Milorad Dodik szerint a szankciók bevezetésének egyetlen célja az ő elmozdítása, szélerőművet meg a kínaiak is tudnak építeni. A szélerőmű beruházás folytatásához tehát a balkáni államokban gyors ütemben nyomuló Kínára kíván támaszkodni, vagyis kínai cég fogja befejezni a projektet, amennyiben a német fél azt nem folytatja tovább.

A hőerőmű és a csatorna hálózati fejlesztések kapcsán még nem állt elő áthidaló megoldással. Bár a kínai cégek igénybevétele az olcsó kínai hitel miatt ezek esetében is valószínűnek mutatkozik.

Az április 11-én Dodikkal és Željka Cvijanovićtyal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben bevezetett brit szankciók kapcsán is önamgát helyzete a célkeresztbe azzal, hogy elmondta, titkosszolgálati forrásból származó értesülései alapján meg kellett erősíteni a védelmét. (Erről a Hírcentrumban írtunk.)

Állítása szerint egyes külföldi szervezetek az ő elrablására vagy likvidálására készülhetnek.

Annak ellenére, hogy Dodik és Cvijanović egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a brit szankciók semmilyen érdemi kárt nem okoznak a számukra, Dodik a korábbi amerikai szankciók életbe lépéshez hasonló módon, igyekezett élesen kritizálni a vele szembeni fellépést.

A hozzá több szálon is kötődő ATV csatorna részére adott interjúban a szerb államelnökségi tag elmondta, hogy a legnagyobb boszniai szerb ellenzéki pártnak számító Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija Demokratskog Progresa, PDP) tagjai és a másik jelentős ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (Socialdemokratska Stranka, SDS) együttműködik Nagy-Britannia kormányával az ő megbuktatása érdekében.

Dodik közölte, hogy nem fogja hagyni, hogy a szerb entitást megakadályozzák a saját intézményei felállításában, megfosszák az ingatlan vagyonától vagy a területén lévő erdők kezelésének jogától. Válaszlépésként közölte, hogy leállítani minden olyan fejlesztést és programot, amit az Egyesült-Királyság kezdett a szerb entitásban.

Az USA által január 5-én bevezetett szankciók kapcsán a boszniai szerbek vezetője azzal igyekezett magát kivonni a szankcionáltak köréből, hogy reális opciónak minősítette egy esetleges merénylet megkísérlését ellen.

A Dodik által önmagával szemben vizionált merénylet lehetőségének felvetése valószínűleg belgrádi mintát követ, mert mostanában több alkalommal jelent meg a szerb sajtóban arra vonatkozó hír, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő ellen is merénylete(ke)t terveztek.

Végszó gyanánt levonhatjuk a következtetést, hogy nem könnyű manapság a populizmustól vissza nem riadó, nacionalista szerb államférfiak élete, bár valójában sosem volt az.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Bosznia

Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Felügyelet
Sebija Izetbegović (jobbról a nagyedik) igazi orvosok között, mint a Szarajevói Klinikai Központ igazgatója (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.

Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik

A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.

A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.

Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.

Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.

A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.

Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.

Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.

Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.

Megszólalt a „koronatanú”

Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.

A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.

Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.

Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

felügyelet

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )

Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.

Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.

Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.

A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.

Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.

Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.

Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.

A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

felügyelet

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)

A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.

Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.

Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.

Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.

A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.

Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.

Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.

A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.

Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.

Bakir Izetbegović körül szorul a hurok

A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

felügyelet

A politikába is beszállt férje pártjában

A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.

Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.

A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.

Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.

Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.

A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.

Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.

Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.




Az olvasás folytatása

Bosznia

MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Elektromos autó, made in BiH
ZÖLD IS, MEG SÁRGA IS: Kicsit motorbicikli, de négy kereke van, így rá lehet fogni, hogy autó (Forrás: YouTube)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.

Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”

A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.

Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

Elektromos autó, made in BiH

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)

A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.

A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.

A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.

A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.

A biciklis futárok rémálma lehet

Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

Elektromos autó, made in BiH

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)

A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.

A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.

A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.

Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.

Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.

Travnik, mint innovációs központ

A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.

A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.

A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: