Bosznia
KÉTHARMAD: Az EU-parlament szankciókat kezdeményez Milorad Dodik és belpolitikai szövetségesei ellen

Miközben Aleksandar Vučić szerbiai államfő állami kitüntetéssel jutalmazta Milorad Dodik egyik kórustársát, az Európai Parlament „kitüntetett figyelmet szentel” a boszniai szerb politikus holdudvarának. Az uniós parlament 2022. február 17-én tartott ülésén a külügyi bizottság éves jelentéséhez kapcsolódóan módosítást fogadott el, amelyben felhívja az uniós tanácsot, hogy léptessen életbe szankciókat Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja ellen.
A külső szál
Az Európai Parlament a jelentés elfogadásával felszólította a tanácsot, hogy vezessen be célzott szankciókat Milorad Dodik és szövetségesei ellen korrupciós tevékenységük, az ország (vagyis Bosznia-Hercegovina) elleni folyamatos destabilizációs kísérleteik, valamint a szuverenitás és a területi integritás veszélyeztetése miatt.
Az EP külügyi bizottságának éves jelentése eredetileg nem tartalmazta a szankciókra vonatkozó rendelkezést. A Dodikot és annak politikai szövetségeseit említő részlet módosító indítványként került be a jelentésbe.
Az indítványt a portugál Pedro Marques, a horvát Tonino Picula és a holland Thijs Reuten, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselői terjesztették be. Az EP plenáris ülésén a módosítást 504 képviselő szavazta meg 93 elutasító szavazat mellett. 72 képviselő tartózkodott a szavazáson.
A jelentésbe így bekerült módosítás határozottan elítéli a boszniai szerb politikai vezetők közelmúltban tett szecessziós lépéseit. Ilyen lépésnek minősíti a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) határozatát, amely tavaly szeptemberben kimondta, hogy a szerb entitás létrehozza a saját igazságszolgáltatási csúcsszervét, hadseregét és adóhatságát.
Az EP-jelentés módosítása szerint a boszniai szerb kormányzat ezen lépése alkalmas Bosznia-Hercegovina területi integritásának, szuverenitásának és az állami intézmények egzisztenciájának megsértésére.
A Bosznia-Hercegovina destabilizációjához jelentős részben hozzájáruló külső befolyás kapcsán a jelentés kiemeli Oroszország negatív szerepét, és megjegyzi, hogy egyes regionális szereplők is hozzá járulnak az államiságot veszélyeztető folyamatokhoz. A szöveg nem nevezi meg azokat az államokat, melyek regionális szereplőként Bosznia-Hercegovina szuverenitása vagy területi integritása ellen lépnének fel. (Az Európai Parlament önmagát nem tekintette külső befolyásolási tényezőnek.)
A villámkezű boszniai újságírók a helyi sajtóban a homályosan fogalmazó szövegrész alatt Horvátország és a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia-Hercegovinai Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) közötti szoros együttműködést értették.
A horvát szál
Egyes okfejtések szerint a horvát állam első emberének, Zoran Milanović, alias Zoki Bond államfőnek a boszniai vezetőkhöz címzett keresetlen megjegyzései is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a regionális szereplők felelősségének kérdése felmerüljön Bosznia-Hercegovina destabilizálása kapcsán.
Šefik Džaferović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja az EP szavazást követően adott nyilatkozatában üdvözölte a szavazás eredményét, mivel a képviselők 2/3-a fogadta el a jelentést. Majd azzal folytatta, hogy így mindenki számára világos, hogy Dodik veszélyt jelent a békére: miután minden más eszköz elfogyott, nem maradt más, mint Dodikkal és társaival szembeni szankciók alkalmazása a politikában és az üzleti életben.
Džaferović nagyfokú pozitivizmusát amiatt minősíthetjük korainak, mert az külügyi kérdések kapcsán az Európai Tanácsban a döntéshozatal során az egyhangúság követelményének kell megfelelni, vagyis bármely tagállam vétója megakaszthatja a szankciók elrendelését, de erre még a cikk végén kitérünk.
A horvát HDZ európai parlementi képviselői nem szavazták meg a módosítást. Željana Zovko, boszniai horvát gyökerekkel rendelkező HDZ-képviselő nyilatkozatában kifejtette, hogy amiatt szavazott a szankciókat kezdeményező rész ellen, mert „megítélése szerint ez nem az a pillanat, amikor az ilyen lépések hasznosak.”
Zovko véleménye amiatt lehet kiemelt jelentőségű, mert ő az EP Bosznia-Hercegovinával való kapcsolatokért felelős bizottságának elnökhelyettese.
A német szál
Dodik számára rosszul indult az új esztendő, illetve rosszul zárult az előző év, ha az „ortodox időszámítást” vesszük alapul, 2022. január 6-án az amerikai külügyminisztérium (State Department) ugyanis újabb szankciókkal sújtotta őt, és a vele szoros politikai szövetségben lévőket. Első alkalommal fordult elő, hogy az USA a Dodikhoz köthető Banja Lukai ATV csatorna esetében egy sajtóorgánumot vont szankciós rendelkezés alá Boszniában.
Dodik akkor az amerikai szankciók kapcsán kijelentette, hogy nem tervez az USA-ba utazni, és ott nincsnek sem neki, sem családjának érdekeltségei, így azok nem bírnak rá semmilyen negatív hatsással.
A helyzetet árnyalja, hogy ezt megelőzően a 2021. novemberben megalakult német koalíciós kormányban a külügyi tárca a zöldpárti (die Grünen) tagsággal bíró Annelena Bearbockhoz került, aki határozottabb fellépést ígért a Putyin-vezette Oroszország destabilizáló manővereihez asszisztáló európai politikai csoportokkal szemben.
A németek ezt azzal akarták még hangsúlyosabbá tenni, hogy a bosnyák emigráns szülőktől származó Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselőt (Socialdemokratische Partei Deutschland, SPD) nevezték ki a német parlament nyugat-balkáni megfigyelőjének és a Bundestag külügyi bizottságába. A német külügy folyamatosan egyeztetett a ENSZ Bosznia-Hercegovina főképviselőjével, a CDU-s Christian Schmidttel.
A 2021. végi határozott német fellépés már akkor komoly verbális harcra kényszerítette Dodikot, aki 2021. december 13-án adott interjújában kijelentette, hogy ő és a szerb entitás vezetése szankció jellegű intézkedéseket fog hozni, amennyiben az EU vagy Németország az USA útjára lép.
Az ötödik ász
Mindezek ellenére vannak még olyan kártyák, amelyek nincsnek az asztalon. Kérdéses, hogyan fog szavazni a Tanácsban Matheusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki meglehetős távolságtartással viseltet eddig a nyugat-balkáni ügyek kapcsán Oroszország szorításával a hátában. A lengyel kormány álláspontja amiatt lehet kérdéses, hogy a fokozódó ukrajnai helyzet miatt amerikai katonai segítséget kért (és kapott), így mérlegre kell tennie, hogy a Dodik elleni szankciók elutasítása miatt érdemes-e összeütközésbe kerülni az USA-val és Németországgal.
A tanácsi szavazáson a horvát kormány szerepe nem csak a boszniai újságírók okfejtése miatt lehet érdekes, hanem azért is, mert a horvát kormány a 2021 nyara óta tartó időszakban csendes, de határozott külpolitikai lépéseket tesz a boszniai horvátok daytoni egyezményben foglalt jogainak megóvása érdekében. Ráadásul ez a téma az egyetlen, ami közös platformra tudja terelni Zoki Bondot és Andrej Plenković miniszterelnök kormányát.
Elemzői vélemények szerint már a francia Rafale vadászrepülők beszerzésének hátterében is az volt a horvát elképzelés, hogy azzal elkerülik annak a lehetőségét, hogy a boszniai horvátok jogi helyzetének védelméért egy költséges amerikai katonai beszerzéssel egyidejűleg kelljen konfrontálódniuk a USA-val. Annyi biztos, hogy Dodik, mint a boszniai szerbek vezetője komoly támogatást kapott a korábbi hónapokban a horvát államfőtől, és lényeges közeledés volt megfigyelhető Dodik és a HDZ BiH pártot vezető Dragan Čović között.
Ugyanígy kérdéses Magyarország szavazata a Tanácsban, mivel a magyar kormány 2021. második felében több magas szintű találkozott hajtott végre boszniai vezetőkkel, köztük Dodikkal. Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy a magyar kormány gazdaságélénkítési céllal 100 millió eurós keretet tervez biztosítani a szerb entitás vállalkozásainak, ami kiváltotta a szarajevói bosnyákok rosszallását, Orbán Viktor miniszterelnök pedig kerek perec kijelentette, hogy vétózni fog.

Bosznia
Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.
Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik
A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.
A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.
Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.
Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.
A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.
Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.
Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.
Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.
Megszólalt a „koronatanú”
Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.
A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.
Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.
Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )
Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.
Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.
Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.
A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.
Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.
Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.
Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.
A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.
Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.
Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.
Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.
A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.
Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.
Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.
Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.
A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.
Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.
Bakir Izetbegović körül szorul a hurok
A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

A politikába is beszállt férje pártjában
A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.
Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.
A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.
Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.
Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.
Kapcsolódó cikk
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.
Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.
Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.
Bosznia
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.
Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”
A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.
Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)
A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.
A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.
A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.
A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.
A biciklis futárok rémálma lehet
Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)
A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.
A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.
A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.
Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.
Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.
Travnik, mint innovációs központ
A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.
A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.
A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország14 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat