KÉTHARMAD: Az EU-parlament szankciókat kezdeményez Milorad Dodik és belpolitikai szövetségesei ellen

A cikk meghallgatása

Miközben Aleksandar Vučić szerbiai államfő állami kitüntetéssel jutalmazta Milorad Dodik egyik kórustársát, az Európai Parlament “kitüntetett figyelmet szentel” a boszniai szerb politikus holdudvarának. Az uniós parlament 2022. február 17-én tartott ülésén a külügyi bizottság éves jelentéséhez kapcsolódóan módosítást fogadott el, amelyben felhívja az uniós tanácsot, hogy léptessen életbe szankciókat Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja ellen.

A külső szál

Az Európai Parlament a jelentés elfogadásával felszólította a tanácsot, hogy vezessen be célzott szankciókat Milorad Dodik és szövetségesei ellen korrupciós tevékenységük, az ország (vagyis Bosznia- Hercegovina) elleni folyamatos destabilizációs kísérleteik, valamint a szuverenitás és a területi integritás veszélyeztetése miatt.

Az EP külügyi bizottságának éves jelentése eredetileg nem tartalmazta a szankciókra vonatkozó rendelkezést. A Dodikot és annak politikai szövetségeseit említő részlet módosító indítványként került be a jelentésbe.

Az indítványt a portugál Pedro Marques, a horvát Tonino Picula és a holland Thijs Reuten, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselői terjesztették be. Az EP plenáris ülésén a módosítást 504 képviselő szavazta meg 93 elutasító szavazat mellett. 72 képviselő tartózkodott a szavazáson.

A jelentésbe így bekerült módosítás határozottan elítéli a boszniai szerb politikai vezetők közelmúltban tett szecessziós lépéseit. Ilyen lépésnek minősíti a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) határozatát, amely tavaly szeptemberben kimondta, hogy a szerb entitás létrehozza a saját igazságszolgáltatási csúcsszervét, hadseregét és adóhatságát.

Az EP-jelentés módosítása szerint a boszniai szerb kormányzat ezen lépése alkalmas Bosznia- Hercegovina területi integritásának, szuverenitásának és az állami intézmények egzisztenciájának megsértésére.

A Bosznia- Hercegovina destabilizációjához jelentős részben hozzájáruló külső befolyás kapcsán a jelentés kiemeli Oroszország negatív szerepét, és megjegyzi, hogy egyes regionális szereplők is hozzá járulnak az államiságot veszélyeztető folyamatokhoz. A szöveg nem nevezi meg azokat az államokat, melyek regionális szereplőként Bosznia- Hercegovina szuverenitása vagy területi integritása ellen lépnének fel. (Az Európai Parlament önmagát nem tekintette külső befolyásolási tényezőnek.)

A villámkezű boszniai újságírók a helyi sajtóban a homályosan fogalmazó szövegrész alatt Horvátország és a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) közötti szoros együttműködést értették.

A horvát szál

Egyes okfejtések szerint a horvát állam első emberének, Zoran Milanović, alias Zoki Bond államfőnek a boszniai vezetőkhöz címzett keresetlen megjegyzései is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a regionális szereplők felelősségének kérdése felmerüljön Bosznia- Hercegovina destabilizálása kapcsán.

Šefik Džaferović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja az EP szavazást követően adott nyilatkozatában üdvözölte a szavazás eredményét, mivel a képviselők 2/3-a fogadta el a jelentést. Majd azzal folytatta, hogy így mindenki számára világos, hogy Dodik veszélyt jelent a békére: miután minden más eszköz elfogyott, nem maradt más, mint Dodikkal és társaival szembeni szankciók alkalmazása a politikában és az üzleti életben.

Džaferović nagyfokú pozitivizmusát amiatt minősíthetjük korainak, mert az külügyi kérdések kapcsán az Európai Tanácsban a döntéshozatal során az egyhangúság követelményének kell megfelelni, vagyis bármely tagállam vétója megakaszthatja a szankciók elrendelését, de erre még a cikk végén kitérünk.

A horvát HDZ európai parlementi képviselői nem szavazták meg a módosítást. Željana Zovko, boszniai horvát gyökerekkel rendelkező HDZ-képviselő nyilatkozatában kifejtette, hogy amiatt szavazott a szankciókat kezdeményező rész ellen, mert “megítélése szerint ez nem az a pillanat, amikor az ilyen lépések hasznosak.”

Zovko véleménye amiatt lehet kiemelt jelentőségű, mert ő az EP Bosznia- Hercegovinával való kapcsolatokért felelős bizottságának elnökhelyettese.

A német szál

Dodik számára rosszul indult az új esztendő, illetve rosszul zárult az előző év, ha az “ortodox időszámítást” vesszük alapul, 2022. január 6-án az amerikai külügyminisztérium (State Department) ugyanis újabb szankciókkal sújtotta őt, és a vele szoros politikai szövetségben lévőket. Első alkalommal fordult elő, hogy az USA a Dodikhoz köthető Banja Lukai ATV csatorna esetében egy sajtóorgánumot vont szankciós rendelkezés alá Boszniában.

Dodik akkor az amerikai szankciók kapcsán kijelentette, hogy nem tervez az USA-ba utazni, és ott nincsnek sem neki, sem családjának érdekeltségei, így azok nem bírnak rá semmilyen negatív hatsással.

A helyzetet árnyalja, hogy ezt megelőzően a 2021. novemberben megalakult német koalíciós kormányban a külügyi tárca a zöldpárti (die Grünen) tagsággal bíró Annelena Bearbockhoz került, aki határozottabb fellépést ígért a Putyin-vezette Oroszország destabilizáló manővereihez asszisztáló európai politikai csoportokkal szemben.

A németek ezt azzal akarták még hangsúlyosabbá tenni, hogy a bosnyák emigráns szülőktől származó Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselőt (Socialdemokratische Partei Deutschland, SPD) nevezték ki a német parlament nyugat-balkáni megfigyelőjének és a Bundestag külügyi bizottságába. A német külügy folyamatosan egyeztetett a ENSZ Bosznia- Hercegovina főképviselőjével, a CDU-s Christian Schmidttel.

A 2021. végi határozott német fellépés már akkor komoly verbális harcra kényszerítette Dodikot, aki 2021. december 13-án adott interjújában kijelentette, hogy ő és a szerb entitás vezetése szankció jellegű intézkedéseket fog hozni, amennyiben az EU vagy Németország az USA útjára lép.

Az ötödik ász

Mindezek ellenére vannak még olyan kártyák, amelyek nincsnek az asztalon. Kérdéses, hogyan fog szavazni a Tanácsban Matheusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki meglehetős távolságtartással viseltet eddig a nyugat-balkáni ügyek kapcsán Oroszország szorításával a hátában. A lengyel kormány álláspontja amiatt lehet kérdéses, hogy a fokozódó ukrajnai helyzet miatt amerikai katonai segítséget kért (és kapott), így mérlegre kell tennie, hogy a Dodik elleni szankciók elutasítása miatt érdemes-e összeütközésbe kerülni az USA-val és Németországgal.

A tanácsi szavazáson a horvát kormány szerepe nem csak a boszniai újságírók okfejtése miatt lehet érdekes, hanem azért is, mert a horvát kormány a 2021 nyara óta tartó időszakban csendes, de határozott külpolitikai lépéseket tesz a boszniai horvátok daytoni egyezményben foglalt jogainak megóvása érdekében. Ráadásul ez a téma az egyetlen, ami közös platformra tudja terelni Zoki Bondot és Andrej Plenković miniszterelnök kormányát.

Elemzői vélemények szerint már a francia Rafale vadászrepülők beszerzésének hátterében is az volt a horvát elképzelés, hogy azzal elkerülik annak a lehetőségét, hogy a boszniai horvátok jogi helyzetének védelméért egy költséges amerikai katonai beszerzéssel egyidejűleg kelljen konfrontálódniuk a USA-val. Annyi biztos, hogy Dodik, mint a boszniai szerbek vezetője komoly támogatást kapott a korábbi hónapokban a horvát államfőtől, és lényeges közeledés volt megfigyelhető Dodik és a HDZ BiH pártot vezető Dragan Čović között.

Ugyanígy kérdéses Magyarország szavazata a Tanácsban, mivel a magyar kormány 2021. második felében több magas szintű találkozott hajtott végre boszniai vezetőkkel, köztük Dodikkal. Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy a magyar kormány gazdaságélénkítési céllal 100 millió eurós keretet tervez biztosítani a szerb entitás vállalkozásainak, ami kiváltotta a szarajevói bosnyákok rosszallását, Orbán Viktor miniszterelnök pedig kerek perec kijelentette, hogy vétózni fog.