Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A boszniai médiában komoly visszhangot keltettek Orbán Viktor miniszterelnök kijelentései, amelyeket a 2021. december 21-i kormányinfón tett a nyugat-balkáni bővítésről. Bosnyák oldalon a magyar miniszterelnök szavai a boszniai muszlim lakosok jövőbeli integrációjával kapcsolatban „kiverték a biztosítékot”, míg a szerbek és a horvátok sztoikus nyugalommal vették tudomásul a hazájukkal kapcsolatban elhangzottakat.

Balkán örökös kapuja

A magyar miniszterelnök nyilatkozatával korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk, így a jelen sorok célja az ezzel kapcsolatban született reakciók bemutatása. Emlékeztető gyanánt indokolt felidézni, hogy Orbán az alábbi kijelentést tette azzal összefüggésben, hogy az EU a nyugat-balkáni bővítés kapcsán berántotta a kéziféket:

– A Horvátországot is magába foglaló bővítés előtt szintén volt egy megakadás. A kihívás Boszniával szemben az, hogyan integráljunk egy 2 millió muszlim lakosú országot. Mindenesetre továbbra is mi leszünk a kapu az EU felé akkor is, ha a nyugati EU-tagországok még nem akarják bevonni a nyugat-balkáni országokat.

A fenti kijelentést a boszniai sajtó pár óra alatt mélyelemzésnek vetette alá az ott széles körben elterjedt módszert alkalmazva, amely szerint a komplett szöveg egy tagmondatát kiragadják, és arra felhúzzák a tényleges mondanivalótól eltérő irányú következtetés halmazát.

Ennek eklatáns példája, hogy a legnagyobb boszniai internetes hírportálok figyelme csak a „2 millió muszlim integrációjáig” terjedt, az azt megelőző és a követő sorok interpretációjára nem mutatkozott hajlandóság.

Össztűz a bosnyák jobb és balszárnyról

A sajtótól eltérően lényegesen körültekintőbben reagált a boszniai politikai elit Orbán kijelentésére.

A korábbi évek gyakorlatával ellentétben a politikai véleménycunami nem hullámzott végig azonnal boszniai médián. A boszniai szerb és a horvát pártok tagjai közül kizárólag Milorad Dodik, az Államelnökség szerb tagja nyilvánult meg. A bosnyák oldalon lényegesen nagyobb volt a mozgolódás, azonban ott sem szólalt meg valamennyi fontos politikai szereplő.

Šefik Džaferović, az Államelnökség bosnyák tagja kifejezetten Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár által a Twitteren közzétett bejegyzésre reagált. A bejegyzést szégyenletesnek minősítette, míg az EU előtti legnagyobb kihívásként az idegengyűlöletet és a rasszizmust nevezte meg.

Džaferović hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét tisztelő, sokszínű Európai Unióhoz akar Bosznia- Hercegovina csatlakozni, és nem az Orbán által vizionálthoz.

Elemzői vélemények szerint Džaferović ezzel kerülte az Orbánnal történő konfrontációt. Ennek hátterében az állhat, hogy a terve szerint Orbán 2022. január 25-én Szarajevóba látogat, ami alkalmat teremthet az így kialakult nézeteltérés rendezésére. Az amúgy is terhes helyzetet Džaferović nem akarta politikai üzengetéssel ellehetetleníteni.

Erre utal az is, hogy az Államelnökség elnöklő tagja Željko Komšić nem nyilvánult meg a magyar nyilatkozat kapcsán.

A baloldali, újabban zöld ideológiai vonalat retorikájában erősítő Mi Pártunk (Naša Stranka) adott ki elsőként közleményt, amelyben a „muszlim integráció” szókapcsolat miatt rasszistának titulálták Orbánt. A párt közleménye szerint mindazoknak fel kell lépniük ez ellen a kijelentés ellen, akiknek az értékrendjéhez tartozik az rasszizmus ellenes magatartás.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy az ilyen kijelentések miatt erősödhet az euroszkepticizmus. A sötét bosnyák jövőt vizionáló nyilatkozat egyben felhívás az EU felé, amelyben kérik, hogy a tagállamok a jövőben egységesen lépjenek fel Bosznia- Hercegovina szuverenitása mellett. Ennek jegyében  szükségesnek látnák annak megtiltását, hogy Orbán Viktor 2022. január 25-án Szarajevóba utazzon .

Milorad Dodik, az Államelnökség szerb tagja rövid, de velős nyilatkozatot adott ki, amelyben elutasította a Naša Stranka Orbán január végi látogatásának megakadályozására irányuló kezdeményezését.

Dodik közleményében visszadobta a magas labdát, mikor kiemelte, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint kizárólag az Államelnökség mondhatja le a magyar miniszterelnök látogatását. A bosnyák pártok minden ezzel ellentétes lépése a saját maguk által fontosnak hirdetett demokratikus értékek megsértését jelenti.

Dodik rá jellemző módon nem cifrázta túl az érvelését, amivel  kiállt a boszniai Szerb Köztársaságnak 100 millió eurós támogatást nyújtó magyar kormány vezetője mellett .

Lényegesen visszafogottabban reagált a legnagyobb támogatottságú bosnyák jobboldali párt, a Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA). A párt vezetőségéből Šemšudin Mehmedović, a boszniai Parlament Képviselő Házának tagja nyilvánult meg kellő óvatossággal, mivel az orbáni nyilatkozat minősítését jókora távolságból kerülve „Brüsszel által Bosznia- Hercegovinára mért csapásnak minősítette”, hogy a bővítési folyamat lényegében leállt.

A 2018-ben alapított jobbközép Fejlődésért platform (Platforma za Progres, PP) elnöke, Mirsad Hadžikadić a magyar miniszterelnököt sovinizmussal vádolta, aminek szerinte nincs helye az európai értékek között. Hadžikadić szerint Bosznia- Hercegovina sokszínűsége példaértékű lehet, és segíthet legyőznie Orbánnak az előítéleteit és félelmeit.

A diaszpóra

Satko Mujagić a Bosnyák Diaszpóra Tüntetéseiért felelős szervezet (Organizacija Proteste BiH Diaspora) tagja az N1 Bosna csatornának adott interjúban bejelentette, hogy az EU bővítési folyamat befagyasztása miatt 2022. január 10-re a belgiumi bosnyák diszapóra tüntetést szervez Brüsszelben, és más nyugat-európai nagyvárosokban.

Aida Hadžialić boszniai származású, svédországi szociáldemokrata politikus nyilatkozatában azt emelte ki, hogy a bosnyákok ugyanolyan „európai bennszülöttek/őslakosok”, mint a magyarok, és hogy Boszniában él a világ legliberálisabb muszlim közössége, amelynek tagjai küzdenek a demokráciáért és a jogállamiságért.

A főmufti

A magyar miniszterelnök nyilatkozatának vallási tematikájú jellege miatt nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legfontosabb megszólaló a komoly regionális befolyással bíró Husein ef. Kavazović, a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica) vezetője. A főmufti kiemelt szereppel bír a balkáni muszlim vezetők között, mert Bosznia- Hercegovina mellett a szerbiai, szlovéniai és horvátországi muszlim hívők legfőbb vallási elöljárója is egyben.

Kavazović nyilatkozatában csalódottságának adott hangot. Véleménye szerint, „ha kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek ez a kijelentése igaz, akkor Európában mindenkinek van oka aggódni, nemcsak Bosznia- Hercegovina muszlimjainak és az iszlám közösségnek. A bosnyák régi európai nép, és Bosznia- Hercegovina másik két népével együtt a legrégibb időktől fogva meghatározzák Bosznia- Hercegovina sorsát.

– Orbán miniszterelnök kijelentése szörnyű tájékozatlanságra utal, miszerint a bosnyákok külföldiek Bosznia- Hercegovinában, és problémát jelentenek, mert túlnyomó többségük muszlim. Ezért joggal várjuk el Orbán miniszterelnöktől, hogy megmagyarázza nekünk, mit értett ezen a kijelentésen, amely nyugtalanságot keltett az Iszlám Közösség tagjai között Bosznia- Hercegovinában, Európa-szerte és a világban

– mondta Kavazović, aki nyilatkozata további részében felelevenítette, hogy a középkor óta a Magyar Királyság, majd az Osztrák Magyar Monarchia aktív kapcsolatokra törekedett Bosznia lakosságával.

A főmufti csalódottságának arra való hivatkozással adott nyomatékot, hogy felidézte az Orbánnal folytatott 2016-os találkozóját, amelyet „jó szándékú és őszinte hangulatúnak” minősített, és azt a meggyőződést erősítette benne, hogy maguk mögött hagyták a soviniszta politikai gondolatokat. Zárásként a főmufti kifejtette abbéli reményét, hogy az általa visszásnak minősített kijelentések nem árnyékolják be komolyan a bosnyák nép és Magyarország népe közti baráti kapcsolatokat.

Hab a tortán

A boszniai horvátok kapcsán az avatatlan pró(vo)kátor szerepét egyre gyakrabban felvállaló Vesna Pusić, korábbi horvát külügyminiszter éles kritikával illette a magyar miniszterelnök szavait:

– Ilyen kijelentést csak az tesz, akinek fogalma sincs Bosznia- Hercegovináról. A muszlim bosnyákok integrálódott európaiak, az iszlám is európai vallás. Nem ők jelentenek problémát, hanem Dodik és Čović, akik szétfeszítik Bosznia- Hercegovinát.

Pusić kapcsán a szarkasztikus bevezető azért lehet indokolt, mert minden jóindulat ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy a boszniai horvátok ügyéért csak azokban a vészterhes időkben száll harcba, mikor kritizálhatja valamely európai jobboldalhoz tartozó párto(ka)t.

Akkor viszont, amikor Zoran Milanović horvát államfő gesztenye hajigálással említi egy lapon a boszniai fegyveres konfliktus esélyét, vagy a boszniai lakosok „közhigiéniai állapotáról” nyilvánul meg degradáló módon (emlékszünk: „Prvo sapun, onda parfem!”, magyarul „előbb szappan, aztán parfüm) meglehetősen komoly pályamódosítással gravitálva ki a baloldali értékek bűvköréből, Vesna Pusić mély hallgatásba burkolódzik. Lehet, hogy a döbbenete miatt…