Connect with us

Albánia

BÓKCSATA: Törökország magához kötné Albániát, amelyet Koszovóval együtt már korábban a szívébe zárt

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

eerdogan rama 2
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Mindössze néhány nappal az amerikai katonai jelenlét növelését követően Albániába látogatott Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki Edi Rama miniszterelnök vendége volt. Nem ez az első látogatása Albániában, Edi Rama hivatali ideje alatt már járt az országban, és Ramaval kiváló kapcsolatokat tart fenn. Az egy napba sűrített látogatás során Erdoğan felszólalt a tiranai parlamentben, 522 újonnan felépített házat adott át a két évvel ezelőtti földrengésben elpusztult épületek pótlására, Tiranában felavatta a felújított Et’hem Bey mecsetet, és hét kétoldalú megállapodás aláírására is sor került. Miközben rosszindulatú megjegyzések szerint bókcsatát folytatott vendéglátójával, az igazi slusszpoén azonban a cikk végén van.

Aggódnia kell-e az Európai Uniónak?

A gazdasági kapcsolatok erősítése, a kereskedelmi volumen növelése és a turizmus az a három terület, amelyről sok szó esett Edi Rama miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan találkozóján. Ebben nincs semmi meglepő, viszont az szembetűnő, hogy az albán-török kapcsolatok alakításában az albán államfőnek és a török miniszterelnök nem nagyon osztanak lapot.

Olyannyira nem, hogy a Tiranába látogató török elnök nem is találkozott Ilir Meta albán államfővel, ami jelzi a személyes ellentétek mértékét.

Erdoğan azért nem szereti Metát, mert egyértelműbben fogalmaz a kurd kérdéssel kapcsolatban, mint Edi Rama, ráadásul még albán állampolgárságot is adott a mozgalom egyes tagjainak, akiket a török állam terroristáknak tekint.

Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy a török elnöki látogatás napirendjében nem szerepelt találkozó Metával, ami egyértelműen a két politikus közötti unszimpátia megnyilvánulása, ugyanakkor pedig erős üzenet Edi Rama és mindenki felé azzal kapcsolatban, hogy Törökország ki mellett áll, illetve nem áll.

A találkozó során a török elnök és az albán kormányfő látványos bókcsatát folytatott, de valószínűleg a zárt ajtók mögött sem fojtogatták egymás, Albánia ugyanis – főleg az utóbbi időben – sokat köszönhet Törökországnak, de erről majd később.

A török elnök az albán kormányfővel tartott tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor elkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az Európai Uniónak – amely mellékesen szólva még mindig igencsak lazsál Albánia csatlakozásának ügyében – aggódnia kellene-e az Albániára fordított fokozott török figyelem miatt.

Ők szeretik egymást

Ugyanakkor az albán miniszterelnök sem törekedett arra, hogy ezúttal bármiféle jelét adja az Európa iránti vonzódásának, hiszen ha Európának nem kell Albánia, akkor szívesen/szívesebben barátkozik az Egyesült Államokkal vagy éppenséggel Törökországgal, de az arabok is ott kaparnak a küszöb alatt, hogy másokat most ne említsünk.

Rama mozdulataiból, tekintetétéből és az egész metakommunikációjából az derült ki, hogy szinte gyereki szeretettel fordult a török államfő felé.

Rama most Erdoğanra fókuszált, visszaemlékezett például azokra a 2013 előtti időkre, amikor még nem volt miniszterelnök, és amikor egy alkalommal Erdoğan azt mondta neki, hogy “Albániát és Koszovót a szívébe zárta”. Ezek után Rama megtiszteltetésnek nevezte, hogy a török elnök barátjának tarthatja magát, vendégét pedig olyan emberként írta le, aki “azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz”.

Az albán miniszterelnök ugyanakkor egy szívfájdalmáról is beszélt.

Nem vagyunk féltékenyek a szomszédainkra, de képzeljék csak el, hogy mit érezhetünk, amikor azt látjuk, hogy turisták milliói mennek a környező országokba, miközben az Albániába érkező törökországi turisták száma egyáltalán nincs arányban a népek közötti szeretet mértékével és szintjével

– mondta az albán miniszterelnök, aki megköszönte az Albániának nyújtott török segítséget, és az onnan érkező befektetéseket, mondván, hogy “aki nem mond köszönetet az embereknek, az nem mondhat köszönetet Istennek”.

FETÖ és az elsötétülés

Délután Erdoğan felszólalt az albán parlamentben, ahol kijelentette, hogy Törökország továbbra is kiáll Albánia mellett, és a török nép bármilyen kihívás esetén testvérként támogatja Albániát, nem sokkal később azonban felszólította az albán kormányt, hogy Tirana azonnal lépjen fel a FETÖ ellen!

Törökország kormánya terrorszervezetnek tartja a FETÖ (Fethullahçı Terör Örgütü) néven is emlegetett Gülenista Mozgalmat (Gülen Hareketi), amelynek vezetője az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim prédikátor, akit az ankarai vezetés a 2016-os sikertelen katonai államcsíny megszervezésével vádol.

A török államfő határozottan közölte, hogy Albániától azonnali intézkedéseket vár a FETÖ-vel szemben, és azt kérte a tiranai kormánytól: ne engedje, hogy emiatt elsötétüljenek a két ország kapcsolatai.

Viszont a cirkusz ezúttal sem maradt el Sali Berisha volt miniszterelnök és államfő előadásában, aki a kudarcba fulladt székházfoglalást követően ezúttal is hallatott magáról, bojkottálta ugyanis Erdoğan beszédét a parlamentben, a beszéd idejére kivonult az ülésteremből, ami összefügghet azzal, hogy a legutóbbi választások idején a török államfő kiállt Edi Rama mellett, amikor jelezte, hogy a törökök által épített fieri kórház még az április 25-i választások előtt elkészül.

Berisha tehát szembe megy az Egyesült Államokkal, ergo az Európai Unióval is, amely többé-kevésbé Amerika oceánon inneni fiókszervezete, és szembe megy Törökországgal is. A kör szűkül, de ez egy másik téma.

Az 522 lakás

A legutóbbi két földrengés és a járvány minden más országnál közelebb hozta Törökországot Albániához. A 2019-es földrengést követően a törökök újjáépítették Kurbint, amelybe most Erdoğan látogatást tett, és ennek során elmondta, hogy „olyan országból érkezett, amely már sokszor átélt hasonló fájdalmakat, és annak idején ugyanúgy fájt a szívük az Albániában történt földrengés miatt, mint az albánoké”.

Örülök, hogy itt lehetek veletek, és részese lehetek ezeknek az érzelemmel teli pillanatoknak és ennek a lelkesedésének. Albánia öröme a mi örömünk, és Albánia szomorúsága a mi bánatunk. Albánia jólétét és békéjét ugyanolyannak ügynek tekintjük, mint a sajátunkét

– mondta a török elnök, aki még hozzátette, hogy közvetlenül a földrengés után személyesen is elkötelezte magát az albán nép támogatása mellett.

Ahogy Rama barátom rámutatott: a bátyám akkor áll a testvére mellett, amikor szüksége van rá, és nem akkor, amikor hívják. Azonnal kiküldtük az építőanyagokat, felszereléseket és a segélycsapatokat

– jelentette ki a török államfő, aki még hozzátette:

2020. júliusában, amint aláírtuk a memorandumot, és megkezdtük az építkezést, kitört a járvány. 13 hónappal ezelőtt végeztük el a lakások alapozását, a mai napon pedig 522 lakást adunk át hozzávetőleg 42 millió euró értékben. Élvezzétek ezeket az apartmanokat!

A tiranai Et’hem Bey mecset avatóünnepségével ért véget Recep Tayyip Erdogan török elnök egynapos látogatása Albániában, a mecset felújítását a Magyarországon is aktív TIKA, vagyis a török Nemzetközi Együttműködési és Koordinációs Ügynökség finanszírozta.

Bókcsata és drónok

A görög média természetesen élénk figyelemmel figyelte a török államfő albániai látogatását, kicsit attól is tartva, hogy ez Görögország bekerítését jelentheti.

Az athéni tudósítók epésen jegyezték meg, hogy a látogatás során “bókcsata zajlott Erdoğan és Rama között”, és nem felejtették el megemlíteni, hogy az elhangzottak szerint az albánok és a törökök olyanok, mint a testvérek.

Azt üzenem, hogy továbbra is kitartunk albán testvéreink mellett. Kívánom, hogy Ramadán hónapjára megoldódjon a Namazgja mecset problémája is

– mondta a Tirana központjában, közvetlenül a parlament és a Demokrata Párt székházának szomszédságában álló, és török finanszírozásból épülő mecsettel kapcsolatban a török államfő.

Ezt a gyönyörű tudósítást azzal a katonai szempontból szintén gyönyörű fejleménnyel zárjuk, hogy Törökország szuperintelligens drónokkal szereli fel Albániát, miután Törökország ma már egy drónnagyhatalom. A drónokért az albán kormány 8 millió eurót fizet.

Az albán rendőrség várhatóan ezekkel az intelligens drónokkal ellenőrzi majd az ország területét, így a török légi járgányok az albán nemzetbiztonság egészének növelését szolgálják majd. Örülnek ennek az amerikaiak, vagy sem.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Albánia

A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina
A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Az albán kormány a hét elején megállapodást írt alá a “Durrës Yacht & Marina” projekt megvalósításáról az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar befektetővel, akinek a nevéhez fűződik a Burdzs Kalifa megépítése is. A durrësi kikötő átépítési tervei december elején azzal a bejelentéssel árasztották el a közösségi oldalakat, hogy hamarosan megkezdik a lakások értékesítését, amelyek árai 110 ezer eurótól indulnak.

Dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből

A tervezett építési terület 93%-a lakóterület, 3,5%-a pedig szálloda és kereskedelmi helyiség lesz. Összességében közel 13 ezer lakás építését tervezik (az első ütemben 4, a második ütemben mintegy 8,6 ezer lakást), a felépülő szállodák több, mint 850 szobával rendelkeznek majd.

A projekt keretében több mint 80 ezer négyzetméternyi park, és 170 üzlethelyiség kialakítását is tervezik.

A Durres Marina megváltoztatja a turizmus képét

Albán elképzelések szerint a Durrës Marina megváltoztatja a turizmust a régióban (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)

A felújított durrësi kikötő 280 jacht és szuperjacht számára biztosít majd kikötési lehetőséget, amelyek hossza nem haladhatja meg a 120 métert, de lesz terminál a tengerjáró hajók számára is.

A projekt részét képezi a Durrëst Pristinával összekötő vasútvonal, amelynek várhatóan terminálja is lesz, ahol 2050-ig 100 ezer konténert “dolgoznak fel”, ami magyarán azt jelenti, hogy ezáltal “Koszovónak is lesz tengeri kijárata”.

A beruházással, amelynek nagyságát első körben 595 millió euróra saccolják, 12 ezer új munkahelyet teremtenek.

A lakáshoz jutás finanszírozási konstrukciója hasonló az Albániában megszokotthoz, ami lehetővé teszi a még csak tervezőasztalon létező lakások megvásárlását.

Ez egy hosszú, terjedelmes és technikai-jogi szempontból is jelentős előkészület eredménye egy nagy stratégiai befektetővel, akinek a presztízse világszerte elismert

– mondta az albán miniszterelnök az aláírást követő beszédében.

Edi Rama szerint ez a projekt egyszer és mindenkorra megváltoztatja a turizmus képét nemcsak Albániában, hanem az egész régióban, ráadásul szavai szerint a “Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz”.

A szerződés aláírásával megkezdődik a telephely megnyitása, ahol beindul a munka, és új foglalkoztatási front nyílik. A Durrës Marina mozdonyként, versenytársként lép be az albán gazdaságba, és lép ki a nemzetközi piacra. Sokak számára vitathatatlanul magas színvonalú, jól fizetett állásprofilokat kínál majd, és a jövőben Albániából senkinek sem lesz oka külföldön keresni a munkát

– dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből, aki szerint a “mostani befektetésnek a természetéből adódóan az érdeklődők tömött sorokban tódulnak majd Durresbe”.

Egy olyan befektetés valósul meg, amelyet az albánok fognak legelőbb élvezni, és erre mindenkinél büszkébbek lehetünk

– fejezte be ömlengését az albán miniszterelnök.

Két kikötő

Durres Marina

A magasztos nyilatkozatok közepette ugyanakkor kevés szó esett a partvonal legnagyobb strandjává történő átalakításáról, holott tavaly áprilisban még arról volt szó, hogy a “turisztikai vonzerő” növelése érdekében egy hatalmas szigetet építenek, ahhoz hasonlót, mint Dubajban a “Pálma-sziget”, csak Durrësben nem pálma formájú lesz, hanem az albán sast ábrázolja majd madártávlatból nézve!

A fejlesztés “új dimenziója” szerint Durrës két kikötőből áll majd: a Durrës Marina turisztikai, a Porto Romano pedig kereskedelmi kikötő lesz.

A jelenlegi kikötő teljes egészében északra költöztetik a Porto Romanoba, az fogadja majd az ömlesztett és a darabárút, de konténerek ki- és berakására is alkalmas lesz.

Ugyanakkor a mostani kikötő rekreációs területévé válik, és turisztikai célokat szolgál majd.

A kikötői építkezések mellett az arab befektető finanszírozza majd a mintegy 3,2 kilométer hosszú Durrës Plázs parti sétány és átépítését is.

Befektetés az albán elmébe

A projektszerződés aláírási ceremóniáján megjelent maga az arab befektető, Mohammed Alabbar is, aki Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejkkel együttműködve dolgozott Dubaj idegenforgalmi ágazatának és globális hírnevének növelésén.

Szerinte a “Durrës Yacht & Marina” a projekt a világ egyik legmodernebb projektje, amely jobb lesz, mint ami korábban Dubajban valósult meg.

Higgyék el nekem, hogy amit most Albániában építünk, fejlettebb, mint Dubajban, és ezt csodálatos látni

– jelentette ki Alabbar, aki szintén új munkahelyek nyitásáról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az elme minőségébe, az emberi gondolkodásba szeretne befektetni Albániában.

Az a probléma, hogy az emberek intelligens városokról beszélnek, miközben alig tesznek érte valamit. Sok jó projekt készült, sok mindent kipróbáltak, de olyen kifinomult technológiát, mint amilyet ide hozunk, még nem ültettek át a gyakorlatba

– egészítette ki az “albán Dubaj” nagyszerűségéről már elmondottakat a világszerte ismert befektető, akinek a neve jelenthet némi vonzerőt.

Munkánk kiterjed majd az energiatakarékosságra, az építőanyagok minőségére, beszélni fogunk a napenergiáról, és ez mind egy fenntartható megoldás része lesz
Durres Marina

Már folynak a munkálatok (Forrás: Twitter)

– fejezte be az áradozást Alabbar, aki az arab médiának a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tavaly novemberben kapott zöld utat annak megvalósítására.

A 2,5 milliárd dolláros beruházást a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát megépítő Eagle Hills vállalatcsoport támogatja, tehát a “nagy szavak mögött nagy épület áll”, és Alabbar állítólag azt a pénzt fekteti be Durrësben, amit egyik cége, az Emaar Properties a kuvaiti székhelyű Americana Group eladásából szerzett.

A Vlora Marina projekt

A Durrës Marina projektnek zöld utat adó, tavaly novemberi parlamenti szavazás után újabb projektről érkezett hír számos lakásvásárlási kínálattal, ezúttal Vlorából, ahol a “Vlora Marina” valósulhat meg.

Vlora Marina vs Durres Marina

Vlora Marina vs Durrës Marina (Forrás: Vlora Marina, https://vloramarina.com/)

Mindkét projekt (Durrës és Vlora) fontos stratégiai beruházás, ahol kikötők, turisztikai szállóhelyek és lakások építését tervezik, és ennek alapján a lakások eladása nemcsak Durrësben, hanem Vlorában is megkezdődött már.

A “Marina Rezidences Vlorë” 2021. március 29-én stratégiai befektetési státuszt kapott a Stratégiai Beruházások Tanácsától.

Ez a projekt 105 millió euró értékű beruházást lesz, és a kivitelés, majd az üzemeltetés során is egyaránt ezer ember foglalkoztatását ígéri, tehát méreteiben jóval kisebb, mint a durrësi “albán Dubaj”.

A tervek szerint a koncessziós kikötői infrastruktúrával határos területen itt is szállodák és szálláshelyek létesülnek.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Az ellenzék is elővette a kalkulátort

Az ellenzék, valamint a két projektet vizsgáló “ellenzékközeli újságírók lelkes hada” kételkedik abban, hogy nagy lesz a külföldiek lakásvásárlási hajlandósága, és kifogásolják, hogy a kormány átengedi az állami földeket & vizeket Alabbarnak, emellett pedig különösen veszélyesnek tartják, hogy a projekt “más országok maffiájának” a pénzéből valósul meg.

Az ellenzék a “legnagyobb korrupciós ügynek” nevezi a durrësi kikötőterület 800 ezer négyzetméterének átengedését egy olyan cégnek, amelynek – a Demokrata Párt elnöke, Sali Berisha szerint – a koszovói szerb származású Karić fivérek a részvényesei: ezeknek kiterjedt vállalkozásaik vannak Szerbia-szerte és külföldön is.

Az albán ellenzék szerint a Durrës Marina lényegében Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić projektje a durrësi kikötő átvételére.

Bátorság kell ahhoz, hogy elajándékozz egy stratégiai és felbecsülhetetlen értékű ingatlant! Az Edi Rama kormány a bolondok logikájával azt állítja, hogy a jövőben elérhet 260 millió eurót bevételt, miközben elajándékoz egy olyan területet, amely piaci áron több mint 1,3 milliárd eurót ér!

– érvelt az albán ellenzék mindenekelőtt a Durrësbe tervezett kikötői és turisztikai beruházás ellen.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány- ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Albánia

FÖLDKÖRÜLI PÁLYA: Albánia felbocsátotta első 2 műholdját a világűrbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MŰHOLDAS RAMA: Edi Rama a világűrből veszi fel a harcot
Albán műholdak figyelik a Balkánt
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Albánia az USA hathatós támogatásával két megfigyelési célú műholddal kívánja erősíteni az ország bűnüldöző és védelmi képességeit. A két nemrég földkörüli pályára állított eszköz a kábítószer termelők és a csempészek mellett a szerbiai hadvezetést is el kell, hogy gondolkodtassa.

Rama új korszakról beszél

albán miniszterelnök a Facebook oldalán tette közzé a két albán műholdat a világűrbe eljuttató rakéta kilövéséről készült felvételt. Rama szerint a két űreszköz földkörüli pályára állításával a szkipetárok földjén egy új korszak vette kezdetét.

A műholdak kapcsán azt emelte ki, hogy azok beszerzését az ország területének hatékonyabb védelme és ellenőrzése, valamint egyes közigazgatási feladatok ellátása tette indokolttá. Ennek biztosítása érdekében az eszközök valós idejű felvételeket és adatokat továbbítanak az általuk megfigyelt területekről.

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

A két új műhold jövőbeli használati módja kapcsán a hivatalos közlemények a Rama által megfogalmazott hangzatos elvi céloknál több konkrétumot tartalmaztak.

Ezek szerint azokat elsődlegesen a szervezett bűnözés elleni harc terén veszik igénybe. A legfontosabb feladatuk a kanabisz ültetvények és kábítószergyártást végző laborok felderítése lesz.

Emellett fontos szerepet kapnak az illegális fakitermeléssel, a csempészettel és az illegális építkezésekkel szembeni fellépés terén.

Az albán környezetvédők a fatolvajok és a kábítószer kereskedők mellett az egyre pusztítóbbá váló nyári erdőtüzek korai lokalizálásában is szorgalmazzák a műholdak alkalmazását.

A műholdat az USA kormánya hozta össze

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

A jelentős műszaki innovációnak minősülő lépés hátterében a jelek szerint komoly amerikai katonai és biztonsági indokok állhatnak. A State Department tavaly nyáron hozta tető alá az alábán kormány és az amerikai Stellogic cég közti hatmillió dollár értékű szerződését.

Arról nem szól a fáma, hogy a Rama vezette kabinet ki is fizette-e az Albania-1 és az Albania-2 – ha pikírtkedni szeretnénk, akkor az utóbbi neve lehetett volna Kosovo is – fantázia nevű szerkezeteket, vagy újbóli amerikai hitelfelvétel is kapcsolódott a meglehetőse nagyértékű eszközbeszerzéshez.

A műholdak műszaki paraméterei kapcsán részletes információk nem kerültek ki a sajtóba, azt azonban az albán kormány elismerte, hogy azok rendeltetése kifejezetten a földfelszíni megfigyelő funkció, vagyis madártávlatnál is nagyobb magasságból követhetik szemmel az albán rendvédelmi szervek az országban zajló eseményeket.

Bár Rama maga a két műhold jövőbeli alkalmazása kapcsán a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni harcot emelte ki, a nagy felbontású felvételek azonban minden bizonnyal a NATO balkáni szárnyának megerősítését szolgálják leginkább.

A most megkötött három éves szerződés ideje alatt az amerikai cég az albán hatóságok által kijelölt területekről készít felvételt a két eszközzel. Az így szerzett adatok elemzéséhez a Satellogic megfelelő kapacitást biztosít az albán hatóságok számára.

Szakértők szerint az USA a szerbiai politikai elitre való nyomásgyakorlás céljával játszott ki ismét egy olyan kártyát az albánok oldalán a műholdak telepítésével, ami erős üzenet Belgrádnak arra vonatkozóan, hogy a szerbiai hadiipari beruházások korán sem lebecsülhető eredményei még mindig elmaradnak attól a támogatástól, amit az amerikai kormányzati gépezet hajlandó biztosítani a regionális szövetségesei pozíciójának megerősítésére.

Magyarra fordítva, az USA kész Ukrajnát csinálni Koszovóból és Albániából, hogy a nagyszerb törekvéseket és az oroszok esetleges nyugat-balkáni betörési kísérleteit meggátolja.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: