Mindössze néhány nappal az amerikai katonai jelenlét növelését követően Albániába látogatott Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki Edi Rama albán miniszterelnök vendége volt. Nem ez az első látogatása Albániában, Edi Rama hivatali ideje alatt már járt az országban, és Ramaval kiváló kapcsolatokat tart fenn. Az egy napba sűrített látogatás során Erdoğan felszólalt a tiranai parlamentben, 522 újonnan felépített házat adott át a két évvel ezelőtti földrengésben elpusztult épületek pótlására, Tiranában felavatta a felújított Et’hem Bey mecsetet, és hét kétoldalú megállapodás aláírására is sor került. Miközben rosszindulatú megjegyzések szerint bókcsatát folytatott vendéglátójával, az igazi slusszpoén azonban a cikk végén van.
Aggódnia kell-e az Európai Uniónak?
A gazdasági kapcsolatok erősítése, a kereskedelmi volumen növelése és a turizmus az a három terület, amelyről sok szó esett Edi Rama miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan találkozóján. Ebben nincs semmi meglepő, viszont az szembetűnő, hogy az albán-török kapcsolatok alakításában az albán államfőnek és a török miniszterelnök nem nagyon osztanak lapot.
Olyannyira nem, hogy a Tiranába látogató török elnök nem is találkozott Ilir Meta albán államfővel, ami jelzi a személyes ellentétek mértékét.
Erdoğan azért nem szereti Metát, mert egyértelműbben fogalmaz a kurd kérdéssel kapcsolatban, mint Edi Rama, ráadásul még albán állampolgárságot is adott a mozgalom egyes tagjainak, akiket a török állam terroristáknak tekint.
Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy a török elnöki látogatás napirendjében nem szerepelt találkozó Metával, ami egyértelműen a két politikus közötti unszimpátia megnyilvánulása, ugyanakkor pedig erős üzenet Edi Rama és mindenki felé azzal kapcsolatban, hogy Törökország ki mellett áll, illetve nem áll.
A találkozó során a török elnök és az albán kormányfő látványos bókcsatát folytatott, de valószínűleg a zárt ajtók mögött sem fojtogatták egymás, Albánia ugyanis – főleg az utóbbi időben – sokat köszönhet Törökországnak, de erről majd később.
A török elnök az albán kormányfővel tartott tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor elkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az Európai Uniónak – amely mellékesen szólva még mindig igencsak lazsál Albánia csatlakozásának ügyében – aggódnia kellene-e az Albániára fordított fokozott török figyelem miatt.
Ők szeretik egymást
Ugyanakkor az albán miniszterelnök sem törekedett arra, hogy ezúttal bármiféle jelét adja az Európa iránti vonzódásának, hiszen ha Európának nem kell Albánia, akkor szívesen/szívesebben barátkozik az Egyesült Államokkal vagy éppenséggel Törökországgal, de az arabok is ott kaparnak a küszöb alatt, hogy másokat most ne említsünk.
Rama most Erdoğanra fókuszált, visszaemlékezett például azokra a 2013 előtti időkre, amikor még nem volt miniszterelnök, és amikor egy alkalommal Erdoğan azt mondta neki, hogy “Albániát és Koszovót a szívébe zárta”. Ezek után Rama megtiszteltetésnek nevezte, hogy a török elnök barátjának tarthatja magát, vendégét pedig olyan emberként írta le, aki “azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz”.
Az albán miniszterelnök ugyanakkor egy szívfájdalmáról is beszélt.
Nem vagyunk féltékenyek a szomszédainkra, de képzeljék csak el, hogy mit érezhetünk, amikor azt látjuk, hogy turisták milliói mennek a környező országokba, miközben az Albániába érkező törökországi turisták száma egyáltalán nincs arányban a népek közötti szeretet mértékével és szintjével
– mondta az albán miniszterelnök, aki megköszönte az Albániának nyújtott török segítséget, és az onnan érkező befektetéseket, mondván, hogy “aki nem mond köszönetet az embereknek, az nem mondhat köszönetet Istennek”.
FETÖ és az elsötétülés
Délután Erdoğan felszólalt az albán parlamentben, ahol kijelentette, hogy Törökország továbbra is kiáll Albánia mellett, és a török nép bármilyen kihívás esetén testvérként támogatja Albániát, nem sokkal később azonban felszólította az albán kormányt, hogy Tirana azonnal lépjen fel a FETÖ ellen!
Törökország kormánya terrorszervezetnek tartja a FETÖ (Fethullahçı Terör Örgütü) néven is emlegetett Gülenista Mozgalmat (Gülen Hareketi), amelynek vezetője az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim prédikátor, akit az ankarai vezetés a 2016-os sikertelen katonai államcsíny megszervezésével vádol.
A török államfő határozottan közölte, hogy Albániától azonnali intézkedéseket vár a FETÖ-vel szemben, és azt kérte a tiranai kormánytól: ne engedje, hogy emiatt elsötétüljenek a két ország kapcsolatai.
Viszont a cirkusz ezúttal sem maradt el Sali Berisha volt miniszterelnök és államfő előadásában, aki a kudarcba fulladt székházfoglalást követően ezúttal is hallatott magáról, bojkottálta ugyanis Erdoğan beszédét a parlamentben, a beszéd idejére kivonult az ülésteremből, ami összefügghet azzal, hogy a legutóbbi választások idején a török államfő kiállt Edi Rama mellett, amikor jelezte, hogy a törökök által épített fieri kórház még az április 25-i választások előtt elkészül.
Berisha tehát szembe megy az Egyesült Államokkal, ergo az Európai Unióval is, amely többé-kevésbé Amerika oceánon inneni fiókszervezete, és szembe megy Törökországgal is. A kör szűkül, de ez egy másik téma.
Az 522 lakás
A legutóbbi két földrengés és a járvány minden más országnál közelebb hozta Törökországot Albániához. A 2019-es földrengést követően a törökök újjáépítették Kurbint, amelybe most Erdoğan látogatást tett, és ennek során elmondta, hogy „olyan országból érkezett, amely már sokszor átélt hasonló fájdalmakat, és annak idején ugyanúgy fájt a szívük az Albániában történt földrengés miatt, mint az albánoké”.
Örülök, hogy itt lehetek veletek, és részese lehetek ezeknek az érzelemmel teli pillanatoknak és ennek a lelkesedésének. Albánia öröme a mi örömünk, és Albánia szomorúsága a mi bánatunk. Albánia jólétét és békéjét ugyanolyannak ügynek tekintjük, mint a sajátunkét
– mondta a török elnök, aki még hozzátette, hogy közvetlenül a földrengés után személyesen is elkötelezte magát az albán nép támogatása mellett.
Ahogy Rama barátom rámutatott: a bátyám akkor áll a testvére mellett, amikor szüksége van rá, és nem akkor, amikor hívják. Azonnal kiküldtük az építőanyagokat, felszereléseket és a segélycsapatokat
– jelentette ki a török államfő, aki még hozzátette:
2020. júliusában, amint aláírtuk a memorandumot, és megkezdtük az építkezést, kitört a járvány. 13 hónappal ezelőtt végeztük el a lakások alapozását, a mai napon pedig 522 lakást adunk át hozzávetőleg 42 millió euró értékben. Élvezzétek ezeket az apartmanokat!
A tiranai Et’hem Bey mecset avatóünnepségével ért véget Recep Tayyip Erdogan török elnök egynapos látogatása Albániában, a mecset felújítását a Magyarországon is aktív TIKA, vagyis a török Nemzetközi Együttműködési és Koordinációs Ügynökség finanszírozta.
Bókcsata és drónok
A görög média természetesen élénk figyelemmel figyelte a török államfő albániai látogatását, kicsit attól is tartva, hogy ez Görögország bekerítését jelentheti.
Az athéni tudósítók epésen jegyezték meg, hogy a látogatás során “bókcsata zajlott Erdoğan és Rama között”, és nem felejtették el megemlíteni, hogy az elhangzottak szerint az albánok és a törökök olyanok, mint a testvérek.
Azt üzenem, hogy továbbra is kitartunk albán testvéreink mellett. Kívánom, hogy Ramadán hónapjára megoldódjon a Namazgja mecset problémája is
– mondta a Tirana központjában, közvetlenül a parlament és a Demokrata Párt székházának szomszédságában álló, és török finanszírozásból épülő mecsettel kapcsolatban a török államfő.
Ezt a gyönyörű tudósítást azzal a katonai szempontból szintén gyönyörű fejleménnyel zárjuk, hogy Törökország szuperintelligens drónokkal szereli fel Albániát, miután Törökország ma már egy drónnagyhatalom. A drónokért az albán kormány 8 millió eurót fizet.
Az albán rendőrség várhatóan ezekkel az intelligens drónokkal ellenőrzi majd az ország területét, így a török légi járgányok az albán nemzetbiztonság egészének növelését szolgálják majd. Örülnek ennek az amerikaiak, vagy sem.
';
