Connect with us

Törökország

TÖRÖKORSZÁG VÁLASZTOTT: Erdoğan marad, Kılıçdaroğlu elismerte vereségét

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Erdoğan
Az Erdoğan házaspár kifejezte köszönetét mindenkinek, aki elment szavazni, mondván, hogy azt a bizalom, a stabilitás, és egy nagyszerű és erős Törökország érdekében tette, legalábbis Emine Erdoğan megfogalmazása szerint (Forrás: Twitter, Emine Erdoğan)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A törökországi elnökválasztás második fordulóját közel száz százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 52,14 százalékával Recep Tayyip Erdoğan nyerte – jelentette be a választási bizottság. Vereségét az ellenzéki jelölt, Kemal Kılıçdaroğlu is elismerte, aki az utóbbi évek legigazságtalanabb választásának nevezte a megmérettetést, arra célozva, hogy nagy médiafölénnyel rendelkezett az államfő.

Erdoğan szinte mindenhol jól szerepelt

A két héttel korábban tartott első forduló tükrében a jelenlegi eredmény nem hozott érdemi változást: akkor Erdoğan a szavazatok 49,5 százalékával éppen lecsúszott az első körös győzelemről, esélyesebbnek tartott kihívója pedig közel 45 százalékot szerzett.

A harmadik jelölt öt százalékos szavazótábora megoszlott, mivel ő pár nappal a második forduló előtt Erdoğan mellé állt, miközben az őt támogató pártok pedig Kılıçdaroğlu mögött sorakoztak fel.

Pontosan nem tudni ugyan, hogy hogyan viselkedett az öt százalékos szavazótábor, az azonban biztos, hogy az államfőváltásra akkor lett volna egyedüli esély, ha mindenki elmegy és szavaz, aki két héttel ezelőtt nem Erdoğanra adta a voksát.

Az alacsonyabb (mintegy 81 százalékos) részvétel és az eredmények tükrében kijelenthető: ez messze nem történt meg, néhány megyében még kevesebb szavazatot is kapott az ellenzéki jelölt, mint két hete.

A három legnagyobb várost – Isztambult, Ankarát és Izmirt – meg tudta szerezni az ellenzéki jelölt, ami azt a benyomást kelti, hogy a nagyvárosok egyértelműen a változásra szavaztak, elfedi viszont a valóságot, miszerint ezekben a városokban csak néhány százalékot sikerült Erdoğanra verni (Kılıçdaroğlu 54 százalékot szerzett az előbbi 46 százalékához képest), miközben Közép-Anatóliát (58%) és a Fekete-tenger vidékét magabiztosan hozta az államfő.

A vegyes lakosságú, török-kurd népességű Kelet-Anatóliában (52%) és Délkelet-Anatóliában (49,5%) is nagyon jól szerepelt a török elnök, minden esetre messze nem úgy, ahogy az egyértelműen Erdoğan ellen szavazó kurdokról kialakult kép indokolná.

Még a földrengés pusztította megyékben is jó eredményeket hozott – ezekben összességében Erdoğan 57 százalékot szerzett.

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a külhoni szavazatok 59,5 százalékát is megkapta – jellemzően a németországi, ausztriai, hollandiai és franciaországi török állampolgárok tömegei révén.

Pedig Kılıçdaroğlu változtatott az eddigi kampánystratégián és kritikusabb hangnemet ütött meg, ráadásul a nemzeti radikális oldal felé kedvezve még határozottabban jelezte: ő mihamarabb hazaküldené a bevándorlókat.

Az igyekezet persze nem veszett kárba: egy millióval több szavazatot szerzett, míg Erdoğan több mint fél millióval többet, mint két héttel ezelőtt.

Az államfő lényegében nem változtatott az eddigi kampánystratégián: a nemzeti nagyság és gazdasági eredmények hangsúlyozása, a konzervatív értékek és a család védelme mellett folytatta az ellenzéki jelölt összemosását a PKK-val, vagyis a Kurdisztáni Munkáspárttal.

A mozgósítás újfent jól sikerült, az előző körhöz képest egyedül egy megyében, Batmanban kapott kevesebb szavazatot.

Marad az elnöki rendszer

Az államfőnek több külföldi vezető is gratulált – a török sajtóban Vlagyimir Putyin és az egyiptomi elnök, Fatah el-Sziszi kapott nagyobb visszhangot, annál is inkább, mert az egyiptomi gratuláció annak lehet a jele, hogy folytatódik az az enyhülés a két állam között, ami már több hónapja tart.

Erdoğan tehát további öt évre hatalmon marad, köszönhetően a május 14-i parlamenti választásnak, a parlamentben is biztos többsége van az őt támogató pártkoalíciónak, még akkor is, ha 2018-hoz képest a pártja jelentős, hét százalékpontos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Ez azt jelenti, hogy marad az elnöki rendszer is; azonban az alkotmány szerint újabb ciklusa már nem lehet.

Tekintve, hogy Erdoğannak nincs elegendő többsége a parlamentben az alkotmány módosításához, ezért izgalmas hatalompolitikai játszmákat láthatunk, amennyiben még egy ciklusra, 2028-33-ra is jelöltetni akarná magát.

Addig viszont még sok víz folyik át a Boszporuszon.

Jelenleg a legnagyobb probléma a gazdaság sérülékenysége. Noha az infláció lassul az országban – immár 40-50% körüli a pénzromlás üteme az előző évi közel száz százalékhoz képest –, további gondot jelent majd a líra stabilan tartása, a földrengés miatti újjáépítés anyagi terhe, amihez az utóbbi hetek fizetésemelései és választási ígérgetéseinek megvalósítása társul komoly nyomással a költségvetésre.

Ez pedig arra késztetheti a kormányzatot, hogy a kamatok alacsony (jelenleg 9%) tartása mellett megtartsa a 4-5 százalékos gazdasági növekedést, és persze a relatív magas inflációt.

Azért sem várható drasztikus szakítás ezzel a növekedésorientált politikával, mert jövő tavasszal önkormányzati választásokat tartanak, s minden bizonnyal a kormánypárt megpróbálja majd visszavenni Isztambult és Ankarát, amelyet 2019-ben elveszített.

A gazdasági nehézségek leküzdése során az utóbbi években már egy külpolitikai normalizációt támogattak – noha más tényezők is közrejátszottak ebben –, ami lehet, hogy a következő Erdoğan-ciklus elején egy közeledéshez is vezethet a Nyugattal.

Érdemi változás nélkül – nem lesz uniós csatlakozási lendület –, de várhatóan egyelőre marad a kevésbé asszertív (önérvényesítő), már-már békülékeny hangnem tranzakcionális alapon.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország20 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava