Olvasási idő: 3 perc

 
A szerb elnök szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik Szerbiára, már a spanyolok és a görögök is szorosabbra fűzik kapcsolataikat Koszovóval. Aleksandar Vučić azonban reméli, hogy Görögország nem követei el “ugyanazt a hibát”, mint Izrael. Szavai szerint a tárgyalásokon közvetítő amerikaiak és európaik számára az egyetlen fontos szempont, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét.

Nincs pánik

A Koszovóról szóló tárgyalósok június közepei folytatása előtt Aleksandar Vučić szerb elnök a Happy TV Ćirilica (Cirill írás) című műsorában panaszolta el, hogy már a görögök és a spanyolok is – egyelőre alacsonyabb szinten ugyan – de rendezik kapcsolataikat a pristinai vezetéssel.

– mondta Szerbia elnöke a műsor elején.

Vučić szerint a görögök már korábban összekötő tiszti kapcsolatokat teremtettek Koszovóval, majd kereskedelmi irodát nyitottak a Szerbiából kivált, és függetlenségét 2008-ban önhatalmúlag kikiáltott országban.

– mondta a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy Szerbia számára mindez fájó, kiábrándító és nehéz, ami nyilvánvalóan külső nyomásra történik, bár ezt a minősítést visszavonta, mert nem akarta megsérteni a mindig testvéri Görögországot annak reményében, hogy az nem követi el “ugyanazt a hibát”, mint Izrael.

A szerb elnök szerint “koordinált akcióról” van szó, Spanyolország ugyanis megnyitja első irodáját Pristinában, bár alacsonyabb szinten, mint Görögország, mindez pedig történik Matthew Palmer amerikai és Miroslav Lajčák európai közvetítő most folyamatban lévő balkáni – pristinai és belgrádi – látogatása, és két héttel a brüsszeli párbeszéd folytatása előtt.

– jegyezte meg Vučić, aki szerint egyre nagyobb és komolyabb nyomás nehezedik Szerbiára.

Kínai gondolatmenet

A szerb elnök hozzátette, hogy szemmellátható az amerikai és az európai nyomás növekedése, aminek mindig ugyanaz a vége: Koszovó függetlenségének elismerése. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi időkben napvilágra került non paperek Pristinában születtek.

– jelentette ki a szerb elnök, aki egyik lehetséges szerzőként Veton Surroi újságíró-politikusra, a Koha Ditore médiaház tulajdonosára utalt, bár ezt explicite nem mondta ki.

Vučić szerint mindennek az a célja, hogy sarokba szorítsák Szerbiát, nem csak Koszovó elismerésével, hanem a szerb gazdasági fejlődésének megakadályozásával kapcsolatban is. A szerb elnök itt egy kínai tárgyalópartnerét idézte, ami eklatáns példája annak, hogy “gondolati szinten” miként befolyásolja a kínai barátság és a kínai politika a szerbiai, és azontúl a balkáni helyzetet.

– vélte a szerb elnök, aki arról is beszélt, hogy mit kapna Szerbia Koszovó elismeréséért cserében.
– mondta a szerb elnök, aki szerint Zaev most nem tud mit kezdeni, mert az Európai Unió – minden eddigi ígéret ellenére – nem nyitja meg Macedónia számára a csatlakozási tárgyalásokat, amire nincs semmiféle racionális magyarázat.

A szerb elnök kételkedik abban, hogy mindez a bolgárok műve, inkább lát mögötte nagyhatalmi befolyást, amiből Szerbia esetében is van bőven, illetve szinte csak az van.

Olvasási idő: 2 perc

 
Koszovó kapjon különleges státust és kerüljön vissza Szerbiához 99 évre, s csak ezt követően döntsenek arról, mi legyen a végleges sorsa az egykori dél-szerbiai tartománynak. A 99 éves területlízingelés nem példa nélküli, Hongkong is az után került vissza Kínához, hogy lejárt a Nagy-Britanniával 1898-ban kötött megállapodás.

Nem lelkesek az albánok

Az évtizedek óta húzódó koszovói válságot úgy lehetne megoldani, ha a Szerbiából kiszakadt és 2008-ban függetlenné vált, többségében albánok lakta tartomány különleges státussal 99 évre visszakerülne Szerbiához. Állítólag ez a javaslat szerepel egy olyan nem hivatalos dokumentumban – non paperben – amelyet elsőként a német Zuerst című hírmagazin tett közzé.

A Balkán az utóbbi hetekben sorra kapja a „kiváló ötleteket” tartalmazó non papereket, emlékezetes marad az az állítólagos néhány oldalas javaslat is, amelyben a szerzők – brüsszeli források szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök és talán Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök – Bosznia felosztását, valamint a Nagy-Albánia létrehozását és az észak-koszovói szerb többségű területek Szerbiához csatolását szorgalmazták.

A Janša-féle non paper nem nagy meglepetésre kiütötte a biztosítékot Szarajevóban, ahogy a mostani állítólagos javaslat sem túl népszerű a kétmillió lakosú Koszovóban, ahol aligha akarnak lemondani a vérrel és erőszakkal megszerzett függetlenségről. (Koszovó államiságát már mintegy száz állam, köztük Magyarország is elismerte, viszont teljes áttörést nem sikerült elérni, hiszen a 27 EU-tag között is akad öt – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – amely továbbra is Szerbia részének tartja a tartományt.)

Szerbia a kezdeményező?

Aleksandar Popov újvidéki politológus szerint minden jel arra utal, hogy a diplomáciai „próbaléggömböt” Belgrádból engedték fel.

A tartalmat tekintve ugyanis úgy tűnik, hogy a non paper teljesen a szerb érdekeket képviseli.

– mondta a szakértő, aki szerint jelenlegi formájában ez a dokumentum súlytalan.
– tette hozzá.

Az alkura már csak azért is szükség lenne, mert Szerbia és Koszovó EU-s integrációs folyamatát is lelassítja a területi vita rendezetlensége és a vita kilátástalansága.

A 99 évig fennmaradó területi status quo korábban a nemzetközi tárgyalások egyik viszonylag gyakran használt eszköze volt különféle területi viták átmeneti lezárására. A 99 év azt jelentette, hogy az adott terület státusa nem végleges: a diplomáciai szabályai szerint, ha ennél hosszabb időszakra kötöttek volna megállapodást, az már örökérvényű (?) megoldásnak számított volna.

Hongkongi előzmény

A 99 éves lízingre Hongkong esete a legjobb példa.

A város és könyékének területét a britek 1841-ben, az első ópiumháborúban szerezték meg, s a második után újabb területeket is elfoglaltak. Kína és Nagy-Britannia 1898-ban állapodott meg arról, hogy London 99 évre lízingbe veheti a területet, s miután Peking nem volt hajlandó meghosszabbítani a megállapodást, a városállam 1997-ben visszakerült az ázsiai országhoz.

Bár Kína vállalta, hogy az átadást követően még ötven éven keresztül érvényben hagyja az „Egy ország, két rendszer” elvet, azaz nem szünteti meg a többpártrendszert és tiszteletben tartja a demokratikus intézményrendszer többi elemét is.

Az utóbbi években viszont Peking egyre kevésbé tartja magát az alkuhoz, és igyekszik az ötven év lejárta előtt teljesen betagozni Kínába Hongkongot.

Léteznek még 999 évre kötött lízingszerződések is, ezek valóban azt jelentik, hogy az adott ingatlan, illetve terület végleg a lízingelő tulajdonába került.

Ilyen szerződések alapján árulnak például lakóingatlanokat Szingapúrban, de így használja a Kanada Új-Skócia tartományában lévő Halifax városa a hivatalosan továbbra is a brit korona tulajdonában lévő tengerparti pihenőhelyet, a Point Pleasant parkot is.
___________________
Fotók: Twitter

Olvasási idő: 3 perc

 
A nyugat-balkáni bővítésről tanácskoztak az uniós külügyminiszterek Brüsszelben, miközben Zoran Zaev macedón miniszterelnök Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel együtt vonult be a tárgyalóterembe, és egy kis túlzással, a történelembe. A macedón-uniós összeborulás és a külügyi tanács ülése előtt Várhelyi Olivér, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa olyat mondott, ami nem nyerte el senki tetszését sem. És ami miatt a magyar külgazdasági és külügyminiszternek körülbelül azon a helyen kellet menteni a helyzetet, ahol egy héttel korábban maga Várhelyi is járt.

Ez nem egy lehetséges opció

Továbbra is akadozik az Európai Unió bővítése, ezért Várhelyi Olivér a napokban tett egy “különutas kijelentést”. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos úgy vélte, hogy Brüsszel akkor is megkezdhetné az EU-tagsággal kapcsolatos tárgyalásokat Albániával, ha Észak-Macedónia esetében ennek a bolgárok keresztbe tennének.

De csak Várhelyi vélte így, sokan mások viszont nem. Például Ursula von der Leyen sem, aki szívélyesen fogadta a macedón miniszterelnököt, és nem csak az unió által adományozott vakcinákról beszélt vele.

– írta az Európai Bizottság elnöke a Twitteren, ahol még hozzátette:

Glad to meet @Zoran_Zaev today.

The EU stands by North Macedonia in this difficult time, including by sharing vaccines.

I reconfirmed our strong support for opening accession negotiations with North Macedonia. pic.twitter.com/PNmBDDEzyp

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 10, 2021

A fenti bejegyzéshez hozzászólók között feltűnt Pallasz Athéné twitteres alteregója is, aki hódolva a “non-paper” divatnak maga is határrajzolgatásba kezdett, de hát az isteneknek mindig is ez volt a dolguk.

A földi halandók hozzászólásaikban sürgették, hogy ne engedjék a csatlakozási folyamattal való visszaélést azoknak az országoknak, amelyek olyan retorikát használnak, mint Bulgária.

Ezeregyedik alkalom

A hozzászólók között voltak, aki szerint Észak-Macedónia nem áll készen a csatlakozásra. Nekik is üzent a macedón miniszterelnök, aki szerint a csatlakozási folyamat elhúzódása az egész régió biztonságát veszélyezteti.

– mondta Észak-Macedónia miniszterelnöke.

Nem Zaev az első, aki a “fenyegetés és zsarolás” technikáját is bevetette, Edi Rama albán miniszterelnök korábban azzal próbálta a csatlakozási tárgyalások beindítására ösztökélni az EU-t, hogy ha ez nem történik meg, akkor Koszovó és Albánia egyesül.

A kérdésben hallatta hangját a magyar külügyminiszter is, aki saját számítása szerint már legalább ezerszer elmondta, de ezeregyedszer is “örömmel elmondja”, hogy Magyarország feltétlen és elkötelezett támogatója Észak-Macedónia európai integrációs törekvéseinek, ahogy ez a NATO-csatlakozás ügyében is tapasztalható volt.

Szkopjéban “exkuzáltunk”

Szijjártó Péter erről Szkopjéban beszélt, miután találkozott ottani kollégájával, Bujar Osmanival, és miután átadata a macedón határőköknek szánt, és Magyarország által adományozott hatezer vakcinát.

– jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy személyesen delegált egy magyar integrációs szakértőt a szkopjei külügyminisztériumba, hogy segítse a macedón csatlakozási tárgyalások előkészítését. – mondta Szijjártó, aki itt – a fülhallgatóját igazgatva – egy hosszabb szünetet tartott, majd hozzátette:
Továbbra is érthetetlen, hogy Várhelyi Olivér a világos uniós és az ebben a kérdésben következetes magyar álláspont ellenére miért helyezte kilátásba, hogy az Európai Unió “elengedi Észak-Macedónia kezét”, ha a bolgárok továbbra is keménykednek.

Ha csak nem azért, mert Várhelyi Olivér egy “élő non-paper volt”, aki azt kapta feladatként, hogy egy olyan gondolatot “szabadítson rá” a közvéleményre, amelynek kiötlője a háttérben szeretne maradni.