Bosznia

PUTYIN MEGÍGÉRTE, A GAZPROM TELJESÍTI: A boszniai szerbek is kapnak olcsó gázt, avagy egy majdnem elhallgatott találkozó története

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.12.03.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja is elment Vlagyimir Putyinhoz, hogy egy kis olcsó gázt kérjen. Milorad Dodik először Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel, majd Szentpéterváron összefutott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. A boszniai szerb vezető is elégedett volt, mert mint fogalmazott, „nagyobb csomaggal” térhet haza Oroszországból, mint azt remélte.

Mint a Bibliában

Lukács evangélistát a katolikusok és az ortodoxok egyaránt tisztelik, és mostanában az ő tanítását követve mentek Oroszországba, hogy találkozzanak minden oroszok atyjával és istenével.

A jelmondat tehát az volt, hogy „kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek”, és valóban így történt előbb Aleksandar Vučić szerbiai nagy úr, majd Milorad Dodik boszniai szerb kisebbik úr „kért, keresett és zörgetett.

Vučić látogatása erőteljes médiaráhangolódás közepette zajlott Szocsiban – legalábbis, ami Szerbiát illeti – Dodik és Putyin találkozóját már nem kísérte akkora felhajtás, az orosz illetékesek is csak utólag tájékoztattak róla, szinte suttyomban ismerték be, hogy Dodik Moszkvában járt.

A TASS angol nyelvű kiadása pénteken a késődélelőtti órákban jelentette, hogy Dmitrij Peszkov közlése szerint Putyin a Kremlben fogadta a Moszkvába látogató Dodikot, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagját.

– Ezt nem jelentettük be, de igaz, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetője négyszemközt találkozott Putyinnal. Nagyon hasznos és részletes megbeszélés volt

– mondta Peszkov, aki ezzel azt is elismerte, hogy a Putyin elnök „face to face” beszélt Dodikkal, és ráadásul hosszabb beszélgetésbe mélyedt vele, rövid idő alatt ugyanis nem lehet részletes megbeszélést folytatni.

Peszkov úgy fogalmazott, hogy a Putyin- Dodik szeánszról azért nem közöltek semmit, mert aznap „fontosabb dologok is történtek”.

– A tegnapi nap fő eseménye az a kiterjedt konferencia volt, amelyet az elnök a szénipar helyzetéről tartott

– indokolta meg a netalán „szándékos mulasztást” az orosz elnöki szóvivő, mert lehet, hogy még minden oroszok atyjának és istenének is kényelmetlen, hogy a mostanság nem túlzottan jó fényben feltűnő Dodikkal együtt jelenjen meg ugyanabban a néhány légköbméterben, amit levegőnek neveznek, így hát – mint Peszkov fogalmazott, „a konferencia prioritást élvezett, természetesen”.

Kit képviselt Dodik?

Dodikkal nemigen lehet konspirálni, mert eljár a szája, és mindent kikotyog, a Zoran Milanović horvát államfővel tartott találkozó után is elvakkantotta, hogy három órás megbeszélést folytatott a horvát elnökkel, aki minden horvátok államfőjének tartja magát.

Most hiúságtól vezérelve járt el a szája, mert a boszniai szerb ellenzék bírálatával ezt kiprovokálta, mondván, hogy lám-lám, Moszkvában járt, és még Putyinnal sem találkozott.

– Nem tudom, hogy némileg nevetségesek-e, de szerintem ezúttal túl sok gyűlöletet táplálnak. Szerintem mindenki számára fontos kellene, hogy legyen a Sprskában (boszniai Szerb Köztársaság), akár kormányon van, akár ellenzékben, hogy a szerb nép képviselői bejussanak a Kremlbe és Vlagyimir Putyin irodájába. Hogy egyeseknek ez miért nem számít, az a szűklelkűségükön és a rosszindulatukon múlik, amin nem tudják túltenni magukat

– mutatott rá Dodik, miután a Putyinnal folytatott megbeszélését Moszkvában hivatalosan – nyilván nem szűklelkűségből és rosszindulatból – magánjellegű találkozónak minősítették.

Milorad Dodik pénteken Szentpéterváron találkozott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával is, de azt már nem érdemes kutatni, hogy ez magánjellegű, vagy ki tudja, milyen találkozó volt, a lényeg az, hogy Putyin egy nappal korábbi ígéretéhez híven, a boszniai Szerb Köztársaság ugyanazon az áron kapja a gázt május 1-ig, mint Szerbia (270 dollár ezer köbméterenként), és ezt Miller is megerősítette.

– A fogyasztóink ugyanazon az áron jutnak hozzá a gázhoz, mint eddig, függetlenül attól, hogy az a világpiacon jóval többe kerül

A Miller- Dodik találkozó (Forrás: Gazprom) Ezt a találkozót már nem tartották titokban, a Gazprom saját honlapján több fotót is közölt a megbeszéléssel kapcsolatban.

– mondta a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, aki azonban azt nem részletezte, hogy ez csak a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozik, vagy az egész Bosznia- Hercegovinára, de ez csak egy „költői” felvetés volt.

Dodik arról viszont beszélt, hogy senki sem állíthatja meg a szerbiai Račától a boszniai szerb székvárosig, vagyis Banjalukáig (és az attól esetleg egy kicsit tovább) haladó gázvezeték megépítését. (A bosznia-hercegovinai gázhálózatról írt cikkünket itt olvashatod, ott térkép is van.)

A boszniai szerbek természetesnek veszik, hogy Szerbia, és ne Horvátország felől – esetleg erről is, arról is – kapják a gázt, korábban ugyanis visszautasították a lehetőséget, hogy rácsatlakozzanak a Krk szigetén létesített LNG-terminálra.

Milorad Dodik hivatalosan a bosznia-hercegovinai elnökség tagja, de oroszországi látogatása során szóba sem került Bosznia- Hercegovina, mint olyan, amelyet elvben képviselni kellene: folyamatosan a boszniai Szerb Köztársaság nevében beszélt, amelyet elvben nem neki kellene képviselnie.

Szerbiához hasonlítva a Republika Srpskát, azt lehet mondani, hogy a boszniai szerb területeken ő a kis Vučić, akihez minden boszniai szerb ügy tartozik.

Bosznia

Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.05.18.

Írta

Márton András

ÖSSZENÉZTEK: Az EU bővítési biztosa egy politikai fórumon vett részt Szarajevóban, és találkozott Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.

Dodik moszkvai útja is előkerült

A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.

A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.

– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba

– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.

Kapcsolódó cikk

NEW YORK: A szerbek és a magyarok Lavrovval paroláztak

A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.

A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.

A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.

A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.

Mi várható a jövőben?

Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.

Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.

A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk

DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül

Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.

Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.

Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.

Várhelyi Schmidttel is találkozott

Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.

Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.

Az olvasás folytatása