Szerbia
VISSZATÉRNE: Választásokat szeretne nyerni Szerbia egykori elnöke, szerinte az oknyomozó újságírás tönkreteszi a médiát és a politikát egyaránt
Boris Tadić, aki 2004 és 2012 között volt Szerbia elnöke, nem zárta ki, hogy ismét harcba szállna az elnöki posztért a jelenlegi államfő Aleksandar Vučić ellen. A belgrádi Blic napilapnak/hírportálnak adott interjújában Tadić úgy fogalmazott, hogy pártjában “csak a választások megnyerésével lennének elégedettek”.
A láthatatlan párt(?)
Boris Tadić, a szerbiai Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette, hogy pártja csak a választások megnyerésével lenne elégedett, ami teljes változást hozna, és lehetővé tenné azoknak az óriási károknak a szanálását, amelyek a jelenlegi kormány után maradnak az élet minden területén.
– Éppen ezért kulcsfontosságú annak megértése, hogy a győzelem csak a szükséges eszköz, nem pedig maga a cél. Ezzel a logikával került hatalomra a Szerb Haladó Párt is, mert a választók egy része változást akart, bármilyen legyen is az
– mondta a volt elnök, aki reagált arra az újságírói felvetésre is, hogy pártja szokatlanul passzív, pedig már csak három hónap van hátra a választásokig.
– Nem tudom, hogy ezt a megállapítást mire alapozza, a Szociáldemokrata Párt ugyanis nagyon aktív volt az elmúlt hónapokban. Intenzíven dolgozunk a Szerbiai Demokratákkal (Demokrate Srbije) való egyesülésen, az infrastruktúra megerősítésén, valamint a közgyűlési választás és a közelgő választások előkészítésén. Ráadásul az ellenzéki pártok közül nekünk van a legnagyobb nemzetközi aktivitásunk
– jelentette ki Tadić, aki szerint pártja most azért kampányol, hogy az emberek vegyenek részt a január 16-i referendumon, és szavazzanak Vučić alkotmánya ellen.
Az Európai Unió ugyan elvárja a szerb alkotmánymódosítást, Tadić azonban egyetért azokkal a jogi szakértőkkel (ő maga pszichológus), hogy az alkotmányos módosításokkal Vučić kisajátítja a bírák megválasztásának mechanizmusát, amivel a pénzügyek és a verőlegények feletti dominanciáját kiterjeszti az igazságszolgáltatásra is.
A volt elnök a Ringier Axel Springer tulajdonában lévő Blicnek nyilatkozva azt is jelezte, hogy január végére elkészülnek az áprilisi 3-ra tervezett választásokon történő részvétellel kapcsolatos konkrét tervek is.
– A pártok szerepe egy demokratikus társadalomban az, hogy bizonyos politikát és értékrendet képviseljenek a polgárok érdekeit szem előtt tartva, és ne híreket produkáljanak. A párttevékenység oknyomozó újságírássá történő átalakítása atraktívnak tűnhet ugyan a média számára, de politikailag nagyon káros, és ennek a tendenciának nem akarunk engedni, mert lényegében tönkreteszi mind a politikai rendszert, mind az újságírást
– nyilatkozta a média és a politika kapcsolatáról szólva a volt szerb államfő.
Lebegteti az indulását
Szerbiában április 3-án általános választásokat tartanak, amelyen új államfőt és képviselőházat választanak, Belgrádban pedig önkormányzati választások is lesznek.
A fentiekből már kiderült, hogy a Tadić által vezetett szerb szociáldemokraták indulnak az áprilisi parlamenti választásokon, a jelek szerint azonban egyelőre nem csatlakoztak ahhoz az ellenzéki koalícióhoz, amelyet a Dragan Đilas által vezetett Szabadság és Igazság(osság) Pártja (Stranke slobode i pravde, SSP), a Vuk Jeremić vezetése alatt álló Néppárt (Narodna stranka, NS) és Zoran Lutovac Demokrata Pártja (Demokratske stranke, DS) hozott létre.
– Az egyesülést alárendelték annak a harcnak, amely a vezető pozícióért folyt az ellenzéken belül. Mindezek ellenére többször is együttműködésre szólítottam fel őket, és felhívtam a figyelmüket arra, hogy addig nem lehet legyőzni a rezsimet, amíg az ellenzék ilyen “gyermekbetegséggel” küzd
– fogalmazta meg álláspontját Szerbia egykori elnöke, aki arra kérte az említett ellenzéki pártokat, hogy vegyék végre komolyan az ellenzék előtt álló kihívásokat.
A Blicnek adott interjúben Boris Tadić nem zárta ki, hogy ismét indul az elnöki posztért, ha úgy látja, hogy más jelöltek nem tudnak nyerni Vučić ellenében. Az egykori elnök ugyanakkor arra számít, hogy az új amerikai nagykövet, Christopher Hill érkezése ellenére Koszovó ügyében az áprilisi szerbiai választásokig nem történik semmi.
Szerbia
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Aleksandar Vučić szerb elnök az Egy Övezet Egy Út októberi csúcstalálkozója alkalmával Kínában találkozni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – értesült a belgrádi Demostat hírportál meg nem nevezett diplomáciai körökre hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán Vučić újságíróknak már jelezte, hogy kínai útja során külön is találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és szerb kérésre annak a találkozónak kiemelten fontos témája lesz Koszovó kérdése, amiről komoly tárgyalásokat kíván folytatni a vendéglátó ország vezetőjével.
Putyinnal külön találkozna
A Demostat azt írja, hogy a szerb elnökön kívül az orosz vezető is megerősítette részvételét a kínai csúcson, de a kérdés továbbra is fennáll, létrejön-e a kétoldalú találkozó Putyin és Vučić között.
Ha ez valóban megtörténne, akkor ez lenne a két elnök első személyes találkozója az ukrajnai háború kezdete óta.
Vučić és Putyin legutóbb 2021 novemberében találkozott Szocsiban, amikor a megbeszélésük fő témája az orosz gázszállítás volt.
A két elnök ezt követően tavaly májusban telefonon értekezett egymással. Vučić idén júniusban olasz újságíróknak azt mondta, hogy már több, mint egy éve nem beszélt az orosz elnökkel.
A Putyinnal történő találkozó kétségtelenül jó pontokat hozna Vučićnak a december közepén várható parlamenti választások előtti kampányban, de nem lenne jó üzenet a Nyugatnak, különösen miután még nem világos, hogy az orosz tényező milyen szerepet játszott a legutóbbi koszovói eseményekben.
A szerb elnök már augusztusban bejelentette kínai útját és találkozóját Hszi Csin-pinggel, és “nagy kérdésnek” nevezte, hogy mi fog történni, merthogy Putyin jelenléte is számít a “selyemutas” csúcson.
A szeptember 20-án a Kreml pozitívan igazolta vissza a kínai elnök meghívását, tehát az orosz elnök valóban elmegy a csúcsra.
A kép illusztráció (Forrás: Screenshot, Szputnyik)
Az orosz kártya
A Demostat megjegyezte, hogy nem ez lenne az első eset, hogy az választási kampányban Vučić kijátssza az orosz elnökkel kapcsolatos kártyát, vagyis nem először találkozna vele közvetlenül a választások előtt.
A portál szerint Putyin továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, és tavaly is csak egy százalékponttal maradt el Vučićétól.
A Demostat azonban megjegyzi, hogy a Putyinnal történő találkozót a Nyugat nem nézné jó szemmel az ukrajnai háború kellős közepén, és közvetlenül a legutóbbi észak-koszovói incidenst követő spekulációk fényében, miszerint a banjskai akcióban akár orosz tényezők is érintettek lehettek.
A nyugati politikai elit egy része az utóbbi időben helytelenítette a Szerbiával kapcsolatos “stratégiai türelmet”, amit követően Vučić úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösség részéről a legnagyobb nyomásra számít annak érdekében, hogy Szerbia vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.
Kapcsolódó cikk
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
Az utóbbi napokban az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken a szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia “nem a megfelelő módon viselkedik”.
Erre Vučić saját szavai szerint azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt tesz, amit jónak lát, de ezt ő abszolút ellenzi, és azt gondolja, hogy ez nagyon rossz lenne.
A nyilatkozatból nem derült ki, hogy mi az amit a szerb elnök ellenez, és amit nagyon rossznak lát, viszont elmondta hogy a szerbeknek több dologhoz kell tartaniuk magukat, ezek közül első helyen az igazságot említette.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is