Connect with us

Európai Parlament

AZ ORBÁNI BEFOLYÁS: Nekiment egy zöld uniós képviselő a magyar bővítési biztosnak, avagy az “Orbán-Vučić tengely”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Viola von Cramon, az Európai Parlament német képviselője azzal vádolta meg Várhelyi Olivér bővítési biztost, hogy “felvizezte” a Szerbiáról szóló jelentését, különösen az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformok helyzetére vonatkozó megállapítások terén. A németországi zöld képviselő úgy vélte, hogy ez szándékosan történt, amivel Várhelyi befolyásolni kívánta a tagállamokat, hogy több fejezetet nyissanak meg a Szerbiával 2015 óta folytatott – most éppen akadozó – csatlakozási tárgyalásokon. A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos már júliusban megüzente Belgrádnak, hogy az EU idén újabb két területen kezdi meg vele a tárgyalásokat, amit nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kapacitált, mondván, hogy Szerbia készen áll tizenegy csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná.

“Magyarország nem mutathat példát”

Viola von Cramon- Taubadel német európai parlamenti képviselő – aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, az uniós külügyi bizottság, valamint az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja – az euractiv.com hírportálon arra emlékeztetett, hogy a Zöldek a von der Leyen-bizottság megalakulását követően megfogalmazott véleménye szerint Várhelyi Olivér bővítésért és a szomszédos országokért felelős biztosként “rossz ember a rossz helyen”.

A zöld képviselő biztos itt Jávor Benedek erre vonatkozó cikkére és megállapítására hivatkozott.

– Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló legutóbbi jelentése ékes példája annak, hogyan lehet megsérteni a jogállamiság normáit egy Orbán Viktor ideológiáját képviselő biztos alatt

– írta Viola von Cramon- Taubadel, aki arra utalt, hogy az évek óta folyamatosan ismételgetett álláspont szerint, egy adott ország nem juthat be az Európai Unióba, ha nem tartja tiszteletben az Alapjogi Chartát – elsősorban annak jogállamisága vonatkozó cikkelyét, és ez feltételnek számít egy teljes jogú tagságra pályázó ország számára.

A zöld képviselő megjegyezte: ez konkrétan fogalmazva azt jelenti, hogy ha egy adott ország nem rendelkezik független igazságszolgáltatással, és nem mindenki részesül egyenlő bánásmódban a törvény előtt, akkor nincs uniós csatlakozás.

– Az, akit a jogállamiságot megsértő és a demokráciát szétzúzó kormány nevez ki, nem lehet jó példa az olyan országok számára, mint Montenegró, Szerbia vagy Albánia, amelyek saját demokratikus átmeneti útjukkal küzdenek

– húzta alá (vastag vonallal, ha lehetett volna) Viola von Cramon- Taubadel, aki szerint Várhelyi esetében “a pártatlan megközelítés helyett a megnövekedett befolyás és elpolitizálás korai jelei” tapasztalhatók.

A legújabb jelentés

A zöld képviselő szerint a legrosszabb akkor következett be, amikor nyilvánosságra került a 2021-es bővítési csomag, amely az Európai Bizottság értékelését tartalmazza a nyugat-balkáni országok felkészültségéről és az uniós útjukon elért eredményekről.

– A Bizottság hivatalosan alább vitte a saját és az európai normákat azáltal, hogy felhígította a 2021-es szerb előrehaladási jelentést, különösen annak azt a részét, amely a jogállamiság normáira vonatkozik

– állapította Viola von Cramon- Taubadel. Mellékesen, vagy nem is annyira mellékesen szólva: Szerbia örült a jelentésnek, bár Ana Brnabić szerb miniszterelnök megjegyezte, hogy hazája sokkal konkrétabb eredményeket ért el annál, ami az uniós jelentésben szerepel.

Itt megjegyzendő még, hogy Ivica Dačić házelnök éppen a napokban jelentette be, hogy január 16-án Szerbiában népszavazást tartanak az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének a módosításáról, ezért korántsem véletlen, hogy az uniós parlamenti képviselő éppen most ment neki Várhelyi Olivérnek, és éppen ezt a témakört emelte ki.

– A cél egyértelmű volt – az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen ezt a mintát már Magyarországon és Lengyelországban is alkalmazzák. Röviden szólva, Szerbiában alkotmánymódosítások zajlanak, amelyek révén javítani kívánják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az alkotmánymódosításoknak többek között az ügyészeket megválasztó Állami Ügyészségi Tanács összetételét kellene módosítaniuk

– írta az uniós képviselő, aki ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell megkapniuk. Mindazonáltal hét évvel később a Bizottság üdvözölte az alkotmánymódosítási javaslatot, amely előírja, hogy az ügyészek az Állami Ügyészek Tanácsának 11 helyéből csak 5-öt kapjanak meg, amivel nem érik el a korábban megkövetelt 50%-ot.

Viola von Cramon- Taubadel felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. október 18-án, vagyis mindössze egy nappal a Szerbiáról szóló jelentés közzététele előtt, a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amelyben bírálta ezt a megoldást, és “kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja az Ügyészségi Tanácsnak.

– Ez tehát ékes példája annak, hogy az Európai Bizottság az Orbán-Vučić tengely érdekében politizálódott, és hogy a Bizottság felügyelete mellett a jogállamiság normái sérülhetnek

– szögezte le az euractiv.com oldalán közzétett állásfoglalásában az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerb ellenzék, a civil szervezetek és a független média erős nyomás alatt van “a rezsim részéről”, és ezek a közelmúltban tartott demonstrációkon azzal érveltek, hogy a haladásjelentés pozitív osztályzatai körül tapasztalható “politikai kavarás” (political spin) lehet az utolsó szög Szerbia EU-integrációs koporsójában.

– Az EU-nak a szigorú feltételrendszer és a tisztességes értékelés alkalmazásával kell helyreállítania hitelességét, nem csak annak “színlelésével”, mintha ezt tenné

zárta cikkét Viola von Cramon- Taubadel, aki szerint nem szabad megalkudni a jogállamiság terén sem a Berlaymontban-palotában (Brüsszelben), de Budapesten és Belgrádban sem, a tét szerinte ugyanis az Európai Bizottság integritása a Nyugat- Balkánon és az EU egészében.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava