...
Connect with us

Európai Parlament

AZ ORBÁNI BEFOLYÁS: Nekiment egy zöld uniós képviselő a magyar bővítési biztosnak, avagy az „Orbán-Vučić tengely”

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

varhelyi vucic
Olvasási idő: 3 perc

Viola von Cramon, az Európai Parlament német képviselője azzal vádolta meg Várhelyi Olivér bővítési biztost, hogy „felvizezte” a Szerbiáról szóló jelentését, különösen az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformok helyzetére vonatkozó megállapítások terén. A németországi zöld képviselő úgy vélte, hogy ez szándékosan történt, amivel Várhelyi befolyásolni kívánta a tagállamokat, hogy több fejezetet nyissanak meg a Szerbiával 2015 óta folytatott – most éppen akadozó – csatlakozási tárgyalásokon. A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos már júliusban megüzente Belgrádnak, hogy az EU idén újabb két területen kezdi meg vele a tárgyalásokat, amit nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kapacitált, mondván, hogy Szerbia készen áll tizenegy csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná.

„Magyarország nem mutathat példát”

Viola von Cramon-Taubadel német európai parlamenti képviselő – aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, az uniós külügyi bizottság, valamint az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja – az euractiv.com hírportálon arra emlékeztetett, hogy a Zöldek a von der Leyen-bizottság megalakulását követően megfogalmazott véleménye szerint Várhelyi Olivér bővítésért és a szomszédos országokért felelős biztosként „rossz ember a rossz helyen”.

A zöld képviselő biztos itt Jávor Benedek erre vonatkozó cikkére és megállapítására hivatkozott.

Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló legutóbbi jelentése ékes példája annak, hogyan lehet megsérteni a jogállamiság normáit egy Orbán Viktor ideológiáját képviselő biztos alatt

– írta Viola von Cramon-Taubadel, aki arra utalt, hogy az évek óta folyamatosan ismételgetett álláspont szerint, egy adott ország nem juthat be az Európai Unióba, ha nem tartja tiszteletben az Alapjogi Chartát – elsősorban annak jogállamisága vonatkozó cikkelyét, és ez feltételnek számít egy teljes jogú tagságra pályázó ország számára.

A zöld képviselő megjegyezte: ez konkrétan fogalmazva azt jelenti, hogy ha egy adott ország nem rendelkezik független igazságszolgáltatással, és nem mindenki részesül egyenlő bánásmódban a törvény előtt, akkor nincs uniós csatlakozás.

Az, akit a jogállamiságot megsértő és a demokráciát szétzúzó kormány nevez ki, nem lehet jó példa az olyan országok számára, mint Montenegró, Szerbia vagy Albánia, amelyek saját demokratikus átmeneti útjukkal küzdenek

– húzta alá (vastag vonallal, ha lehetett volna) Viola von Cramon-Taubadel, aki szerint Várhelyi esetében „a pártatlan megközelítés helyett a megnövekedett befolyás és elpolitizálás korai jelei” tapasztalhatók.

A legújabb jelentés

A zöld képviselő szerint a legrosszabb akkor következett be, amikor nyilvánosságra került a 2021-es bővítési csomag, amely az Európai Bizottság értékelését tartalmazza a nyugat-balkáni országok felkészültségéről és az uniós útjukon elért eredményekről.

A Bizottság hivatalosan alább vitte a saját és az európai normákat azáltal, hogy felhígította a 2021-es szerb előrehaladási jelentést, különösen annak azt a részét, amely a jogállamiság normáira vonatkozik

– állapította Viola von Cramon-Taubadel. Mellékesen, vagy nem is annyira mellékesen szólva: Szerbia örült a jelentésnek, bár Ana Brnabić szerb miniszterelnök megjegyezte, hogy hazája sokkal konkrétabb eredményeket ért el annál, ami az uniós jelentésben szerepel.

Itt megjegyzendő még, hogy Ivica Dačić házelnök éppen a napokban jelentette be, hogy január 16-án Szerbiában népszavazást tartanak az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének a módosításáról, ezért korántsem véletlen, hogy az uniós parlamenti képviselő éppen most ment neki Várhelyi Olivérnek, és éppen ezt a témakört emelte ki.

A cél egyértelmű volt – az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen ezt a mintát már Magyarországon és Lengyelországban is alkalmazzák. Röviden szólva, Szerbiában alkotmánymódosítások zajlanak, amelyek révén javítani kívánják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az alkotmánymódosításoknak többek között az ügyészeket megválasztó Állami Ügyészségi Tanács összetételét kellene módosítaniuk

– írta az uniós képviselő, aki ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell megkapniuk. Mindazonáltal hét évvel később a Bizottság üdvözölte az alkotmánymódosítási javaslatot, amely előírja, hogy az ügyészek az Állami Ügyészek Tanácsának 11 helyéből csak 5-öt kapjanak meg, amivel nem érik el a korábban megkövetelt 50%-ot.

Viola von Cramon-Taubadel felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. október 18-án, vagyis mindössze egy nappal a Szerbiáról szóló jelentés közzététele előtt, a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amelyben bírálta ezt a megoldást, és „kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja az Ügyészségi Tanácsnak.

Ez tehát ékes példája annak, hogy az Európai Bizottság az Orbán-Vučić tengely érdekében politizálódott, és hogy a Bizottság felügyelete mellett a jogállamiság normái sérülhetnek

– szögezte le az euractiv.com oldalán közzétett állásfoglalásában az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerb ellenzék, a civil szervezetek és a független média erős nyomás alatt van „a rezsim részéről”, és ezek a közelmúltban tartott demonstrációkon azzal érveltek, hogy a haladásjelentés pozitív osztályzatai körül tapasztalható „politikai kavarás” (political spin) lehet az utolsó szög Szerbia EU-integrációs koporsójában.

Az EU-nak a szigorú feltételrendszer és a tisztességes értékelés alkalmazásával kell helyreállítania hitelességét, nem csak annak „színlelésével”, mintha ezt tenné

zárta cikkét Viola von Cramon-Taubadel, aki szerint nem szabad megalkudni a jogállamiság terén sem a Berlaymontban-palotában (Brüsszelben), de Budapesten és Belgrádban sem, a tét szerinte ugyanis az Európai Bizottság integritása a Nyugat-Balkánon és az EU egészében.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van „olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített „balkáni kerítés” kibővítésére, „hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az „európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból „áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal „habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.