Viola von Cramon, az Európai Parlament német képviselője azzal vádolta meg Várhelyi Olivér bővítési biztost, hogy „felvizezte” a Szerbiáról szóló jelentését, különösen az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformok helyzetére vonatkozó megállapítások terén. A németországi zöld képviselő úgy vélte, hogy ez szándékosan történt, amivel Várhelyi befolyásolni kívánta a tagállamokat, hogy több fejezetet nyissanak meg a Szerbiával 2015 óta folytatott – most éppen akadozó – csatlakozási tárgyalásokon. A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos már júliusban megüzente Belgrádnak, hogy az EU idén újabb két területen kezdi meg vele a tárgyalásokat, amit nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kapacitált, mondván, hogy Szerbia készen áll tizenegy csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná.

„Magyarország nem mutathat példát”

Viola von Cramon-Taubadel német európai parlamenti képviselő – aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, az uniós külügyi bizottság, valamint az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja – az euractiv.com hírportálon arra emlékeztetett, hogy a Zöldek a von der Leyen-bizottság megalakulását követően megfogalmazott véleménye szerint Várhelyi Olivér bővítésért és a szomszédos országokért felelős biztosként „rossz ember a rossz helyen”.

A zöld képviselő biztos itt Jávor Benedek erre vonatkozó cikkére és megállapítására hivatkozott.

– írta Viola von Cramon-Taubadel, aki arra utalt, hogy az évek óta folyamatosan ismételgetett álláspont szerint, egy adott ország nem juthat be az Európai Unióba, ha nem tartja tiszteletben az Alapjogi Chartát – elsősorban annak jogállamisága vonatkozó cikkelyét, és ez feltételnek számít egy teljes jogú tagságra pályázó ország számára.

A zöld képviselő megjegyezte: ez konkrétan fogalmazva azt jelenti, hogy ha egy adott ország nem rendelkezik független igazságszolgáltatással, és nem mindenki részesül egyenlő bánásmódban a törvény előtt, akkor nincs uniós csatlakozás.

– húzta alá (vastag vonallal, ha lehetett volna) Viola von Cramon-Taubadel, aki szerint Várhelyi esetében „a pártatlan megközelítés helyett a megnövekedett befolyás és elpolitizálás korai jelei” tapasztalhatók.

A legújabb jelentés

A zöld képviselő szerint a legrosszabb akkor következett be, amikor nyilvánosságra került a 2021-es bővítési csomag, amely az Európai Bizottság értékelését tartalmazza a nyugat-balkáni országok felkészültségéről és az uniós útjukon elért eredményekről.

– állapította Viola von Cramon-Taubadel. Mellékesen, vagy nem is annyira mellékesen szólva: Szerbia örült a jelentésnek, bár Ana Brnabić szerb miniszterelnök megjegyezte, hogy hazája sokkal konkrétabb eredményeket ért el annál, ami az uniós jelentésben szerepel.

Itt megjegyzendő még, hogy Ivica Dačić házelnök éppen a napokban jelentette be, hogy január 16-án Szerbiában népszavazást tartanak az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének a módosításáról, ezért korántsem véletlen, hogy az uniós parlamenti képviselő éppen most ment neki Várhelyi Olivérnek, és éppen ezt a témakört emelte ki.

– írta az uniós képviselő, aki ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell megkapniuk. Mindazonáltal hét évvel később a Bizottság üdvözölte az alkotmánymódosítási javaslatot, amely előírja, hogy az ügyészek az Állami Ügyészek Tanácsának 11 helyéből csak 5-öt kapjanak meg, amivel nem érik el a korábban megkövetelt 50%-ot.

Viola von Cramon-Taubadel felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. október 18-án, vagyis mindössze egy nappal a Szerbiáról szóló jelentés közzététele előtt, a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amelyben bírálta ezt a megoldást, és „kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja az Ügyészségi Tanácsnak.

– szögezte le az euractiv.com oldalán közzétett állásfoglalásában az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerb ellenzék, a civil szervezetek és a független média erős nyomás alatt van „a rezsim részéről”, és ezek a közelmúltban tartott demonstrációkon azzal érveltek, hogy a haladásjelentés pozitív osztályzatai körül tapasztalható „politikai kavarás” (political spin) lehet az utolsó szög Szerbia EU-integrációs koporsójában.

zárta cikkét Viola von Cramon-Taubadel, aki szerint nem szabad megalkudni a jogállamiság terén sem a Berlaymontban-palotában (Brüsszelben), de Budapesten és Belgrádban sem, a tét szerinte ugyanis az Európai Bizottság integritása a Nyugat-Balkánon és az EU egészében.