Connect with us

Görögország

GÖRÖGÖT FOGOTT: Az orosz elnök még egy balkáni vezetővel tárgyalt az orosz szanatóriumvárosban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

mitsotakis putin
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Vlagyimir Putyin orosz államfő és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a múlt héten találkozott Szocsiban. A két vezető áttekintette a közös kulturális, kereskedelmi és energiaügyi kapcsolatokat, a Balkán és a Földközi-tenger keleti medencéjének helyzetét. A találkozó – amelyet szívélyesen az orosz elnök rezidenciájában rendeztek meg – a kétország közötti kapcsolatok enyhülésének, egyúttal Athén igyekezetének jele, hogy javítsa helyzetét Törökországgal szemben.

Sikeres együttműködés

A történelmi kapcsolatok talán a Balkánon csak a szerbek és a bolgárok esetében szorosabbak: az oroszok segítették a görögöket az 1821-1829-es függetlenségi háború idején, a hidegháború alatt, pontosabban az amerikaiak által támogatott katonai junta (1967-1974) bukása után pedig a baloldali görög vezetést ápolt viszonylag jó viszonyt Moszkvával, még akkor is, ha az ország 1952-ben NATO, majd 1981-ben EU-tag lett.

A Szovjetunió széthullása után is megmaradt a jó viszony, főleg a baloldali kormányok idején. 1996-tól kezdve – az orosz gázexport beindítás után – az energetikai dimenzióval egészültek ki az amúgy is barátságos kapcsolatok.

A gáz mellett a görögök az orosz fegyverszállításra se mondtak nemet, főleg az 1990-es években. Még az orosz S-300-as rakétavédelmi rendszer is helyet kapott az országban: igaz, nem Görögország vásárolta, hanem Ciprus, amikor az 1990-es évek közepén újfent kiélezetté vált Athén és Nicosia viszonya Ankarával.

Török és NATO nyomásra végül 1998-ban Ciprusról Görögországba került a rendszer, amit azóta is rendszeresen tesztelnek. A később komoly gazdasági válságba kerülő országban még 2015-ben felmerült, hogy a GAZPROM részesedést szerezzen a görög állami gázvállalatban, a DEPA-ban, bár végül ez lekerült a napirendről.

Sikertelen együttműködés

A politikai-gazdasági kapcsolatokon túlmenően szintén erősek a görög és az orosz ortodox egyházak közötti kapcsolatok. Maga Vlagyimir Putyin még 2016-ban látogatott el az Athosz-hegyi kolostorba. Igaz, ez nem tudta megakadályozni azt, hogy a görög egyház végül ne támogassa a konstantinápolyi pártiárka döntését a Moszkvától független egyház létrehozásáról – ami komolyan megterhelte a görög kapcsolatokat is.

E kellemetlen affér után a viszonyban a Preszpa-egyezmény aláírása hozott újabb törést 2018-ban, mivel a macedón névvita megoldásával lényegében elhárult minden akadály az immár Észak- Macedónia előtt a NATO-csatlakozást illetően, egyúttal komoly lépést jelentett az EU-csatlakozási tárgyalások felé.

Az előbbiben 2020 márciusában célt is ért, hiszen az ország a 30. NATO-tagállam lett. Az uniós csatlakozási tárgyalások is megindultak, ebben az esetben viszont a sorozatos bolgár vétó jelenti a legnagyobb akadályt – míg Görögország immár Észak- Macedónia legjobb barátjaként igyekszik beállítani magát.

Oroszország 2018-ban erőfeszítéseket tett az egyezmény megakadályozására: Ivan Szavvigyi (Ivan Savvidis), egy görög-orosz oligarcha, aki komoly pénzekkel vett részt az anti- Preszpa kampányban. Mint kiderült később, ezek az erőfeszítések eredménytelenek voltak, s az orosz diplomáciai és titkosszolgálati beavatkozás miatt négy orosz diplomatát ki is utasított az országból 2018 júliusában.

A 2019-es parlamenti választáson Moszkva szélsőjobboldali szövetségesei is kiestek a görög parlamentből – a korábban szebb napokat látott Arany Hajnal pártot betiltották a hatóságok, vezetői közül többen börtönben ülnek jelenleg.

A jobboldali Micotakisz-kormány pedig egymás után köti a védelmi szerződéseket Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, 2021 őszén pedig görög bázisokat engedett át amerikai hadjáratra, egyúttal otthont adott egy komoly NATO-gyakorlatnak is (bár ez inkább a török, mint az orosz kedélyeket borzolta).

Nyalogatják a sebeket

Az erősödő nyugati elkötelezettségen túl Micotakisz megpróbálta javítani a viszonyt Moszkvával. Így a tervek szerint már 2020 májusában ellátogatott volna a győzelem napi felvonulásra, ami azonban a koronavírus-járvány miatt meghiúsult.

A közeledés azonban nem állt meg: az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztin tiszteletét tette a görög szabadságharc 200 éves évfordulóján tartott ünnepségen – ahol a szervezők hangsúlyozták Oroszország szerepét a sorsfordító időkben.

Végül ezt követte a december eleji találkozó, ahol megállapították, hogy javulnak a kapcsolatok, ebben az évben 56%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem (igaz, a görög export mintegy 1 százaléka megy Oroszországba, szóval ebben a relációban is erősen a gáz dominál, mivel a görög energiaszükséglet 40 százalékát kapja a keleti partnertől).

Szintén fontos jelzés volt, hogy Putyin kijelentette, Ciprus kapcsán a szigeten a  bikommunális föderatív  megoldást támogatja, vagyis azt, hogy a sziget görög és török lakossága egy országban egyesüljön, amelyben megtartják különállásukat (a jelenlegi török vezetés jelenleg épp két külön állam létrehozásában érdekelt), ezzel gesztust téve a görög-ciprusi vezetésnek, hogy Moszkva támogatja őket a kérdésben.

Úgy tűnik, hogy a korábbi évek nehézségei után a hellén köztársaságnak sikerült az orosz medvével megtalálnia a modus vivendit, azonban nem várható, hogy jelentős közeledés valósuljon meg – noha Moszkva pragmatizmusát ismerve, akár gesztusokat is tehet Athén felé a jövőben, hogy az ukránoknak drónokat eladó törököknek kellemetlenséget okozzon.

Persze, a görögök nem dőlhetnek hátra: a találkozó előtt a Kreml szóvivője, Dmitri Peszkov az orosz-görög kapcsolatokat egy tízes skálán hatosra értékelte, miközben az orosz-törököt hetesre.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava