Görögország
GÖRÖG-AMERIKAI KÖZELEDÉS: A görögök erős barátokat keresnek, hogy elriasszák a törököket
Október közepén a kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás módosítása még szorosabbra fűzte Athén és Washington kapcsolatát: ezek szerint az Egyesült Államok katonai jelenléte tovább fokozódik a hellén köztársaságban, mivel négy bázison megnő majd az amerikai csapatok jelenléte.
A két külügyminiszter, Anthony Blinken és Nikosz Dendiasz által jegyzet dokumentum szerint Alexandroupoliban lesz az egyik amerikai bázis, a török határtól pár kilométeres távolságban.
Washington számára a lokáció stratégiailag kiváló, hiszen a kikötővel rendelkező települést vasút köti össze Bulgáriával, így katonai logisztikai központ lehet.
A jelenlegi amerikai-török és görög-török viszony miatt Ankara a két ország közötti megállapodást inkább veszélyként értékelte.
A görögök haderőfejlesztése, amelynek keretében francia vadászgépeket is vásárolnak, fokozta a törökök aggodalmát, egyúttal további fegyverkezési versenyhez vezet a régióban.
A török haditengerészet nyugalmazott vezérkari főnöke a napokban “nukleáris fenyegetésnek” nyilvánította a görög-francia védelmi megállapodást, amely szerinte közvetlen veszélyt jelent Törökországra.
Athén megfontolásai egyértelműek: a török tengeri területi követelései – az ún. Kék haza (Mavi Vatan) doktrína – ellenében szüksége van nagyhatalmi segítségre, hiszen önerőből nem tud versenyre kelni a több mint nyolcvanmilliós Törökországgal, amelynek katonai költségvetése közel háromszorosa a görögnek.
A korábbi hetekben aláírt francia megállapodások és az amerikai bázisok létesítése a török határ közvetlen közelében biztosítékként szolgál Athén számára a török erődemonstrációkkal szemben.
Noha mindkét ország NATO-tagállam 1952 óta, viszonyuk számos probléma miatt is ellenséges.
Egy égei-tengeri kisebb szigetért 1996-ban majdnem háborúba bocsátkozott a két szomszéd – akkor az Egyesült Államok fellépésének köszönhetően sikerült a komolyabb eszkalációt elkerülni.
Hasonló incidensre a Földközi-tengeren került sor tavaly augusztusban, s ugyan nemzetközi nyomásra a felek elálltak a komolyabb erődemonstrációtól, mindmáig nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket.
- Szerbia3 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország4 nap telt el azóta
Beindult a szeptemberi nyüzsgés: védelmi miniszter kontra köztársasági elnök
- Horvátország2 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten