LESZ NÉPSZAVAZÁS, ÉS TÜNTETÉSEK IS LESZNEK: Szerbiában kiírták a népszavazást, ami ellen az ellenzék napok óta tiltakozik

Ivica Dačić szerb parlamenti elnök népszavazást írt ki január 16-ra, amivel módosíthatják az alkotmányt, ez pedig lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a bírák és az ügyészek megválasztásának módját. A belgrádi vezetés demokratikus vívmánynak tartja, hogy az alkotmánymódosítás által megváltozik a bírák és az ügyészek kinevezési rendje, az ellenzék azonban napok óta tüntet az említett törvénymódosítás, valamint a kisajátításról szóló törvény módosítása ellen.

Nem volt meglepetés

A képviselők tették a dolgukat, szavaztak, mint a gép: 193 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el az alkotmánymódosításra és a népszavazás kiírására vonatkozó javaslatot, de ebben nincs semmi különös a szerbiai parlamentben ugyanis szinte mindenki a haladók szekerét tolja.

Ezt követően a házelnök 2022. január 16-ra kiírta a népszavazást, de ez sem volt meglepetés, erről a szándékáról Ivica Dačić a médiában már többször is beszélt, vagyis a kamerák előtt előbb írta ki a népszavazást, mint a parlamentben.

A népszavazás – amelyet jó egy héttel a szerb karácsony, és néhány nappal a szerb új év után tartanak – mindenképpen érvényes lesz, mert a módosításokat követően már nincs az 50%-os részvételi követelmény, a feltett kérdésre érkező válaszok közül pedig az nyer, amelyre a résztvevők többsége szavaz (igen/nem).

A január 16-i népszavazáson arról születik döntés, hogy az urnához járulók “támogatják-e a Szerb Köztársaság alkotmányát módosító törvény ratifikálását?”, ami magunk között szólva, az átlagos szerbiai szavazó számára nem mond túl sokat, és a szerb médiában megjelenő gyors felmérések alapján az emberek nem is tudják, hogy miről van szó, és ha most nem tudják, akkor másfél hónap múlva sem fogják érteni, a sok karácsonyt és a sok új évet pedig valószínűleg kevesen használják fel arra, hogy ezen a téren edukálják magukat.

Az alaptörvény-módosítása, illetve a mostani népszavazás kizárólag az igazságszolgáltatásra vonatkozik, és ahogy Maja Popović igazságügy-miniszter a vitában rámutatott, “az alkotmánymódosítás célja az állampolgárok jogbiztonságának növelése, mert a bírósági eljárásokban csak a független igazságszolgáltatás és a független ügyészség garantálja számukra a védelmet”. De jól hangzik!

Miről szól?

Tehát az igazságszolgáltatási reformról van szó, amely a hivatalos indoklás szerint “a jogrendszer további reformjának feltétele, a legjelentősebb reform, amely a jogállamiság alapvető biztosítéka minden demokratikus társadalomban, és az Európai Unió egyik prioritása”.

Ezt is Maja Popović fogalmazta meg ilyen szépen, és milyen jól leplezi a kormányzat igazi szándékát, a gyönyört pedig még inkább fokozza, hogy az alkotmánymódosítás az “állampolgárok biztonságának növelése érdekében történik, mert csakis a független bíróság és a független ügyészség szavatolhatja jogaik védelmét a bírósági eljárások során”.

Ezt is a miniszter jelentette ki, és ez is jól hangzik, pedig semmit sem mond.

Az viszont már mindenki számára könnyebben értelmezhető, hogy az új rendelkezésekkel a politikát (állítólag) kizárják az igazságszolgáltatásból, mert a bírákat és az ügyészeket ezentúl nem a parlament választja meg, de a látszat csal, erre szánnunk kell egy percet.

A bírákat az új javaslat szerint a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács választja meg, ennek a tanácsnak 11 tagja lesz, hatot maguk a bírák választanak meg, négy tagot a parlament delegál a legnevesebb jogászok közül, és a testület tagja lesz hivatalánál fogva a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A kutya nem itt van elhantolva, hanem az ügyészek kinevezésénél, ott ugyanis kicsit más az arány, az ügyészeket ugyanis a Legfelsőbb Ügyészi Tanács nevezi ki, és ennek összetétele vitatható és vitatott. Ezúttal is egy 11 tagú testületről van szó, öt főt az ügyészek választanak, négy főt a parlament delegál, és a testület tagja a legfőbb ügyész, valamint az igazságügyi miniszter.

Vagyis ebben a testületben a politika megőrzi befolyását, akár úgy is fogalmazhatnánk, döntő befolyását, hiába fenti szép szólamok.

Virágot Violának!

Viola von Cramon- Taubadel uniós képviselő nemrégiben éppen erre a módosításra hivatkozott, amikor elfogultsággal vádolta meg Várhelyi Olivér bővítési biztost Szerbiával kapcsoltban, szeretjük a zöldeket, vagy sem.

Viola – nem véletlenül említem így “virágnevén” – ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami (Legfelsőbb) Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell kapniuk.

Viola von Cramon- Taubadel nemrégiben hívta fel a figyelmet arra, hogy 2021. október 18-án a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amelyben bírálta a fenti szerb megoldást, és “kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja a Legfelsőbb Ügyészi Tanácsnak.

Aleksandar Vučić szerb elnök figyelmét sem kerülte el Viola von Cramon- Taubadel észrevétele Várhelyi Olivérrel kapcsolatban, ezért epésen megjegyezte, hogy az ellenzéki tüntetések egyik résztvevője biztosan azért vitt magával baltát a megmozdulásra, hogy “virágot vágjon” von Cramon asszonynak, vagyis virágot Violának!

Érdekes módon hasonlóan vélekedik Vojislav Šešelj csetnikvajda is, mint az uniós zöld képviselő, Šešelj ugyanis ellenzi az alkotmánymódosítást, a vajda szerint azonban nem az ügyészi tanács összetételével van baj, hanem azzal, hogy az ügyészek és a bírák kinevezését kiveszik a parlament kezéből.

De ha már az epés megjegyzéseknél tartunk, ne feledkezzünk meg Albin Kurti koszovói miniszterelnök minapi kijelentéséről sem, aki szerint Szerbiának valóban módosítania kellene az alkotmányát, és annak rögtön a második mondatát, amely jelenleg úgy szól, hogy Koszovó Szerbia része.