Bosznia
STABIL ÉS TARTHATATLAN: Boszniában a migrációs helyzet nyugvóponton, de az ország továbbra is az EU-tól vár segítséget

Az Európai Unió keleti határán megnőtt migrációs nyomást nem követte válsággóc kialakulása Bosznia-Hercegovinában. A Nyugat-Balkán centrumában fekvő ország 2016. óta próbál megoldást találni a migrációs helyzetre, az erőforrások szűkös volta azonban ugyanolyan mértékben korlátozza a kormányzat mozgásterét, mint a politikai megosztottság.
A helyzet stabil és tarthatatlan
A boszniai migrációs helyzet kapcsán a hivatalos kommunikációban azt a meglehetősen antagonisztikus és groteszk jelzőpárost szokták alkalmazni az illetékesek, hogy a migrációs helyzet „stabil ugyan, de tarthatatlan”. Ennek magyarázata, hogy 2019. óta nem ugrott meg kimagasló mértékben a migránsok száma az ország területén, a stagnáló létszám kezelése és a migránsok ellátása azonban a tél közeledtével sürgető feladatok elé állítja az illetékes hatóságokat.
A helyzet javítása érdekében Bosznia-Hercegovina az EU segítségét kérte immár sokadik alkalommal.
A migrációs krízis „előidézője” az a megközelítőleg 3000 migráns, akik Bosznia-Hercegovina területén tartózkodnak. Ez azonban nem a legjobb megfogalmazás, sokan pontosabban fogalmaznánk, ha a „területén ragadtak” szókapcsolat használnánk, mivel ezen személyek közül elenyésző azoknak a száma, akik ott akarnak maradni.
Erősödő magyar jelenlét Boszniában?
Szijjártó által a BHRT csatornának adott interjúból megtudhattuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök újból Bosznia-Hercegovinába készül, és ezúttal a szerb entitás helyett a fővárosba, Szarajevóba látogat (az egyébként szintén szerb) Zoran Tegeltija, a Miniszterek Tanácsa elnöklő miniszterének meghívása alapján.
A 2020-2021-es években megnőtt a magyar állami vezetők boszniai tartózkodásainak száma a korábbi évek gyakorlatához képest. Az EU számára a magyar kormány esetleges közvetítő szerepe a jó ankarai és belgrádi kapcsolatoknak köszönhetően felértékelődhet boszniai relációkban. Kérdéses, hogy ezek a kapcsolatok milyen mélységű és irányú politikai párbeszéd megindítását teszik lehetővé magyar közvetítéssel, miután az elmúlt hónapokban elmérgesedtek a boszniai belpolitikai viszonyok.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (International Organisation for Migration, IOM) folyamatosan regisztrálja a Boszniába érkező migránsokat. Ennek a szervezetnek az adatai alapján jelenleg mintegy 2200 fő van elszállásolva a befogadó központokban.
A valós kapacitás felső határa kb. 4500 főnyi, öt befogadó központban szétosztva. További 1500 főről tudnak, akik nem hajlandók menekülttáborba vonulni. Ezek a személyek jellemzően a délszláv konfliktus után üresen marad, romos lakóházakban vagy ipari létesítményekben húzzák meg magukat kisebb csoportokba szerveződve. A Boszniába érkező migránsok jelentős része továbbra is szír állampolgár, akiket létszámban az afgánok és a pakisztániak követnek.
Az egérfogó és a státuszgazdálkodás
Bosznia-Hercegovinában a bosnyák vezetésű biztonsági minisztériuma koordinálja a migrációs helyzet kezelésében részt vevő állami szervek és a nemzetközi szervezetek munkáját. A minisztérium irányítása alá tartozó szervezetek közül egyik sem küzd a költségvetési- és létszámfelesleg számukra ismeretlen fogalmával.
A bosznia-hercegovinai határőrség már évtizedek óta létszámhiánnyal néz szembe, létszáma jelenleg ez mindössze 2280 fő, vagyis több mint két ezrednyi ember. Zoran Galić, a határőrség főparancsnoka 2021 februárjában egy hosszabb interjúban közölte, hogy nem várhatja el a beosztottaitól, hogy egyenként 16 kilométeres határszakaszt felügyeljenek. Galić akkor 1300 fő azonnali felvételét sürgette, amire később nem került sor.
A létszám emeléséről évek óta jelennek meg hírek a sajtóban, ez azonban esetenként 10-20 új státusz nem jelent, ami messze van az érdemi megoldástól a feladat súlyához képest.
A probléma megoldása azonban nem kizárólag költségvetési, vagy modernebb kifejezéssel élve „státuszgazdálkodási” kérdés, mivel a demográfiai lejtmenettől és a fiatal felnőttek tömeges külföldi munkavállalásától meggyengült munkaerőpiaccal „büszkélkedő” Boszniában valamennyi rendvédelmi szerv létszámhiánnyal és utánpótlási problémával küzd.
A helyzetet bonyolítja, hogy a teljes határszakasz 1538 kilóméter hosszú, amelynek a jelentős része a csempészetnek kedvező, ritkán lakott, hegyvidéki területen húzódik, egyes részei ráadásul alá vannak aknázva, ezért az illegális határátlépők számára az olyan természetes akadályok mellett – mint a Drina és a Száva – a terület 2%-át borító aknamező komoly veszélyforrást jelent.
A határátlépéshez a migránsok jellemzően a Drina szerb oldalán lévő falvakban keresnek maguknak embercsempészeket, akik átjuttatják őket a folyamán. A bosznia-hercegovinai határőrség adatai szerint naponta 20-30 fő jut át a Drinán Szerbia felől.
Az EU irányában a legnépszerűbb útvonal az Una-Sana Kantonban lévő Velika Kladuša és környéke. A horvát oldalon az ottani határőrök és a műszaki zár nehezíti a bejutást az az Európai Unióba.
2021 októberében nagy port kavart a boszniai médiában egy mobiltelefonnal készített felvétel, ami az látszott bizonyítani, hogy a horvát határőrök azonosító szám nélküli egyenruhában ólmos bottal ütlegelve terelik vissza a migránsokat a zöldhatárról Bosznia felé.
A helyzet abszurditását az adja, hogy a boszniai, vagyis pontosabban szólva a bosnyák lakosság lakosság körében is csökkent az elmúlt években a migránsok iránt érzett szolidaritás.
Az alacsony nettó jövedelmek, a dráguló fogyasztói kosár, valamint az export és az import közötti arány romlása komoly erőpórba elé állítja a bosznia-hercegovinai gazdaságot, amely a koronavírus miatt a turizmusból várt bevételektől is elesett. Ezt a helyzetet csak tetézték a migránsok által elkövetett bűncselekmények, amelyek legtöbb esetben „vagyon ellen” ellen irányultak, de voltak testi épség elleni irányuló bűncselekmények, sőt gyilkosságok is.
Komoly közfelháborodást keltett, amikor 2020. november 18-án három migráns egy kávézó tulajdonosát és annak öccsét leszúrta, majd „fizetés nélkül távoztak”. A tulajdonos meghalt, a testvére súlyosan megsebesült. Az elkövetőket később elfogták, és az eljárás bíróság előtt folyamatban van.
A helyzetet leginkább egyfajta „humanitárius egérfogóként” jellemezhetjük, amelyben a migránsok számára nincs más kiút Boszniából, mint az EU-ba történő belépés ismétlődő megkísérlése, ami – stílusosan szólva – a horvát-boszniai határon „macska-egér harc” formáját ölti.
Magas szintű tárgyalások, alsóbb szintű tétlenség
2021. november 18-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével zajlott a Szarajevói Migrációs Párbeszéd nevű nemzetközi konferencia. A rendezvényt Selmo Cikotić boszniai biztonsági miniszter védnöksége alatt. Az eseményen a résztvevők elvi álláspontjuk ismertetésén túl nem tettek konkrét vállalásokat a helyzet javítására.

Boldog illetékesek a Lipában lévő konténertábor megnyitásakor. Lehet, hogy van áram, lehet, hogy közel van a határ, csak „nincs irányban”
Pozitívumként említhető, hogy a konferencia másnapján megnyitott az új Lipa menekülttábor. Az új befogadó központ az uniós előírásoknak megfelelve 1500 személy befogadására alkalmas, így lehetővé válik a jelenleg táborokon kívül élők elszállásolása a konténerekben.
A projekt szépséghibája, hogy a céldátum alapján már három hónapja be kellett volna fejezni, mert akkor még a keményebb fagyok beállta előtt fel lehetett volna tölteni az országban kóborló migránsokkal, ám így most csak mintegy 250 lakója van az új létesítménynek. Kiszivárgó hírek szerint a „megnyitó” azért késett, mert nehézségek merültek fel az áram bevezetésével kapcsolatban.
A bosznia-hercegovinai biztonsági minisztérium a tábor átadása kapcsán egyébként közölte, hogy megkezdték a repatriációs megállapodások előkészítését az érintett államokkal. Mindehhez csak annyi megjegyzést kell fűznünk, hogy a „repatriáció” nem a biztonsági minisztérium erőssége Bosznia-Hercegovinában, mivel 5 éve, vagyis az Iszlám Állam (ISIS) elleni harc kezdete óta nem sikerült kihozni az iraki és szíriai fogolytáborokban rekedt bosnyák állampolgárokat.

Bosznia
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.
Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”
A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.
Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)
A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.
A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.
A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.
A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.
A biciklis futárok rémálma lehet
Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)
A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.
A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.
A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.
Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.
Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.
Travnik, mint innovációs központ
A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.
A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.
A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is