SZIDTÁK AZ ANYJUKAT: Bántalmaztak egy/több szerbet Koszovóban, a szerb elnök aggódik

A cikk meghallgatása

A szerb elnök kijelentette, hogy aggodalommal tölti el a szerbek bántalmazása Koszovóban. A budapesti munkalátogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić azokra a szerb médiajelentésekre reagált, amelyek szerint a koszovói különleges rendőrség tagjai többször is megütöttek egy szerb férfit, akit Kosovska Mitrovicába szállítottak, ahol korházi ellátásban részesült.

Bántalmazták őket

Szerb médiajelentések szerint három szerb megsérült a brnjaki határátkelő közelében, amikor a koszovói különleges rendőrség tagjai megtámadták őket. Az esetet követően Kosovska Mitrovicába szállították a sérült szerbeket, hogy orvosi ellátásban részesítsék őket.

A legsúlyosabb sérüléseket Dragiša Vlašković szenvedte, aki a Kosovo Online szerb helyi szerb hírportálnak nyilatkozott.

– Nem voltam kint a barikádokon, de arra volt dolgom. Albánul kiabáltak valamit, de nem értettem, lerántottak az aszfaltra, hátba vágtak, és szájon ütöttek, eltörték a fogam

– mondta Vlašković miután felvették a mitrovicai kórházba. Állítása szerint fát akart vágni, amikor megállították a koszovói rendőrök, és megtámadták. A szerb férfi úgy fogalmazott, hogy “vérezni kezdett, vizet kért, de senki sem akart neki adni’.

– Szidalmaztak bennünket, az anyánkat is, azt mondták, hogy megölnek. Lehet, arra gyanakodtak, hogy a barikádokra megyünk, nem tudom

– mondta a tolókocsiban ülő szerb férfi.

A tudósításból nem derült ki, hogy mi lett a másik két férfi sorsa, kikről van szó, és őket miért bántalmazták.

A tudósítás szerint a bántalmazott férfi először azt mondta, hogy nem tud albánul, viszont pár pillanat múlva arról számolt be, hogy szidalmazták a felmenőit, és megfenyegették meg, hogy megölik (őket).

A volt Jugoszláviában szinte általános jelenség volt, hogy a szerbek nem tanulták meg a velük együtt élő (kisebbségi) nemzeték nyelvét, ami azóta sem igen változott.

Elnöki aggodalom

A Budapesten tartózkodó szerb elnök aggodalmát fejezte ki a szerbek (állítólagos) bántalmazása miatt.

– Természetesen Koszovóról is beszéltem Budapesten. Aggódom a szerbek megverése miatt. Hiszek koszovói nemzettársaink bátorságában, de ha olyan pogromokra készülnek, mint amilyen 2004-ben történt, vagy olyasmire tesznek kísérletek népünk ellen, mint a kilencvenes években, akkor ez biztosan nem fog bekövetkezni

– mondta a szerb elnök, aki a kilencvenes évek kapcsán viszont nem tett említést arról az elnyomásról és terrorról, amelyet Slobodan Milošević akkori kis-jugoszláv elnök rezsimje – amelynek maga Vučić is tagja volt – hajtott végre a koszovói albánok ellen. Az akkori belgrádi vezetés politikája és bűncselekményei nagyban hozzájárultak a két nép közötti gyűlölet kialakulásához.

A szerb elnök Budapesten annak a várakozásának adott hangot, hogy már “holnap összeül a managment, és megkezdődik a koszovói Szerb Községek Közösségének megalakítása, ami a szerb önigazgatás formája lehetne Koszovóban. Ennek előzményei szerb szempontból bizonyos értelemben a kilencvenes évekig nyúlnak vissza, aminek eredménye a boszniai Szerb Köztársaság.

– Remélem, hogy a koszovói Szerb Községek Közösségének megalakítására nem kell még tíz évet várnunk. Egyes uniós képviselők az mondják nekünk, hogy ez benne van a megkötött szerződésekben, hogy valahol szó volt róla… Én azonban azt kérdezem tőlük, hogy ha ez valóban így van, akkor miért szedik le, és tépik szét az ezzel kapcsolatos pannókat, feliratokat. Kétségtelen, hogy benne van a brüsszeli szerződésben. Koszovóban megkezdték az emberek (szerbek) letartóztatását. Amikor nekik (a koszovói albánoknak) valamire szükségük van, akkor megszállják Koszovó északi részét, és szerb ügynököket keresnek az erdőben. Ha nem lenne ennyire komoly a helyzet, és válhatna tragikussá, akkor nevethetnénk rajta. Kezdjük meg mi is a letartóztatásokat? Milyen képmutatókkal van dolgunk!

– tette hozzá Vučić a legújabb fejleményekre utalva, amelyekből külső megfigyelőként két dologra lehet következtetni. Az egyik az, hogy a koszovói albánok valóban készültek arra, hogy a reciprocitás elvét kihasználva bekeményítenek a szerbekkel szemben. Nem számítottak viszont arra, hogy a szerbek erről (esetleg titkosszolgálati forrásokból) értesülve kidolgozták a maguk tervét. Akár az is megkockáztatható, hogy Belgrádban alig várták a koszovói albánok akcióját.

Ez lehet a magyarázat arra, hogy a koszovói szerb területeken, beleértve ebbe a határátkelőt is, hatalmas feliratok, pannók, billboardok jelentek meg azzal a felirattal, hogy Üdvözöljük a Szerb Községek Közösségében. A koszovói albán rendőrök megkezdték a billboardok leszedését, és az azokat kitevő szerek őrizetbe vételét.

A szerbek tehát készültek arra, hogy a maguk hasznára fordítsák a fejleményeket, és csalafinta módon hozzák létre a Szerb Községek Közösségét, ha már ezt a pristinai vezetés nem tette meg, pedig a brüsszeli szerződéssel Pristina valóban kötelezte magát erre.

Ezek után meg kell jegyezni azt is, hogy a mostani feszültség kialakulásáért az Európai Unió is felelős, mert nem követelte meg a koszovói albánok részéről az említett szerződés ide vonatkozó pontjának végrehajtását.