EGY HÍRÜGYNÖKSÉG CSŐDJE: Kiéhezteti a szlovén médiát Janša kormányfő, avagy ki szerkessze a híreket?

Közvetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szerepet kapott abban, hogy a csőd szélére került a szlovén hírügynökség, az STA. Az sem kizárt, hogy az ott dolgozók szeptemberi bére az utolsó. Janez Janša kormánya 2020 decembere óta – a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával – módszeresen kiéhezteti a közszolgálati médiumot. A napokban személyesen az államfő vetette latba tekintélyét, hogy legalább tárgyalásra bírja a szembenálló feleket: a hírgyár vezetését és a kormány sajtóhivatalát – írja Németh Árpád az Euronews internetes oldalán.

A pénzügyi apanázs megszüntetésének egy koholt ürügy szolgált alapul.

A szlovén és a magyar kormányfő 2020 októberében egy, a Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot összekötő távvezeték építéséről tárgyalt. Az eseményről Gregor Mlakar tudósította a hírügynökséget, ahol dolgozott.

A beszámoló azonban kiverte a biztosítékot.

A “nemzet szégyenének” nevezte Janša akkoriban az állami hírügynökséget, mert az Orbánnal folytatott megbeszéléséről szóló tudósítás kurtább volt annál az interjúnál, mint amit a STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített.

– Kezdetben azt hittem, hogy csak viccelnek, de most már világos számomra, hogy halálkomolyan gondolták

– idézte a Deutsche Welle Mlakart, aki hozzátette, hogy 25 éves pályafutása alatt az STA hírügynökségben még sosem tapasztalt ehhez hasonlót.

– Ezek után meglep, hogy még mindig létezünk

– legyintett rezignáltan.

Se pénz, se párbeszéd

A STA által közzétett tudósítások alapján áll össze a kisebb szlovén portálok, a nyomtatott sajtó és a rádiók híranyaga. A hírügynökség alapítója maga az állam. A törvény szerint az állami támogatást a minden év végén megújított szerződés alapján, közszolgáltatásért kapják, és havi részletekben fizetik ki nekik.

A szlovén hírügynökség viszonylag szerény költségvetésből, évi 4 millió euróból (nagyjából 1,4 milliárd forintból) gazdálkodik. Ennek az összegnek a felét, 2 millió eurót az STA-nak saját bevételeiből kell kigazdálkodnia, a fennmaradt évi 2 millió euró, vagy havi bontásban durván 170 ezer euró (60 millió forint) állami juttatás. (Összehasonlításul: az MTVA, a magyar közmédia 2021-re tervezett költségvetése csaknem 118 milliárd forint; ennek legnagyobb tétele persze, a köztelevízió üzemeltetése, de ebből részesedik a magyar hírügynökség, az MTI is.)

– Havonta 170 ezer eurót kapnak az adófizetők pénzéből, és senki sem tudja, mire költik!

– háborgott a kormány kommunikációs hivatalának, az UKOM-nak az igazgatója. Uroš Urbanija a kormánypárt által ellenőrzött Nova24TV adásában magyarázta el még márciusban, miért sért törvényt, és miért tagadja meg a hírügynökségtől a közszolgálati tevékenység díjazását.

Eközben az általa vezetett kormányhivatal kerek 1 millió euróval növelte saját költségvetését. A többlet a megbízható pártkatonák elhelyezését szolgálta – írták a szlovén ellenzéki lapok.

Az STA finanszírozása azóta megoldatlan, hogy egy bíróság megállapította: az annak megváltoztatásáról szóló kormányrendelet két törvénybe is ütközik, ezért hatálytalanította a kabinet dekrétumát.

– Az STA vezetése és az UKOM, a kormány kommunikációs hivatala között megszűnt a kommunikáció. Miután a közigazgatási bíróság ideiglenesen felfüggesztette a kormányrendelet végrehajtását, minden elcsendesedett

– mondta Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője, akinek nemsokára, december elején jár le a megbízatása.

A válságos helyzetbe került hírügynökség a tavasszal kétségbeesett adománygyűjtésbe kezdett a puszta léte érdekében. Za obSTAnek – ezzel a szójátékkal hirdették meg a kampányt, aminek az elnevezésébe beleszőtték a hírügynökség betűszavát is. Magyar jelentése: A megmaradásért.

MÉLTATLAN HELYZET: A szlovén nemzeti hírügynökség pólógyártásra kényszerül, hogy fenntartsa magát

Július elejéig a hajszálpontos nyilvántartás szerint 274 743,15 eurót gyűjtöttek össze a polgárok adakozásából. Az összegből ítélve nem kevesen segítették önzetlenül a hírügynökség megmaradását, a felajánlható adomány ugyanis egy, illetve öt euró volt.

Az alamizsnagyűjtés során emlékeztettek arra, hogy a szlovén hírügynökség három évtizede átfogóan, pontosan és elfogulatlanul tájékoztatja a szlovéniai és külföldi eseményekről a hazai és külföldi olvasóit. A hivatalban lévő kormány azonban felfüggesztette a közszolgálat finanszírozását. Ezzel veszélyezteti a szakmai és független szolgáltatás fennmaradását, nem utolsósorban pedig a mintegy 100 alkalmazott munkahelyét.

A Janša-kormány a legszívesebben maga szerkesztené a híreket

A helyzet mielőbbi rendezését sürgette az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A szlovén kormány ezek után azt javasolta, hogy az STA finanszírozását új rendelettel és új szerződéssel oldják meg. Ezt az indítványt azonban a hírügynökség utasította el arra hivatkozva, hogy a kormány mélyen nyúlna a jogilag független intézmény szerkesztési politikájába.

A kormány maga akarta eldönteni, hogy a STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.

Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője

Az UKOM ezzel könyvvizsgálóvá és tartalomcenzorrá válhatott volna egyidejűleg

– állítja Barbara Štrukelj.

– A szlovén kormány javaslatai törvényt sértenek

– szögezte le a Ljubljanai Egyetem újságírás-professzora, az Európa Tanács médiaszakértői bizottságának tagja.

– Egyértelmű, hogy ez egy módszeres kísérlet a halogatásra. A rendeletek és iratok elfogadtatása csak késlelteti a helyzet tényleges megoldását

– hangoztatta Dr. Marko Milosavljević.

A szeptemberi az utolsó fizetés

– Már csak egy bérkifizetésre futja

– emlékeztet a hírügynökség főszerkesztője. Az STA már felélte A megmaradásért elnevezésű tavaszi adománygyűjtő kampány során a lakosság által felajánlott összeg tetemes részét.

– A szerkesztőségben nagyon rossz a hangulat

– mondta Štrukelj. Jóllehet a mintegy 100 alkalmazottból tizenöten már elmenekültek a lassan tarthatatlanná váló helyzet következtében, az STA úgy-ahogy még működik.

– Úgy döntöttünk, hogy az áldatlan állapot nem befolyásolja a szakmaiságunkat. Nem fog látszani a tartalomban, hogy jelenleg bizonytalan helyzetben vagyunk

– ígéri a szerkesztőség egyik tagja.

Mojca Zorko szerint az anyagi nyomás mellett az öncenzúra is terjed a szerkesztőségben, mivel a csapatot Janša a közösségi médiában személyesen járatja le.

A kormányfő például azt tweetelte, hogy a STA hírei bosszantják azokat, akik a koronavírus ellen küzdenek.

– Veselinovič és társai az adófizetőktől kapott havi 8000 eurós fizetés dacára gyalázatosan viselkednek. Megvetendő!

– személyeskedett Janša a hírügynökség igazgatójával.

– Köztudott, hogy a STA-ra rendelkezésre áll a pénz: az állami költségvetésben 2 millió eurót különítettek el a működtetésére. Kifizetését azonban újra és újra különböző feltételekhez kötötték

– nyilatkozta Štrukelj hetekkel ezelőtt.

Ez lassan megmételyezte a szerkesztőségi munkát. Most már csak arra várunk, hogy valaki tesz-e valamit, reagál-e… Ellenkező esetben szó szerint elvérzünk a nyilvánosság, Szlovénia és az Európai Unió szeme láttára.

– tette hozzá a főszerkesztő.

– Minden egyes nap, amit az STA kormányzati támogatás nélkül vészelt át, újabb stressz és megpróbáltatást eredményezett, ami lassan felőröli a hírügynökséget, vezetését és újságíróit

– hangoztatta a Nemzetközi Sajtóintézet európai érdekképviseletének a munkatársa.

– Ahelyett, hogy fennállásának 30. évfordulóját ünnepelnék, a hírügynökség idén a túléléséért küzdött. Sötét foltot hagy a kormány médiaszabadsággal kapcsolatos eredményein. Elég a késlekedésből: véget kell vetni ennek a mesterséges szerződéses vitának és az STA pénzügyi megfojtásának

– mondta Jamie Wiseman.

Korábban a szlovén kormány hasonló módon lépett fel a Szlovén Rádió és Televízió ellen is. A 13 millió eurós (4,6 milliárd forintos) költségvetési támogatás megvonásával 600 alkalmazott állását veszélyeztették.

Alig egy héttel Janša újbóli beiktatása után, 2020. március 20-án az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével foglalkozó testülete arról számolt be: a miniszterelnök a közösségi médiában azzal vádolta meg a közszolgálati televíziót, hogy hazugságokat terjeszt a kormányról. Janša burkoltan fenyegette meg a szlovén közszolgálati médiumot, hogy felfüggeszti finanszírozását.

Durván indokolatlan támadásnak minősítette Janša üzeneteit az RTVS vezérigazgatója.

– Ennek célja a központi média alárendelése egy politikai opciónak

– reagált Igor Kadunc.

Némi megnyugvást hozott, hogy Janša esküdt ellenségét, Igor Kadunc vezérigazgatót 2021 februárjában nem választották meg újra. A közmédium azonban változatlanul szálka a kormányfő szemében.

Vérre menő játék

– A veterán jobboldali politikus visszatérésével a hatalomba Szlovéniában egyre ellenségesebbé válik az újságírók számára a környezet

– idézte a helyzet ismerőinek a figyelmeztetését a Balkan Insight még tavaly.

Janša újbóli hatalomra kerülése egybeesett a szlovéniai újságírók elleni nyíltszíni becsmérlések és online lejárató kampányok példátlan hullámával.

A miniszterelnök maga is a Twitteren bírálta a szlovén közszolgálati műsorszolgáltatót. Kormánya igyekezett a fősodor médiumait a jugoszláv korszak kommunista titkosszolgálatának az örököseként beállítani, míg a kormány válságstábja, amelynek feladata a koronavírus-járvány elleni küzdelem koordinálása volt, névtelen támadásokat szajkózott, vagyis a Twitteről ismételt rágalmakat egy oknyomozó újságíró ellen.

Blaž Zgaga 2020-ban, a járvány elején megkérdőjelezte a kormány által felállított járványkezelő stáb legitimitását és tevékenységét. A közösségi médiában nyomban durva lejárató kampány indult ellene. Az újságírót becsmérlő anonim posztokat a szlovén operatív törzs a saját Twitter-oldalán népszerűsítette.

A kormány propagandasajtója azt írta rólam, hogy hazudok. Több tucat fenyegetést kaptam, köztük halálosakat is

– idézte fel a történteket az újságíró.

Miután több, nemzetközi civil szervezet is kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet.

– Az összes támadás szinte azonnal abbamaradt. Mintha valaki megnyomott volna egy gombot. Eléggé nyilvánvaló jele annak, hogy az egész folyamat ugyanígy, egy gombnyomásra indult el

– magyarázta Zgaga.

– Ez a demokrácia veresége

– értékelte a helyzetet egy szlovén politológus.

– A nagyobb hatalmat megalapozni akaró autoriter rezsimek leszámolnak azokkal, akiknek más a véleményük

– mondta Alem Maksuti.

Szlovéniában a következő parlamenti választások 2022-ben esedékesek. Maksuti szerint nehéz megjósolni Janša négypárti koalíciós kormányának jövőjét.

Szerinte a szlovén politika közeledik ahhoz, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható. Az elért civilizációs lépések – például az abortusz vagy az azonos neműek házassága – ismét kérdésessé válik.

A politológus emlékeztetett arra: a Janša-kormány egy olyan törvénycsomagon dolgozik, amely arra irányul, hogy eltöröljék a közszolgáltató műsorszolgáltatási díját, miközben jobb frekvenciákat biztosítsanak a Janša “pártnyúlványainak” tekinthető médiának.

– A média területén véres leszámolásokra lehet számítani

– véli Maksuti.

A nemzetközi újságíró szövetségek felháborodtak. Egyesek azzal vádolták Janšát, hogy szövetségesének, Orbán Viktornak a magyarországi politikáját másolja le, ahol a sajtószabadságot megannyi támadás érte.

A média helyzetét figyelő szervezeteket tömörítő Media Freedom Rapid Response arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovéniában július 9-én javasolt változások “potenciálisan gyengíthetik a közszolgálati műsorszolgáltatót, és sokkal nagyobb kormányzati ellenőrzést tesznek lehetővé a közszolgálati média irányítása felett”.

Az újságírók sem maradtak adósak

Janez Janša a minap ünnepelte 63. születésnapját. “Üdvözöljük Mauritiuson!” – így köszöntötte a kormányfőt a Reporter.

Ezzel arra utalt a lap, hogy a kormánypárt elnöke az eltelt két évtizedben többször üdült az Indiai-óceánban fekvő egzotikus szigeten a szlovén egészségügy legnagyobb beszállítóival. A Necenzurirano szerkesztősége által megszerzett és elemzett dokumentumokból az is kiderült, hogy legalább három alkalommal részt vett az ottani golfversenyeken. Janša a függetlenség óta a horvát politikában kiváló kapcsolatokkal rendelkező Božo Dimnik lobbistával és Andrej Marčič ismert üzletemberrel játszott együtt.

Janša egy lobbista és egy beszállító társaságában nemcsak a golfpályán, hanem egy jachton is – ezzel a címmel és több fényképpel számolt be a szlovén RTV honlapja arról, hogy Janša – akkor még ellenzéki képviselőként – hogyan múlatta az időt Andrej Marčič vállalkozó jachtján. A 2016-os “lazításon” természetesen Božo Dimnik is részt vett.

A szlovén kormányhivatal nem kommentálta a tudósítást, sem az ellenzék vádjait.

– Hozzászoktam az ilyen és ehhez hasonló labdafelütésekhez

– nyilatkozta Zdravko Počivalšek miniszterelnök-helyettes a szlovén rádiónak.

Az államfő közvetít

A kormány és a közszolgálati média között feszülő ellentéteket személyesen a köztársasági elnök kísérli meg elsimítani.

A szlovén hírügynökség (STA) és a kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM) megegyezett a finanszírozásról szóló éves megállapodás aláírására irányuló tárgyalások folytatásáról, miután a két intézmény vezetőjét fogadta Borut Pahor az elnöki palotában – tudatták egy közleményben.

Az államfő bizakodó: szerinte mindkét fél hajlandó a párbeszéd folytatására.

– A további tárgyalások kiindulópontja az a megállapodás lesz, amit már júliusban elküldtünk az STA-nak

– mondta Urbanija, az UKOM vezetője.

Ezt az indítványt azonban a hírügynökség már akkor elvetette.

– Milyen ebben a pillanatban a hírügynökség anyagi helyzete?

– kérdezte e-mailben a főszerkesztőt Németh Árpád, az Euronews honlapján közzétett riport szerzője.

– Miután folynak a tárgyalások, nem vagyok olyan helyzetben, hogy kommentáljam az eseményeket

– válaszolta Barbara Štrukelj.