Connect with us

Média

EGY HÍRÜGYNÖKSÉG CSŐDJE: Kiéhezteti a szlovén médiát Janša kormányfő, avagy ki szerkessze a híreket?

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

E QtZjcWEAs44e
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 8 perc

Közvetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szerepet kapott abban, hogy a csőd szélére került a szlovén hírügynökség, az STA. Az sem kizárt, hogy az ott dolgozók szeptemberi bére az utolsó. Janez Janša kormánya 2020 decembere óta – a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával – módszeresen kiéhezteti a közszolgálati médiumot. A napokban személyesen az államfő vetette latba tekintélyét, hogy legalább tárgyalásra bírja a szembenálló feleket: a hírgyár vezetését és a kormány sajtóhivatalát – írja Németh Árpád az Euronews internetes oldalán.

A pénzügyi apanázs megszüntetésének egy koholt ürügy szolgált alapul.

A szlovén és a magyar kormányfő 2020 októberében egy, a Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot összekötő távvezeték építéséről tárgyalt. 2021 09 21 215437 Az eseményről Gregor Mlakar tudósította a hírügynökséget, ahol dolgozott.

A beszámoló azonban kiverte a biztosítékot.

A „nemzet szégyenének” nevezte Janša akkoriban az állami hírügynökséget, mert az Orbánnal folytatott megbeszéléséről szóló tudósítás kurtább volt annál az interjúnál, mint amit a STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített.

Kezdetben azt hittem, hogy csak viccelnek, de most már világos számomra, hogy halálkomolyan gondolták

idézte a Deutsche Welle Mlakart, aki hozzátette, hogy 25 éves pályafutása alatt az STA hírügynökségben még sosem tapasztalt ehhez hasonlót.

Ezek után meglep, hogy még mindig létezünk

– legyintett rezignáltan.

Se pénz, se párbeszéd

A STA által közzétett tudósítások alapján áll össze a kisebb szlovén portálok, a nyomtatott sajtó és a rádiók híranyaga. A hírügynökség alapítója maga az állam. A törvény szerint az állami támogatást a minden év végén megújított szerződés alapján, közszolgáltatásért kapják, és havi részletekben fizetik ki nekik.

A szlovén hírügynökség viszonylag szerény költségvetésből, évi 4 millió euróból (nagyjából 1,4 milliárd forintból) gazdálkodik. Ennek az összegnek a felét, 2 millió eurót az STA-nak saját bevételeiből kell kigazdálkodnia, a fennmaradt évi 2 millió euró, vagy havi bontásban durván 170 ezer euró (60 millió forint) állami juttatás. (Összehasonlításul: az MTVA, a magyar közmédia 2021-re tervezett költségvetése csaknem 118 milliárd forint; ennek legnagyobb tétele persze, a köztelevízió üzemeltetése, de ebből részesedik a magyar hírügynökség, az MTI is.)

Havonta 170 ezer eurót kapnak az adófizetők pénzéből, és senki sem tudja, mire költik!

háborgott a kormány kommunikációs hivatalának, az UKOM-nak az igazgatója. Uroš Urbanija a kormánypárt által ellenőrzött Nova24TV adásában magyarázta el még márciusban, miért sért törvényt, és miért tagadja meg a hírügynökségtől a közszolgálati tevékenység díjazását.

Eközben az általa vezetett kormányhivatal kerek 1 millió euróval növelte saját költségvetését. A többlet a megbízható pártkatonák elhelyezését szolgálta – írták a szlovén ellenzéki lapok.

Az STA finanszírozása azóta megoldatlan, hogy egy bíróság megállapította: az annak megváltoztatásáról szóló kormányrendelet két törvénybe is ütközik, ezért hatálytalanította a kabinet dekrétumát.

Az STA vezetése és az UKOM, a kormány kommunikációs hivatala között megszűnt a kommunikáció. Miután a közigazgatási bíróság ideiglenesen felfüggesztette a kormányrendelet végrehajtását, minden elcsendesedett

– mondta Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője, akinek nemsokára, december elején jár le a megbízatása.

A válságos helyzetbe került hírügynökség a tavasszal kétségbeesett adománygyűjtésbe kezdett a puszta léte érdekében. Za obSTAnek – ezzel a szójátékkal hirdették meg a kampányt, aminek az elnevezésébe beleszőtték a hírügynökség betűszavát is. Magyar jelentése: A megmaradásért.

EGY HÍRÜGYNÖKSÉG CSŐDJE: Kiéhezteti a szlovén médiát Janša kormányfő, avagy ki szerkessze a híreket?

MÉLTATLAN HELYZET: A szlovén nemzeti hírügynökség pólógyártásra kényszerül, hogy fenntartsa magát

Július elejéig a hajszálpontos nyilvántartás szerint 274 743,15 eurót gyűjtöttek össze a polgárok adakozásából. Az összegből ítélve nem kevesen segítették önzetlenül a hírügynökség megmaradását, a felajánlható adomány ugyanis egy, illetve öt euró volt.

Az alamizsnagyűjtés során emlékeztettek arra, hogy a szlovén hírügynökség három évtizede átfogóan, pontosan és elfogulatlanul tájékoztatja a szlovéniai és külföldi eseményekről a hazai és külföldi olvasóit. A hivatalban lévő kormány azonban felfüggesztette a közszolgálat finanszírozását. Ezzel veszélyezteti a szakmai és független szolgáltatás fennmaradását, nem utolsósorban pedig a mintegy 100 alkalmazott munkahelyét.

A Janša-kormány a legszívesebben maga szerkesztené a híreket

A helyzet mielőbbi rendezését sürgette az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A szlovén kormány ezek után azt javasolta, hogy az STA finanszírozását új rendelettel és új szerződéssel oldják meg. Ezt az indítványt azonban a hírügynökség utasította el arra hivatkozva, hogy a kormány mélyen nyúlna a jogilag független intézmény szerkesztési politikájába.

A kormány maga akarta eldönteni, hogy a STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.

BARBARA

Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője

Az UKOM ezzel könyvvizsgálóvá és tartalomcenzorrá válhatott volna egyidejűleg

– állítja Barbara Štrukelj.

A szlovén kormány javaslatai törvényt sértenek

– szögezte le a Ljubljanai Egyetem újságírás-professzora, az Európa Tanács médiaszakértői bizottságának tagja.

Egyértelmű, hogy ez egy módszeres kísérlet a halogatásra. A rendeletek és iratok elfogadtatása csak késlelteti a helyzet tényleges megoldását

– hangoztatta Dr. Marko Milosavljević.

A szeptemberi az utolsó fizetés

Már csak egy bérkifizetésre futja

– emlékeztet a hírügynökség főszerkesztője. Az STA már felélte A megmaradásért elnevezésű tavaszi adománygyűjtő kampány során a lakosság által felajánlott összeg tetemes részét.

A szerkesztőségben nagyon rossz a hangulat

– mondta Štrukelj. Jóllehet a mintegy 100 alkalmazottból tizenöten már elmenekültek a lassan tarthatatlanná váló helyzet következtében, az STA úgy-ahogy még működik.

Úgy döntöttünk, hogy az áldatlan állapot nem befolyásolja a szakmaiságunkat. Nem fog látszani a tartalomban, hogy jelenleg bizonytalan helyzetben vagyunk

– ígéri a szerkesztőség egyik tagja.

Mojca Zorko szerint az anyagi nyomás mellett az öncenzúra is terjed a szerkesztőségben, mivel a csapatot Janša a közösségi médiában személyesen járatja le.

A kormányfő például azt tweetelte, hogy a STA hírei bosszantják azokat, akik a koronavírus ellen küzdenek.

Veselinovič és társai az adófizetőktől kapott havi 8000 eurós fizetés dacára gyalázatosan viselkednek. Megvetendő!

– személyeskedett Janša a hírügynökség igazgatójával.

Kontaktlencse akció »
Köztudott, hogy a STA-ra rendelkezésre áll a pénz: az állami költségvetésben 2 millió eurót különítettek el a működtetésére. Kifizetését azonban újra és újra különböző feltételekhez kötötték

– nyilatkozta Štrukelj hetekkel ezelőtt.

Ez lassan megmételyezte a szerkesztőségi munkát. Most már csak arra várunk, hogy valaki tesz-e valamit, reagál-e… Ellenkező esetben szó szerint elvérzünk a nyilvánosság, Szlovénia és az Európai Unió szeme láttára.

– tette hozzá a főszerkesztő.

Minden egyes nap, amit az STA kormányzati támogatás nélkül vészelt át, újabb stressz és megpróbáltatást eredményezett, ami lassan felőröli a hírügynökséget, vezetését és újságíróit

– hangoztatta a Nemzetközi Sajtóintézet európai érdekképviseletének a munkatársa.

Ahelyett, hogy fennállásának 30. évfordulóját ünnepelnék, a hírügynökség idén a túléléséért küzdött. Sötét foltot hagy a kormány médiaszabadsággal kapcsolatos eredményein. Elég a késlekedésből: véget kell vetni ennek a mesterséges szerződéses vitának és az STA pénzügyi megfojtásának

– mondta Jamie Wiseman.

Korábban a szlovén kormány hasonló módon lépett fel a Szlovén Rádió és Televízió ellen is. A 13 millió eurós (4,6 milliárd forintos) költségvetési támogatás megvonásával 600 alkalmazott állását veszélyeztették.

Alig egy héttel Janša újbóli beiktatása után, 2020. március 20-án az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével foglalkozó testülete arról számolt be: a miniszterelnök a közösségi médiában azzal vádolta meg a közszolgálati televíziót, hogy hazugságokat terjeszt a kormányról. Janša burkoltan fenyegette meg a szlovén közszolgálati médiumot, hogy felfüggeszti finanszírozását.

Durván indokolatlan támadásnak minősítette Janša üzeneteit az RTVS vezérigazgatója.

Ennek célja a központi média alárendelése egy politikai opciónak

– reagált Igor Kadunc.

Némi megnyugvást hozott, hogy Janša esküdt ellenségét, Igor Kadunc vezérigazgatót 2021 februárjában nem választották meg újra. A közmédium azonban változatlanul szálka a kormányfő szemében.

Vérre menő játék

A veterán jobboldali politikus visszatérésével a hatalomba Szlovéniában egyre ellenségesebbé válik az újságírók számára a környezet

idézte a helyzet ismerőinek a figyelmeztetését a Balkan Insight még tavaly.

Janša újbóli hatalomra kerülése egybeesett a szlovéniai újságírók elleni nyíltszíni becsmérlések és online lejárató kampányok példátlan hullámával.

A miniszterelnök maga is a Twitteren bírálta a szlovén közszolgálati műsorszolgáltatót. Kormánya igyekezett a fősodor médiumait a jugoszláv korszak kommunista titkosszolgálatának az örököseként beállítani, míg a kormány válságstábja, amelynek feladata a koronavírus-járvány elleni küzdelem koordinálása volt, névtelen támadásokat szajkózott, vagyis a Twitteről ismételt rágalmakat egy oknyomozó újságíró ellen.

Blaž Zgaga 2020-ban, a járvány elején megkérdőjelezte a kormány által felállított járványkezelő stáb legitimitását és tevékenységét. A közösségi médiában nyomban durva lejárató kampány indult ellene. Az újságírót becsmérlő anonim posztokat a szlovén operatív törzs a saját Twitter-oldalán népszerűsítette.

A kormány propagandasajtója azt írta rólam, hogy hazudok. Több tucat fenyegetést kaptam, köztük halálosakat is

– idézte fel a történteket az újságíró.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Miután több, nemzetközi civil szervezet is kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet.

Az összes támadás szinte azonnal abbamaradt. Mintha valaki megnyomott volna egy gombot. Eléggé nyilvánvaló jele annak, hogy az egész folyamat ugyanígy, egy gombnyomásra indult el

– magyarázta Zgaga.

Ez a demokrácia veresége

– értékelte a helyzetet egy szlovén politológus.

A nagyobb hatalmat megalapozni akaró autoriter rezsimek leszámolnak azokkal, akiknek más a véleményük

– mondta Alem Maksuti.

Szlovéniában a következő parlamenti választások 2022-ben esedékesek. Maksuti szerint nehéz megjósolni Janša négypárti koalíciós kormányának jövőjét.

Szerinte a szlovén közeledik ahhoz, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható. Az elért civilizációs lépések – például az abortusz vagy az azonos neműek házassága – ismét kérdésessé válik.

A politológus emlékeztetett arra: a Janša-kormány egy olyan törvénycsomagon dolgozik, amely arra irányul, hogy eltöröljék a közszolgáltató műsorszolgáltatási díját, miközben jobb frekvenciákat biztosítsanak a Janša „pártnyúlványainak” tekinthető médiának.

A média területén véres leszámolásokra lehet számítani

– véli Maksuti.

A nemzetközi újságíró szövetségek felháborodtak. Egyesek azzal vádolták Janšát, hogy szövetségesének, Orbán Viktornak a magyarországi politikáját másolja le, ahol a sajtószabadságot megannyi támadás érte.

A média helyzetét figyelő szervezeteket tömörítő Media Freedom Rapid Response arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovéniában július 9-én javasolt változások „potenciálisan gyengíthetik a közszolgálati műsorszolgáltatót, és sokkal nagyobb kormányzati ellenőrzést tesznek lehetővé a közszolgálati média irányítása felett”.

d5e3338de3a5820069ea53e2352ec925

Az újságírók sem maradtak adósak

Janez Janša a minap ünnepelte 63. születésnapját. „Üdvözöljük Mauritiuson!” – így köszöntötte a kormányfőt a Reporter.

Ezzel arra utalt a lap, hogy a kormánypárt elnöke az eltelt két évtizedben többször üdült az Indiai-óceánban fekvő egzotikus szigeten a szlovén egészségügy legnagyobb beszállítóival. A Necenzurirano szerkesztősége által megszerzett és elemzett dokumentumokból az is kiderült, hogy legalább három alkalommal részt vett az ottani golfversenyeken. Janša a függetlenség óta a horvát politikában kiváló kapcsolatokkal rendelkező Božo Dimnik lobbistával és Andrej Marčič ismert üzletemberrel játszott együtt.

Janša egy lobbista és egy beszállító társaságában nemcsak a golfpályán, hanem egy jachton is – ezzel a címmel és több fényképpel számolt be a szlovén RTV honlapja arról, hogy Janša – akkor még ellenzéki képviselőként – hogyan múlatta az időt Andrej Marčič vállalkozó jachtján. A 2016-os „lazításon” természetesen Božo Dimnik is részt vett.

A szlovén kormányhivatal nem kommentálta a tudósítást, sem az ellenzék vádjait.

Hozzászoktam az ilyen és ehhez hasonló labdafelütésekhez

– nyilatkozta Zdravko Počivalšek miniszterelnök-helyettes a szlovén rádiónak.

Az államfő közvetít

A kormány és a közszolgálati média között feszülő ellentéteket személyesen a köztársasági elnök kísérli meg elsimítani.

A szlovén hírügynökség (STA) és a kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM) megegyezett a finanszírozásról szóló éves megállapodás aláírására irányuló tárgyalások folytatásáról, miután a két intézmény vezetőjét fogadta Borut Pahor az elnöki palotában – tudatták egy közleményben.

Az államfő bizakodó: szerinte mindkét fél hajlandó a párbeszéd folytatására.

A további tárgyalások kiindulópontja az a megállapodás lesz, amit már júliusban elküldtünk az STA-nak

– mondta Urbanija, az UKOM vezetője.

Ezt az indítványt azonban a hírügynökség már akkor elvetette.

Milyen ebben a pillanatban a hírügynökség anyagi helyzete?

– kérdezte e-mailben a főszerkesztőt Németh Árpád, az Euronews honlapján közzétett riport szerzője.

Miután folynak a tárgyalások, nem vagyok olyan helyzetben, hogy kommentáljam az eseményeket

– válaszolta Barbara Štrukelj.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Montenegró

LEVÁLTOTTÁK: Megbukott a montenegrói miniszterelnök, már csak az a kérdés, hogy elteszik-e láb alól

Közzététel:

a megjelenés dátuma

abazovic
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Montenegróban egy napos – éjszakába nyúló – vita után megbukott Dritan Abazović kormánya, mivel 50 képviselő szavazott a leváltása mellett, egy pedig ellene volt, a többiek a szavazás idejére elhagyták a termet. Milo Đukanović montenegrói elnök ezzel beváltotta a fenyegetését, és kirúgta a miniszterelnököt, mert aláírta az alapszerződést a szerb ortodox egyházzal. Abazović “erősen kisebbségi kormánya” április végén kapott bizalmat a montenegrói parlamentben, így mindössze 113 napig vezette az országot. A kabinetnek csak 15 támogatói mandátuma volt a 81 fős törvényhozásban, a szakításig Đukanović pártja kivűlről támogatta a kormányt.

Kirúgta a miniszterelnököt

A bizalmatlansági indítványt a montenegrói elnök, Milo Đukanović pártja adta be, további négy párt támogatásával, amivel a most éppen államfői tisztséget betöltő Nagyúr beváltotta a fenyegetését, amelyet a múlt hónap végén fogalmazott meg.

Đukanović július utolsó napjaiban jelentette be, hogy hivatalosan is felveti a kormány leváltásának kérdését, ha Dritan Abazović miniszterelnök aláírja az alapszerződést a szerb ortodox egyházzal. Đukanović tevékenységével három évtizede megpecsételi hazája sorsát.

A kormányba vetett bizalomról szóló vita több mint 12 órán át tartott, az ülésezést – amelyen nagyon súlyos szavak hangzottak el – mintegy négy órás szünet szakította meg. A folytatása előtt Dritan Abazović miniszterelnök felajánlott kormánya átalakítását, ami az utolsó elkeseredett kísérlet volt arra, hogy megmentse a helyzetet és önmagát.

Ez csak az egyike a megvívandó csatáknak, és hamarosan mindannyian a polgárok ítélőszéke elé állunk. Úgy gondolom, hogy a Demokratikus Szocialisták Pártja akkor nem alakít kormányt

– jelentette ki az albán származású politikus, aki Đukanovićra utalva úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint egyesek hamarosan befejezik politikai karrierjüket, ami “nagyon jótékony hatással” lehet Montenegróra, és új kezdetet jelenthet az ország számára.

Abazović ezt megelőzően azt mondta a parlamentben, hogy a kormány iránti bizalmatlansági eljárás egy harc, amely eldönti, hogy vagy ő, vagy Milo Đukanović távozik-e a tisztségéből.

Egyelőre ő ment, viszont Abazović abban bízhat, hogy ha más nem, akkor a biológia teszi a dolgát, ezen a téren viszont ő áll nyerésre.

A biológia hatása

Montenegróban azonban gyakori szokás, hogy megakasztják a biológiai folyamatokat, és ennek most is megvan az esélye, Abazović szájából ugyanis olyan súlyos vádak hangzottak el az országot átszövő bűnözéssel kapcsolatban, amelyek szerint az egész ország tulajdonképpen egy nagy bűnszövet, illetve kis bűnszövetkezet, mert Montenegró kis ország. A biológiai folyamatokba történő beavatkozást maga a megbuktatott miniszterelnök sem zárta ki.

Aggódom-e az életem miatt, nem vagyok mentes az aggodalomtól, de reálisan, nincs félelem

– fogalmazott a leváltott miniszterelnök, aki szerint nemzeti érdek a bűnözés és a korrupció elleni harc. Abazović ehhez még hozzátette, hogy ez egy politikai leszámolás, amelyben valakinek a rövidebb kell húznia.

A volt Jugoszlávia térségében az utóbbi időben erőre kapott kábítószerkereskedelmet jórészt montenegrói bandák irányítják, de a cigarettacsempészet is kedvelt tevékenység, amelynek a hátterében már a kilencvenes években is Milo Đukanovićot lehetett sejteni, de nem lehetett kizárni nagy nyugati/amerikai dohánygyárak érdekeltségét sem.

A cigarettacsempészethez a nemzetközi közeg is adott volt, a szomszédos Albániában is ugyanis maga a kommunista rezsim csempészte az amerikai cigarettákat azzal a szándékkal, hogy devizához jusson, a dohányzás káros hatása által pedig rombolja a kapitalista világ egészségét.

A kilencvenes években Olaszországban felmerült, hogy vádat emelnek Milo Đukanović ellen, de ezt a volt Jugoszlávia körüli “bonyolult helyzetben” nem tették meg, miután nem lehetett figyelmen kívül hagyni a nemzetközi politikát és a geostratégiát sem.

Az itt felvázoltakból már kiderül, hogy a bizalmatlansági eljárás valójában csak ürügy volt arra, hogy a politika és a szervezett bűnözés kapcsolata kerüljön szóba szokatlanul éles hangnemben, illetve hogy a Nagyúr félretegye a kellemetlenkedő “kis albánt”.

Konkrét vádak

Abazović a parlamenti vitában idézte a montenegrói szerbek egyik vezetőjét, Andrija Mandićot, aki szerint “ha megbukik a kormány, akkor ünnepelni fognak a Genexben, a Bemaxban, de ünnepelnek a drogdílerek és a cigarettacsempészek is, és mindegyikük azt mondja, hogy Đukanović megbuktatta a kormányt”.

A parlamenti vitában a miniszterelnök azzal vádolta meg a montenegrói titkosszolgálat és a biztonsági szektor, valamint a különleges állami ügyészség volt magas beosztású tisztségviselőit, hogy kapcsolatban állnak a szervezett cigarettacsempészettel, és megemlítette azt is, hogy a Bemax magáncégnek is részt vesz az üzletelésben, amely az egyik finanszírozója az ellene indított médiakampánynak.

A Bemax egy építőipari nagyvállalat, amely azzal hirdeti magát, hogy Montenegrót építi. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a montenegrói szervezett bűnözés és az építőipar kapcsolata nem egyedi jelenség, ezért érdemes elolvasni a mellékelt cikket, mert magáról a jelenségről ott részletesebben is szó esik.

A miniszterelnök konkrét példát is említett, értesülései szerint ugyanis a Bar kikötőjében májusban lefoglalt cigaretta a Bemax és a társasággal kapcsolatban álló személyek tulajdonát képezi. Itt rendőri vezetők nevét is megemlítette.

A lefoglalás a Bemax építőipari céggel kapcsolatos. Ez a cég alapította az Mportalt. Ez csak az egyik , itt van még az Nradio és az Etelevizija is

– jelentette ki Abazović, aki szerint a szerb ortodox egyházzal kötött alapszerződés csak ürügy volt, mert a piramis inogni kezdett.

A különleges ügyészség jelezte, hogy bűncselekmény gyanúja miatt meghallgatja a miniszterelnököt és az említett személyeket, az egyik megvádolt volt rendőrségi vezető pedig úgy fogalmazott, hogy Abazović esetében “betegesen hazudozó” személyről van szó, a Szocialisták Demokratikus Párjának képviselője, Predrag Bošković volt védelmi miniszter pedig a szünetben fenyegetően odaszólt a miniszterelnöknek, “majd meglátja”, hogy ezután mi következik.

A nemrég leváltott Zoran Lazović, a montenegrói rendőrség szervezett bűnözés és a korrupció elleni osztályának volt igazgatóhelyettese ügyvédjén keresztül nyilvánult meg, és azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy visszaél a nyilvánossággal erejével, és “bizalmatlansági pánikba esve” attól sem riad vissza, hogy vérontást idézzen elő a montenegrói utcákon, miközben a vádaskodások közepette semmiféle bizonyítékokat sem mutat fel.

Ezzel ezt a cikket a BALK részéről berekesztjük, egyelőre annyit érdemes megjegyezni, hogy inogni kezdett a montenegrói maffiaállam, ami közel sem jelenti azt, hogy össze kívánna omlani. Sőt.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Magyarország

TELJES MÉDIASÖTÉTSÉG: Problematikus országnak számít Szerbia a sajtószabadság szempontjából (is), Magyarország mögötte van

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

fake news banner
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

Aggasztó adatok és nyilatkozatok hangzottak el Szerbiában a sajtószabadság világnapján. A felmérések szerint Szerbia problematikus országnak számít, a volt jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen szerepel, de nincs mivel dicsekednie Magyarországnak sem. Az elmúlt évre világszerte jellemző a kontroll nélküli propaganda és az álhírek terjedése, de már most kíváncsian várjuk, hogy jövőre milyen lesz az idei év summázata, tekintettel arra, hogy voltak választások bőven, és még háború is van.

Balkáni sajtó

A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) sajtószabadság-indexe szerint Szerbia ugyan a 2021-es évhez viszonyítva 14 helyet javított a ranglistán, de még mindig a 79. helyen szerepel, és így a problematikus országokhoz sorolódik.

A szabadságindex egyébként “jó”, “többé-kevésbé jó”, “problémás”, “rossz” vagy “nagyon rossz” országokat megkülönböztet meg.

Horvátország sokkal jobb helyezést ért el ezen a listán, mint Szerbia, a 48. helyet foglalta el, és ezzel a kielégítő, vagyis a többé-kevésbé jó kategóriába tartozik.

Érdekes, hogy Szlovénia, 54. helyével szintén a problémás országok között találta magát, akárcsak az 57. helyen szereplő Észak-Macedónia, a 63. Montenegró és a 67. helyen lévő Bosznia-Hercegovina is.

Albánia a fentieknél jóval rosszabb, mivel a 103. helyre esett vissza, tavaly még a 83. helyet foglalta el, a tavaly a 78. helyen tanyázó Koszovó viszont előre lépett, idén a 61. helyet lőtte be magának.

Szerbiai médiasötétség

A szerbiai újságíró egyesületek a sajtószabadság napja alkalmából azt mondták, hogy Szerbia ebben az évben is teljes médiasötétségben várta ezt a napot. Egyre több az újságírókat érő fenyegetés, az állam pedig nem göngyölíti fel az ügyeket.

Sajtószabadság nélkül nem válik láthatóvá és hallhatóvá azoknak a hangja, akik nem tudják érvényesíteni a jogaikat. Ha nincs sajtószabadság, akkor az alapvető emberi jogok sem tudnak érvényesülni.

A Szerbiai Független Újságíró Egyesület rámutatott, hogy Szerbiában is az álhírek dominálnak, a gyűlöletbeszéd pedig teljesen elfogadottá vált a politikai színtéren. Az információk elhallgatása lehetővé teszi, hogy a kritikus gondolkodásmód elhaljon.

Az újságíró egyesület szerint a közvélemény manipulálása a cél, és a híreket is ennek a célnak az elérésére használják fel. Demokratikus társadalmat csakis a bátor polgárok és bátor újságírók teremthetik meg. Enélkül nincs szabad társadalom sem.

Európa két véglet között

Ami a világ többi részét illeti, Norvégia továbbra is az élen áll. Meglepetésnek számít a negyedik helyen szereplő Észtország és a kilencediken lévő Litvánia is – két kommunista múlttal rendelkező országról van ugyanis szó.

Míg éveken át a top-tízben szerepelt, mára a 28. helyre csúszott vissza. Ami az európai uniós országokat illeti, az eddig legrosszabb helyen szereplő Bulgáriát felváltotta Görögország, amely a 108. helyen végzett.

De ne higgyük azt, hogy az Egyesült Államok a szabadság bajnoka, az USA a sajtószabadság terén ugyanis a 42. helyen áll, Joe Biden ide, vagy oda.

Ugyanakkor Magyarországnak sincs mivel dicsekednie a maga 85. helyezésével, bár önmagához képest 7 helyezést javított, de így is Szerbia mögé került.

A legrosszabb helyzetben, vagyis a nagyon komoly kihívásokkal szembenéző országok közé tartozik Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Irán, Afganisztán, Pakisztán, amelyek a lista utolsó húsz helyén találhatók.

A kimutatás egyébként 180 országot ölel fel, és általánosságban megállapítja, hogy az elmúlt egy évre az információs káosz a jellemző, ami egyértelműen a globalizáció és a nagyon gyengén szabályozott online információs tér következménye, ennek eredménye pedig a kontroll nélküli propaganda és álhírek terjedése.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Koszovó

HOGYAN MŰKÖDIK A PROPAGANDAGÉPEZET? A brit nagykövetség cáfol, a Novosti tovább uszít, avagy anyahajók Koszovónak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

brit nagykovetseg belgrad
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 5 perc

A belgrádi brit nagykövetség cáfolta a szerb Novosti hírportál/napilap állításait, amelyek szerint Nagy-Britannia páncéltörő fegyvereket szállított Koszovónak. A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy az említett szerbiai hírportál szerint London állítólag “Javelin” és “NLAW” rakétákat küldött a balkáni országnak. Már akkor megjegyeztük, hogy “ha igaz a hír”, mivel tudjuk, hogy milyen “értékeket” képvisel a Novosti hírportál, amely továbbra is erőteljesen uszít. Az állítólagos fegyverszállításról szóló hírt átvette a szerb kormányközeli Infromer is, amelytől szintén nem áll távol az uszítás, ebben azonban nem könnyű eligazodni, mert az említett lapok igencsak túllicitálják egymást ezen a téren.

A brit cáfolat

Nagy-Britannia belgrádi nagykövetsége cáfolta azokat sajtó- és médiaértesüléseket, miszerint a szigetország páncéltörő rakétákat szállított Koszovónak, és koholmánynak nevezte azokat.

Teljes mértékben koholmánynak számítanak azok az állítások, amelyek a belgrádi média egyes szereplői terjesztenek az Egyesült Királyságból Koszovóba irányuló fegyverexportról. Ezekben az állításokban egy szemernyi igazság sincs

– áll a közleményben. A nagykövetség egyúttal “szívélyesen felkérte” a szerb médiát, hogy közlés előtt ellenőrizze az információkat, és ezzel akadályozza a téves vagy hamis hírek terjedését.

A szerbiai kormányközeli napilapok & hírportálok korábban arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság már 50 NLAW könnyű páncéltörő rakétát szállított Koszovóba, és további 20 Javelin rakéta leszállítását tervezi.

A Novosti és az Informer is megjegyezte, hogy olyan fegyverekről van szó, amelyeket az ukránok vetnek be az orosz erők ellen Ukrajnában.

A belgrádi Informer még azt is tudni vélte, hogy a páncéltörő leszállítása annak az egyezmények az alapján történt, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnök február végén kötött Albin Kurti “hamis/hazug” államával, mármint Koszovóval, amelyet a háborúra készít fel.

A brit cáfolat ellenére a Novosti, és természetesen az Informer is folyamatosan uszít, a két lap több cikkében is kiemelt helyen említi meg az állítólagos brit fegyverszállítási ügyet, amellyel véleményük szerint Nagy-Britannia “olajat önt a tűzre”.

A térségben uralkodó amúgy is nagy feszültséget tovább fokozta, hogy a britek páncéltörő rakétákat szállítottak a pristinai hatóságoknak. Ezek a rendkívül hatékony NLAW és “Javelin” rendszerek, amelyeket Pristina a nemzetközi radaroktól (közérdeklődéstől) távol rendelt meg a hivatalos Londonból. Ugyanazokról a fegyverekről van szó, amelyekkel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és NATO-szövetségeseik az elmúlt hónapokban az ukránokat árasztották el, hogy segítsék az orosz erők elleni harcukat

írja egyik kommentárjában a Novosti, amely csak ezzel a bekezdéssel több célt is elér: párhuzamot vont például az ukrajnai és koszovói helyzet között miután megállapította, hogy a térségben, mármint a Balkánon, amúgy is nagy a feszültség. (Ilyen sajtó mellett ezen ne is csodálkozzunk.)

A párhuzamot erősíti, hogy a nyugat ugyanazokkal a fegyverekkel látja el a pristinai vezetést, amely már évek óta saját hadsereg létrehozására törekszik. A szóhasználat sem véletlenszerű, hiszen annak, hogy a Nyugat az utóbbi hónapokban “elárasztotta” fegyverekkel Ukrajnát, a szerbek fülében van “negatív konnotációja”, főleg annak tudatosítása után, hogy az ukránok ezeket a fegyvereket az oroszok elleni harchoz kapták.

Az uszítás művészete

Egyáltalán nem zárható ki, hogy központilag kitervelt sajtókampányról van szó, amely során a kormányközeli lapok meg nem nevezett forrásokra és egymásra hivatkoztak. Aligha a véletlen műve, hogy a hírre azonnal “rácuppant” az egyre inkább radikalizálódó Ana Brnabić szerb miniszterelnök, és Aleksandar Vulin belügyminiszter, “a szerb világ” egyik legnagyobb szószólója.

Ana Brnabić kijelentette, hogy “komolyan aggasztja” Koszovó felfegyverzése, és különösen az az információ, hogy “mindennek Nagy-Britannia áll a háttérben”.

Látjuk ezeket üzeneteket, amelyek teljesen világosak és nyilvánvalók. Mennyire destabilizálja ez az egész régiót? Nagyon. Nem marad más hátra, minthogy erről teljesen nyíltan beszéljünk

– mondta Brnabić a Prva televízió egyik műsorában. A Prva mentségére szolgáljon, hogy a csatorna kedd esti híradójában a brit nagykövetség cáfolatát is beolvasta.

Brnabić nyilatkozatával szinte egy időben az Informer hírportárral/napilappal “szoros kapcsolatokat ápoló” Pink televízióban feltűnt Aleksandar Vulin, a “nemzeti ügyekben” elmaradhatatlan szerb belügyminiszter, aki röviden és velősen “ellenséges cselekedetnek” nevezte az állítólagos brit fegyverszállítást.

Fegyvert adtok a terroristáknak, pusztító fegyvert adtok a terroristáknak. (…) Nem lehet a békében reménykedni, miközben terroristákat felfegyvereztek fel

– mondta Vulin, aki gyakorlatilag úgy fogalmazott, mintha már háború dúlna.

A szerb belügyminiszter arról beszélt, hogy türelmetlenül várja: mit mond minderről (Aleksandar) Vučić, akit korábban a Novosti is megidézett, jelezvén, hogy a szerb elnök 48 órán belül tiltakozni fog Boris Johnson brit kormányfőnél.

Ez azóta sem történt meg, vagy legalábbis Vučić nem számolt be róla Instagram-profilján, ahol néha már azt is jelzi, hogy melyik televízióban mikor fog szerepelni, a fanoknak azért, hogy el ne mulasszák a műsort, az ellendrukereknek pedig azért, hogy mikor ne kapcsoljanak oda.

Miért éppen a britek?

Mivel érdemelték ki a britek az ilyen nagyfokú figyelmet a szerbek részéről? Leginkább azzal, hogy a brit külpolitika az utóbbi időben erőteljesen aktivizálta magát a Balkánon, amiről korábban többször is írtunk.

Ennek egyik eklatáns példája, hogy London nemrégiben szankciókat vezet be Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Željka Cvijanović ellen, az utóbbi névlegesen a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, vagyis Dodik egyik közeli embere.

A szerbek most minden bizonnyal azt gondolják, hogy ezt meg kell bosszulni, amire kitűnő lehetőség kínál Nagy-Britannia erőteljesen ukránbarát politikája.

A példamutatásban elől jár a fent már idézett brit nagykövetség, amely minden internetes felületét ukrán zászlóval díszítette fel, mintha nem is Nagy-Britannia, hanem Ukrajna nagykövetsége lenne, ami Belgrád kellős közepén nemigen tekinthető barátságos gesztusnak.

A szerbek számára kapóra jött az is, hogy a brit speciális erők tagjai képezik ki az ukránokat a tankelhárító rakéták használatára. Erről öt nappal ezelőtt számolt be a The Times egy ukrán parancsnokra hivatkozva, aki szerint a brit instruktorok az ukránok kiképzését a Kijev egyik külvárosában állomásozó két zászlóaljnál végzik.

Jurij Mironenko kapitány, akinek zászlóalja a Kijev északi külvárosában található Obolonban állomásozik, elmondta a Timesnak, hogy a brit katonai kiképzők újoncokat és újonnan besorozott ukrán katonákat készítenek fel a NLAW-ok, vagyis a britek által szállított páncéltörő rakéták használatára, amelyeket a britek rögtön azt követően szállítottak le, hogy az orosz invázió megkezdődött.

A szerbek valószínűleg arra játszottak és játszanak rá ma is, hogy a Times értesülésének lehet áthallása, ha gyorsan gyártanak egy hírt, amelyben ráadásul még párhuzamot is vonnak az ukránok által is használt NLAW-rakétákkal, és a britek ottani kiképző tevékenységével.

Ebben leginkább az a félelmetes, hogy a briteket gyalázó híreket átvették a szerbiai baráti média “legvidékibb” nyúlványai is, tehát a Novosti és az Informer nemcsak saját olvasóit áltatja, merthogy a szerbiai kormánypárti sajtó apraja és nagyja ezt sulykolja, miközben a brit cáfolat “nem jut le a bázisba”.

A pofára esés részünkről az lenne, ha ad absurdum kiderülne, hogy a britek tényleg szállítottak valamilyen vagy akármilyen, netalán éppen ilyen fegyvereket Koszovónak, de a szerbek már ennek feltételezésével is elérték a céljukat, a britek ugyanis nehezen másznak ki ebből a “kabátlopási ügyből”, mivelhogy a Szerbiában uralkodó médianyomás hatására a szerbek egy része talán még azt is elhinné, hogy Nagy-Britannia anyahajókat szállított le Koszovónak.

Hab a tortán

Az már csak hab a tortán, hogy Sasa Toumz ezredes, brit védelmi megbízott és Nebojša Svjetlica ezredes, a szerb védelmi minisztérium és a szerb hadsereg nemzetközi katonai-együttműködési igazgatóságának vezetője egy héttel ezelőtt aláírta az Egyesült Királyság és a Szerbia közötti kétoldalú katonai együttműködési tervet.

A szerb védelmi tárca közleménye szerint a két minisztérium képviselői hazájuk készségét fejezték ki az “eddigi fejlett és érdemi együttműködés” folytatására.

Miközben a szerb kormánypárti médiában megy az emberek hülyítése ezerrel.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: