Média
EGY HÍRÜGYNÖKSÉG CSŐDJE: Kiéhezteti a szlovén médiát Janša kormányfő, avagy ki szerkessze a híreket?
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Közvetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szerepet kapott abban, hogy a csőd szélére került a szlovén hírügynökség, az STA. Az sem kizárt, hogy az ott dolgozók szeptemberi bére az utolsó. Janez Janša kormánya 2020 decembere óta – a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával – módszeresen kiéhezteti a közszolgálati médiumot. A napokban személyesen az államfő vetette latba tekintélyét, hogy legalább tárgyalásra bírja a szembenálló feleket: a hírgyár vezetését és a kormány sajtóhivatalát – írja Németh Árpád az Euronews internetes oldalán.
A pénzügyi apanázs megszüntetésének egy koholt ürügy szolgált alapul.
A szlovén és a magyar kormányfő 2020 októberében egy, a Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot összekötő távvezeték építéséről tárgyalt. 
Az eseményről Gregor Mlakar tudósította a hírügynökséget, ahol dolgozott.
A beszámoló azonban kiverte a biztosítékot.
A „nemzet szégyenének” nevezte Janša akkoriban az állami hírügynökséget, mert az Orbánnal folytatott megbeszéléséről szóló tudósítás kurtább volt annál az interjúnál, mint amit a STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített.
– Kezdetben azt hittem, hogy csak viccelnek, de most már világos számomra, hogy halálkomolyan gondolták
– idézte a Deutsche Welle Mlakart, aki hozzátette, hogy 25 éves pályafutása alatt az STA hírügynökségben még sosem tapasztalt ehhez hasonlót.
– Ezek után meglep, hogy még mindig létezünk
– legyintett rezignáltan.
Se pénz, se párbeszéd
A STA által közzétett tudósítások alapján áll össze a kisebb szlovén portálok, a nyomtatott sajtó és a rádiók híranyaga. A hírügynökség alapítója maga az állam. A törvény szerint az állami támogatást a minden év végén megújított szerződés alapján, közszolgáltatásért kapják, és havi részletekben fizetik ki nekik.
A szlovén hírügynökség viszonylag szerény költségvetésből, évi 4 millió euróból (nagyjából 1,4 milliárd forintból) gazdálkodik. Ennek az összegnek a felét, 2 millió eurót az STA-nak saját bevételeiből kell kigazdálkodnia, a fennmaradt évi 2 millió euró, vagy havi bontásban durván 170 ezer euró (60 millió forint) állami juttatás. (Összehasonlításul: az MTVA, a magyar közmédia 2021-re tervezett költségvetése csaknem 118 milliárd forint; ennek legnagyobb tétele persze, a köztelevízió üzemeltetése, de ebből részesedik a magyar hírügynökség, az MTI is.)
– Havonta 170 ezer eurót kapnak az adófizetők pénzéből, és senki sem tudja, mire költik!
– háborgott a kormány kommunikációs hivatalának, az UKOM-nak az igazgatója. Uroš Urbanija a kormánypárt által ellenőrzött Nova24TV adásában magyarázta el még márciusban, miért sért törvényt, és miért tagadja meg a hírügynökségtől a közszolgálati tevékenység díjazását.
Eközben az általa vezetett kormányhivatal kerek 1 millió euróval növelte saját költségvetését. A többlet a megbízható pártkatonák elhelyezését szolgálta – írták a szlovén ellenzéki lapok.
Az STA finanszírozása azóta megoldatlan, hogy egy bíróság megállapította: az annak megváltoztatásáról szóló kormányrendelet két törvénybe is ütközik, ezért hatálytalanította a kabinet dekrétumát.
– Az STA vezetése és az UKOM, a kormány kommunikációs hivatala között megszűnt a kommunikáció. Miután a közigazgatási bíróság ideiglenesen felfüggesztette a kormányrendelet végrehajtását, minden elcsendesedett
– mondta Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője, akinek nemsokára, december elején jár le a megbízatása.
A válságos helyzetbe került hírügynökség a tavasszal kétségbeesett adománygyűjtésbe kezdett a puszta léte érdekében. Za obSTAnek – ezzel a szójátékkal hirdették meg a kampányt, aminek az elnevezésébe beleszőtték a hírügynökség betűszavát is. Magyar jelentése: A megmaradásért.
MÉLTATLAN HELYZET: A szlovén nemzeti hírügynökség pólógyártásra kényszerül, hogy fenntartsa magát
Július elejéig a hajszálpontos nyilvántartás szerint 274 743,15 eurót gyűjtöttek össze a polgárok adakozásából. Az összegből ítélve nem kevesen segítették önzetlenül a hírügynökség megmaradását, a felajánlható adomány ugyanis egy, illetve öt euró volt.
Az alamizsnagyűjtés során emlékeztettek arra, hogy a szlovén hírügynökség három évtizede átfogóan, pontosan és elfogulatlanul tájékoztatja a szlovéniai és külföldi eseményekről a hazai és külföldi olvasóit. A hivatalban lévő kormány azonban felfüggesztette a közszolgálat finanszírozását. Ezzel veszélyezteti a szakmai és független szolgáltatás fennmaradását, nem utolsósorban pedig a mintegy 100 alkalmazott munkahelyét.
A Janša-kormány a legszívesebben maga szerkesztené a híreket
A helyzet mielőbbi rendezését sürgette az Európai Bizottság, és maga Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A szlovén kormány ezek után azt javasolta, hogy az STA finanszírozását új rendelettel és új szerződéssel oldják meg. Ezt az indítványt azonban a hírügynökség utasította el arra hivatkozva, hogy a kormány mélyen nyúlna a jogilag független intézmény szerkesztési politikájába.
A kormány maga akarta eldönteni, hogy a STA munkája mennyire minősül közszolgáltatásnak, a finanszírozás arányát pedig ettől tette volna függővé. A 12 egyenlő havi juttatás helyett a kormány kommunikációs hivatala havonta ellenőrizte volna, hogy az ügynökség tevékenységének mekkora hányada tekinthető közszolgáltatásnak, és minden hónap végén ezzel tette volna arányossá a költségvetési támogatás kifizetését.
Barbara Štrukelj, az STA főszerkesztője
Az UKOM ezzel könyvvizsgálóvá és tartalomcenzorrá válhatott volna egyidejűleg
– állítja Barbara Štrukelj.
– A szlovén kormány javaslatai törvényt sértenek
– szögezte le a Ljubljanai Egyetem újságírás-professzora, az Európa Tanács médiaszakértői bizottságának tagja.
– Egyértelmű, hogy ez egy módszeres kísérlet a halogatásra. A rendeletek és iratok elfogadtatása csak késlelteti a helyzet tényleges megoldását
– hangoztatta Dr. Marko Milosavljević.
A szeptemberi az utolsó fizetés
– Már csak egy bérkifizetésre futja
– emlékeztet a hírügynökség főszerkesztője. Az STA már felélte A megmaradásért elnevezésű tavaszi adománygyűjtő kampány során a lakosság által felajánlott összeg tetemes részét.
– A szerkesztőségben nagyon rossz a hangulat
– mondta Štrukelj. Jóllehet a mintegy 100 alkalmazottból tizenöten már elmenekültek a lassan tarthatatlanná váló helyzet következtében, az STA úgy-ahogy még működik.
– Úgy döntöttünk, hogy az áldatlan állapot nem befolyásolja a szakmaiságunkat. Nem fog látszani a tartalomban, hogy jelenleg bizonytalan helyzetben vagyunk
– ígéri a szerkesztőség egyik tagja.
Mojca Zorko szerint az anyagi nyomás mellett az öncenzúra is terjed a szerkesztőségben, mivel a csapatot Janša a közösségi médiában személyesen járatja le.
A kormányfő például azt tweetelte, hogy a STA hírei bosszantják azokat, akik a koronavírus ellen küzdenek.
– Veselinovič és társai az adófizetőktől kapott havi 8000 eurós fizetés dacára gyalázatosan viselkednek. Megvetendő!
– személyeskedett Janša a hírügynökség igazgatójával.
– Köztudott, hogy a STA-ra rendelkezésre áll a pénz: az állami költségvetésben 2 millió eurót különítettek el a működtetésére. Kifizetését azonban újra és újra különböző feltételekhez kötötték
– nyilatkozta Štrukelj hetekkel ezelőtt.
Ez lassan megmételyezte a szerkesztőségi munkát. Most már csak arra várunk, hogy valaki tesz-e valamit, reagál-e… Ellenkező esetben szó szerint elvérzünk a nyilvánosság, Szlovénia és az Európai Unió szeme láttára.
– tette hozzá a főszerkesztő.
– Minden egyes nap, amit az STA kormányzati támogatás nélkül vészelt át, újabb stressz és megpróbáltatást eredményezett, ami lassan felőröli a hírügynökséget, vezetését és újságíróit
– hangoztatta a Nemzetközi Sajtóintézet európai érdekképviseletének a munkatársa.
– Ahelyett, hogy fennállásának 30. évfordulóját ünnepelnék, a hírügynökség idén a túléléséért küzdött. Sötét foltot hagy a kormány médiaszabadsággal kapcsolatos eredményein. Elég a késlekedésből: véget kell vetni ennek a mesterséges szerződéses vitának és az STA pénzügyi megfojtásának
– mondta Jamie Wiseman.
Korábban a szlovén kormány hasonló módon lépett fel a Szlovén Rádió és Televízió ellen is. A 13 millió eurós (4,6 milliárd forintos) költségvetési támogatás megvonásával 600 alkalmazott állását veszélyeztették.
Alig egy héttel Janša újbóli beiktatása után, 2020. március 20-án az Európa Tanácsnak az újságírás védelmével foglalkozó testülete arról számolt be: a miniszterelnök a közösségi médiában azzal vádolta meg a közszolgálati televíziót, hogy hazugságokat terjeszt a kormányról. Janša burkoltan fenyegette meg a szlovén közszolgálati médiumot, hogy felfüggeszti finanszírozását.
Durván indokolatlan támadásnak minősítette Janša üzeneteit az RTVS vezérigazgatója.
– Ennek célja a központi média alárendelése egy politikai opciónak
– reagált Igor Kadunc.
Némi megnyugvást hozott, hogy Janša esküdt ellenségét, Igor Kadunc vezérigazgatót 2021 februárjában nem választották meg újra. A közmédium azonban változatlanul szálka a kormányfő szemében.
Vérre menő játék
– A veterán jobboldali politikus visszatérésével a hatalomba Szlovéniában egyre ellenségesebbé válik az újságírók számára a környezet
– idézte a helyzet ismerőinek a figyelmeztetését a Balkan Insight még tavaly.
Janša újbóli hatalomra kerülése egybeesett a szlovéniai újságírók elleni nyíltszíni becsmérlések és online lejárató kampányok példátlan hullámával.
A miniszterelnök maga is a Twitteren bírálta a szlovén közszolgálati műsorszolgáltatót. Kormánya igyekezett a fősodor médiumait a jugoszláv korszak kommunista titkosszolgálatának az örököseként beállítani, míg a kormány válságstábja, amelynek feladata a koronavírus-járvány elleni küzdelem koordinálása volt, névtelen támadásokat szajkózott, vagyis a Twitteről ismételt rágalmakat egy oknyomozó újságíró ellen.
Blaž Zgaga 2020-ban, a járvány elején megkérdőjelezte a kormány által felállított járványkezelő stáb legitimitását és tevékenységét. A közösségi médiában nyomban durva lejárató kampány indult ellene. Az újságírót becsmérlő anonim posztokat a szlovén operatív törzs a saját Twitter-oldalán népszerűsítette.
A kormány propagandasajtója azt írta rólam, hogy hazudok. Több tucat fenyegetést kaptam, köztük halálosakat is
– idézte fel a történteket az újságíró.
Miután több, nemzetközi civil szervezet is kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet.
– Az összes támadás szinte azonnal abbamaradt. Mintha valaki megnyomott volna egy gombot. Eléggé nyilvánvaló jele annak, hogy az egész folyamat ugyanígy, egy gombnyomásra indult el
– magyarázta Zgaga.
– Ez a demokrácia veresége
– értékelte a helyzetet egy szlovén politológus.
– A nagyobb hatalmat megalapozni akaró autoriter rezsimek leszámolnak azokkal, akiknek más a véleményük
– mondta Alem Maksuti.
Szlovéniában a következő parlamenti választások 2022-ben esedékesek. Maksuti szerint nehéz megjósolni Janša négypárti koalíciós kormányának jövőjét.
Szerinte a szlovén politika közeledik ahhoz, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható. Az elért civilizációs lépések – például az abortusz vagy az azonos neműek házassága – ismét kérdésessé válik.
A politológus emlékeztetett arra: a Janša-kormány egy olyan törvénycsomagon dolgozik, amely arra irányul, hogy eltöröljék a közszolgáltató műsorszolgáltatási díját, miközben jobb frekvenciákat biztosítsanak a Janša „pártnyúlványainak” tekinthető médiának.
– A média területén véres leszámolásokra lehet számítani
– véli Maksuti.
A nemzetközi újságíró szövetségek felháborodtak. Egyesek azzal vádolták Janšát, hogy szövetségesének, Orbán Viktornak a magyarországi politikáját másolja le, ahol a sajtószabadságot megannyi támadás érte.
A média helyzetét figyelő szervezeteket tömörítő Media Freedom Rapid Response arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovéniában július 9-én javasolt változások „potenciálisan gyengíthetik a közszolgálati műsorszolgáltatót, és sokkal nagyobb kormányzati ellenőrzést tesznek lehetővé a közszolgálati média irányítása felett”.
Az újságírók sem maradtak adósak
Janez Janša a minap ünnepelte 63. születésnapját. „Üdvözöljük Mauritiuson!” – így köszöntötte a kormányfőt a Reporter.
Ezzel arra utalt a lap, hogy a kormánypárt elnöke az eltelt két évtizedben többször üdült az Indiai-óceánban fekvő egzotikus szigeten a szlovén egészségügy legnagyobb beszállítóival. A Necenzurirano szerkesztősége által megszerzett és elemzett dokumentumokból az is kiderült, hogy legalább három alkalommal részt vett az ottani golfversenyeken. Janša a függetlenség óta a horvát politikában kiváló kapcsolatokkal rendelkező Božo Dimnik lobbistával és Andrej Marčič ismert üzletemberrel játszott együtt.
Janša egy lobbista és egy beszállító társaságában nemcsak a golfpályán, hanem egy jachton is – ezzel a címmel és több fényképpel számolt be a szlovén RTV honlapja arról, hogy Janša – akkor még ellenzéki képviselőként – hogyan múlatta az időt Andrej Marčič vállalkozó jachtján. A 2016-os „lazításon” természetesen Božo Dimnik is részt vett.
A szlovén kormányhivatal nem kommentálta a tudósítást, sem az ellenzék vádjait.
– Hozzászoktam az ilyen és ehhez hasonló labdafelütésekhez
– nyilatkozta Zdravko Počivalšek miniszterelnök-helyettes a szlovén rádiónak.
Az államfő közvetít
A kormány és a közszolgálati média között feszülő ellentéteket személyesen a köztársasági elnök kísérli meg elsimítani.
A szlovén hírügynökség (STA) és a kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM) megegyezett a finanszírozásról szóló éves megállapodás aláírására irányuló tárgyalások folytatásáról, miután a két intézmény vezetőjét fogadta Borut Pahor az elnöki palotában – tudatták egy közleményben.
Az államfő bizakodó: szerinte mindkét fél hajlandó a párbeszéd folytatására.
– A további tárgyalások kiindulópontja az a megállapodás lesz, amit már júliusban elküldtünk az STA-nak
– mondta Urbanija, az UKOM vezetője.
Ezt az indítványt azonban a hírügynökség már akkor elvetette.
– Milyen ebben a pillanatban a hírügynökség anyagi helyzete?
– kérdezte e-mailben a főszerkesztőt Németh Árpád, az Euronews honlapján közzétett riport szerzője.
– Miután folynak a tárgyalások, nem vagyok olyan helyzetben, hogy kommentáljam az eseményeket
– válaszolta Barbara Štrukelj.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök kijelentette, hogy „rossz lenne az országnak”, ha az Informer tulajdonosa, Dragan J. Vučićević börtönbe vonulna, mert nem akarja kifizetni a becsületsértésért vele szemben kirótt bírságot. Vučićević az utóbbi két hétben telesírta a baráti televíziókat, hogy „verbális deliktum” miatt csukják le, de hangsúlyozta, hogy nem fogja tűrni a vele szembeni igazságtalanságot, inkább éhségsztrájkba kezd.
Miért ítélték el?
A szomszédos népeket előszeretettel sértegető Vučićević évekkel ezelőtt azt írta, hogy „nem minden horvát usztasa, viszont túlnyomó többségük az, és aki szerb részről mást mond, az vagy hülye, vagy érdeke fűződik ahhoz, hogy hülyének adja ki magát”.
Ezt a hat évvel ezelőtti írásos kijelentést már biztosan elfelejtette volna mindenki, ha a horvátok elleni tavaly nyári szerbiai kampány során a magát függetlennek tekintő Informer, amelynek Vučićević a főszerkesztője, nem közli le újra, mint aktuálisan helytálló „kinyilatkoztatást”.
Kapcsolódó cikk
Más nemzetek sértegetése miatt kevesen vonultak börtönbe a Balkánon, mivel egyetlen nemzet sem tehet feljelentést a maga kollektív valójában egy újságíró ellen, pedig hány ilyen feljelentés lenne, Vučićevićnek azonban megvan az a rossz szokása, hogy nemcsak más nemzeteket, hanem az övétől eltérő nézeteket valló embereket is nyilvánosan sérteget.
Az Informer főszerkesztője erre minden felületet felhasznál, amely a rendelkezésére áll, illetve a keze ügyébe kerül, így korábban a Twitteren egy másik újságíróról mondott 1+2, vagyis összesen három karakteres véleményt.
– A maffia(polip) szolgája, egy szkipetár (értsd: albán) zsoldos, olyan pénzért végzi a piszkos munkát, amelyhez vér tapad, egy szegény és nyomorult szkipetár zsoldos
– írta Vučićević, akit a „szkipetár zsoldosnak” nevezett Jugoslav Ćosić, az Insajder televízió „középkategóriás” riportere beperelt, miután Szerbiában az a legnagyobb sértés, ha valakit albánbérencnek neveznek.
Ennek az lett a következménye, hogy egy „bátor” szerbiai bíró 200 ezer dináros pénzbírságót rótt ki rá, ami 1700 eurónak felel meg, miután sértegetésért nem lehet szabadságvesztést kimondani.
Ha sikeres akarsz lenni, akkor először építs utat – idézett egy állítólagos kínai közmondást a szerb elnök, aki a miniszterelnökével és a pénzügyminiszterével sétált egy kínaiak által épített úton Újbelgrádban (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Az Informer főszerkesztőjének három hónapja lett volna arra, hogy kifizesse a bírságot, amit azonban nem tett meg, ezért változtatták a pénzbírságot féléves börtönbüntetésre, amit a csúsztatásokkal gyakran élő Vučićević úgy kommunikált, hogy „verbális deliktum” miatt kell börtönbe vonulnia.
– Abban a pillanatban, hogy hétfőn reggel belépek a börtönbe, azonnal éhségsztrájkba kezdek azzal a két követeléssel, hogy rendeljék el a bírósági eljárás felülvizsgálatát, a másik pedig az, hogy kezdeményezem a sértések dekriminalizálását
– jelentette ki a magát hetek óta sajnáltató kormány-, illetve Vučić-barát főszerkesztő, akinek szinte minden megnyilvános szereplése a jóízlés megsértése, de mivel a jóízlés se nem természetes, se nem jogi személy, így nem képes beperelni a delikvenst.
Közszemlére tette a börtönbe történő „behívót”, ha nem megy, akkor viszik (Forrás: Informer)
A szerb elnök inkább fizet
Aleksandar Vučić délelőtt az egyik autópálya egyik szakaszának egyik megnyitása alkalmával elmondta, hogy tegnap este beszélt az Informer tulajdonosával (& főszerkesztőjével), és arra kérte, hogy tegyen le jelenlegi szándékáról, és hétfőn ne vonuljon börtönbe.
A szerb elnök maga hívta fel az Informer főszerkesztőjét, akivel kapcsolatban tudni illik, hogy egyéb előfordulási helye a Pink és a Happy televízió.
– Tegnap este felhívtam Vučićevićet, aki arról az elhatározásáról tájékoztatott, hogy börtönbe vonulásával fejezi ki tiltakozását az ítélet ellen
– mondta a szerb elnök, aki azt hangsúlyozta, hogy ő személy szerint nem avatkozhat be a bíróság tevékenységébe, és ezt nem is szabad megtennie, de azért megjegyezte, hogy elég sok az „illogikus és furcsa döntés” a bíróságokon.
– Nem kritizálhatom személyesen a bírákat, mert azzal lerombolnám a Szerbia intézményrendszerét, amit nem tehetek meg, amit nem szabad megtennem… Viszont hatalmas a külföldi befolyás, mert szembetűnő, hogy egyes médiaházakat soha nem ítélnek el, bármit mondanak
– jelentette ki a szerb elnök, aki ezt a lehetőséget is arra használta ki, hogy behúzzon egy „jobbegyenest” a nyugati támogatást élvező ellenzéki televízióknak.
Itt jegyzendő meg, hogy az orosz finanszírozású Szputnyikot és a Russia Today szerbiai tevékenységét még sohasem bírálta.
– Rossz az országnak, ha a legszélesebb körben terjesztett újság főszerkesztője börtönbe kerül. Tegnap este arra kértem Vučićevićet, hogy ne tegye, mondtam neki, hogy nekem nem probléma, majd én kifizetem, nekem ez egy havi keresetem, de ő határozottan kitartott a döntése mellett, hogy harcol az elveiért, és megmutatja, milyen sok érthetetlen dolog figyelhető meg a bíróságokon
– számolt be fel a felajánlásáról a szerb elnök, amivel nyilván Vučićević nyomán, némileg burkoltan, maga is bírálta a szerbiai bíróságokat, rövid idő leforgása alatt már nem először.
Vučić ráadásul azt hangsúlyozta, hogy ő személy szerint soha senkit sem perel, és megengedhetetlen, hogy a nyilvánosan kifejtett véleménye miatt bárki is börtönbe kerüljön.
Itt lehetne emlékeztetni a szerb elnököt arra, hogy a kilencvenes években tájékoztatási miniszterként mennyi galádságot követett el a más véleményt képviselő újságírókkal szemben, de egy ilyen megjegyzés ma már csak a jegyzőkönyvnek szól.
– Nagyon rossz hír Szerbia számára, ha egy újságíró ellen mondanak ki büntető ítéletet a kinyilvánított álláspontja miatt
– szögezte le a szerb elnök, aki újfent, immár harmadszor bírálta egy „jobb kanyar” után a bíróságokat, és hozzátette, hogy a tegnapi kudarc ellenére továbbra is arra kéri Vučićevićet, hogy tegyen le szándékáról.
Az ügynek van még néhány mellékága, amelyekre most nem tértünk ki, az viszont mindenképpen példátlan, hogy egy ország elnöke fizetné ki egy számára kedves újságíró büntetését, értelmezze ezt mindenki/bárki, ahogy akarja.
Az viszont még megjegyzendő, hogy erre nem szociális meggondolás viszi rá a szerb elnököt, miután az Informer főszerkesztőjének hat gyermeke van, hanem tisztán az ideológiai közelség.
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
Kevés szerb akar háborúzni Koszovóért, a kormány 2,44-es átlagosztályzatot kapott
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
-
Koszovó5 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
