Egyesült Államok
GAZDÁK ÉS SZOLGÁK: Kormányválság Montenegróban Srebrenica miatt, a szerbek külföldi nagykövetségekre mutogatnak

A montenegrói parlament elfogadta a Srebrenicáról szóló határozattervezetet. A 81 tagú parlamentben 55-en szavaztak a tervezetre, 19 ellene, 7 képviselő pedig tartózkodott. A csütörtök esti parlamenti ülésen menesztették Vladimir Leposavić igazságügyi, valamint emberi és kisebbségi jogi minisztert, mert többször is arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy szerinte a boszniai háború idején Srebrenicában nem történt népíirtás. Ő jó eséllyel pályázhat a Biden-féle büntetőlistára.
A törvény elfogadásának körülményei
A Milo Đukanović montenegrói elnök által vezetett Szocialisták Demokratikus Pártjának (Demokratska partija socijalista Crne Gore, DPS) képviselői, akik bojkottálják a parlamenti munkát, miután a tavaly parlamenti választásokon ellenzékbe kerültek, csütörtökön este mégis bementek a parlamentbe, amikor a Srebrenicával kapcsolatos törvény elfogadása volt napirenden. A demokratikus szocialisták támogatták Leposavić miniszter eltávolítását is, amit Zdravko Krivokapić montenegrói miniszterelnök még áprilisban kezdeményezett.
A szerbbarát Demokratikus Front a Srebrenicával kapcsolatos javaslat ellen szavazott, majd annak elfogadása miatt bejelentette, hogy most ők bojkottálják a parlamenti munkát, bár erről a végső döntést a pártszövetség vezetői hozzák meg.
A Srebrenicáról szóló hétpontos törvény első pontja határozottan elítéli a srebrenicai népirtást; harmadik pontja pedig megtiltja a népirtás tényének tagadását vagy lebecsülését a nyilvánosság előtt.
Az új törvény negyedik pontja július 11-ét a srebrenicai áldozatok emléknapjává nyilvánította, hatodik pontja pedig felszólította a montenegrói illetékes intézményeket, hogy indítsanak vizsgálatot és folytassák le a büntetőeljárást a srebrenicai népirtással és más emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt személyek ellen.
A törvény részvétét fejezte ki a volt Jugoszlávia területén dúlt összes háború minden áldozatának, valamint azok családjainak, és felszólította az összes szomszédos államot, hogy továbbra is szolgáltassanak igazságot és hosszú távú támogatást a túlélőknek.
Ez a felszólítás kimondatlanul is leginkább Szerbiát célozta meg, amelynek elnöke eddig nagyon ügyesen elkerülte, hogy népirtásnak nevezze a Srebrenicában történteket, ellentétben Milorad Dodikkal a boszniai elnökség szerb tagjával, aki többször is kijelentette, hogy nem történt népirtás.
Ha lesz Biden-féle büntetőlista, akkor Dodik arra biztosan az elsők között kerül fel, megelőzve a fent említett Leposavićot.
A kormányválság
Milan Knežević, a szerbbarát Demokratikus Front egyik vezetője „mások helyett is szégyellte magát”, miután a montenegrói parlament csütörtökön este elfogadta a Srebrenicáról szóló említett határozatot, és jóváhagyta Vladimir Leposavić leváltását.
Knežević úgy nyilatkozott, hogy a csütörtök esti szavazással Milo Đukanović és az általa képviselt ideológia gyakorlatilag visszatért a hatalomba.
A szerbbarát Demokratikus Front említett vezetője a belgrádi Prva TV-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Zdravko Krivokapić nem lehet tovább miniszterelnök, mert Milo Đukanović elnök pártjával együtt szavazva Szerbiát és a szerb népet népirtással hozta összefüggésbe.
Zdravko Krivokapić montenegrói miniszterelnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem mond le, és felszólította a képviselőket, hogy ha le akarják váltani, akkor kezdeményezzék az eltávolítását.
– Kezdeményezhetnek bizalmatlansági eljárást a kormány ellen, vagy játszhatnak az új választások kiírására
– mondta a montenegrói állami televíziónak nyilatkozva a podgoricai kormány vezetője.
Montenegróban közben már megkezdődtek a találgatások, hogy ki válthatja Krivokapićot a kormány élén, miután a kabinetet támogató egyik parlamenti képviselő kijelentette, hogy a miniszterelnök már nem élvezi a bizalmát, amivel gyakorlatilag megszűnt a 41 képviselőből álló kormánytöbbség a 81 férőhelyes parlamentben.
Egyelőre nem látható, hogy miként alakulnak az erőviszonyok a montenegrói parlamentben, egyes elemzők szerint az sem zárható ki, hogy Krivokapić marad egy kisebbségi kormány élén, amelyet Đukanović demokratikus szocialistái kívülről támogatnak, miközben a montenegrói albánok bekínálkoztak a kormányba, ha abban nem vesz részt a Demokratikus Front.
A szerbiai álláspont
Aleksandar Vučić is késztetést érzett arra, hogy megszólaljon a montenegrói parlamentben megszavazott törvénnyel kapcsolatban.
– Ezt nem vártuk azoktól, akik mindig a legközelebb álltak hozzánk
– mondta Vučić, aki a montenegrói Demokratikus Fronthoz hasonlóan megjegyezte, hogy a szerbek és Szerbia nem fordulnak a külföldi nagykövetségekhez, mert – mint ahogy Vučić fogalmazott – a szerbeknek nincsenek ott gazdáik, és nem azokat szolgálják.

Baloldali kép: Joe Biden Milo Đukanović társaságában, baloldali kép: Joe Biden, amint kerüli Zdravko Krivokapićot, forrás: Twitter
Ez egyértelmű utalás arra, hogy a szerbek szerint a montenegrói kormányzat meg nem nevezett külföldi nagykövetségekkel egyeztetett a törvény elfogadása előtt.
– Soha nem fogunk felszólítani senkit sem, hogy hol nyaraljon, vagy hol ne nyaraljon, de olyan viszonyokat építünk ki, amilyet a hatalomtartók megérdemelnek, akik anélkül hoznak Szerbiát is érintő döntéseket, hogy nem konzultálnak velünk, és akik csak azt nézik, hogy miként sértsék meg Szerbiát, és alázzák meg a szerb népet
– jelentette ki a szerb elnök, aki jelezte, hogy az elkövetkező napokban kielemzik a montenegrói parlament összes eddigi döntését, mert nem akarnak elhamarkodott megoldásokhoz folyamodni.
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter közben úgy nyilatkozott, hogy kezdeményezni fogja a Srebrenicáról szóló határozatra szavazó montenegrói képviselők kitiltását Szerbiából, a la Biden.
________________________
Nyitókép: Zdravko Krivokapić miniszterelnök letekint a fintorgó Milan Kneževićre

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18