Connect with us

Magyarország

EXKLUZÍV INTERJÚ Ivan Gerginov: A kerítés felveri az embercsempészek szolgáltatásainak az árát

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ivan gerginov
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadó központokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkező migránsok száma, miközben jelentős részük „visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Nekünk csak a szegény migránsok jutottak

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője szerint a migránsútvonalak mind a mai napig működnek, és nem is szűntek meg soha.

Ivan Gerginov a BALK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a helyzetet „megfűszerezi” Magyarország viselkedése, amely 2016. november 8-a óta az Európába igyekvő mingránsok előtt két kaput tart nyitva. Először naponta 60, majd 40, majd 20 ember haladhatott át rajta, ma pedig már csak egy, de Magyarország néha még ezt a számot sem tartja be.

– A magyar politika természetét ismerve ezen nem csodálkozunk, hiszen a migrációval kapcsolatos magyar politikai elképzelések szerint Szerbiában mindent lehet, Magyarországon pedig semmit sem.

Nem tudom, hogy mennyit keresnek az embercsempészek, azt viszont tudom, hogy minden szögesdrót, minden kerítés növeli az embercsempészek szolgáltatási díjait.

Gerginov úgy vélte, hogy „becsületesebb és emberibb dolog lenne kimondani, hogy zárva van, és kész”.

A szerb menekültügyi illetékes nem vonta kétségbe, hogy minden országnak joga van úgy védeni a határait, ahogy azt szükségesnek tartja.

– Mi itt Szerbiában, akik ezzel a munkával foglalkozunk, megtehetjük, hogy ne szeressük azt, ahogy a visegrádi országok viselkednek a migránsokkal szemben, de ezt nem róhatjuk fel nekik.

kirs bejárat

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal épületének bejárata Új- Belgrádban

A szerb migránsügyi vezető szakember szerint a történelmi előzmények és az emberek érzelmi hozzáállása miatt Szerbia más utat választott.

– Nem csak a szerbekről beszélek, hanem a magyarokról is, mivel nekünk vannak központjaink azokon a területeken is, ahol a magyarok dominálnak, és nincs semmiféle problémánk. Ugyancsak vannak központok az albán, a bolgár vagy a bosnyák többségű területeken is. Sehol sincsenek problémáink, mert a történelem arra tanított meg bennünket, hogy legyünk tekintettel azokra, akiknek mindenük belefér egy nejlonszatyorba.

Gerginov hozzátette, hogy mindazok a migránsok, akiknek van pénzük, és akik megtudják fizetni az embercsempészeket, láthatatlanok és Magyarország számára, ők először Ausztriában bukkannak fel.

– Nekünk a szegények jutottak, akiknek nincs pénzük, akik betegek, akik valamilyen szörnyűséget éltek át. Nem tudom, hogy mennyit keresnek az embercsempészek, azt viszont tudom, hogy minden szögesdrót, minden kerítés növeli az embercsempészek szolgáltatásai díjait.

Abszolút embertelen, ami történik

Gerginov kifejtette, hogy a migráció „nem kis dimenziójú probléma”, mert az észak-európai országok gazdaságainak „kétségbeesett szükségük” van munkaerőre.

– Emlékezzünk csak vissza: 2015-ben három nagyon fontos dolog történt. A görögök beindították négy komp motorját, és a szigetekről elkezdték a szárazföldre szállítani a migránsokat. Ez lehetővé tette, hogy másfél millió ember jusson el Európába. A második tényező az volt, hogy a magyar miniszterelnök kijelentette, kerítést épít, ezért mindenki siessen, mert utána senki sem mehet keresztül Magyarországon. A harmadik ok pedig Merkel asszony volt, aki azt mondta, hogy a Németországba érkező első százezer ember menedékjogot kap.

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője felhívta a figyelmet Angela Merkel minapi kijelentésére is, amely szerint Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége. Merkel sejtette, hogy előnyben részesíti a Nugyat- Balkánról érkezőket.

– Ez nem ugyanazt a reakciót váltja ki, mint aminek 2015-ben szemtanúi voltunk, viszont elnépteleníteni a szerbiai falvakat, amelyek már így is eltűnőben vannak az alacsony születési szám miatt, ami óriási gazdasági és más problémákat is okoz Szerbiának.

A szerbiai adatok szerint az országban évente 35 ezerrel kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, további 47 ezer ember pedig a városokba, mindenekelőtt Belgrádba, Kragujevácba, Nišbe és Újvidékre költözik, ami miatt Szerbia periférikus részei kiürülnek.

– Az utóbbi időben nagyon sokan távoztak külföldre. Korábban azért mentek el az emberek, hogy meggazdagodva térjenek haza, most viszont aki elmegy, az nem akar visszajönni.

Gerginov elmondása szerint a célországok közé tartozik Horvátország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Magyarország is, vagyis minden más ország, ahol az életfeltételek valamelyest jobbak.

– Sokkal jobb lenne, ha a nyugat európai országok munkaerő igényét úgy elégítenék ki, hogy Törökországban, Görögországban, Macedóniában vagy Szerbiában tanítanák ki az embereket hegesztőnek, pincérnek vagy buszvezetőnek a német nyelvre történő oktatás mellett, akkor az érintett emberek és a befogadó közösségek is jobban járnának. Most azonban minden az emberek ösztönire, az ügyeskedőkre és az embercsempészekre van bízva, ami miatt az emberi jogok igencsak sérülnek, és ez abszolút embertelen dolog.

Az EU finanszírozza a migránsok szerbiai tartózkodását

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője fontosnak tartja az együttműködést a nemzetközi és a civil szervezetekkel.

A menekültügyi szakember szerint az állami apparátusok mechanizmusai lassan működnek, és nem képesek villámgyorsan reagálni. Ha jó az együttműködés, akkor a civil szervezetek és a nemzetközi segélyszervezetek olyan mankót jelentenek, ami nélkül egyetlen ország sem tud meglenni.

– Ha mi Szerbiában nem kaptunk volna segítséget az Európai Uniótól, akkor nem tudtunk volna megküzdeni a migránsválsággal. Szerbia 170 millió euró nagyságú nemzetközi segélyt kapott, ami nélkül nehezen boldogult volna.

Angela Merkel a napokban közölte, hogy Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége, ami miatt hamarosan elnéptelenednek a szerbiai falvak

Az említett összeg nagy részét az Európai Unió biztosította, amivel kapcsolatban a szerbiai migrációs szakember azt mondta, hogy „a migránsok Szerbiában tartózkodását lényegében az Európai Unió finanszírozza”.

Ivan Gerginov megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Bosznia- Hercegovinában tartózkodó migránsok egy része visszaindult Szerbiába, mert a bosznia-hercegovinai kormány képtelen megküzdeni az előállt helyzettel.

– Amikor a migránsok első hulláma megindult Bosznia- Hercegovinába, akkor a bosznia-hercegovinai szerbek azt mondták, hogy nekik nem kellenek migránsok, a bosnyákok közölték, hogy jöhetnek, de csak a horvátok által lakott területekre, a horvátok pedig géppisztolyokkal állták el az utat, és visszaküldtek mindenkit. Ami ott folyik, az totális káosz.

Gerginov szerint Bosznia- Hercegovina 32 millió euró támogatás kapott ugyanabban az időszakban, amikor Szerbia csak két millió eurót, mégsem tudták megoldani a helyzetet.



Mission: Impossible

A szerb migránsügyi vezető kitért Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének minap tett kijelentésére is, amely szerint erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

– Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak- Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna.

Az amerikai statisztikák szerint a migránsok többsége harmadik kísérletre küzdi le az ottani kerítést, ami Gerginov szerint azt jelenti, hogy nincsenek hermetikusan lezárható határok.

– Végső soron a magyar kerítés sem az, pedig dupla a kerítés, amelyben még áram is van. És kétezer ember őrzi.

Ivan Gerginov arról is beszélt, hogy Magyarország sem mentes a „pushback politikától”, vagyis a migránsok illegális kitoloncolásától. Szavai szerint Magyarország olyan embereket is visszaküld Szerbiába, akik soha nem jártak ott.

– Amikor a magyarok elkapnak egy vietnámit, akkor azt Szerbiába toloncolják ki, független attól, hogy soha nem járt itt.

A BALK-nak adott exkluzív interjú végén a migrációs szakember elismerte, hogy Szerbiában is vannak problémák a migránsok iránti tolerancia terén, aminek két oka van: az egyik a tájékozatlanság, a másik a hiányos ismeretek.

Gerginov szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszott a média szenzációhajhász része, amely így hozzájárul az idegengyűlölet növekedéséhez.

Szerb Köztársaság

ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ankara
EGYMÁSBA KAPASZKODTAK: Orbán Viktor és Milorad Dodik egymásba kapaszkodott az ankarai beiktatási ünnepségen (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A boszniai szerb elnök is részt vett Recep Tayyip ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.

A „békepárti” Erdoğan

A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.

Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.

Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.

Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

Ankara

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.

Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.

Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.

Dodik és a törökök

A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Ankara

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.

Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.

A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankara

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.

A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.

– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet

– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.

A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.

Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava