Bosznia
A boszniai horvátok követelik, hogy ne más válasszon helyettükKomšić távozik, de Mostar attól tart, hogy a horvát elnökségi tagról ismét mások döntenek
Željko Komšić távozásával még nem oldódik meg a boszniai horvát politika egyik legnagyobb problémája: ki választhatja meg a horvát államelnökségi tagot. Dragan Čović szerint a boszniai választások után működésképtelenné válhatnak egyes állami intézmények, ha ismét döntően bosnyák szavazatok juttatják tisztségbe a bosnyákok által kiszemelt horvát képviselőt. A HDZ BiH ezért felsorakozott Darijana Filipović mögött sorakozott, közben pedig Zágrábtól Washingtonig igyekszik politikai hátországot építeni
Alig több mint egy héttel a boszniai választások előtt Dragan Čović meglehetősen világosan kijelölte, mit tekint a boszniai horvát politika legfontosabb kérdésének. Nem az a fő gondja, hogy ki nyeri a legtöbb mandátumot, és még csak nem is az, hogy milyen koalíció áll majd össze Szarajevóban.
A HDZ BiH elnöke mindenekelőtt azt akarja elkerülni, hogy ismét a Föderációban számbeli fölényben lévő bosnyák választók döntsék el, ki képviselje a horvátokat Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében. Ha pedig ez mégis megtörténne, Čović szerint annak már az egész ország működésére nézve következményei lehetnének.
Komšić megy, a probléma marad
A boszniai horvát politika számára az október 4-i választás egyik várva várt változása, hogy Željko Komšić ezentúl nem bitorolhatja a horvát elnökségi posztot.
Komšić negyedik összesített, ezen belül pedig második egymást követő mandátumát fejezi be, ezért az alkotmányos szabályok alapján a következő négy évben nem lehet államelnökségi tag a horvátok nevében.

Van egy fotó, amelyen Komšić és a pápa kettesben látható (Forrás: Istraga)
A Demokratikus Front azonban Komšić külpolitikai tanácsadóját, Slaven Kovačevićet indítja, vagyis személycsere történik, miközben az a politikai konstrukció, amelytől a boszniai horvátok tartanak, lényegében változatlan marad.
A horvát államelnökségi tagot a Bosznia-hercegovinai Föderáció választói választják meg, így a jóval népesebb bosnyák választói tábor szavazatai döntően befolyásolhatják a végeredményt.
Komšić négy alkalommal is nagyrészt bosnyák szavazatok juttatták az elnökségbe, ahol aztán egyértelműen a bosnyák politika meghosszabbított keze volt.
A boszniai horvátok és horvátországi politikai pártok jelentős része ezt régóta a „legitim képviselet” problémájaként kezeli. A jelenség körüli vita évek óta a boszniai politikai rendszer egyik neuralgikus pontja.
A HDZ BiH idén Darijana Filipovićot küldte csatába. A párt alelnökének jelöléséről még áprilisban egyhangú döntés született, és azóta Čović mellett szinte állandó szereplője lett a fontosabb politikai találkozóknak.
Van még egy horvát jelölt, Zdenko Lučić is, akit öt ellenzéki horvát párt támogat, tehát ezúttal a horvát tábor sem egyetlen jelölttel indul.
Mi történhet egy új „átszavazás” esetén
Čović a mostari Radiotelevizija Herceg-Bosne műsorában lényegében három választási prioritást nevezett meg: a horvát szavazótábor egységének fenntartását, az állami intézmények működőképességének helyreállítását, továbbá azt, hogy Bosznia-Hercegovina a jelenlegi nemzetközi helyzetben működőképes külpolitikával rendelkezzen.
Mindezek mögött azonban újra és újra ugyanahhoz a kérdéshez jutott vissza: ki választja meg a horvátokat képviselő politikust?

Bakir Izetbegovićnak, a bosnyák nacionalista SDA vezetőjének a horvátok túlreprezentáltságáról szóló kijelentéseire reagálva Čović azt üzente, hogy ez a narratíva csupán alibiként szolgál a csalásokhoz és a bosnyák hegemónia igazolásához
Čović szerint a horvát államelnökségi tag újbóli, döntően nem horvát szavazatokkal történő megválasztása akár az intézményrendszer működését is megbéníthatná. Azt mondta, ilyen esetben elképzelhetőnek tartja, hogy nem sikerülne megalakítani a Miniszterek Tanácsát, és a Föderáció kormányának működése is leállhatna.
A boszniai HDZ-elnök ugyanakkor azt állította, hogy tavaly október óta valamennyi fontos bosnyák párt képviselőivel tárgyalnak, ezért nem számít arra, hogy megismétlődik a Komšić-féle forgatókönyv, de ez majd kiderül.
Van ebben némi boszniai politikai báj: Čović egyszerre közli, hogy szerinte nem következik be a baj, majd meglehetősen részletesen elmagyarázza, milyen baj következhetne be, ha mégis bekövetkezne.
Boszniai választások: nem csak egy székről van szó
Az elnökség Bosznia-Hercegovina külpolitikájának egyik kulcsszereplője, részt vesz a nagykövetek kinevezésében, és jelentős hatáskörökkel rendelkezik a kül- és biztonságpolitika területén.
Čović éppen ezért külön kitért a diplomáciára is. Kifogásolta, hogy szerinte egyes boszniai nagykövetek – köztük az ENSZ-ben – saját politikai irányvonaluk szerint lépnek fel, miközben szerinte a külpolitikának a három államalkotó nép képviselőinek konszenzusából kellene megszületnie.
A HDZ vezetője azt is állítja, hogy a horvátok nem rendelkeznek megfelelő súllyal Bosznia-Hercegovina diplomáciai struktúráiban.
Vagyis amikor Mostarban „legitim képviseletről” beszélnek, annak nagyon is gyakorlati következménye van: ki beszél Bosznia-Hercegovina nevében Washingtonban, Brüsszelben vagy New Yorkban, és mennyi beleszólásuk van ebbe a horvátoknak.
Washingtonban is megterítették az asztalt
A HDZ BiH júliusban három hónapos szerződést kötött a Mercury Public Affairsszel. A megbízás havi 30 ezer dollárba került, vagyis összesen 90 ezer dolláros üzletről van szó. A cég feladatai közé amerikai politikai kapcsolatok építése, magas szintű találkozók előkészítése, háttéranyagok készítése és kommunikációs támogatás tartozik.
A dokumentumokban ráadásul külön megjelenik a daytoni rendszer, valamint a három államalkotó nép – bosnyákok, szerbek és horvátok – alkotmányos helyzete, vagyis Mostarban azt szeretnék, hogy Washingtonban legyenek tisztában azzal, hol van Hercegovina.
A boszniai horvát vezetés láthatóan arra készül, hogy a választások után várható újabb alkotmányos és választójogi vitákban ne csak Szarajevóban hallathassa a hangját, hanem Washingtonban is.
Darijana Filipović júniusban már arról beszélt, hogy amennyiben nem sikerül tartósan biztosítani a horvátok egyenrangúságát és politikai képviseletét, akkor egy külön horvát entitás létrehozását is a mérlegelni fogják.
Zágráb nélkül azonban ez sem menne. Čović kifejezetten az Andrej Plenković által vezetett horvát kormány támogatásáról beszélt, és a horvátországi intézményekkel fenntartott együttműködést a boszniai horvát érdekérvényesítés egyik fontos elemének nevezte, ami nem csak udvarias szomszédolás.
Plenković korábban nyilvánosan is kiállt Filipović jelöltsége mellett, a boszniai horvát politikai képviselet kérdése pedig rendszeresen megjelenik a zágrábi (kül)politikában is.
A horvátok vörös vonala
Čović közben igyekszik hangsúlyozni, hogy nem Bosznia-Hercegovina felosztását akarja.
A mostani interjúban ismét arról beszélt, hogy a HDZ BiH a szerb szeparatizmust és a bosnyák unitarizmust egyaránt elutasítja, és egy európai Bosznia-Hercegovinában érdekelt, aminek alapja a három államalkotó nép egyenjogusága.
A boszniai horvátok amerikai lobbizásának is az fő célja, hogy Zágrábtól Mostaron át egészen Washingtonig világossá tegyék: Željko Komšić most távozik, de ettől a Komšić-probléma ezzel még nem szűnik meg.