A boszniai horvátok követelik, hogy ne más válasszon helyettük

Komšić távozik, de Mostar attól tart, hogy a horvát elnökségi tagról ismét mások döntenek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Alig több mint egy héttel a boszniai választások előtt Dragan Čović meglehetősen világosan kijelölte, mit tekint a boszniai horvát politika legfontosabb kérdésének. Nem az a fő gondja, hogy ki nyeri a legtöbb mandátumot, és még csak nem is az, hogy milyen koalíció áll majd össze Szarajevóban.

A HDZ BiH elnöke mindenekelőtt azt akarja elkerülni, hogy ismét a Föderációban számbeli fölényben lévő bosnyák választók döntsék el, ki képviselje a horvátokat Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében. Ha pedig ez mégis megtörténne, Čović szerint annak már az egész ország működésére nézve következményei lehetnének.

Komšić megy, a probléma marad

A boszniai horvát politika számára az október 4-i választás egyik várva várt változása, hogy Željko Komšić ezentúl nem bitorolhatja a horvát elnökségi posztot.

Komšić negyedik összesített, ezen belül pedig második egymást követő mandátumát fejezi be, ezért az alkotmányos szabályok alapján a következő négy évben nem lehet államelnökségi tag a horvátok nevében.

Van egy fotó, amelyen Komšić és a pápa kettesben látható (Forrás: Istraga)

A Demokratikus Front azonban Komšić külpolitikai tanácsadóját, Slaven Kovačevićet indítja, vagyis személycsere történik, miközben az a politikai konstrukció, amelytől a boszniai horvátok tartanak, lényegében változatlan marad.

A horvát államelnökségi tagot a Bosznia-hercegovinai Föderáció választói választják meg, így a jóval népesebb bosnyák választói tábor szavazatai döntően befolyásolhatják a végeredményt.

Komšić négy alkalommal is nagyrészt bosnyák szavazatok juttatták az elnökségbe, ahol aztán egyértelműen a bosnyák politika meghosszabbított keze volt.

A boszniai horvátok és horvátországi politikai pártok jelentős része ezt régóta a „legitim képviselet” problémájaként kezeli. A jelenség körüli vita évek óta a boszniai politikai rendszer egyik neuralgikus pontja.

A HDZ BiH idén Darijana Filipovićot küldte csatába. A párt alelnökének jelöléséről még áprilisban egyhangú döntés született, és azóta Čović mellett szinte állandó szereplője lett a fontosabb politikai találkozóknak.

Van még egy horvát jelölt, Zdenko Lučić is, akit öt ellenzéki horvát párt támogat, tehát ezúttal a horvát tábor sem egyetlen jelölttel indul.

Mi történhet egy új „átszavazás” esetén

Čović a mostari Radiotelevizija Herceg-Bosne műsorában lényegében három választási prioritást nevezett meg: a horvát szavazótábor egységének fenntartását, az állami intézmények működőképességének helyreállítását, továbbá azt, hogy Bosznia-Hercegovina a jelenlegi nemzetközi helyzetben működőképes külpolitikával rendelkezzen.

Mindezek mögött azonban újra és újra ugyanahhoz a kérdéshez jutott vissza: ki választja meg a horvátokat képviselő politikust?

Bakir Izetbegovićnak, a bosnyák nacionalista SDA vezetőjének a horvátok túlreprezentáltságáról szóló kijelentéseire reagálva Čović azt üzente, hogy ez a narratíva csupán alibiként szolgál a csalásokhoz és a bosnyák hegemónia igazolásához

Čović szerint a horvát államelnökségi tag újbóli, döntően nem horvát szavazatokkal történő megválasztása akár az intézményrendszer működését is megbéníthatná. Azt mondta, ilyen esetben elképzelhetőnek tartja, hogy nem sikerülne megalakítani a Miniszterek Tanácsát, és a Föderáció kormányának működése is leállhatna.

A boszniai HDZ-elnök ugyanakkor azt állította, hogy tavaly október óta valamennyi fontos bosnyák párt képviselőivel tárgyalnak, ezért nem számít arra, hogy megismétlődik a Komšić-féle forgatókönyv, de ez majd kiderül.

Van ebben némi boszniai politikai báj: Čović egyszerre közli, hogy szerinte nem következik be a baj, majd meglehetősen részletesen elmagyarázza, milyen baj következhetne be, ha mégis bekövetkezne.

Boszniai választások: nem csak egy székről van szó

Az elnökség Bosznia-Hercegovina külpolitikájának egyik kulcsszereplője, részt vesz a nagykövetek kinevezésében, és jelentős hatáskörökkel rendelkezik a kül- és biztonságpolitika területén.

Čović éppen ezért külön kitért a diplomáciára is. Kifogásolta, hogy szerinte egyes boszniai nagykövetek – köztük az ENSZ-ben – saját politikai irányvonaluk szerint lépnek fel, miközben szerinte a külpolitikának a három államalkotó nép képviselőinek konszenzusából kellene megszületnie.

A HDZ vezetője azt is állítja, hogy a horvátok nem rendelkeznek megfelelő súllyal Bosznia-Hercegovina diplomáciai struktúráiban.

Vagyis amikor Mostarban „legitim képviseletről” beszélnek, annak nagyon is gyakorlati következménye van: ki beszél Bosznia-Hercegovina nevében Washingtonban, Brüsszelben vagy New Yorkban, és mennyi beleszólásuk van ebbe a horvátoknak.

Washingtonban is megterítették az asztalt

A HDZ BiH júliusban három hónapos szerződést kötött a Mercury Public Affairsszel. A megbízás havi 30 ezer dollárba került, vagyis összesen 90 ezer dolláros üzletről van szó. A cég feladatai közé amerikai politikai kapcsolatok építése, magas szintű találkozók előkészítése, háttéranyagok készítése és kommunikációs támogatás tartozik.

Kapcsolódó cikk

A boszniai horvátok is Washingtonban lobbiznak

A dokumentumokban ráadásul külön megjelenik a daytoni rendszer, valamint a három államalkotó nép – bosnyákok, szerbek és horvátok – alkotmányos helyzete, vagyis Mostarban azt szeretnék, hogy Washingtonban legyenek tisztában azzal, hol van Hercegovina.

A boszniai horvát vezetés láthatóan arra készül, hogy a választások után várható újabb alkotmányos és választójogi vitákban ne csak Szarajevóban hallathassa a hangját, hanem Washingtonban is.

Darijana Filipović júniusban már arról beszélt, hogy amennyiben nem sikerül tartósan biztosítani a horvátok egyenrangúságát és politikai képviseletét, akkor egy külön horvát entitás létrehozását is a mérlegelni fogják.

Zágráb nélkül azonban ez sem menne. Čović kifejezetten az Andrej Plenković által vezetett horvát kormány támogatásáról beszélt, és a horvátországi intézményekkel fenntartott együttműködést a boszniai horvát érdekérvényesítés egyik fontos elemének nevezte, ami nem csak udvarias szomszédolás.

Plenković korábban nyilvánosan is kiállt Filipović jelöltsége mellett, a boszniai horvát politikai képviselet kérdése pedig rendszeresen megjelenik a zágrábi (kül)politikában is.

A horvátok vörös vonala

Čović közben igyekszik hangsúlyozni, hogy nem Bosznia-Hercegovina felosztását akarja.

Kapcsolódó cikk

Boszniai választások: elindult a nagy politikai tülekedés

A mostani interjúban ismét arról beszélt, hogy a HDZ BiH a szerb szeparatizmust és a bosnyák unitarizmust egyaránt elutasítja, és egy európai Bosznia-Hercegovinában érdekelt, aminek alapja a három államalkotó nép egyenjogusága.

A boszniai horvátok amerikai lobbizásának is az fő célja, hogy Zágrábtól Mostaron át egészen Washingtonig világossá tegyék: Željko Komšić most távozik, de ettől a Komšić-probléma ezzel még nem szűnik meg.