Putyin nyíltan beszállt a boszniai választásokba

Putyin választási hátszelet adott Dodiknak, aki egészen a szamovárig vinné a boszniai Szerb Köztársaságot

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Nehéz volna azt állítani, hogy Milorad Dodik rossz helyre ment támogatásért néhány nappal a bosznia-hercegovinai választások előtt. A boszniai szerb politikus kedden huszonkilencedik alkalommal találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ezúttal Savo Minić, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke is elkísérte a Kremlbe.

Putyin nem is nagyon kerülgette a forró kását: sok sikert kívánt a Dodik által képviselt kormánykoalíciónak a választásokon. A találkozóról Szarajevóban, Banja Lukában és Moszkvában három meglehetősen különböző elképzelés született, abban azonban mindhárom oldal megegyezik, hogy Dodik az eddiginél is intézményesebbé tenné a boszniai Szerb Köztársaság és Oroszország kapcsolatát.

Putyin már nemcsak Dodikot fogadta

A szeptember 29-i kremlbeli találkozón Dodik mellett ott ült Savo Minić, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke is. Ennek azért van jelentősége, mert a Moszkva és Banja Luka közötti kapcsolatot Dodik hosszú időn keresztül elsősorban személyes politikai kapcsolatrendszerként építette, most viszont már az RS kormányának vezetője is megjelent a tárgyalóasztalnál.

Dodik még ennél tovább is menne, Putyinnak ugyanis egy olyan magas szintű tanács létrehozását javasolta, amely rendszeresen áttekintené az együttműködést, emellett évente együttes ülést tartana az orosz és a boszniai szerb kormány. Dodik szerint Putyin azt ígérte, hogy Moszkva megvizsgálja a javaslatot.

A Milorad Dodik által vezetett Független Szociáldemokrata Párt (SNSD) Savo Minić miniszterelnököt indítja a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért. Moszkvában azonban most még csak az volt a dolga, hogy hallgasson: lehet, hogy csak pofavizitre vitték el (Forrás: Kreml)

A Klix szarajevói portál éppen ezt emelte ki tudósításának címében: értelmezésük szerint Dodik „egyre inkább behozza Putyint Bosznia-Hercegovinába”. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés nem kizárólag politikai lenne.

Dodik beszámolója szerint Putyin biztosította arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság számára nem változik az orosz gáz ára, és szóba került gázerőművek építése is. Az orosz fél érdeklődik továbbá a bijeljinai Orao repüléstechnikai vállalattal folytatandó együttműködés bővítése iránt, és Banja Luka egy nagy, tűzoltásra alkalmas orosz helikopter beszerzéséről is tárgyal.

Banja Lukából nézve testvéri kapcsolat

Egészen más hangsúlyok jelentek meg a boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS beszámolóiban.

Ott a moszkvai út nem az orosz befolyás növekedésének a jele, hanem a boszniai Szerb Köztársaság diplomáciai mozgásterének növekedését jelenti. A televízió „testvéri” orosz–szerb kapcsolatokról beszélt, és részletesen idézte Dodik Brüsszellel szembeni kijelentéseit.

A boszniai szerb vezér Putyin előtt ismét leszögezte, hogy politikája nem változik: ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciókat, kitart a katonai semlegesség mellett, és nem támogatja Bosznia-Hercegovina NATO-csatlakozását. Azt is közölte, hogy nem járulnak hozzá az orosz állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség bevezetéséhez.

Ennél jóval keményebben fogalmazott az Európai Unióról. A Kremlben azt mondta, hogy a szerbek naponta érzik a „brüsszeli irodákból áradó rossz fuvallatokat”, és egyetért Szergej Lavrov orosz külügyminiszter EU-val kapcsolatos bírálataival.

Dodik szerint a daytoni rendszer gyakorlatilag kudarcot vallott, amiért a nyugati országokat tette felelőssé. Azt állította, hogy Bosznia-Hercegovinában a háború óta nem volt olyan alacsony a népek közötti bizalom, mint jelenleg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is elkötelezett a béke mellett.

Putyin sem maradt a diplomáciai semlegesség talaján

A találkozó legfontosabb belpolitikai mondata azonban nem Dodiktól, hanem Putyintól származik.

Az orosz elnök a választások előtt sikert kívánt a Dodik által képviselt kormánykoalíciónak, és reményét fejezte ki, hogy külső beavatkozás nem változtatja meg a választók hangulatát, illetve nem akadályozza meg az általa „hazafias erőknek” nevezett politikai oldal mandátumszerzését. A hivatalos kremlbeli közlés is rögzíti Putyin támogatói hangvételű választási üzenetét.

Az RTRS szerint az orosz elnököt tájékoztatták azokról az új választási technológiákról is, amelyek alkalmazását Dodikék régóta bírálják.

Putyin emellett megismételte Moszkva régi álláspontját: szerinte a szerbek nem különleges jogokat kérnek, hanem a korábban megkötött nemzetközi megállapodások végrehajtását, és Oroszország elfogadhatatlannak tartja, ha kívülről kényszerítenek rájuk döntéseket.

Közben az is kiderült, hogy orosz megfigyelők is részt vesznek az október 4-i bosznia-hercegovinai választásokon, miután húsz orosz megfigyelőt akkreditált a bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK).

A Kommerszantnak az is feltűnt, hogy ki beszél és ki hallgat

Az orosz–boszniai szerb összeborulásról a Kommerszant is beszámolt, de Andrej Kolesznyikov, a lap veterán kremlbeli tudósítója a tárgyalóteremben kialakult furcsa szereposztást figyelte: Dodik beszélt szinte mindenről, Savo Minić pedig látványosan hallgatott.

Ez azért volt különös, mert papíron éppen Minić képviselte a boszniai Szerb Köztársaság kormányát, Dodik pedig „csak egy pártvezér”, viszont úgy viselkedett, mintha továbbra is ő lenne egyszerre Banja Luka első számú politikusa, külpolitikai szóvivője és moszkvai összekötője.

Dodik azt javasolta Putyinnak, hogy évente tartson együttes ülést az orosz és a boszniai szerb kormány, és hogy hozzanak létre egy magas szintű együttműködési tanácsot. Putyin egyelőre csak annyit ígért meg, hogy Moszkva megvizsgálja a kezdeményezést (Kreml via ATV)

Kolesznyikov ebből csinált finom iróniát. A tudósítás szerint Dodik láthatóan mindent elmondhatott, amit el akart mondani, Minić viszont még abból sem sokat mondott el, amit nyugodtan elmondhatott volna. A különbség még Putyin egyik legfontosabb politikai mondatánál is feltűnt.

Az orosz elnök ugyanis sikert kívánt a boszniai Szerb Köztársaság kormánykoalíciójának az október 4-i választásokon. Kolesznyikov ekkor nemcsak azt jegyezte fel, amit Putyin mondott, hanem azt is, hogyan reagált a két vendég: Dodik helyeslően bólogatott, Minić viszont nem. A jelenet apróságnak tűnhet, de az orosz tudósító szemében elég beszédes volt ahhoz, hogy bekerüljön a Kommerszant beszámolójába.

Kapcsolódó cikk

Dodik Trump felé fordult, de Boszniában elzárták a lobbipénz csapját

Kolesznyikov nem vitatkozott nyíltan Dodikkal, és nem minősítette a boszniai szerb vezetőt, hanem apró megjegyzésekkel hagyta, hogy az olvasó maga vegye észre a jelenet abszurditását. Dodik pontosan tudja, hol van, kivel ül szemben, és milyen mondatok találnak biztosan célba a Kremlben.

És mondott is ilyeneket bőven.

Dodik arról beszélt Putyinnak, hogy a Nyugat szerinte hosszú ideje téves politikát folytat Oroszországgal szemben, majd lényegében igazat adott az orosz elnöknek az Ukrajna elleni háborúhoz vezető konfliktus értelmezésében is. A Kommerszant tudósítójának ezen a ponton már az is feltűnt, milyen messz hajlandó elmenni Dodik a moszkvai álláspont támogatásában.

Kolesznyikov végül lényegében arra jutott, hogy ilyen nyíltan és következetesen oroszbarát politikusból már alig maradt Európában, és talán ez éppen ezért érdekes, hogy mindezt nem egy szarajevói vagy nyugati lap írta Dodikról, hanem az orosz Kommerszant moszkvai tudósítója a Kremlből.