Connect with us

Macedónia

DÖNTSÖN A NÉP! Jövőre előrehozott választásokat tartanak Észak-Macedóniában

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

zoran zaev nikola gruevski
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Zoran Zaev miniszterelnök nem ért el mindent, amit a választásokon ígért, mert nem sikerült felgyorsítania hazája uniós csatlakozását. Miután az európai vezetők úgy döntöttek, hogy egyelőre nem kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával, Zaev televíziós beszédben előrehozott választásokat követelt Észak-Macedóniában. Ezt viszont sikerült elérnie.

Döntsön a nép!

2020 április 12-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Észak-Macedóniában – ebben állapodtak meg a legnagyobb macedón politikai pártok vezetői.

Az előrehozott választásokat Zoran Zaev miniszterelnök javasolta, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését a szkopjei kormánnyal.

Az észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, amelyet főleg Franciaországnak „köszönhetnek”.

Albániai jelentések szerint Emmanuel Macron novemberben Szkopjéba és Tiranába látogat, aminek lehet köze a történtekhez.

Zoran Zaev legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt, amiért még az ország nevének „kiigazítását” is bevállalta.

Ezért a brüsszeli döntést Zaev csalódásként élte meg.

Az uniós bővítés 2013-ban rekedt meg, Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors tárgyalásokat folytatnia az EU-val.

Becslések szerint a következő bővítésre 2025 előtt nem lehet számítani.

Maradnak az európai úton

Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfő kérésére gyűltek össze a parlamenti pártok vezetői, hogy a kormányfő javaslatáról tárgyaljanak.

Végül abban állapodtak meg, hogy a négyéves megbízatási idő lejárta előtt nyolc hónappal, áprilisban tartsanak parlamenti választásokat a nyugat-balkáni országban.

A találkozó után Pendarovszki kijelentette: a pártok vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós döntés ellenére sem térnek le az európai útról, és

az ország stratégiai célja továbbra is az európai integráció marad.

A megállapodás és a törvények értelmében Zoran Zaev januárban lemond a miniszterelnöki tisztségről, hogy az államfő kiírhassa az előrehozott választásokat.

Az áprilisig terjedő időszakban szakértői kormány irányítja majd Észak-Macedóniát.

A nacionalista madárijesztő

A találkozó után a macedón kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy

a macedón állampolgárok április 12-én bölcsen döntenek, és kijelölik azt az utat, amelyen a politikusoknak vezetniük kell az országot.

A pálya széléről közben bekiabált Nikola Gruevszki, aki a Facebook segítségével üzent haza.

Gruevszki ősellenségnek tekinti Zaevet, akinek szerinte az uniós döntés az utolsó szalmaszál ahhoz, hogy külföldi segítségért folyamodjon, és ezáltal továbbra is kormányon maradjon.

Az európai és az euroatlanti integráció vonatkozásában Zaev úgy mutatja majd be az ellenzéket, mint egy nacionalista madárijesztőt, magát pedig mentőangyalként tüntetheti fel

– írta Gruevszki, akinek a tollát ezúttal (is) a gyűlölet vezérelte.

Gruevszki szerint a

választások nem szolgálhatják Zaev hitelességét, mert a jelenlegi macedón miniszterelnök soha sem volt hiteles.

Az előrehozott választásokkal kapcsolatos manővernek valóban van némi köze a politikai szemfényvesztéshez, Észak-Macedónia ugyanis csak félig vallott kudarcot az euroatlanti úton, mivel a NATO-csatlakozási tárgyalások nem rekedtek meg.

A balkáni ország már jövőre teljes jogú NATO-taggá válhat, a 29 NATO-tagország közül ugyanis 20 már ratifikálta a csatlakozásról szóló dokumentumot.

Félig azonban nem lehet előrehozott választásokat tartani!


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Szerbia

A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Washingtoni találkozó
A Presevo-völgy küldöttsége találkozott Ritchie Torres amerikai képviselővel, az amerikai képviselőház albán kérdésekkel foglalkozó csoportjának társelnökével. Erről a képen szintén látható Shaip Kamberi számolt be. (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli ré, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra
A völgy küldöttsége Washingtonban

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Kamberi Washingtonban

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Energiaválság

CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ursula vjosa gigapixel standard scale
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.

De persze, lesz még több is. Az egész régió 500 millió eurós támogatást kap az energiakonnektorokba, az energiahatékonyságba és természetesen a megújuló energiába történő beruházásokra

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

Az ukrajnai háború által ekőidézett energia- és gazdasági egyesítette Európát. Csak összefogva tudjuk kezelni az energia- és élelemiszerhiányt

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.

Energiatámogatási csomagunkkal az EU 75 millió eurót biztosít Koszovónak a lakosság és a vállalkozások védelme érdekében

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

Tudom, milyen fontos a vízumliberalizáció Koszovó számára. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Koszovó minden elvárást teljesített

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Macedónia

TAKARÉKOSSÁGI VERSENY + Az uniós bizottsági elnök a jövő héten energiacsomagot visz Szkopjéba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nagy osmani varhelyi gigapixel scale
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Bujar Osmani, Észak-Macedónia külügyminisztere bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jövő héten Szkopjéba látogat, ahova energiatámogatási csomaggal érkezik. Osmani ezt a berlini folyamat részeként Berlinben tartott külügyminiszteri találkozót után mondta – és itt kúszik be a magyar szál -, az észak-macedón külügyi vezető ugyanis hozzátette, hogy ezt az információt Várhelyi Olivértől, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosától kapta.

Alkalmam volt találkozni a bővítési biztossal, aki rendkívül pozitív hírekkel szolgált, egy olyan energiatámogatási csomagot említett ugyanis, amelyet az Európai Bizottság elnökének jövő heti, szkopjei látogatása alkalmával jelentenek be

– lelkendezett a külügyminiszter, aki egyébként nemzetiségű, és arról lehet felismerni, hogy egy hatalmas Teréz anya kép lóg a szobája falán.

Médiajelentések szerint Osmani azt mondta, hogy Észak-Macedónia mindenekelőtt a jelenlegi villamosenergia-ellátási problémák leküzdéséhez kap segítséget az ipari és a lakossági áram árát illetően.

A szkopjei külügyek irányítója a Várhelyivel folytatott megbeszélésről a Twitteren is beszámolt, ott azt írta, hogy a csatlakozási tevékenység, a legújabb uniós jelentés és a tervbe vett reformok mellett a találkozón szó esett annak a brüsszeli mentőcsomagnak a „gyakorlatba történő átültetéséről” is, amely az energiaválság enyhítésére vonatkozik.

Az észak-macedóniai intézmények szeptemberben egyébként már takarékoskodtak az árammal, de nem mindegyiküknek sikerült 15 százalékkal csökkentenie a fogyasztást. A rosszul teljesítők közé tartozik a védelmi minisztérium, amely mindössze 6 százalékkal tudta lejjebb vinni a fogyasztását az előző évhez képest, de szégyent vallott a külügyminisztérium is a maga 8 százalékával.

A Meta macedón hírügynökség jelentése szerint további négy minisztérium ugyancsak nem teljesítette a fogyasztás terén elvárt csökkentési tervet. Ez azonban nem gátolta a szkopjei kormányt, hogy egészében véve 27%-kal kevesebb áramot fogyasszon idén szeptemberen, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A legjobb eredményt az észak-macedón közlekedési és hírközlési minisztérium ért el, amely 43 százalékkal kevesebb áramot használt, mint egy évvel ezelőtt, a parlament 29 százalékkal mérsékelte önmagát az áramfogyasztás terén, az elnök hivatal pedig 17 százalékkal tornázta le a tavalyi számot. Az „energiatakarékossági munkaverseny” ebben a hónapban folytatódik Észak-Macedóniában (is).


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: