UNIÓS BŐVÍTÉS: A balkáni országok hosszú biciklizése az Európai Unió felé

Macedónia és Albánia egyelőre mégsem tolhatja be a biciklit az Európai Unióba, sőt még arról sem nagyon lehet elképzelésük, hogy milyen színűre fessék a vasparipát, hiszen a csatlakozási tárgyalásokat sem kezdhetik meg. Az uniós csúcson ugyanis nem volt egyetértés abban, hogy megnyissák-e tárgyalásokat a két balkáni országgal. A macedón külügyminiszter tisztességtelennek nevezte az uniós döntést, amely az albán miniszterelnök szerint az EU megosztottságára utal.

Csak hitegetik őket

Az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam ugyan az uniós bővítés mellett érvelt, de voltak akik másképp gondolták.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően elmondta, hogy nem volt egyetértés Észak- Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitásában, amiről ezek után leghamarabb jövőre születhet döntés.

Tájékoztatása szerint már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU- Nyugat- Balkán csúcstalálkozó előtt.

Az Európai Tanács elnöke nem kételkedett abban, hogy Észak- Macedónia és Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak.

A kérdés csak az, hogy mikor. A törökök és a szerbek tudnának arról mesélni, hogy meddig kell előszobázni.

Az említett országoknak természetesen az is fáj, hogy nem veszik be őket a klubba, azt viszont

-nehezebben dolgozzák fel, hogy hitegetik őket.

A két ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését leginkább Emmanuel Macron francia elnök ellenezte. Ezzel ellentmondott a német Angela Merkelnek, aki még igyekszik életben tartani a hat balkáni ország uniós reményeit.

Dánia és Hollandia ugyanakkor „csak azzal” nem értett egyet, hogy Észak- Macedónia és Albánia sorsáról „csomagban” döntsenek, viszont nyitottak voltak a két ország külön-külön mérlegelésére.

Mindkét uniós ország ellenezte a tárgyalások megkezdését Albániával, amiről a holland parlamentben már korábban volt szó.

De miért?

A balkáni országok „hosszú biciklizése” az uniós úton a 2003-as Thesszaloniki csúccsal kezdődött meg, amikor még magas volt a hidegháború lezárását és a balkáni vérontás befejezését követő optimizmus, vagyis inkább a hurráoptimizmus.

A francia kormány korábban közölte, hogy támogatják a balkáni országok európai perspektíváját, viszont nem tartják hitelesnek a jelenlegi folyamatokat.

A baloldali brit Guardian elemzése szerint

-a nyugati uniós országokat visszatartja a bővítéstől az a „demokratikus visszalépés”, amelyet Lengyelországban és Magyarországon tapasztalnak.

Európa boldogabb felét közben kifárasztotta a görögök által előidézett „euróövezeti válság”, aminek egyik kiváltó oka lehetett, hogy a görögök „elhazudták a számokat”, amikor beléptek az eurót használó országok táborába.

Ráadásul általánosan elterjedt a nézet, hogy Romániát és Bulgáriát túl korán engedték be az Európai Unióba, ami felébresztette a kétségeket az újabb bővítéssel kapcsolatban.

A nemzeti öntudat

A macedónokat „nemzeti öntudatukban is sérti”, hogy ismételten nem kezdődik meg a kerékpárút felfestése, amelyen bebiciklizhetnének az EU-ba. Ők az ország korábbi nevéről mondtak le azért, hogy „európai emberszámba vegyék őket”.

A ma már Észak- Macedóniának nevezett ország abban bízott, hogy megnyílik számára az út az Európai Unióba, ha lerendezi a görögökkel a közel három évtizedes névvitát.

De, mint azóta kiderült, ez csak egy kifogás volt. A macedónok az ország nevének módosításával aprópénzre váltották a nemzeti önbecsülésüket, ám azon nem tudják megvenni a belépőt az EU-ba.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter is a politikusok Twitter-szekciójához tartozik, így ott fejezte ki az uniós döntéssel kapcsolatos véleményét.

– A legkevesebb, amivel az Európai Unió tartozik a régiónak, hogy őszinte legyen hozzánk. Ha nincs meg a konszenzus a Nyugat- Balkán európai jövőjével kapcsolatban, és ha már nem érvényes a Thesszalonikiban 2003-ban tett ígéret, akkor ezt az itteni polgároknak joguk van tudni.

A macedón külügyminiszter szerint addig is, amíg az európai konszenzus létrejöttére várnak, folytatniuk kell „a valódi európai értékek hazai védelmét”.

Küzdj és bízva bízzál

Ha a magyarok kölcsön adnák a macedónoknak és az albánoknak Madách Imrét, akkor ők is idézhetnék Az ember tragédiájának talán legtöbbet emlegetett néhány szavát: „ember küzdj és bízva bízzál”.

Valahogy így áll a kérdéshez Edi Rama, Albánia miniszterelnöke és az ország divatdiktátora is.

Edi Rama október 16-án az öltönyös úriember stílust a népi hagyományokkal és a sportos megjelenéssel ötvözte, és ezzel kápráztatta el hódolóit

Az albán miniszterelnök szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása az „Európai Unió belüli nyílt konfrontáció eredménye”. Edi Rama ráma a reformok folyatatását sürgette hazájában, de

-nem Párizs, Berlin vagy Brüsszel miatt, és nem azért mert ők kérik, hanem azért, hogy Albánia működőképes európai ország legyen.

A jelek szerint az Európai Unió a jövő év első felében dönt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Észak- Macedóniával és Albániával. De azért erre ne vegyünk mérget!

Franciaország ugyanis bejelentette, hogy belső uniós reformokat szeretne a bővítési folyamattal kapcsolatban, és ki tudja, hogy az előbb említett két balkáni ország megfelel-e majd az új feltételeknek.