Már az első vizsgán megbukott a szerb médiahatóság

A REM a kampány előtt ismét a reflektorfénybe került, de a szerb médiatér régi bajai maradtak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások közeledtével ismét előkerült a régi kérdés, hogy kampány idején hol végződik a tájékoztatás, és hol kezdődik a propaganda. A szerb médiahatóság legújabb leszereplését követően erre egyelőre nem könnyű megnyugtató választ adni.

Alig állt fel az új szerbiai médiahatóság, rögtön el is bukott az első vizsgán, és jó kis botrány kerekedett belőle. Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) nyolctagú tanácsának valamennyi tagja írásban támogatta, hogy az Informer televízió választási műsorait is folyamatosan ellenőrizzék, néhány órával később azonban négyen már saját korábbi álláspontjuk ellen szavaztak.

A 4:4-es eredmény miatt az egyik legnagyobb műsorszórással bíró, lejárató kampányairól és manipulatív tartalmairól ismert, szélsőségesen kormánypárti Informer televízió kimaradt a választási monitoringból, miközben a szerb köztévétől és a Vajdasági RTV-től a Pinken át az N1-ig tizenegy csatornát napi 24 órában figyel a hatóság.

Hogy mi történt azon a bizonyos két órán belül, arra nincs egyértelmű válasz – arra viszont igen, hogy az ügy azonban nem csak Informerről szól. A kérdés az, hogy az évek óta hitelességi válsággal küzdő szerbiai médiahatóság képes-e valóban független szabályozóként működni éppen akkor, amikor erre a választási kampányban a legnagyobb szükség lenne?

Sajnos már most tudjuk, hogy a válasz negatív. Ráadásul a döntésképtelenség oka, hogy nem választották meg a kilencedik, kisebbségi tagot, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség delegált volna első körben.

Már a megalakulásnál is gondok voltak

A történet kiindulópontja az új szerb médiatörvény. A korábbi REM-tanács tagjainak mandátuma 2024 novemberében lejárt, az új testület megválasztását azonban a parlament nem fejezte be időben. Az Európai Bizottság később külön is megállapította, hogy Szerbia nem tartotta be a törvényben előírt határidőt, és ezzel szabályozási vákuum alakult ki.

Ez azért fontos a mostani ügy szempontjából, mert a REM függetlensége és tényleges működőképessége már korábban is a szerbiai választások egyik kulcskérdése volt. Az ODIHR a 2023-as parlamenti választásokról szóló jelentésében médiatorzításokról írt, és kifejezetten azt ajánlotta, hogy biztosítsák a REM függetlenségét, a hatóság pedig a saját szisztematikus médiamonitoringja során feltárt jogsértésekkel szemben proaktívan lépjen fel.

Kapcsolódó cikk

Kisebbségi tag nélkül alakulhat meg a médiatestület

Az első kiválasztási folyamat vitatott volt, ezért 2025. április 28-án új pályázatot írtak ki a REM tanácstagjainak megválasztására. Ez egybeesett azzal, hogy a tiltakozó egyetemisták két héten keresztül blokád alatt tartották az RTS épületét, és követeléseik között szerepelt a REM-tanács szabályos megválasztása is. Az Európai Bizottság 2025-ös Szerbia-jelentése szerint az első eljárást szabálytalanságokról szóló beszámolók kísérték, a második eljárás pedig nemzetközi közvetítéssel folytatódott.

A parlament végül 2025. november 12-én megválasztotta a tanács tagjait, de a kilenctagú testület csak nyolc taggal állt fel. A mostani történet szempontjából ez azért fontos, mert lényegében két négyfős csoport alakult ki. Az egyikben Dubravka Valić Nedeljković, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Rodoljub Šabić volt, a másik négy tag Miloš Garić, Stevica Smederevac, Milan Petković és Snežana Miljković.

Valić Nedeljković, Prodanov Krajišnik, Malešić és Šabić decemberben benyújtották lemondásukat. Ennek közvetlen előzménye a nemzeti kisebbségek által jelölt tanácstag körüli vita volt – tulajdonképpen a VMSZ kérésére nem választották meg a jelöltet, mert nem Bodzsoni István volt az, akit a VMSZ, és a nemzeti tanácsok többsége is támogatott.

A négy tag határidőt szabott a parlamentnek, hogy rendezze az eljárást, majd miután ez nem történt meg az általuk elvárt módon, távoztak. Így a REM ismét gyakorlatilag működésképtelenné vált.

A parlament 2026. július 10-én elfogadta az elektronikus médiáról szóló törvény egyik rendelkezésének „autentikus értelmezését”, amely szerint a négy tag korábbi lemondó nyilatkozata nem váltott ki joghatást. A tanács továbbra is nyolctagú maradt.

Az új tanács alakuló ülésén sem sikerült elnököt választani. A második próbálkozásra sikerrel jártak, a nyíltan kormánypárti Stevica Smederevac lett az elnök.

Nem bővítették a listát, az Informer továbbra is azt csinálhat, amit akar

Aztán elérkezett az első ülés, amely tulajdonképpen teszt volt, megállja-e a helyét a REM, sikerül-e megugornia a feladatát, vagy megint kaptunk egy olyan testületet, amelynek tulajdonképpen semmi értelme sincs.

A kérdés az volt, felveszik-e a választási kampány idején monitorozott csatornák listájára a kormánypárti Informert is? Természetesen végül nem vették fel, a REM megbukott a vizsgán. Úgy tűnik, hogy az Informer érinthetetlen, legalábbis egyelőre.

Az ülésen mind a nyolc tag írásban úgy nyilatkozott, hogy az Informert be kell vonni a monitoringba. Tíz óráig még egyértelmű volt, hogy az Informernek a monitorozott csatornák között kell lennie. Aztán történt valami tíz és tizenkét óra között, aminek hatására négy tag meggondolta magát, de hogy pontosan mi, azt Stevica Smederevac nem részletezte.

Ő Stevica Smederevac, két óra alatt neki is sikerült 180 fokos fordulatot venni. Smederevac több mint egy évtizeden át dolgozott az Újvidéki Televíziónál, amelynek 1998 és 2000 között igazgatója is volt. Az intézmény ekkor már a belgrádi központú Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) vajdasági egységeként működött, bizonyos regionális – mindenekelőtt többnyelvű műsorkészítési – sajátosságokat megőrizve. Saját bevallása szerint ő szervezte meg az újvidéki televízió működését és „diszlokációját” az 1999-es NATO-bombázások idején, amikor a mišeluki televíziós központot is lerombolták (Forrás: Sreenshot, RTS)

A döntést azzal magyarázta, hogy a REM szakmai szolgálatának nincs kapacitása arra, hogy a bővített listán szereplőket figyelemmel kísérje. Persze mindannyian tudjuk, hogy mi lehet a valódi ok a háttérben. Végül négy független jelölt támogatta, hogy az Informert is bevonják a monitoringba, a REM Tanácsának másik négy tagja viszont ellene szavazott.

“Egyszerűen hihetetlen, hogy négy ember az ellen szavaz, amit korábban saját maga javasolt. Szerintem erre az egyetlen magyarázat az, hogy felülről érkezett utasítás. Itt nem önálló vagy független REM-tanácstagokról van szó, hanem engedelmes végrehajtókról, akik egyik napról a másikra megváltoztatják a saját véleményüket” – mondta Rodoljub Šabić, a REM Tanácsának független tagja.

Miloš Garić, a REM Tanácsának kormányközeli tagja azzal magyarázta, hogy végül nemmel szavazott, hogy nem akar semmilyen hajszában részt venni senki esetében sem.

Ivana Stevanović, a Slavko Ćuruvija Alapítvány munkatársa ennek kapcsán azt mondta, egyszerűen hihetetlen, hogy egy televízió ellenőrzés alá vonása az adott televízió célkeresztbe állítását jelentené. Akkor ez azt jelenti, hogy a már monitorozott tizenegy televíziót is célkeresztbe állították?

A REM „nagyítója alatt” az RTS, az RTV, a Pink, a Prva, a B92, a Happy, valamint az N1, a Nova S és a K1 televíziók lesznek „célkeresztben”.

A Pannon Televízió monitoringját egy párt javasolta

A Pannon RTV választási monitoringba való bevonását a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Vajdaságiak kérte a REM-től. Az LSV azt kérte, hogy a REM „haladéktalanul kezdje meg a szabadkai Pannon RTV televíziós és rádiós műsorának rendkívüli és folyamatos monitoringját”.

Marton azzal indokolta a kérést, hogy álláspontjuk szerint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított Pannon műsora a Vajdasági Magyar Szövetség és Pásztor Bálint politikai népszerűsítésének van alárendelve.

Stevica Smederevac REM-elnök a szeptember 28-i ülés után maga is megerősítette, hogy politikai szereplőktől újabb kérések érkeztek a monitoring kibővítésére, és példaként konkrétan a magyar nyelven sugárzó Pannon TV-t említette. Monitoring viszont a Pannon esetében sem lesz.

Összeférhetetlenség egyes tagok esetében

Valić Nedeljković felvetette Miloš Garić REM-tanácstag esetleges összeférhetetlenségének kérdését is, rámutatva, hogy korábban több alkalommal dolgozott együtt az Informer tulajdonosával, Dragan J. Vučićevićtyel. Garić kolléga 2001 és 2003 között Dragan J. Vučićevićtyel dolgozott a Nacionalnál. Ezt követően mindketten, 2003 és 2005 között, a Kurirhoz kerültek. Vagyis követték egymást. Majd 2005-től mindketten a Pressnél dolgoztak.

Garić a nyár folyamán hetente kétszer vendégeskedett az Informer műsorában, baráti hangvételű beszélgetések voltak ezek. Valić Nedeljković emlékeztetett arra is, hogy a korábbi választási ciklusokban az Al Jazeera szintén szerepelt a monitoringban, időközben azonban kikerült belőle, vagyis egy hely mindenképpen felszabadult.

Kapcsolódó cikk

Az Egyetem az Informer TV ellen: harc a becsületes sajtóért

“Jogosan merül fel a kérdés: miért éppen az Informer, és miért nem az a 449 médiaszolgáltató, amelyet Stevica Smederevac kolléga említett? Egyszerűen azért, mert egyértelmű jelek utalnak arra, hogy az Informer megsérti a szabályokat.

Kábeles műsorszórásra kapott bizonyos engedélyt, most viszont – helyi médiumok felvásárlásával – olyan közönséghez is eljuttatja a műsorát, amelyre az engedélye nem terjed ki” – emlékeztetett a REM tagja, majd hozzátette, a minap mindössze fél órán át nézte az Informer műsorát, s ez idő alatt tíz olyan kifejezést jegyzett fel, amiknek nem lenne szabad elhangozniuk a médiatérben.

Arra is rámutatott, hogy a REM az elmúlt év során 131 panaszt kapott az Informer által sugárzott tartalmak miatt, amivel a csatorna a Pink televízióval együtt a lista élén áll.

Szavai szerint mindennek semmi köze a politikához. Ők a REM-be való belépésükkel vállalták, hogy olyan légkört teremtenek, amelyben tiszteletben tartják a törvényeket és az etikai kódexet, és amelyből kiszorítják a gyűlöletbeszédet. Borítékolható, hogy ez nem fog sikerülni. Legalábbis a mostani kampányidőszakban biztosan nem.