SZERB-KOSZOVÓI KÖTÉLHÚZÁS: Van-e ok az optimizmusra?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pristinát és Belgrádot is megjárta az USA és az Európai Unió nyugat-balkáni ügyekben illetékes különképviselője, Gabriel Escobar és Miroslav Lajčák, s mindketten feltűnően optimistának tűntek a tárgyalások után. A Balk.hu értesülései szerint nem véletlenül, mert valóban megélénkülhet a szerb-koszovói párbeszéd, de azért komoly áttörésre most sem lehet számítani.

Párbeszéd takarékon

Sohasem hasított igazán a 2008-ban függetlenségét bejelentett Koszovó és a megcsonkított területű Szerbia közötti párbeszéd, ám azt követően, hogy a koszovói albán függetlenségi mozgalom „fenegyereke”, Albin Kurti került a kormányfői székbe – aki arra használta a szerb vezetőkkel folytatott tárgyalásokat, hogy verbális bosszút álljon rajtuk az általa elszenvedett megaláztatásokért – gyakorlatilag teljesen leállt a dialógus.

Ennek egyik fő jele az volt, hogy Pristina ugyan ígéretet tett a koszovói szerb önkormányzatok szövetségének a létrehozására, illetve ennek engedélyezésére, ám a tíz elszórt szerb önkormányzatot tömörítő politikai ernyőszervezet a mai napig nem jöhetett létre az albán ellenállás miatt.

A másik jel pedig az volt, hogy kis híján fegyveres összetűzések robbantak ki tavaly amiatt, hogy Szerbiához hasonlóan a koszovói hatóságok is megtiltották, hogy a másik ország járművei saját országjelzésüket használó rendszámokkal lépjenek be területére.

Kötelezővé tették az ideiglenes rendszámok felszerelését, és csak több napig tartó vita után született egy olyan – mai napig érvényes ám hangsúlyozottan nem végleges – kompromisszum, melynek értelmében elég, ha a járművezetők csak leragasztják az országjelzéseket.

Új kezdet, új remények

Most viszont, mintha valóban megmozdult volna valami. Gabriel Escobar amerikai és Miroslav Lajčák európai különképviselő előbb Pristinában, majd Belgrádban tárgyalt, s a megbeszélések után mindketten azt hangsúlyozták: belátható időn belül újra találkozik egymással Albin Kurti és Aleksandar Vučić szerb államfő, s a közeljövőben különféle megállapodások is születhetnek.

A Balk.hu értesülései szerint a „miniáttörést” az hozta el, hogy Kurti végre megértette a nyugatiak üzenetét: akkor lesz pénz, ha Koszovó a korábbinál komolyabb készséget mutat a kompromisszumra.

Pénzre pedig szükség lenne, a koronavírus-járvány miatt az 1,7 milliós Koszovóban is súlyosbodott a gazdasági válság, és a külföldi befektetők sem sietnek, hogy tőkét vigyenek a több mint száz állam – köztük Magyarország – által is elismert országba.

A befektetések elmaradásának az egyik fő oka az, hogy az ország státusa korántsem rendezett, például öt olyan EU-s tagállam is van – Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Románia és Ciprus – amely nem ismerte el az egykori szerbiai tartomány államiságát.

A közeli hetekben állítólag a két fél megegyezik a rendszámvita tartós rendezéséről, a diplomák elismeréséről, illetve az energetikai együttműködésről, és még az április 3-ai szerbiai választások előtt megtartják Brüsszelben a Kurti- Vučić csúcstalálkozót.

Igazi áttörésre – Koszovó szerbiai részről való elismerésére – azonban nincs semmi esély: Szerbiában már az ellenzék is annyira nacionalista, hogy jelenleg senki sem merné felvállalni annak a beismerését, hogy a szerb vallás és kultúra bölcsőjeként számon tartott terület örökre elveszett Belgrád számára.

Transzatlanti összhang

Az Escobar- Lajčák közös „turné” másik eredménye, hogy ismét bebizonyosodott az USA és az EU képes együttműködni a Nyugat- Balkánon. Escobar is többször hangsúlyozta, hogy az USA úgy véli, Koszovó Európa ügye, de Washington kész segítséget nyújtani a megoldás kereséséhez, és elfogadja azt a rendezési módot, amelyet Brüsszel optimálisnak tart.

Ez már csak abból a szempontból is fontos, hogy korábban megosztott volt az USA és az EU, Donald Trump elnöksége idején Washington belement volna abba, hogy Szerbia és Koszovó területcserével oldja meg a vitát.

Szerbia a többségében szerbek lakta észak-koszovói területeket kapta volna meg, cserébe pedig átadta volna Koszovónak a dél-szerbiai albán többségű járásokat, ahol az ezredforduló környékén egyébként is súlyos harcok robbantak ki a szakadár albánok és a szerb rendfenntartó erők között.

Az európai hatalmak- elsősorban Németország – viszont ellenzett mindenféle területcserét, mert – valószínűleg joggal – attól tart, hogy ha Koszovó és Szerbia el kezdi cserélgetni az országrészeket, akkor az egész Nyugat- Balkánon beindul az alkudozás, ami akár a háború kiújulását is magával hozhatja.

A Balk.hu értesülései szerint ugyanakkor most egyáltalán nincs napirenden a területcsere: még akkor sem, ha az USA esetleg továbbra is úgy vélné, a szerb-koszovói vita lezárásáért nem lenne túl nagy ár néhány város és település fölötti ellenőrzés átadása.