Mandić maradt, a montenegrói parlament viszont újabb válságban

Montenegró Brüsszel felé tart, de Andrija Mandić megakaszthatja az ország EU-csatlakozását

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Montenegróban ezúttal nem az derült ki, hogy a parlament többsége támogatja-e Andrija Mandić házelnököt, hanem az, hogy hajlandó-e egyáltalán szavazni Mandićról, aki nyilvános részvétnyilvánítást küldött Ratko Mladić családjának.

A kormányoldal képviselőinek távolmaradása miatt elmaradt a Mandić leváltásáról szóló ülés, az ellenzéki Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) pedig közölte, hogy amíg a házelnök ügyében nem tartanak valódi parlamenti vitát és szavazást, felfüggeszti együttműködését a kormánnyal, legyen szó akár az európai uniós integrációt előmozdító kérdésekről.

39 képviselő és egy elmaradt szavazás

A BALK-on a korábban már jelzett szeptember 24-i ülés napirendjén Mandić leváltásának kérdése szerepelt. A parlamentben azonban csak 39 képviselő volt jelen, miközben a 81 fős törvényhozásban legalább 41 főre lett volna szükség a határozatképességhez. A kormánytöbbség több képviselője egyszerűen nem ment be az ülésterembe.

Önmagában az, hogy egy képviselő nem vesz részt egy ülésen, nem feltétlenül jelent szabálytalanságot. A montenegrói parlamentben azonban most éppen ez lett a politikai konfliktus lényege, hiszen a kormányoldalnak nem kellett nyíltan megszavaznia Mandić hivatalban maradását, elég volt ahhoz távol maradniuk, hogy ne legyen szavazás.

Kapcsolódó cikk

Tényleg veszélyeztetné Montenegró európai jövőjét Andrija Mandić leváltása?

Így a kormányzó PES! (Pokret Evropa sad!, magyarul Európa Most! Mozgalom) a sok kényelmetlen helyzetből a legkényelmesebbett választotta. Nem kellett nyilvánosan pálcát törnie Mandić felett, és nem tette ki magát a DPS (jogos) revolverezésének, hogy megint úgy táncolnak, ahogy Mandić fütyül.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy Mandić nem engedélyezte a média bejutását az ülésterembe, és a név szerinti jelenléti ellenőrzést sem közvetítették élőben. A parlament titkárának tájékoztatása szerint a névsorolvasás megkezdődött, de a mikrofon használata nélkül folytatták.

Az ellenzék szerint ezzel éppen az történt, amitől tartottak: a többség távolmaradással akadályozta meg, hogy kiderüljön, ki támogatja Mandić leváltását és ki nem.

Egy részvétnyilvánításból parlamenti válság

A házelnök politikailag egyelőre túlélte az újabb leváltási kísérletet. Ez már nem először történt, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk Mandićot 2024 márciusában és 2025 júniusában is megpróbálták eltávolítani, de egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.

A kormánytöbbség ehelyett azt a megoldást választotta, amelyben létszámhiány miatt maga a döntés sem születik meg. Egyes értelmezések szerint nem az a szokatlan, hogy a többség nyíltan Mandić mellett szavaz, hanem az, hogy a politikai felelősséget a szavazás elkerülésével próbálták meg elkerülni.

Kapcsolódó cikk

Még mindig nem hivatalos a srebrenicai emléknap Montenegróban

Mandić saját magyarázata szerint viszont az ellene indított kezdeményezés nem elsősorban a Mladić-ügy következménye, hanem kísérlet a montenegrói „megbékélési politika” visszafordítására.

A házelnök szerint az elmúlt három évben javult a szerb közösség helyzete, és olyan politikai rendszer alakult ki, amelyben a szerbek már nem másodrendű állampolgárok, miután a korábbi DPS-korszakot a szerbekkel szembeni diszkrimináció és politikai megosztottság jellemezte.

Az eset politikai szempontból jól mutatja, hogy miként próbálja meg a házelnök átértelmezni a vele szembeni kezdeményezést, a kérdés ugyanis nála nem az, hogy helyes volt-e Mladić halála után részvétet nyilvánítani, hanem hogy Montenegró visszatér-e a korábbi identitáspolitikai szembenálláshoz.

Ez a montenegrói politikában különösen érzékeny kérdés. Mandić politikai tábora a szerb identitás intézményi és politikai megerősítését a megbékélés részeként értelmezi, ellenfelei viszont attól tartanak, hogy a háborús múlt és az etnikai-politikai megosztottság ilyen módon történő újraértelmezése éppen a konfliktusokat tartja életben.

A DPS most már nem akar együttműködni

A parlamenti incidens után Danijel Živković, a DPS elnöke bejelentette, hogy pártja nem működik együtt a kormánnyal és a parlamenti többséggel mindaddig, amíg nem tartanak olyan ülést, amelyen a képviselők ténylegesen szavazhatnak Mandić leváltásáról. A DPS a következő első rendes parlamenti ülésen ismét benyújtja a leváltási kezdeményezést.

Živković szerint a történtek a parlamenti demokrácia súlyos problémáját jelentik, és külön kifogásolta, hogy a média nem lehetett jelen az ülésteremben. Azt is állította, hogy a kormánytöbbség Mandić hivatalban tartása érdekében a politikai stabilitást áldozza fel, immáron nem első alkalommal.

Kapcsolódó cikk

Horvátország Montenegrónak: ideje abbahagyni a gatyázást!

A parlament előtt ugyanis több olyan alkotmányos változtatás is van, amelyhez az ellenzék együttműködése nélkül nehéz lehet megfelelő többséget teremteni. A montenegrói lapok által idézett ellenzéki álláspont szerint ilyen például a kormánytagok korrupciós ügyekben fennálló mentelmi jogának módosítása, illetve az állami vezetői tisztségek betöltése előtti integritási ellenőrzés.

Ez különösen kellemetlen időzítés Montenegró számára. Az ország európai uniós csatlakozási folyamatában a parlamenti működés és a szükséges jogszabályi, illetve alkotmányos változtatások nem mellékes technikai kérdések.

Ha az ellenzék valóban minden együttműködést blokkol, amíg Mandić ügye nem kerül napirendre, akkor egy személyi konfliktus könnyen intézményi konfliktussá válhat, tehát máris megjelent az európai integráció mint politikai fegyver.

A kormányoldal az ellenzéket azzal vádolja, hogy az uniós csatlakozás ügyét használja fel a belpolitikai válság kiélezésére. Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy éppen a kormánytöbbség veszélyezteti az intézmények működését.

Az albán pártok sem akartak beszállni a műsorba

A történethez tartozik egy kisebb, de politikailag beszédes epizód is. Nikola Camaj, az Albán Fórum képviselője a parlament épületében tartózkodott, de nem ment be az ülésterembe.

Elmondása szerint arra várt, hogy szükség van-e a szavazatára, és nem akart részt venni abban, amit választási célú politikai akciónak tartott. Ez azért érdekes, mert Montenegró jelenlegi parlamenti többsége nem egyetlen politikai blokk.

A kormányoldal mögött szerb, montenegrói és albán politikai szereplők különböző érdekei és identitáspolitikai szempontjai találkoznak. Egy ilyen koalíció működőképessége éppen akkor válik láthatóvá, amikor egy konfliktusban minden képviselőnek egyértelműen válaszolnia kellene.

Mandić ügye már nem csak montenegrói belpolitika

Boszniából nézve a Mandić-ügy elsősorban a srebrenicai népirtáshoz és a háborús bűnösök megítéléséhez kapcsolódik. A boszniai reakciók szerint a parlament elnökének Mladić családjához intézett részvétnyilvánítása nem kezelhető egyszerű magánvéleményként, hiszen Andrija Mandić egyben a montenegrói törvényhozás vezetője is.

A gesztus így szerintük intézményi súlyt kap, különösen annak fényében, hogy a montenegrói parlament 2021-ben határozatban ítélte el a srebrenicai népirtást.

Kapcsolódó cikk

Dodik Montenegróban járt, ahol a szerb nacionalista házelnök fogadta

A boszniai értelmezés szerint Mandić politikai működése ennél is szélesebb kérdéseket vet fel. Felidézték, hogy a házelnök rendszeresen felköszönti a boszniai Szerb Köztársaság vezetését a vitatott január 9-i ünnepen, és szerintük saját, illetve pártja politikai álláspontját időnként az egész parlament álláspontjaként jeleníti meg.

Az ünnep a „Republika Srpska Napja”, amelyen a boszniai szerbek 1992. január 9‑ére emlékeznek, amikor az akkori vezetés kikiáltotta a „Bosznia‑Hercegovinai Szerb Népköztársaságot”, ami a délszláv konfliktus kiszélesedéséhez vezetett.

A mostani parlamenti erőpróbát ezért Boszniában nem csak bizalmi szavazásként értelmezik, a kérdés ugyanis az, hogy Montenegró milyen politikai üzenetet küld a srebrenicai áldozatoknak, a régiónak és az Európai Uniónak.

A Mandić körüli vita egyben annak a tesztje is, hogy a Podgorica által vállalt európai és multietnikus politikai irány mennyire jelenik meg a gyakorlatban.

A boszniai politikai hangok egy másik problémára is felhívják a figyelmet. Egyes vélemények szerint a montenegrói jogi keret jelenleg nem elég egyértelmű a jogerősen elítélt háborús bűnösök nyilvános dicsőítésének vagy hősként történő bemutatásának kezelésére.

Ennek rendezésére a büntető törvénykönyv módosítását is felvetették, ami külön büntethetővé tenné a népirtásért, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményekért elítélt személyek nyilvános dicsőítését.

Ez a szál azért fontos, mert így a Mandić körüli vita már nem arról szólna, hogy ki ül a podgoricai parlament elnöki székében, hanem hogy Montenegró milyen határt húz a háborús múlt politikai újraértelmezése és az európai integrációhoz kapcsolódó normák között.

A következő menet októberben jöhet

Mandić tehát hivatalában maradt, de a leváltási kezdeményezés nem szűnik meg. Az október 1-jén kezdődő rendes parlamenti ülésszakon az ellenzék újra benyújthatja és a várakozások szerint be is nyújtja a kezdeményezést. A kérdés ezúttal már az lesz, hogy a többség ismét megpróbálja-e megakadályozni, hogy eljussanak a tényleges szavazásig.

Mandić közben már úgy értékelte a történteket, hogy újabb kísérlet bukott el a „megbékélési politika” megakadályozására. Szerinte a három éve létrejött kormánykoalíció ismét bizonyította stabilitását, és köszönetet mondott azoknak a képviselőknek, akik nem akartak újabb vitát Montenegró „sötét múltjáról”, amelynek mellékesen szólva ő maga is az egyik fontos szereplője volt.

Kapcsolódó cikk

Andrija Mandić marad, a PES pedig lenyeli a múltat!

A közelgő helyhatósági és országos választásokra utalva a házelnök azt mondta, hogy végül a polgárok értékelhetik majd minden politikai szereplő teljesítményét.

Az Európai Parlament Montenegróért felelős jelentéstevője, Marjan Šarec volt szlovén miniszterelnök közben arra figyelmeztetett, hogy egyik oldal politikai döntése sem teheti az ország uniós integrációját a belpolitikai konfliktus túszává. Szerinte a képviselőknek joguk van távol maradni, de az integrációs folyamatnak a politikai konfliktus fölött kell állnia.

Montenegróban tehát egyelőre nem derült ki, hogy Mandić leváltásra kerül-e vagy sem, miután a leváltásáról szóló szavazást is képes volt politikai válsággá változtatni. És a következő szavazásnál már nemcsak az lesz a döntő, hogy ki szavaz Mandić mellett vagy ellen, hanem az, hogy ki hajlandó egyáltalán bemenni az ülésterembe.