Connect with us

Horvátország

Horvátország Montenegrónak: ideje abbahagyni a gatyázást!
Fogytán a horvátok türelme: Zágráb burkolt vétóval fenyegette meg Montenegrót

Horvátország nyílt üzenetet küldött Podgoricának: a Montenegró uniós csatlakozását akadályozó kétoldalú vitákat mielőbb rendezni kell, különben veszélybe kerülhet az ország EU-tagsága. A horvát kormány szerint Podgoricának sürgősen rendeznie kell a kétoldalú vitás kérdéseket – a háborús örökségtől a tengeri határvitán át a Jadran iskolahajó ügyéig –, mert ezek megoldása nélkül Zágráb nem támogatja Montenegró uniós csatlakozásának következő szakaszát

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE
Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A türelemnek vége - Horvátország ezért nyomást gyakorol Montenegróra. Miután az uniós bővítési biztos közölte, hogy az EU nem fogad be vitás ügyeket, a horvátok szerint fogy az idő ami alatt a montenegróiaknak vissza kell adniuk a Jadran iskolahajót, és meg kell oldaniuk a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket
Az uniós zászlót még nem tűzték ki a montenegrói határon. Miután az uniós bővítési biztos közölte, hogy az EU nem fogad be vitás ügyeket, a horvátok úgy vélik, hogy fogy az idő, ami alatt a montenegróiaknak vissza kell adniuk a Jadran iskolahajót, és meg kell oldaniuk a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A nemzeti hírügynökség a HINA (Hrvatska novinsko izvještajna agencija – Horvát Sajtóértesítő Ügynökség) közvetítésével szerdán megtudtuk, hogy a horvát külügyminisztérium felszólította Montenegrót, hogy elérkezett annak az ideje, amikor a podgoricai kormánynak döntő lépések kell tennie a Horvátországgal fennálló problémák rendezésére, mivel ez kulcsfontosságú az ország az EU felé vezető útja szempontjából.

Történt mindez egy nappal azután, hogy Marta Kos, európai bővítési biztos Zágrábba látogatott. A horvát külügy hangsúlyozta, hogy az EU nagyon világosan fogalmazott üzeneteiben, „hogy nem tud és nem akar kétoldalú vitákat importálni a közösségbe”, ezért a nyitott kérdéseket „sürgősen meg kell oldani”, hogy ne terheljék a kétoldalú kapcsolatokat vagy a csatlakozási folyamatot.


A Külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy 2024 végén megismételte párbeszédre való felhívását Montenegróval „a nyitott kérdések megoldása érdekében, amelyeket mindenképpen meg kell oldani, hogy ne terheljék a csatlakozási folyamat kulcsfontosságú, végső szakaszát”.

Mit követelnek a horvátok?

A horvát külügy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Horvátország „stratégiai türelmet és megértést mutatott a folyamat során, de most már eljött az ideje, hogy a montenegrói kormány határozott lépéseket tegyen.”

A nyilatkozat megismételte Horvátország „elvárásait”, amelyekről Andrej Plenković miniszterelnök idén korábban beszélt, miután találkozott Montenegró miniszterelnökével, Milojko Szpajićtyal, Tivatban.

Ezek igen konkrétan a hadifoglyok kártérítésének megoldása, a honvédő háborúból származó tizennégy eltűnt személy felkutatásának folytatása, a háborús bűnök elleni eljárás lefolytatása, a Montenegróban vagyonukat elveszítő horvát családok vagyoni ügyeinek rendezése, akiknek a bírósági eljárásai elakadtak.

Ugyanakkor Horvátország azt is kifogásolja, hogy megőrizték a korábbi Morinj fogolytáborban felállított emléktáblát, és hangsúlyozta, hogy szükség lenne a kotori uszoda nevének megváltoztatására is.

Végül, de nem utolsósorban, a horvát fél szorgalmazza a tengeri határok rendezésére irányuló tárgyalások folytatását, valamint megismételte követelését a Jadran iskolahajó visszaszármaztatására.

A horvát külügyminisztérium diplomatikus módon tudatta Podgoricával, hogy ideje abbahagyni a gatyázást!

A Jadran (a horvátok szempontjából valószínűleg felháborítóan nagy montenegrói zászlót lobogtatva) Barcelonában, a 2008-as Természetvédelmi Világkongresszuson

A Jadran (a horvátok szempontjából valószínűleg felháborítóan nagy montenegrói zászlót lobogtatva) Barcelonában, a 2008-as Természetvédelmi Világkongresszuson (Forrás: Wikipédia)

„Már csak néhány hónap van hátra 2026 végéig, ezért ismételten felszólítjuk a montenegrói felet, hogy folytassa a konstruktív párbeszédet és gyorsítsa fel a folyamatban lévő ügyek kezelését.”

Aki egy kicsit is és ért diplomatául, az felfogta, hogy az illedelmes kijelentés mögött egy nagy, lecsapni készülő fütykös árnyéka húzódik meg. Ugyanis a montenegrói hatóságok ambiciózus tervet fogalmaznak meg, miszerint Podgorica az év végéig lezárja az összes tárgyalási fejezetet, hogy 2028-ban elkezdődjön az Uniós társulási folyamat utolsó fázisa.

Ez magában foglalja a tagállamok által folytatott ratifikációs eljárást, aminek során a tagállamok beleértve Horvátországot is, rábólintanak Montenegró társulására az EU-hoz.

Zágráb a közleménnyel gyakorlatilag arra emlékeztette Podgoricát, hogy a horvát ratifikációra sajnálatos módon nem fog sor kerülni, amennyiben Montenegró nem teljesíti Horvátország feltételeit.

A helyzet komoly, de még mindenki bizakodik

A HINA emlékeztetett arra, amit a horvát miniszterelnök mondott júniusban a tivati EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón:

„Az a benyomásom, hogy Montenegró készen áll nagyon komolyan dolgozni azokon a kérdéseken, amelyeket Horvátország feltárt neki, és amelyek nem megoldhatatlanok “.

Ugyanakkor emlékeztettek, hogy valahol június közepén Maida Gorević, Montenegró európaügyi minisztere is derűlátását fejezte ki a kétoldalú kérdések többségének megoldását illetőleg.

„A kommunikáció folyamatban van, és remélem, hogy a következő hónapokban minden kérdést, vagy legalábbis ezek legtöbbjét megoldjuk” – mondta az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

Mindenesetre, jó lesz, ha megszívlelik a szomszédok noszogatását, mert a horvátok mindezt nagyon, nagyon komolyan gondolják.

Világ horvátjai egyesüljetek!

Ugyancsak külpölitikai jellegű az a szintén szerdai hír, miszerint mintegy hatvan fiatal horvát gyűlt össze Zágrábban a Külföldi Fiatal Horvátok Tanácsának alapító ülésén, amely a kormány tanácsadó testülete.

Plenković miniszterelnök azzal a céllal rántotta össze a fiatal horvátokat a szélrózsa minden irányából, hogy erősítsék a külhoni horvátokkal való kapcsolatot, valamint tájékoztassák és motiválják a fiatalokat a Horvátországba való visszatérésre.

A horvát kormányfő visszaemlékezett arra, hogy amikor tíz évvel ezelőtt hatalomra került, meglepetésként érte, hogy ezekre a tevékenységekre mindössze 16 millió eurót szántak.

„Ma minisztériumok közötti együttműködés révén elértük a 200 millió eurót, ami még mindig nem sok, de már nem is kevés” – mondta, emlékeztetve kormánya áldásos működésére.

Kijelentette, hogy ez most már komoly, rendszerszintű, módszertanilag egységes és átlátható finanszírozási mód arra, amit Horvátország államként kötelességének tart, vagyis, hogy gondoskodjon minden határain túl élő horvátról – mondta a miniszterelnök.

Hogy alátámassza véleményét, miért kellene minél több, lehetőleg fiatal horvátnak visszatérni ősei földjére, a miniszterelnök azzal dicsekedett a külhoni ifjoncoknak, hogy tíz évvel ezelőtt Horvátországban több mint 300 000 munkanélküli volt, míg ma már csak 61 000.

A munkanélküliségi ráta 3,2 százalék, ami szerinte gyakorlatilag megfelel természetes munkanélküliségi rátának, amely azt jelzi, hogy ma Horvátországban, mindenki, aki, dolgozni vágyik, találhat munkát magának.

Mondtak még mindenfélét, de ez a normális hazafiakat valószínűleg nem érdekli, mert továbbra sem esett szó focipályák építéséről.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap