Szerb választások: Moszkva „színes forradalomtól” tart

A szerb választások előtt Oroszország és Szerbia szorosabb biztonsági együttműködésre készül

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb választások közeledtével Oroszország belgrádi nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió engedelmes vezetőt akar Szerbiában, és a voksolás eredményétől függetlenül megkísérelheti a „színes forradalmat”.

Az orosz figyelmeztetéssel párhuzamosan Szerbia és Oroszország a biztonsági együttműködés és az információcsere erősítéséről állapodott meg.

Alekszandr Bocan-Harcsenko azt állította, hogy az Európai Unió egy olyan új vezetőt keres Szerbia élére, aki Brüsszel „bábjaként” teljesítené az uniós elvárásokat.

A nagykövet kijelentését augusztus 18-án a szerb kormányközeli Informer ismertette, néhány nappal később pedig a moszkvai vezetéstől némileg független Kommerszant is részletesen foglalkozott az újabb szerbiai „színes forradalom” lehetőségével.

„Bábot” keres az Európai Unió – állítja az orosz nagykövet

Bocan-Harcsenko szerint a szerb vezetés nem zárhatja ki annak veszélyét, hogy a választási eredménytől függetlenül destabilizációs kísérlet kezdődik az országban.

Korábban írtuk

Vučić heteken belül lemond, hisszük, ha látjuk!

„Az Európai Unió érdeke, hogy új vezetőt találjon, ha lehet így fogalmazni, valójában egy bábot, aki feltétel nélkül teljesíti az Európai Unió minden kívánságát, tekintet nélkül a lakosság véleményére és a belső tényezőkre. Innen ered a tiltakozó mozgalom is” – jelentette ki az orosz nagykövet.

Az állítás azért különösen súlyos, mert a „színes forradalom” kifejezést Moszkva régóta használja azokra a tömegmozgalmakra, amelyek autoriter vagy oroszbarát hatalmi rendszerekkel kerülnek szembe a posztszovjet térségben és azon túl is.

Az orosz politikai kommunikáció ezek mögött rendszerint nyugati politikai, pénzügyi vagy éppenséggel titkosszolgálati beavatkozást feltételez. Bocan-Harcsenko most ugyanezt a sablonos megállapítást húzta rá a szerbiai helyzetre is.

A választás után jöhet a „színes forradalom”

A Kommerszant szerint Aleksandar Vučić közölte, hogy az előrehozott parlamenti választásokat október 18-án vagy 25-én rendezhetik meg. Ehhez az államfőnek szeptember 3-ig, illetve 10-ig hivatalosan is ki kell írnia a választást.

Az orosz lap emlékeztet rá, hogy az előrehozott választás a több mint másfél éve tiltakozó szerb diákok egyik legfontosabb követelése. A mozgalom a 2024. november 1-jei újvidéki tragédia után erősödött országos tiltakozássá.

Az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlásakor 16 ember vesztette életét, a katasztrófa pedig a korrupció és az állami intézmények működése elleni tiltakozások jelképévé vált.

A Kommerszant megjegyezte, hogy a szerb elnök által kiválasztott időpont várható volt – az előrehozott választásokra így a tragédia második évfordulója előtt kerül sor, amelyhez kapcsolódóan minden bizonnyal újabb tömeges tüntetéseket szerveznek majd – de azok ezáltal nem adnak további lökést a diákmozgalomnak.

Az orosz lap szerint a választási kampány valójában már megkezdődött. Vučić sorra járja a szerbiai városokat és falvakat, és nagyvonalú ígéreteket tesz és a kormányzó Szerb Haladó Párt támogatására buzdít.

A választási kampányt a diákok is elindították, akik bejelentették, hogy maguk is indulnak a választásokon saját Diáklistájukkal.

A Kommerszant idézi a Srpska politička misao folyóirat számára készült felmérést, amely szerint a diákok listáját a választók mintegy 40 százaléka, a Szerb Haladó Pártot pedig 37,5 százaléka támogatná. A közvélemény-kutatások 4–5%-ot jósolnak a választásokon külön induló szocialistáknak és a két ellenzéki koalíciónak.

A két fő politikai tömb közötti kis különbség tovább növeli annak esélyét, hogy vitatott eredmény esetén komoly politikai válság bontakozzon ki.

Oroszország számára nincs és nem is lesz semmiféle alternatíva, amikor a testvéri szerb nép megsegítéséről van szó – írta a Tanjug hírügynökségnek adott írásbeli nyilatkozatában az orosz nagykövet. Ez az IL-76 Szerbiába küldésére vonatkozott, de általában is érvényes a szerb rezsim vonatkozásában (Forrás: Szputnyik)

Éppen erre épül Bocan-Harcsenko figyelmeztetése: szerinte nem maga a választási eredmény a döntő, mert a „színes forradalom” forgatókönyvét annak kimenetelétől függetlenül aktiválhatja az Európai Unió.

Fontos azonban különválasztani az állítást a bizonyított tényektől: az idézett anyagok nem mutatnak be bizonyítékot arra, hogy az EU valóban „színes forradalmat” szervezne Szerbiában. Ez Bocan-Harcsenko politikai értékelése, illetve az orosz diplomáciától már megszokott értelmezés.

Vučić számára a választás a hatalom megtartásáról szól

A Kommerszant értékelése szerint az októberi voksolás lényegében Vučić személyéről szóló bizalmi népszavazássá válhat.

A szerb elnök a lap szerint azt tervezi, hogy elnöki tisztségét feladva miniszterelnökként folytatná politikai pályáját. Így újabb négy évig az ország tényleges vezetője maradhatna, immár a szerb alkotmány szerint jelentős végrehajtó hatalommal rendelkező kormányfőként.

Ana Brnabić parlamenti elnök augusztus 22-én még ennél is tovább ment.

„Aztán, amíg Vučić miniszterelnök lesz, módosítjuk az alkotmányt, hogy visszatérhessen az elnöki posztra” – mondta a szerb házelnök, aki az alkotmányos rendelkezések alapján Vučić lemondása esetén ideiglenesen átveszi az államfői posztot.

„Mindannyian szavazzunk!” – szólította fel Ana Brnabić a Szerb Haladó Párt támogatóit egy rendezvényen. „Aztán, amíg Vučić miniszterelnök lesz, módosítjuk az alkotmányt, hogy visszatérhessen az elnöki posztra. Minden kérdésre megvan a megoldásunk.”

Vučić második elnöki mandátuma 2027 tavaszán jár le, a jelenlegi szabályok szerint pedig nem választható újra.

A szerb választás ezért Moszkva számára sem mellékes ügy. Miloš Pavković, a belgrádi Európai Politikai Központ igazgatója a Kommerszantnak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy Washington, Moszkva és Brüsszel jól ismeri a jelenlegi szerb kormányzó elitet, hiszen másfél évtizede együttműködnek vele.

Pavković szerint ezért egy politikai változás esetén felmerülhet a kérdés, hogy milyen irányt vesz Szerbia – mind a külpolitikában általában, mind a legfontosabb globális szereplőkkel szemben.

A belgrádi Európai Politikai Központ igazgatója szerint hatalomváltás esetén Szerbia politikai modellje elkerülhetetlenül megváltozik, ezért a „jelenlegi geopolitikai helyzetben az EU, az USA és Oroszország is attól tarthat, hogy jelentős változások következnek be, ami azzal a kockázattal jár, hogy elveszítik partnerüket és befolyási övezetüket.”

A „színes forradalom” kiüresedett floszkula

Az orosz nagykövet kijelentése nem előzmény nélküli. A szerb vezetés az elmúlt időszakban maga is gyakran kapcsolta össze a diáktüntetéseket külföldi beavatkozással és a „színes forradalom” fogalmával.

A mostani orosz állásfoglalás azonban egy lépéssel tovább viszi ezt az unalomig ismételgetett narratívát.

Korábban írtuk

Times: Vučićék nem fognak békésen távozni, mint Orbán

Már nem csak arról van szó, hogy az oroszok szerint külföldről támogatják a Vučić-ellenes tiltakozásokat: Bocan-Harcsenko szerint az EU célja egy olyan szerb vezető hatalomra segítése, aki Brüsszel akaratát hajtja végre.

Ez a megközelítés egyúttal előre meghatározhatja a választások utáni esetleges tiltakozások értelmezését is: azt is mondhatnánk, hogy előre kódolja az eseményeket.

Ha az ellenzék vagy a diákmozgalom vitatja majd a választási eredményeket, Moszkva szerint ez nem feltétlenül belpolitikai elégedetlenségként, hanem egy előre megtervezett és kívülről támogatott „színes forradalom” részeként jelenhet meg.

Szerbia és Oroszország szorosabb biztonsági együttműködésről tárgyalt

A figyelmeztetés időzítése azért is figyelemre méltó, mert közben Szerbia és Oroszország a biztonsági együttműködés erősítéséről állapodott meg.

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint Dmitrij Ljubinszkij orosz külügyminiszter-helyettes és Miloš Jončić, a szerb külügyminisztérium biztonságpolitikai ügyekért felelős államtitkára rendszeres konzultációkról és szorosabb kapcsolatok kialakításáról tárgyalt a nemzetközi terrorizmus és más biztonsági kihívások elleni fellépés területén.

A hivatalos közlemény szerint a felek fokoznák a párbeszédet, valamint a terrorista és a más biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos információcserét a kétoldalú csatornákon és nemzetközi fórumokon keresztül egyaránt.

„A megbeszélésen áttekintették a globális és regionális terrorfenyegetéseket, különös figyelmet fordítva a Közel- és Közép-Keletre, Afrikára, valamint Európára”. Nem téveszthető szem elől, hogy az orosz közlemény Európát is külön nevesítette a terrorfenyegetésekről folytatott egyeztetés földrajzi térségei között.

Moszkva és Belgrád egyaránt fontosnak nevezte a tapasztalatcserét és az új, technológiai fejlődésből fakadó biztonsági kockázatokkal szembeni koordinációt.

Mindez különös politikai hátteret ad a szerb választásoknak: miközben az orosz nagykövet egy választások utáni „színes forradalom” veszélyére figyelmezteti Belgrádot, Szerbia és Oroszország éppen a biztonsági fenyegetésekről folytatott információcsere és együttműködés elmélyítéséről tárgyal.

Korábban írtuk

Szerbiai választások: ki lesz Szerbia elnöke Vučić után?

Hogy Bocan-Harcsenko jóslata politikai retorika marad-e, vagy a „színes forradalom” narratívája a szerb választási kampány egyik meghatározó elemévé válik, az a következő hetekben derülhet ki.

Egy dolog azonban már most látszik: az októberi szerb választás tétjét Belgrádban és Moszkvában sem kizárólag belpolitikai kérdésként kezelik, amivel kapcsolatban a Kommerszant úgy fogalmazott, hogy egy „robbanásveszélyes választás” következik.

Figyelembe véve a szerb választások kimenetelének fontosságát, valamint a fő ellenfelek erőviszonyainak nagyjából egyenlő eloszlását, a szakértők és a politikusok nem zárják ki, hogy a szavazás eredményeként a helyzet hirtelen destabilizálódhat.

Mindebből az a következtetés adódhat, hogy Moszkva aligha engedné el könnyen Vučić kezét. Orosz szempontból ugyanis Szerbia balkáni stratégiai jelentősége jóval túlmutat egy egyszerű kétoldalú politikai kapcsolaton.