Hat hónap telt el a tragédia óta, Újvidék nem felejt

Pontosan hat hónap telt el a vasútállomási tragédia óta, Újvidéken több ezer ember gyűlt össze, hogy megemlékezzen az áldozatokról, és hogy tiltakozzon a történtek, valamint a történtekhez való kormányzati viszonyulás miatt. Az előtető leomlásának következtében 16 ember halt meg, egy pedig súlyosan megsérült, és azóta is kórházi kezelés alatt áll – ő az egyetlen túlélő.

Közben két egyetemi oktató arra kíváncsi, hogy Szerbia 2013-ban miért tért át az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektekről – amelyek komoly átláthatósági szabványokat követnek – a nyilvános ellenőrzés alól jórészt mentesülő, és titkos mellékleteket is tartalmazó kínai finanszírozásra.

Emléktábla az áldozatoknak

A megmozdulásban három tiltakozó csoport vett részt, amelyek különböző városrészekből indultak el, és érkeztek meg az újvidéki vasútállomás elé, ahol a megemlékezést tartották.

A rendezvény 11:52 perckor, pontosan a tragédia időpontjában kezdődött a vasútállomás előtt. A résztvevők néma csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. A helyszínen piros szív alakú léggömböket engedtek fel, amelyeken az elhunytak nevei szerepeltek.

A május elsejei tiltakozás résztvevői emléktáblát avattak az újvidéki vasútállomásnál

A diákok emléktáblát helyeztek el „Novi Sad pamti – 1.11.2024, 11:52” (Újvidék nem felejt) felirattal, míg egy közeli óriásplakátra egy nagy molinót feszítettek ki a következő szöveggel: „Nismo rekonstruisali nadstrešnicu”, vagyis „nem újítottuk fel az előtetőt” felirat szerepel, ami utalás arra, hogy kezdetben a kormányzat, és személyesen a szerb elnök tagadta az előtető felújítását.

A megemlékezést követően a tömeg elindult a Felszabadulás sugárúton keresztül a Szabadság híd felé, amelyet 15 óráig lezártak.

Vučić és Mićin emlékművet állít?

Újvidék polgármestere, Žarko Mićin élesen bírálta a diákok által elhelyezett emléktáblát, amelyet a 2024. november 1-jei vasútállomási tragédia helyszínén avattak fel. A városvezető szerint a tábla felállítása „a tragédia politikai célú felhasználása”.

– Felelős emberként és minden újvidéki ember polgármestereként megértem, hogy társadalmi igény van az áldozatok iránti tisztelet kifejezésére, valamint a tragédia helyszínének megjelölésére. Azonban az a mód, ahogyan egyesek önkényesen döntöttek az emléktábla elhelyezéséről – a hivatalos eljárások, az áldozatok családjaival való egyeztetés és intézményi jóváhagyás nélkül – politikai visszaélésnek tekinthető

– írta Mićin az Instagram-profilján.

A polgármester szerint az áldozatok iránti részvét és a családjaikkal való szolidaritás arra kötelez, hogy „túlmutassanak a napi politikai érdekeken”. Véleménye szerint a tragédia nem lehet kampányeszköz, hanem a társadalom közös tiszteletadásának terepe kell, hogy legyen.

A molinó a kormányzat hazugságaira figyelmeztet: „Nismo rekonstruisali nadstrešnicu”, vagyis „nem újítottuk fel az előtetőt” (Forrás: X platform)

Mićin azt is bejelentette, hogy a szerb köztársasági elnökkel, Aleksandar Vučićtyal közösen hivatalos kezdeményezést indítanak egy törvényes és méltóságteljes emlékmű létrehozására. A városvezetés célja, hogy az emlékmű a jogszabályoknak megfelelően, a szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával valósuljon meg.

– Az áldozatok családjainak és a szakmai közvéleménynek a bevonásával nyílt pályázatot írunk ki az emlékhely megtervezésére, amelyre építészek, szobrászok, dizájnerek, valamint minden olyan polgár pályázhat, akinek van elképzelése az emlékmű arculatáról

– zárta nyilatkozatát az Instagramon Mićin, aki szerint tekintettel a tragédia súlyára, elengedhetetlen, hogy a döntéshozatalban a teljes nyilvánosság részt vegyen

A bejelentés mindazonáltal vitát válthat ki, mivel a városvezetés mindaddig nem kezdeményezett semmilyen megemlékezési formát, pedig a diákok és civilek hónapokon át aktívan emlékeztek az áldozatokra.

Az egyik áldozat édesanyja elhagyta Szerbiát

A vasútállomási tragédiában életét vesztő egyik fiatalember édesanyja, Dijana Hrka bejelentette, hogy biztonsági okokból elhagyta Szerbiát.

Elmondása szerint számos fenyegető üzenetet kapott, valamint verbális támadás érte a Pionír (Úttörő) parkban tartott rendezvények egyikén. Ebben a parkban és környékén azok a diákok székelnek, akiket a szerb elnök erősen támogat.

– Nem könnyű kimenni az utcára. Azt mondják nekem, hogy nem gyászolom a fiamat, de ez nem igaz. Nekem könnyebb, ha azokkal a fiatalokkal megyek, akik az igazságért harcolnak. Tőlük kapok erőt, hogy folytassam, hogy megpróbáljam elérni az igazságot. Hogy ez Strasbourgban lesz-e vagy máshol, nem tudom – de Szerbiában biztosan nem

– nyilatkozta Hrka az egyetemisták ügyét felkaroló N1 televíziónak.

Az édesanya szerint teljesen megingott a bizalma a szerb államban, annak rendőrségében és az igazságszolgáltatásban.

– Nem hiszek a rendszerben. Nem hiszek abban, hogy itt valaha igazságot szolgáltatnak

– jelentette ki Hrka, aki azt is elmondta, hogy döntését az ország elhagyásáról nemcsak a saját védelme érdekében hozta meg, hanem szerettei biztonsága miatt is.

– Úgy döntöttem, jobb, ha félreállok, hogy ne sodorjak veszélybe senkit.

Hrka nyilatkozatában megértést tanúsított más szülők iránt, akik nem tudnak vagy nem akarnak nyilvánosan fellépni:

– Nem vagyunk mind egyformák. Van, aki otthon marad, és egész nap sír. Én is sírok, de amikor kimegyek az utcára ezekkel a fiatalokkal, akkor érzem, hogy nem vagyok egyedül.

Dijana Hrka nyilatkozata újabb fényt vet a tragédia utóéletére, és a gyászoló családok helyzetére, akik nemcsak szeretteiket veszítették el, hanem a társadalmi támogatás és a jogi elégtétel reményét is.

Országos tiltakozások

Az elmúlt hat hónap során diákok országszerte blokád alá vonták az egyetemeket, több száz, összességében pedig több ezer kilométeres gyalogmeneteket szerveztek.

A diákok követelései között szerepel az ügy átlátható kivizsgálása, a felelősök elszámoltatása, a közbiztonsági előírások szigorítása, valamint a közintézmények állapotának felülvizsgálata. A tragédia után több kormánytag, köztük Miloš Vučević miniszterelnök, lemondott, és új kormány alakult Đuro Macut vezetésével, érdemi változás azonban nem történt.

A tiltakozások során több esetben is rendőri beavatkozásra és túlkapásra került sor. A hallgatói demonstrációkat több ízben erőszakos fellépés kísérte, és igencsak aktívak voltak a Szerb Haladó Párt verőlegényei is.

Egyes oktatási intézmények közben távoktatásra tértek át, míg más helyeken ideiglenes munkabeszüntetések zajlottak.

A hivatalos nyomozás jelenleg is folyamatban van. A hatóságok eddig 13 személy ellen emeltek vádat, de a nyilvánosság és az áldozatok hozzátartozói további felelősségre vonásokat követelnek.

Európa helyett a kínaiak építettek

Nem sokkal a mai megemlékezések előtt közben újabb részletek kerültek napvilágra a Szerbia és Kína közötti vasútfejlesztési megállapodások kapcsán, amelyek az Újvidék és Kelebia közötti vasútvonal rekonstrukciójára vonatkoznak.

Ennek középpontjában az a döntés áll, amely alapján a korábban uniós finanszírozással, átlátható közbeszerzéseken keresztül tervezett, 330 millió eurós projekt helyett végül a kínai fél bevonásával, több mint négyszeres költségen valósítják meg a beruházást.

A váltás okairól Vladimir Obradović, a Szervezési Tudományok Karának professzora, valamint Ognjen Radonjić, a Belgrádi Egyetem filozófiai karának tanára kérdezte a Radar hetilap hasábjain nyilvánosan Mlađan Dinkićet, aki 2012 júliusától 2013 szeptemberéig pénzügyi és gazdasági miniszterként tevékenykedett Ivica Dačić kormányában.

A két professzor megjegyezte, hogy az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek komoly átláthatósági szabványokat követnek (FIDIC és PRAG), amelyek célja a korrupciós kockázatok csökkentése és a közpénzek hatékony felhasználása. A kínai megállapodások ezzel szemben jórészt mentesülnek a nyilvános ellenőrzés alól, és titkos mellékleteket is tartalmaznak.

A volt miniszter tagad

A volt pénzügyminiszter, Mlađan Dinkić tagadta, hogy szerepe lett volna az új finanszírozási forma elfogadásában, és kijelentette, hogy 2013 óta nem vesz részt a kormányzati döntések meghozásában.

A Radarban megjelent cikk ugyanakkor arra utal, hogy dokumentumokkal bizonyítható, miszerint az említett dátumot megelőzően Dinkić közreműködött a kormányközi megállapodás elfogadásában, amely lehetővé tette a jelenlegi konstrukció titkosítását.

Kapcsolódó cikk

BOLDOGSÁG: A szerb elnök „szuper happy”, mert 700 millió eurót kap az EU-tól, avagy bábjáték rövid emlékezetűeknek

Dinkić szerint azért nem használták fel az uniós forrásokat, mert a rendelkezésre álló összegek túl alacsonyak voltak, ám a szakértők szerint nem az összegek mértéke, hanem a finanszírozási forma átláthatósága és hatékonysága a legfontosabb kérdés.

A két egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy Szerbia nem használt fel egy 40 millió eurós vissza nem térítendő uniós támogatást, és feltette a kérdést, hogy ki a felelős ennek elvesztéséért?

Obradović és Radonjić arra is kíváncsi, hogy 2013-ban miért törölték az állami költségvetésből azokat a garanciákat, amelyek korábban az Európai Beruházási Bank hiteleit fedezték a vasútfejlesztés érdekében.

Szerintük a fent elmondottakkal a kormányzat összességében megágyazott az olyan finanszírozási konstrukcióknak, amelyek a költségek többszörösére történő emelkedésével és a közpénzek kontrollálhatatlan felhasználásával jártak.