A Duna kiszárad, az MVM Szerbiában terjeszkedik

A belgrádi Radar szerint, ami Szerbiában történik az a hülyeség és a felelőtlenség diadala

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Üzembe helyezése óta nem látott mélypontra süllyedt a román-szerb határon, a Duna alsó folyásán lévő vaskapui Đerdap Vízerőmű áramtermelése, Szerbia ugyanakkor több mint százmillió euróból modernizálja a Vlasinai Vízerőműveket.

A beruházásnak van egy kevésbé látványos magyar vonatkozása is: a munkálatok fővállalkozója az MVM Južna Bačka, amelynek 60 százalékos tulajdonosa a magyar állami MVM Csoport. Budapest energetikai jelenléte ezzel már nemcsak az orosz eredetű energiahordozókhoz történő hozzáférés jegyében zajlik, hanem Szerbia belső energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében is.

A rendkívül alacsony vízállás miatt a Đerdap villamosenergia-termelése történelmi mélypontra esett, miközben az ország jelentős mennyiségű villamos energia behozatalára szorul: Szerbia teljes villamosenergia-fogyasztásának körülbelül egynegyedét azokon a napokon importálja, amikor a vízerőművek termelése a legalacsonyabb szinten van.

A klímakutatók szerint mindez nem előzmények nélküli jelenség: Szerbia hivatalos dokumentumaiban már másfél évtizeddel ezelőtt megjelentek azok az előrejelzések, amelyek melegebb és szárazabb viszonyokat, valamint gyakoribb szélsőséges időjárási helyzeteket vetítettek előre.

A változások azonban nemcsak az energiatermelésben idéztek elő nehézségeket, tavaly ugyanis mintegy száz szerbiai települést érintett a szárazság miatt kialakult ivóvízhiány. És éppen ebben a sérülékeny energiarendszerben épít egyre nagyobb pozíciókat ki a magyar állam.

Magyar állami cég a Vlasina-vízierőmű fő vállalkozója

Mindeközben a Szerb Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije, EPS) 109,7 millió euróból újítja fel a Vlasinai Vízerőműveket. A négy erőműből és tíz termelőegységből álló kaszkádrendszer több mint hetven éve működik, összesített beépített teljesítménye mintegy 129–130 megawatt.

A rekonstrukció után legalább további harminc évig számítanak a rendszerre, miközben a korszerűsítéssel a beépített teljesítmény nyolc megawattal növekedhet. Az EPS 2026. július 22-i közleménye szerint a Vlasinai Vízerőművek felújításának előkészítése terv szerint halad, a tényleges helyszíni munkák 2026 őszén kezdődnek.

A maga hetven évével a Vlasina az egyik legidősebb vízierőmű Szerbiában. A felújítási munkálatok előkészületei hivatalosan az Elektroprivreda Srbije (EPS) képviselői és a kivitelezők közötti indult megbeszélésekkel vették kezdetüket.

A projektet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott 67 millió eurós hitelből, a Nyugat-Balkáni Befektetési Keretprogram (WBIF) keretében folyósított 16,1 millió eurós vissza nem térítendő uniós támogatásból, valamint az EPS saját forrásaiból származó 27,26 millió euróból finanszírozzák (Forrás: EU in Serbia)

Az EBRD közben külön is kiemeli, hogy ennél a szerződésnél nincs JVCA-partner (Joint Venture, Consortium or Association), vagyis az MVM Južna Bačka egyedüli szerződő fél, és nem egy konzorcium tagjaként nyerte el a munkát.

A projekt fővállalkozója az Energotehnika Južna Bačka – pontosabban annak mai utódja, az MVM Južna Bačka, amelyem keresztül Magyarország is érintett, a cég korábban annak a Dragoljub Zbiljićnek a tulajdonában volt, akinek a pénzügyi támogatása révén jutott hatalomra a Szerb Haladó Párt.

Kapcsolódó cikk

A magyar üzleti elit a szerb piacon eurómilliárdokat forgat

A Nova S korábbi beszámolója szerint ő vállalt ugyanis kezességet a Szerb Haladó Párt 2012-es, 55 millió dináros kampányhitelénél, amikor Aleksandar Vučić pártja még ellenzékben készült a hatalom átvételére, de ez csak egy „nem mellékes kitérő” volt.

Az MVM 2022-ben 33,4 százalékos részesedést szerzett az Energotehnika Južna Bačkában és az Elektromontaža Kraljevóban. Három évvel később tovább terjeszkedett: egy 2025 szeptemberében lezárult ügylet alapján az MVM energetikai csoport mindkét szerbiai vállalatban 60 százalékra növelte tulajdonrészét.

Vagyis a szerb állami EPS egyik jelentős erőmű-rekonstrukciójának fővállalkozója ma már egy többségi magyar állami tulajdonban lévő szerbiai vállalat.

h6>Kapcsolódó cikk

Magyarország 11 szerbiai vízierőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás

A Vlasina-projekt tulajdonosi és finanszírozási térképe igencsak összetett, az EPS a beruházó, az MVM Južna Bačka a fővállalkozó, az osztrák Andritz Hydro tíz új turbinát szállít, a Gamesa Electric pedig a generátorok fő berendezéseiben vesz részt. Az irányítástechnikai rendszer korszerűsítését a Mihajlo Pupin Intézet végzi, a felügyelet pedig a svájci–szerb Gruner–NET Invest konzorcium feladata.

Ez egy egészen érdekes konstrukció: európai hitelből, uniós támogatásból és szerb állami pénzből finanszírozott szerb erőművet korszerűsít egy többségi magyar állami tulajdonú vállalat, több nyugat-európai technológiai partnerrel.

Duna és Vlasina, égig érő szerb-magyar barátság

A magyar jelenlét azonban nem korlátozódik erre az egy beruházásra. Az MVM maga sem titkolja, hogy Szerbiát stratégiai kiindulópontnak tekinti további balkáni terjeszkedéséhez. A vállalat szerint a Južna Bačka és az Elektromontaža Kraljevo révén erőmű-rekonstrukciókban, megújulóenergia-fejlesztésekben és okosmérők telepítésében is részt kíván venni.

Kapcsolódó cikk

Az MVM és az Utiber szerb szurkolókkal együtt építi az EXPO 2027-et

Az MVM Csoport saját honlapján úgy fogalmaz, hogy a szerb energiapiaci jelenlét erősítése az egyik kiemelt célkitűzésük a régióban. A kedvező piaci környezet és a folyamatban lévő privatizációk mellett Szerbia földrajzi elhelyezkedése is stratégiai jelentőségű, hiszen természetes kiindulópontként szolgálhat az MVM további balkáni terjeszkedéséhez.

Amikor ez a megállapodás megfogalmazódott, akkor még a „politikai környezet” is kimondottan jó volt, és szinte korlátlan terjeszkedési lehetőségekkel és jövedelemező projektekkel kecsegtetett. Mint például a 2027-es EXPO, ahol az MVM Južna Bačka mellett feltűnik a Szabadka-Újvidék-államhatár vasútvonal rekonstrukciójának és korszerűsítésének felügyeletével megbízott UTIBER neve is.

A másik látványosan nagy üzlet a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték megépítése, az ezzel kapcsolatos döntést a szerbiai közbeszerzési bizottság hozta, és tette közzé saját internetes felületén. A testület májusban azt javasolta, hogy a magyar határtól Újvidékig vezető kőolajvezeték építésére vonatkozó szerződést az MVM Južna Bačka által vezetett konzorcium kapja meg.

Kapcsolódó cikk

Az MVM szerbiai cége vezeti a szerb-magyar olajvezeték építését

Előfordulhat, hogy a szerbiai közbeszerzési bizottság akkor még nem értesült Orbán Viktor bukásáról, vagy ennek ellenére úgy gondolta, hogy örökké tart a szerb és a magyar nép egeket ostromló barátsága. A geopolitikai változásokat követően lehet, hogy okafogyottá válik egy ilyen vezeték megépítése, de az sem árt, ha van, ki tudja, hogy mikor lehet rá szükség.

A „fordított diverzifikációt” szolgáló vezeték Horgos és Újvidék közötti mintegy 113 kilométeres szerbiai szakaszának kivitelezése során az MVM Južna Bačka a projekt mintegy 43 százalékáért felel, többek között az anyag- és berendezésbeszerzési, energetikai, automatizálási, gépészeti és építési feladatokért.

Budapest lassan beépül a szerb energetikába

A magyar állam tehát saját energetikai vállalatán keresztül olyan pozíciókat épít Szerbiában, amelyek egyszerre kapcsolódnak villamosenergia-termeléshez, erőmű-rekonstrukcióhoz, hálózati fejlesztésekhez és a jövőbeni kőolajszállításhoz.

Kapcsolódó cikk

Szerbia energiabeszerzési megállapodást írt alá az USÁ-val, amerikai gázt és atomot a Balkánnak!

Ebben a rendszerben különösen érdekes az EPS és az MVM kapcsolatának alakulása. Az egyik oldalon ott van Szerbia meghatározó állami villamosenergia-vállalata, a másikon pedig egy magyar állami energetikai csoport, amely immár szerbiai leányvállalatokon keresztül indul és nyer el jelentős szerb infrastrukturális beruházásokat.

A Vlasina ebből a szempontból fontosabb, mint amit a 129 megawattos teljesítménye önmagában sugall.

A projekt azt mutatja, hogy a magyar energetikai jelenlét már Szerbia belső infrastruktúrájában is jelen van.

Mindez éppen akkor történik, amikor a klímaváltozás egyre keményebben teszteli a szerb energiarendszert. A Đerdap rekordalacsony termelése, az aszály és az ivóvízhiány arra figyelmeztet, hogy a következő évtizedek egyik stratégiai kérdése az lesz, hogy milyen víz- és energiaforrások állnak egyáltalán rendelkezésre, nem pedig az, hogy a források kiaknázásából ki mekkorát szakít.

De Magyarország már nem kívülálló szereplő, alakuljon akárhogy is a helyzet. A magyar állam az MVM-en keresztül tulajdonosként, kivitelezőként és infrastruktúra-fejlesztőként is egyre mélyebben beássa magát a szerb energiapolitikába, bár a pályán megjelentek az amerikaiak is, akik „lefocizhatják” a magyarokat.

A románok nem akarják megépíteni a Vaskapu 3 erőművet, mert az csökkentené az előző kettő energiahatékonyságát. A kijevi csúcson a szerb elnök erről futólag tárgyalt román kollégájával, aki a csernavodai leállás után lehet, hogy átgondolja a dolgot (Forrás: Djerdap.rs)

Azért fogalmazunk így, hogy minden szurkolóból lett politikus értse, a természetet ugyanis nem lehet sem lefizetni, sem pofán kapni, de még politikai zsarolással sem lehet jobb belátásra bírni, ezért még az sem kizárt, hogy az amerikaiak is hoppon maradnak: hiába szánják nekik a szerbek a Đerdap 3 megépítését, ha nem lesz víz a Dunában. Csak erre tíz évvel ezelőtt kellett volna gondolni.

English Summary

Serbia’s energy system is coming under increasing pressure from climate change at the same time as Hungary’s state-owned MVM Group is steadily expanding its presence in the country’s strategic energy infrastructure. Electricity production at the Đerdap hydropower complex on the Danube has fallen to its lowest level since the plant was commissioned, as exceptionally low water levels reduce hydropower generation and force Serbia to rely more heavily on electricity imports. The problem extends well beyond energy: around one hundred Serbian settlements were affected by drinking-water shortages last year.

Scientists had warned of such developments years ago. Serbia’s own official climate reports predicted that the country would become hotter and drier and would increasingly experience droughts and extreme weather events. Critics now argue that successive governments failed to translate these warnings into effective public policy, leaving the country increasingly vulnerable as climate change begins to affect water supplies, agriculture and electricity production simultaneously.

Kapcsolódó cikk

Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia

Against this backdrop, Serbia’s state-owned power company EPS is investing €109.7 million in the modernization of the Vlasina hydropower system, a complex of four power plants and ten generating units that has been operating for more than seven decades. The modernization is expected to extend its operational life by at least another 30 years and increase installed capacity.

The project also has an important Hungarian dimension. The main contractor is MVM Južna Bačka, formerly Energotehnika Južna Bačka, in which Hungary’s state-controlled MVM Group increased its ownership to 60 percent in 2025. The main Vlasina modernization contract is worth almost €104.8 million, while the overall project is financed through a €67 million EBRD loan, €15.43 million in EU grants and €27.26 million provided by EPS itself.

The company’s history also connects the project to Serbia’s political and business establishment. Serbian businessman Dragoljub Zbiljić retains a 40 percent stake in MVM Južna Bačka. His name has long been associated with Serbian political-economic circles: according to previous Serbian media reports, Zbiljić provided a guarantee for a 55-million-dinar campaign loan taken out by the Serbian Progressive Party in 2012, when Aleksandar Vučić’s party was still in opposition and preparing for its rise to power.

Hungarian involvement does not end with Vlasina. MVM has openly identified Serbia as an important base for further expansion in the Balkans, with interests ranging from power-plant reconstruction and renewable energy to electricity infrastructure and smart-meter projects. MVM Južna Bačka is also playing a significant role in the planned Serbia–Hungary oil pipeline between Horgoš and Novi Sad, further strengthening Hungary’s position inside Serbia’s energy sector.

The result is an increasingly complex picture in which Serbian state companies, Hungarian state capital, European financing and Western technology providers are becoming intertwined. At the same time, American interests are also entering the picture, particularly around plans for the proposed Đerdap 3 pumped-storage hydropower project.

Yet climate change may ultimately prove more powerful than political alliances or corporate strategies. Hydropower plants can be modernized, pipelines can be built and foreign investors can compete for contracts, but none of them can guarantee sufficient water in an increasingly drought-prone region. The central question for Serbia’s energy future may therefore become not only who owns, finances or builds its infrastructure, but whether the natural resources required to operate that infrastructure will still be available in the decades ahead.

English Tags

Serbia, Hungary, MVM Group, MVM Južna Bačka, EPS, Vlasina Hydropower Plants, Đerdap Hydropower Plant, energy sector, climate change, hydropower, Serbian energy infrastructure, Hungarian–Serbian energy cooperation