Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás

A szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztérium közölte, hogy nem született döntés egy 350 megawattos vízerőmű-kapacitást tartalmazó portfólió leválasztásáról az Elektroprivreda Srbije (EPS) nevet viselő szerbiai villanygazdaságról, vagyis az ottani elektromos művekről. A tárca ezzel cáfolta azokat a találgatásokat, hogy tizenegy vízerőművet helyeznének át egy közös vállalatba, amely a magyar MVM Csoport vezetésével folytatná a tevékenységét.

Logikus és illogikus lépések

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az utóbbi időben többször is tárgyalt Dubravka Đedović szerbiai bányászati ​​és energiaügyi miniszterrel, bár a tervezett magyar-szerb energiaügyi joint venture létrehozásáról eddig nemigen szivárogtak ki részletek.

Kapcsolódó cikk

Szerbiában hat embert vettek őrizetbe 7,5 millió dollár elsikkasztása miatt

Az EPS esetében inkább az borzolta a kedélyeket, hogy a szerbiai legfőbb ügyészség korrupció elleni különleges főosztályának utasítására egyes források szerint négy, mások szerint viszont hat személyt vettek őrizetbe, mert a felmerülő gyanú alapján egészen pontosan 7.458.050 dollárt sikkasztottak el. Ha viccelődni lenne kedvünk, akkor azt mondanánk, hogy egy centtel sem kevesebbet.

Lassan kezd összeállni a mozaik, amelynek első, nyilvánosan is látható kockája az volt, hogy áprilisban a szerbiai villanygazdaságot (EPS) közvállalatból részvénytársasággá alakították át, amelynek az egyetlen tulajdonosa a szerb állam.

A szerbiai ellenzéknek már akkor nem tetszett a lépés, mert arra gyanakodtak, hogy a szerb vezetés el akarja adni a szerb villanygazdaságot, de a nagy ívű “koszovózás” és a május elején történt kettős tragédia szinte minden másról elterelte a figyelmet.

Dubravka Đedović a Pinknek nyilatkozva csupa pozitívumokról beszélt (Forrás: Screenshot)

A méltatlankodókat Đedović azzal nyugtatgatta, hogy a jogi értelemben bekövetkezett “formaváltás” javulást hoz a szerbiai elektromos művek gazdálkodásában, ezáltal emelkednek a jövedelmek, és így megtarthatják a legjobb kádereket.

A szerb miniszter ehhez még “hozzátolta”, hogy ennek a hasznát a felhasználok is élvezik majd, vagyis abszolút pozitív képet festet az átalakításról, tehette ezt azért is, mert a Pink televízióban nem szoktak kellemetlen kérdéseket feszegetni az ott vendégeskedő kormánytagok esetében.

– A fizetésekkel kell magunkhoz vonzani őket, hogy ne hagyják el az EPS-t a magáncégeknél történő elhelyezkedés érdekében

– állapította meg Đedović, aki szerint a szakemberek megtartásának másik eszköze az előremenetel lehetőségének biztosítása.

A szerbiai bányászati ​​és energiaügyi miniszter azzal az ígérettel igyekezett még inkább elaltatni az ellenzéki és egyéb éberséget, hogy nem adják el az EPS-t.

– Miután az állam a tulajdonos, és szándékaink szerint az is marad, az EPS a gazdaságunk óriása, az államnak pedig az az érdeke, szándéka és vágya, hogy megvédje és javítsa a helyzetét

– mondta a gyanú eloszlatására a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi miniszter, aki arról is beszélt, hogy jelenleg a szén a szerbiai energiaipar alapja, de gondolkodnak a tisztább energiaforrásokra történő átálláson.

Ez leginkább a kolubarai szénbányászokat találta szíven, és miután veszélyeztetve érezték magukat, tüntetni kezdtek, és követelték a részvénytársasággá történő átalakulás visszavonását, valamint Dubravka Đedović lemondását.

Szerbia vízerőművekkel fizet Orbán barátságáért?

Ilyen előzményeket követően hívták össze az EPS (állami) részvénytársaság felügyelő bizottságának rendkívüli ülését május 18-ra.

Az ülés ötödik pontja szerint, vagyis az “egyebek” előtt, tájékoztatás szerepel arról a javaslatról, hogy közös céget hoznak létre a magyar MVM Csoporttal a megújuló energia termelése érdekében, amelybe tizenegy szerbiai vízerőművet vonnak be.

A dokumentum – ki tudja milyen áttételek által – eljutott a legjelentősebb szerbiai ellenzéki párthoz, a Szabadság és Igazság(osság) Pártjához (SSP), amelynek alelnöke, Dušan Nikezić, ezt egy közleményhez csatolva hozta nyilvánosságra azt állítva, hogy titokban megkezdődött az EPS, vagyis a szerbiai villanygazdaság privatizációja.

Nikezić a közleményben megjegyezte, hogy ez egyenes következménye Vučić és Orbán „barátságának”, „amiért Szerbia vízerőművekkel és az EPS privatizációjával fizet”.

– Az EPS Felügyelő Bizottságának csütörtökön szakmai és nyilvános vita nélkül napirendre tűzött titkos megállapodása 11 vízierőmű bevonására kötelezi az EPS-t egy vegyesvállalatba, amelybe az MVM Csoport mintegy 600 millió euró készpénzt fektet be

– olvasható a közleményben, amely szerint a magyarok ennyire becsülik a szóban forgó vízerőművek értékét, és a maguk részéről ezzel egyenlítik ki a szerb tulajdoni hányadot.

Az SSP alelnöke hozzátette, hogy az azonos tulajdoni hányad ellenére magyar részről azt javasolták, hogy egy magyar cég vegye át az irányítást, pedig szinte semmilyen tapasztalatuk nincs a vízerőművek terén, mivel az első, tiszai erőművet 2021 decemberében nyitották meg, most pedig összesen három ilyen erőművel rendelkeznek, eggyel Magyarországon, és kettővel Romániában, szerény, mindössze 50 MW összteljesítménnyel.

Nikezić szerint ez nem az első próbálkozás Magyarország részéről, közel kilenc hónappal ezelőtt ugyanis a magyarok még ennél is rosszabb javaslatot tettek, amikor készpénz helyett “nem létező know-how-t” ajánlottak fel saját betétként.

Dušan Nikezić tiszta vizet öntene a pohárba (Forrás: Screenshot)

Az ellenzéki politikus arra is emlékeztetett, hogy a szerb kormányzat összes képviselője egy hónapja még egybehangzóan azt ismételgette, hogy nem lesz privatizáció az EPS-ben, mostanra azonban kiderült, hogy éppen a privatizáció miatt fogadták el az új alapszabályt, amelyből kihagyták az elidegenítés tilalmára vonatkozó pontot.

Nikezić szerint ezt követően erről a “káros javaslatról” végül egyetlen szavazattal dönthetnek, ezt a szavazatot pedig Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter adhatja le, miután a részvénytársasággá történt átalakítás után az állam az egyetlen tulajdonos.

A Szabadság és Igazság(osság) Pártja ezért felszólította az EPS vezetését, hogy utasítsa el a károsnak minősített javaslatot, a kormányzattól pedig követeli, hogy vezessenek be rendkívüli állapotot a tönkrement energiaszektorban, “és végre biztosítsák a professzionális irányítást a cégnél”.

A minisztérium cáfol és vádol

Erre reagálva a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztérium – amely sajnálattal vette tudomásul a kiszivárogtatást – bejelentette, hogy a szóban forgó ülésen nem született döntés arról, hogy 350 megawatt vízerőmű-kapacitást választanának le az EPS-ről, amivel egyúttal azt is cáfolták, hogy ezt a kapacitást beviszik a magyar MVM Csoporttal alkotott közös vállalatba.

A minisztérium közleménye szerint mindenki, aki a nyilvánosság előtt a cég vagyonának elidegenítéséről beszél, “hamis híreket terjeszt és pánikot idéz elő”.

A tárca hangsúlyozta, hogy a felügyelő bizottság rendkívüli ülésének napirendjén ugyan szerepelt a tájékoztatás az MVM csoporttal történő közös cég létrehozásáról, de a bizottság nem hozott döntést ilyen társaság megalakításáról.

Közben további részletek is kiszivárogtak, amelyek szerint a szerb-magyar közös vállalatba az Ovčar Banja, Međuvršje, Kokin Brod, Uvac, Potpeć, Pirot, valamint a Vlasinai-erőművek kerülnének be, ugyanakkor a kezdeményezés nem terjed ki a Đerdap 1 és 2 erőműre, bár a szerb ellenzék ezeket odatartozóként számolja.

Ezzel párhuzamosan Željko Marković a Deloitte könyvvizsgáló cég Balkan Green Energy News projektjének vezetője kijelentette, hogy legitimnek tekinthető a közös vállalkozások létrehozása a régióban, amit az is bizonyít, hogy a szerbiai villanygazdaság, vagyis az EPS és a boszniai Szerb Köztársaság rendelkezik egy közös céggel, amely vízerőművek építésével foglalkozik, és a Gornja Drina nevet viseli.

Az energetikai szakértő megjegyezte, hogy annak idején senki sem lázadozott, amikor azt létrehozták, és az igazi problémát most sem a közös cég megalakítása jelenti, hanem az, hogy az EPS vízerőműveket, vagyis az alapvagyona egy részét vinné be a közösbe, és földterületeket biztosítana a megújuló alapú erőművek építéséhez, viszont a magyarok ebbe mindössze csak 600 millió eurót fektetnének be.

Marković szerint az EPS-nek együtt kell működnie a régió villanygazdaságaival, de ezt egyenlő módon kell megtenni, vagyis alapvagyont és pénzt kell befektetnie mindkét félnek.

Az MVM már jelen van Szerbiában, tavaly márciusban kötött ugyanis megállapodást a szerbiai Maneks csoporthoz tartozó Energotehnika-Južna Bačka és az Elektromontaža 33,4 százalékának megvásárlásáról.

A magyar áramszolgáltató ezt megelőzően fedte fel, hogy akvizíciók és megállapodások sorozatával szeretné erősíteni délkelet-európai jelenlétét, Szerbiát pedig bázisának tekinti a bosznia-hercegovinai, montenegrói, észak-macedóniai és bulgáriai terjeszkedéshez.

A szerb ellenzék nem örül

A balközép Szabadság és Igazság(osság) Pártjához hasonlóan a szélsőjobb felé húzó Dveri sem örül az MVM ajánlatának, Borko Puškić, a párt parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az EPS és az MVM közös vállalatának megalakítása az energetikai vonatkozások mellett biztonsági kérdéseket is felvetne.

Puškić szerint az egyébként Nyugat-barátnak tekintett Zorana Mihajlović leváltása a bányászati és energiaügyi tárca éléről semmiféle változást nem hozott, mert Dubravka Đedović ugyanott folytatja, ahol a volt miniszter abbahagyta, vagyis továbbviszi az EPS felszámolásának politikáját.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy Đedović “külföldi érdekek ügynöke”, miután az egyetlen vízerőművel rendelkező magyaroknak adná át a közös cég vezetését, Norvégia pedig két tagot delegálna az EPS héttagú felügyelő bizottságába.

Puškić hozzátette, hogy így Norvégia, amelynek köze sincs a lignit- és hőerőművekhez, Magyarország pedig, amelynek köze sincs a vízerőművekhez, vezetné a szerb villanygazdaság bizonyos szektorait.