Izraelbe vitték Herzl Tivadar nagyszüleinek maradványait

A szerb külügyminiszter személyesen búcsúztatta a földi maradványokat a belgrádi repülőtéren

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ritka diplomáciai esemény színhelye volt csütörtökön a belgrádi Nikola Tesla repülőtér: Marko Đurić szerb külügyminiszter személyesen vett részt Herzl Tivadar (Theodor Herzl) nagyszüleinek, Simon és Rivka Herzl földi maradványainak búcsúztatásán.

Az esemény első pillantásra szokatlannak tűnhet, hiszen a külügyminiszterek általában államfőket vagy külföldi kollégáikat fogadják és kísérgetik, nem pedig csaknem másfél évszázada elhunyt személyek koporsóit.

Đurić azonban nem véletlenül jelent meg a koporsók búcsúztatásán, részéről ez egy rendkívüli jelentőségű gesztus, és teljes mértékben beleillik abba a külpolitikai stratégiába, amellyel Aleksandar Vučić az elmúlt években igyekezett különösen szoros kapcsolatot kiépíteni Izraellel.

Nemrégiben írtunk arról, hogy a londoni King’s College kutatója, Vuk Vuksanović szerint a szerb vezetés Izraelben politikai befektetést is. Belgrádban régóta úgy gondolkodnak, hogy Tel-Avivon keresztül könnyebben el lehet jutni Washingtonhoz, és a Trumpok szívéhez, Vučić pedig nem arról híres, hogy kihagyna egy olyan lehetőséget, amely a Fehér Ház felé vezet.

Zimonyból Jeruzsálembe viszik át a földi maradványokat

Herzl Tivadar családja több generáción át a mai Belgrádhoz tartozó Zimonyban élt. Nagyapja, Herzl Simon (Simon Herzl) a helyi zsidó közösség meghatározó tagja volt, és közeli kapcsolatban állt Judah Alkalai (Jehuda Alkalaj) rabbival, akit a modern cionizmus egyik korai előfutárának tekintenek.

A család később Budapestre költözött, ahol egy Dohány utcai házban látta meg a napvilágot a kis Tivadar, ahol ma a Zsidó Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga egyik épületszárnya áll.

Kapcsolódó cikk

Izraeli-szerb dróngyár, avagy Vučić újabb időutazása?

Bár nincs bizonyíték arra, hogy Herzl gyermekkorában személyesen találkozott a rabbival, a történészek szerint nagyapja révén már fiatalon megismerhette azokat az eszméket, amelyek később saját politikai programjának alapjává váltak.

A Vreme beszámolója szerint Herzl Simon és Herzl Rivka földi maradványait 2026 júliusának végén exhumálták a zimonyi zsidó temetőből, majd Izraelbe szállították. Az újratemetést augusztus 5-én tartják Jeruzsálemben, a Herzl-hegy nemzeti temetőben, ahol már maga Herzl Tivadar is nyugszik.

Az ünnepélyes ceremónián Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Jichák Hercog államelnök részvétele is várható. Mivel Herzlnek nincsenek közvetlen leszármazottai, az újratemetés megszervezését az izraeli állam vállalta magára, teljesítve a Herzl végrendeletében megfogalmazott kívánságot, hogy családja egyszer Izrael földjén egyesüljön.

Miért kellett ehhez Marko Đurić?

A Vreme nem tér ki arra, hogy az 1983-ban született Đurić anyai nagyanyja, Mira Pašić (születési neve Šenberger) révén zsidó származású, dédunokabátyja Nikola Pašić, aki a 20. század első felében Szerbia és Jugoszlávia miniszterelnöke volt. A zsidó származásnak megfelelőlen Đurić a szerb és angol mellett héberül is beszél.

Ez a személyes háttér is magyarázhatja a szerb külügyminiszter részvételét a búcsúztatáson, ami személyes dimenziót is ad a szerb diplomáciai gesztusnak.

A diplomáciai protokollban rendkívül ritka, hogy egy ország külügyminisztere személyesen búcsúztasson földi maradványokat, különösen olyan személyekét, akik nem töltöttek be állami tisztséget, kivéve ha „politikai haszon” származhat belőle.

Herzl Tivadar (Fotó: Wikimédia, Archív fotó)

Marko Đurić politikai pályafutása önmagában is jelzi a szerb politika sajátosságait. A kétezres évek elején még az Otpor mozgalom aktivistája volt, részt vett Slobodan Milošević rendszerének megdöntésében, később azonban Aleksandar Vučić egyik leglojálisabb embere lett.

A szerb politikában az ilyen szereplőket preletačnak nevezik, vagyis olyan politikusnak, aki egyik politikai táborból a másikba „repül át”. A közkeletű magyarázat szerint Vučić különösen bízik bennük, mert az átállók rendszerint bizonyítani akarják lojalitásukat.

Đurić részvétele a Herzl-ősök ö9ldi maradványainak szerbiai búcsúztatásán zsidóként és külügyminiszterként dupla gesztus, amivel Belgrád magas szinten kívánta jelezni Izrael felé, hogy stratégiai partnerként tekint a kétoldalú kapcsolatokra.

A búcsúztatón a szerb külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbia „ezekben a nehéz időkben is a zsidó nép mellett áll”, és egyúttal azt is jelezte, hogy az ország továbbra is ápolni kívánja Herzl Tivadar emlékét.

Ki volt valójában Herzl Tivadar?

Herzl eredetileg nem vallási vezető, hanem bécsi újságíró volt, aki hosszú ideig az asszimiláció híveként tekintett a zsidóság jövőjére. A fordulatot az 1894-es Dreyfus-ügy jelentette számára, amikor Franciaországon antiszemita indulatok söpörtek végig.

Ekkor jutott arra a következtetésre, hogy Európában a zsidók teljes egyenjogúsága hosszú távon nem biztosítható, ezért saját állam létrehozására van szükségük.

A pesti származású Herzl Tivadar kezdeményezésére az első cionista kongresszust a svájci Bázelben tartották meg 1897-ben, amelyen megalakult a Cionista Világszervezet. Ennek a szervezetnek a célja egy zsidó haza létrehozása volt Palesztinában

1896-ban jelent meg A zsidó állam című könyve, amely a modern cionizmus alapművévé vált. Herzl kezdetben még Argentínát is lehetséges célterületnek tekintette, végül azonban Palesztát jelölte meg a leendő zsidó állam helyszíneként.

Herzl úgy vélte, hogy az új zsidó állam természetes nyelve akár a német is lehetne. A történelem azonban másként alakult: a héber újjászületett, és Izrael államnyelve lett, miközben a Szovjetunió felbomlása után érkezett bevándorlók nyomán az orosz is az ország egyik legjelentősebb közösségi nyelvévé vált.

Kapcsolódó cikk

Kivel rokonszenvezzen Koszovó? Izraellel vagy a palesztinokkal?

Herzl 1904-ben, mindössze 44 évesen halt meg, jóval Izrael Állam 1948-as megalakulása előtt. Elképzelése azonban túlélte alkotóját, és a cionista mozgalom egyik legfontosabb ideológiai alapjává vált.

Nevét ma Izarelben Herzlija viseli, de a nemzeti temető (Herzl-hegy), múzeum és számos izraeli intézmény is őrzi. Most pedig nagyszülei földi maradványai is mellé kerülnek Jeruzsálemben, beteljesítve azt a kívánságot, amelyet Herzl Tivadar még életében fogalmazott meg.

A Herzl család újratemetése természetesen kegyeleti esemény. Az viszont már politika, hogy egy ország külügyminisztere személyesen búcsúztatja a koporsókat a repülőtéren. Belgrád ezzel nem elsősorban a múlt előtt tisztelgett, hanem Jeruzsálemnek – és rajta keresztül Washingtonnak – küldött üzenetet.