EXPO 2027: Megtérülnek-e a befektetett milliárdok?

A világkiállítás a Vučić-rendszer kirakatberuházása: a Nemzeti Stadion már aligha készül el a megnyitóra

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Belgrád nem csak egy kilencvenhárom napos nemzetközi rendezvényre készül, hanem a Vučić-rendszer eddigi legambiciózusabb, egyben legkockázatosabb politikai-gazdasági projektjére is, repülő autók nélkül.

A 2027-es specializált világkiállítás a szerb állami propaganda olvasatában a „szerb gazdasági csoda”, a projekt kritikusai és a gazdasági szakértők szemében viszont a transzparencia teljes felszámolása, az állami eladósodás felpörgetése és a hatalmi elit végtelenített pénzszivattyúja.

A Szerb Haladó Párt (SNS) kormányzási logikájában a megaprojektek mindig is többet jelentettek egyszerű infrastruktúra-fejlesztésnél: Belgrád a vízen után az EXPO 2027 a rezsim legitimációjának új alappillére.

A hivatalos kommunikáció szerint maga a kiállítási komplexum „csak” mintegy 1,8 milliárd euróba kerül, ám a köré húzott infrastruktúra-csomag – a Nemzeti Stadiontól a vasúti hálózatokon át a lakóparkokig és autópályákig – a becslések szerint a 17-18 milliárd eurós összköltséget is eléri.

A kérdés nem az, hogy Belgrád képes-e felépíteni a pavilonokat 2027 májusára, hanem az, hogy milyen áron és kinek lesz ebből haszna?

Mi minden épül a projekt keretében?

A belgrádi EXPO 2027 egy BIE (Bureau International des Expositions) által elismert szakosított világkiállítás, amelyet 2027. május 15-e és augusztus 15-e között rendeznek meg Belgrádban.

Ez lesz Szerbia történetének legnagyobb nemzetközi rendezvénye, az első világkiállítás a Nyugat-Balkánon, az első EXPO a volt Jugoszlávia területén.

A világkiállítás hivatalos mottója „Play for Humanity – Sport and Music for All” (magyarul: „Játssz az emberiségért – Sport és zene mindenkinek”). A kiállítás központi témája a játék, a kreativitás, az oktatás és az innováció lesz.

Az egész komplexum Belgrád Surčin városrészében, a Nikola Tesla repülőtér közelében épül. Az EXPO-területe azonban nemcsak pavilonokból áll majd, hanem kiállítási csarnokokból, konferenciaközpontból, lakónegyedből (EXPO Village), parkolókból, új közlekedési infrastruktúrából, kereskedelmi létesítményekből egyaránt.

Az EXPO városrész, egyelőre ez is csak látványtervekben létezik, mint városrész a város szélén (Forrás: BBD Engineering)

Az EXPO miatt épül vagy újul meg többek között Surčin új városrésze, új sugárutak, közműhálózat, vasúti kapcsolatok, repülőtéri infrastruktúra, lakóparkok, szállodák, parkolók. A szerb kormány szerint a terület a világkiállítás után is üzleti és kongresszusi központként működik majd.

Szerbia azt tervezi, hogy a surčini EXPO-területet a világkiállítás után is hasznosítja. A hivatalos elképzelések szerint a helyszínből egy új városrész alakulna ki, amely konferenciaközpontot, kiállítási csarnokokat, irodaépületeket, sportlétesítményeket, lakóingatlanokat és oktatási funkciókat is magában foglalna.

A siker ugyanakkor nagymértékben attól függ majd, hogy a rendezvény után sikerül-e tartós befektetőket, intézményeket és üzleti felhasználókat bevonzani.

Több nemzetközi elemzés is arra jutott, hogy azok az EXPO-k bizonyultak tartósan sikeresnek, amelyeknél már az építkezés kezdetén világos és finanszírozott utóhasznosítási stratégia állt rendelkezésre, míg a legnagyobb kudarcok jellemzően ott következtek be, ahol ez csak utólag alakult ki.

A rendezvény hivatalos kabalafigurái: Rastko és Milica. A szervezők több mint 8000 programmal készülnek a 93 nap alatt. A világkiállítás népszerűsítésében olyan ismert személyiségek is részt vesznek, mint Usain Bolt és Jackie Chan.

A jelenlegi hivatalos adatok szerint 139 ország jelezte részvételét, több mint 4 millió látogatót várnak, a rendezvény 93 napig tart, több ezer kulturális, üzleti és tudományos eseményt szerveznek.

Ami már biztosan nem készül el időre

A surčini Nemzeti Stadion építése például biztosan nem fejeződik be a világtárlat kezdetéig, a tervezett átadást 2028 elejére tolták el. A határidők túllépésének egyik fő oka a terep stabilizálásának és biztosításának igénye, de az is közrejátszott, hogy az EXPO ideje alatt három hónapra leállítják a munkálatokat.

A stadion építkezésén a Forbes Srbija munkatársainak elmondták, hogy az alapozási munkálatokhoz mintegy 2300 cölöpöt vertek le annak érdekében, hogy az építmény ne mozduljon el, illetve ne süllyedjen meg a talajviszonyok miatt. (Az egész Újbelgrád és környéke a Száva homokjára épült.)

Kapcsolódó cikk

SzerbiaA belgrádi Nemzeti Stadionnak nincs építési engedélye

A stadion elhelyezkedése a kiállítási csarnokok és a vasútállomás közé esik, ahol a látogatók áthaladnak majd. Így a nagy számú teherautó és munkagép mozgása valószínűleg nem nyújtana esztétikus látványt az érkezők számára – állapította meg a Forbes Srbija.

A Nemzeti Stadion kivitelezési ára (még) nem haladja meg a korábban bejelentett, valamivel több mint 460 millió eurós összeget, szűken véve a kiadásokat.

A Forbes Srbija emlékeztetett arra, hogy a nyilvánosság számára elérhető adatok a köztársasági költségvetés végrehajtási alapjából származnak, ahol a stadion külön tételként szerepel. A lap felidézi, hogy az 52 000 férőhelyesre tervezett Nemzeti Stadion építése 2024. május 1-jén kezdődött.

A létesítményt a sportlétesítmények tervezéséről ismert spanyol Fenwick Iribarren stúdió tervezte, a dizájnt pedig a stadion négy szintjéből háromnál megjelenő zöldteraszok jellemzik.

Hozzáteszik, hogy a teljes beruházás becsült értéke is módosult: az kezdeti tanulmányban szereplő 257 millió euróról a jelenlegi 468 millió euróra nőtt, míg a kísérő infrastruktúrával együtt a Költségvetési Tanács (Fiskalni savet) becslése szerint meghaladja a 960 millió eurót, vagyis ott lesz az milliárd euró körül, bőven számítva.

A kivitelezési munkák fővállalkozója a kínai PowerChina vállalat.

A Forbes Srbija kiemelte: a többi, Kínával együttműködésben megvalósított nagy infrastrukturális projekttel ellentétben itt nem kínai hitelt vettek igénybe, hanem a Nemzeti Stadion fejlesztését költségvetési forrásokból, kötvénykibocsátásokból és kereskedelmi banki hitelekből finanszírozzák.

Repülő autók sem lesznek

Aleksandar Vučić az elmúlt években többször is úgy beszélt az EXPO 2027-ről, mint Szerbia technológiai ugrásának szimbólumáról. Egy alkalommal odáig ment, hogy azt állította: 2027-ben a belgrádi világkiállítás látogatói ilyen járműveket is láthatnak. A kijelentés gyorsan bejárta a szerb médiát, és sokak számára a kormány kommunikációjának egyik legismertebb, egyben leginkább túlzónak tartott ígéretévé vált.

Négy évvel ezelőtt nagy elvárásokkal fordult Aleksandar Vučić szerb elnök a kínai vezetéséhez: azt kérte, hogy az elektromos autók és autóbuszok gyártásán túl, repülő autók gyártását is tervezzék be, amikor a szerbiai együttműködésre gondolnak.

A találkozót követően bejelentették, hogy 2026. december 1-jéig bemutatásra kerül a repülő autók használata Szerbiában, és hogy ezek a járművek a 2027-es belgrádi Expo speciális kiállításán is szerepelnek majd.

Az azóta eltelt években a világ számos országában zajlanak ugyan kísérletek elektromos fel- és leszállásra képes járművekkel (eVTOL), ezek többsége még mindig tesztfázisban van.

A szervezők ugyan futurisztikus világkiállítást ígérnek: interaktív pavilonokat, mesterséges intelligenciát, virtuális valóságot, hologramokat, intelligens épületirányítási rendszereket és látványos digitális installációkat. Ezek valóban a 21. századi technológiát képviselik, de egészen más kategóriát jelentenek, mint a politikai kommunikációban fel-felbukkanó repülő autók.

Annyi tehát már most biztosan kijelenthető, hogy ha 2027-ben Belgrádban lesz világkiállítás, azon repülő autók aligha kerülnek kipróbálásra. Ez az ígéret minden bizonnyal ugyanarra a polcra kerül, mint a vučići politikában gyakran felbukkanó grandiózus ígéreteket: amelye jól hangzanak a kampányokban, miközben a valóság végül rendszerint jóval prózaibb.

Ami már biztosan nem lesz a világkiállításon, a szerb elnök nem röpköd a világkiállításon az el nem készülő Nemzeti Stadion fölött, az öreg Škodája erre nem képes

Egy dolog tehát már most biztosnak tűnik: repülő autók nem lesznek, ezzel el is hallgatott a szherb propagandagyár. Hiába ígérte Aleksandar Vučić évekkel ezelőtt, hogy 2027-ben Belgrádban már ilyen járműveket is bemutatnak, az ígéretek közül legfeljebb a Moravacot táncoló kínai robotokat láthatunk.

Vučić álma az EXPO, de mi lett az Ugrás a jövőbe projekttel?

Aleksandar Vučić számára az EXPO politikailag is kiemelt projekt. Szerinte a világkiállítás felgyorsítja a gazdasági növekedést, modernizálja Belgrád infrastruktúráját, új munkahelyeket teremt, növeli a turizmust, javítja Szerbia nemzetközi megítélését. Vučić rendszeresen úgy beszél róla, mint „Szerbia történetének legnagyobb fejlesztési programjáról.”

Az EXPO az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 elnevezésű nemzeti beruházási terv hajtómotorjaként szolgál.

Az Ugrás a jövőbe keretében vasútfejlesztéseket jelentettek be (ide sorolták a Belgrád-Budapest gyorsvasutat is), nagy energetikai létesítmények és távvezetékek épülnek, számos községben szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok és regionális hulladéklerakók épülnek a környezetvédelem érdekében – legalábbis ezt jelentették be.

Országszerte új ipari parkokat, a kisebb központokban tudományos-technológiai parkokat, valamint technológiai hubokat nyitnak, amelyek a gazdasági növekedést szolgálják majd.

Az Ugrás a jövőbe keretében készül a Vajdaság mosolya gyorsforgalmi út is, amelynek a kivitelezése alig kezdődött meg, nemhogy befejeződött volna.

Ami miatt nincs rendben ez az egész EXPO-ügy

Az EXPO 2027 milyen jogszabályi változásokat indított el Szerbiában, kik a legnagyobb kivitelezők, milyen cégek nyerik sorra a tendereket, és milyen konkrét korrupciós vagy átláthatósági viták kapcsolódnak a projekthez.

A projekt jogi alapját egy különleges törvény (Lex Specialis) adja, amely gátlástalanul kikapcsolta a standard közbeszerzési eljárásokat. A döntéshozók különleges célvállalatokat (SPV) hoztak létre, amelyek saját, belső szabályzataik alapján, a nyilvánosság és a versenykorlátozó ellenőrzések kizárásával oszthatják ki a milliárdos megbízásokat.

Ez nem a bürökratikus akadálymentesítés eszköze, hanem a rendszerbe kódolt, intézményesített átláthatatlanság.

Az EXPO-ra szánt gigantikus összegek biztosítása érdekében az állam kénytelen volt más infrastruktúra- és fejlesztési projekteket háttérbe szorítani. A regionális mélyépítési és közműfejlesztési források átcsoportosítása országszerte késéseket és leállásokat okoz, miközben Szerbia hitelállománya tovább növekszik a nemzetközi és keleti (főként kínai) pénzintézetek felé.

A 93 napos rendezvényt követő hosszú távú megtérülés több mint bizonytalan. A főváros szélén elterülő, több száz hektáros monstrum – a méregdrága Nemzeti Stadionnal az élen – könnyen a kihasználatlan, állami fennmaradásra szoruló szerbiai „fehér elefántok” újabb szimbólumává válhat, miközben a helyi környezetvédelmi kockázatokat a döntéshozók érdemi vita nélkül söpörték le az asztalról.

Kapcsolódó cikk

Három évtizeddel Jugoszlávia szétverése után lerombolták a Jugoslavija Szállodát is

A kivitelezéseket a hatalomhoz közel álló Millennium Team nyerte, amely az utóbbi években részt vesz a stadionépítésekben, az EXPO-infrastruktúrájának kiépítésében, útépítésekben, állami épületek kivitelezésében. Rajta kívül az Energoprojekt, a Jadran Kft., a Power Construction jelenik meg kivitelezőként.

De itt is feltűnik a Starting neve, a cég azáltal vált különösen ismertté, hogy részt vett az újvidéki vasútállomás felújításának konzorciumában, miközben más nagy állami beruházásoknál is rendszeresen megjelent.

Az EXPO-projektek kapcsán is gyakran említik a nagy állami kivitelezők között. A CRBC és CCCC kínai állami vállalatok továbbra is meghatározó szereplők. Az EXPO közvetlen helyszínéhez kapcsolódó közlekedési infrastruktúránál is fontos szerepük van.

Aki vesz belépőjegyet, luxuslakást nyerhet

A kiállítás maga futurisztikus kialakítású lesz: hét nagy kiállítási csarnok, LED-falak, hologramok, virtuális valóság, interaktív installációk, mozgatható (kinetikus) építészeti elemek várják a látogatókat. A szerb nemzeti pavilon több mint 20 ezer négyzetméteres, többszintes, intelligens világítási rendszerrel felszerelt épület lesz.

Kisebb botrány lett már abból is, hogy az oktatási minisztérium előbb kötelezővé akarta tenni az iskoláknak, hogy jövő május-június folyamán elvigyék a diákjaikat a kiállításra. Később finomítottak az utasításon, s azt mondták, ez csak ajánlás, csak az megy, akinek a szülei jóváhagyják a látogatást. Minden diák ingyen belépőt kap egyébként.

A kormány új stratégiája most az, hogy heti szinten sorsolnak majd lakásokat. A tervek szerint a sorsoláson kizárólag azok vehetnek részt, akik a hivatalos értékesítési csatornákon keresztül vásárolnak belépőt a szakkiállításra.

A részvételhez a jegyen található egyedi kódot kell majd regisztrálni egy erre a célra fejlesztett mobilalkalmazásban. Az első sorsolásokat várhatóan már 2026 őszén megtartják, vagyis jóval a világkiállítás 2027. május 15-i megnyitója előtt.